Fejér Megyei Hírlap, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-07 / 158. szám
Hírünk az országban A Videoton új termékeit mutatja be a Népszabadság. „Rövidesen az üzletekbe kerül a héttranzisztoros Miniszuper zsebrádió, új ruhába öltöztetik a Sellő táskarádiót. Az R 4902 modern, nyújtott formájú rádiók ősszel kerülnek az üzletekbe, s ekkor kerül forgalomba az új, nagy teljesítményű Sztereón rádió is. Az új televízió típusok közül a Mobilette, az Olympia és a Fortuna kerül rövidesen az üzletekbe.” (Címe: Új termékek a Videotonban. Június 28.) Bokros Birman Dezső székesfehérvári kiállítását Egri Mária méltatja ugyancsak a Népszabadságban. (Július 2.) Beethoven-est Martonvásáron címmel Várnai Péter mutatja be a község zenei életét. „Martonvásár éppúgy hozzátartozik már a nyári szabadtéri évadhoz, mint Szeged, Szombathely vagy a Margitsziget — s ebben rendkívül nagy érdemei vannak a székesfehérvári idegenforgalmi szerveknek. Most már csak arra lenne szükség, hogy a hangversenypark arkusztikai körülményeit valamilyen módon megjavítsák. (■Magyar Hírlap július 2.) A Szövetkezet cikkírója a velenceiek túlburjánzó reklámját ítéli el. A túl sok feliratot nem képes megjegyezni az érdeklődő Címet Reklámot, de hogyan...? Június 26.) Az Élet és Tudomány június 28-i száma két cikket is közöl a Velencei-tóról. Dr. Radnai Lóránt a partvédelmi munkálatokkal és az északi part terveivel foglalkozik. A tervekben szerepel nemzetközi színvonalú üdülőtelep, sátortábor, horgászfalu, présházas övezet, stb. (Címe : Rendezik a Velencei-tó partjait.) Radetzky Jenő cikke a tó madárvilágát ismerteti. (Címe: Madarak paradicsoma.) Tigyi István Aneálcsilke-ftu A művész fehérre mázolja az arcát, hogy senkire se hasonlítson. Így aztán mindenkire hasonlít. A vastag festék elfedi az egyén vonásait, csak az emberi arc marad meg: száj, szem, orr, szemöldök ... Marcel Marceau, amikor színpadra lép, elhagyja énjét — kevés beszédű, fontolgató önmagát —, hogy átadja a helyet nekünk, — magában. Amikor mozdulatainkat utánozza — mert utánoz a pantomimművész, a gesztus felfedezésének minden gyermeki örömével — egyszerre magunkra ismerünk belőle. A háborúba induló katonára, a sima modorú ügyvédre, magunkra, amint megyünk a lépcsőn, amint táncolunk, amint éppen szórakozunk a vurstliban. Nem lehet azt mondani, hogy nálunk nagy sikere lenne pantomimnek." Marceaunak igen. Részben mert ő igazán világklasszis, részben mert bizony kissé sznob a közönség... És Marceau mintha tudná, mintha érezné, s mintha vállalná is a közönség „nevelését”! Tavalyi bemutatója volt az első Magyarországon. Műsorát akkor a legegyszerűbb etűdökből válogatta. Mozdulat-szavakra tanított meg bennünket, hogy a mostani műsorán már értsük a mozdulat-mondatokat. Sokkal összetettebb, árnyaltabb volt ez a program. És bebizonyította: az ember gesztussal mindent, majdnem mindent el tud mondani. Hiszen Marceau szerint „A gesztus képpé vált gondolat”. Bip — ez a Marceau alkotta kisember — ismét a mindennapok apró, szomorkás, mosolygós pillanatait idézte meg számunkra. Bipet, amint lepkét fog, amint öngyilkos akar lenni, épp egy sírva vigadó magyarnóta hangjára. Micsoda remek eltalálása ennek a „búsmagyarkodó” hangulatnak! Az ember egyik szeme sír, a másik nevet, legbelül pedig azon gondolkozik: ez a francia vajon honnan ismer bennünket ennyire? Talán azért mert „a gesztus az ember, aki teremt és újjáteremt, álmodik, cselekszik, harcol, szeret és meghal anélkül, hogy beszélne”. T. A jövő borzalmas fegyvere: • A HIPNÓZIS? Ma már nemcsak a mágusok titokzatos képessége a hipnotizálás. Nem látványos mutatványokat végeznek hipnózissal a színpadon, hanem sokkal komolyabb dologra használják fel: gyógyítanak vele. Fájdalmat nem éreznek ilyenkor a betegek, ezért fogat húznak, szülést bonyolítanak le hipnózissal. Franciaországban egy orvosi kongresszus foglalkozott a hipnózis egyéb irányú felhasználásával. Legfontosabb alkalmazási területe például az, hogy különleges helyzetekben képessé teszik szuggerálással az embert nagy izgalmak, hideg, meleg elviselésére, vagy nyugtatóul használják, esetleg élénkítésre más gyógyszer alkalmazása helyett. Kísérleteket végeznek hipnózissal kozmonautákon és tengeralattjárók személyzetén is. Sajnos azonban rosszabbra is fel lehet használni: veszedelmes fegyver lehet háborúban. Vasárnap, 1998. július 7. JÚLIUS ,,Új nyár lobbantja lángjait, ne kérdezzük, hogy hányadik...”dők. 55. Kettős betű. 56. Tibeti szarvasmarhafajta. 58. Kínai hosszmérték. 59. Kötős7ő. 60. Pálca. 61. Duzzad. 63. Neves színésznőnk (Irén). 66. Végtag része. 67. Régi hosszmérték. 69. L-el a végén: tartalmatlan. 70. Mint a vízsz. 27., de ékezet nélkül. 71. Személyes névmás. 73. Iskola típus. 75. Ijed. 77. Orosz helyeslés. 78. Kikötőváros Délnyugat-Ázsiában, a versidézet folytatását lásd rejtvényünk vízszintes 6. és függőleges 12. számú soraiban. Függőleges: 2. Az Operaház építőjének névjele. 3. Abesszin hercegi cím. 4. Hangnem. 5. Kicsinyítő képző. 6. 24 órai. 7. Idegen női név. 8. Időegység. 9. Fogoly. 10. Fémhuzal. 11. A-val a közepén: takarmány. 12. Az idézet folytatása. 16. Dallam franciául. 18. Svájci üdülőhely. 20. Könyörög. 22. Csúf. 23. Szel. 24. Csíkok. 26. Hasz... 28. Mint a vízszintes 28. számú sor. 30. Tetejére 33. Földalatti helyiség. 34. Ital. 35. Hibáztatott (ford.). 36. Idő előtt (ford.). 38. Csík. 41. Vágány. 43. Szovjet hegység. 45. Tartozik. 48. Ez idő tájt. 51. Mulatóhely. 53. ...van Winkle. 54. ...vetítő. 55. Számos. 57. Kórus. 60. Szeszes ital. 62. Ostoba. 64. Tisza.... Szolnok megyei község. 65. Határozott elgondolás. 66. Fővárosunk része. 68. Élesít. 70. Tanítás. 72. Határrag. 74. Dátum-rag. 76. Középen g-vele járom. 77. Kötőszó. Vízszintes: 1. Az idézett vers címe. 6. A versidézet kezdete. (Folytatása: függőleges 12. szám alatt.) 12. Mássalhangzó kiejtve. 13. Jndta est; a kocka el van vetve. 14. Száraz falevél. 15. Bánat. 16. Plastik közepe. 17. Döntetlen s sakkban (vég nélkül). 19. Hrízelgés. 21. Vigyáz rá. 23. Neves. 25. Faktum. 27. A Tisza mellékvize. 28. Szolmizációs hang. 29. E*gály. 31. Király — franciául. 32. A múlt idő jele. 33. Az idézett vers írója. 37. Egyforma mássalhangzók. 38. Tagadás. 39. Boros felszolgáló (vég nélkül). 40. Gödröt készít. 42. Nyárvég. 44. Tojás alakú csőrös fuvola. 46. Ütlegel. 47. Szín (—’)• 49. Folyó a Szovjetunióban. 50. Nota bene. 52. Veszekc- Ezt olvastuk rímlenne az orvosság. Nem valamiféle csodadoktortól idézzük a fenti megállapítást, hanem egyszerűen a francia választások tapasztalataira támaszkodunk. Vannak aztán olyan csodadoktorok is, más néven kuruzslók, akik szerint fűben-fában van az orvosság. A L’Humanité kommentátorának útmutatásait követve bizonyítottnak kell vennünk ezt a tételt is, hiszen de Gaulle közvetlenül a választások előtt mondott televíziónyilatkozatában valóban fűt-fát megígért a francia választóknak abban az esetben, ha a gaulleista pártot juttatják győzelemre. A kuruzslók receptje úgy látszik pillanatnyilag bevált. Az orvosság maga azonban inkább tüneti kezelésre hasonlít, amely pillanatnyi kábulat okozásával csak a fájdalomérzetet tudja megszüntetni, a betegség és a kórokozók megmaradnak. Ha az ópium verbális alkalmazása ellen nem is lehet kifogása a sztrájkok és tüntetések heteiben oyan nehéz napokat átélt francia rendőrségnek, a valódi ópium ellen annál elkeseredettebben hadakoznak. A napokban a párizsi rendőrök a krimi-hős Maigret-felügyelőhöz méltó nyomozással sikeresen ártalmatlanná tettek egy csempész bandát, amely, — a sors különös iróniája, — lebukása napján ünnepelte fennállásának hároméves évfordulóját, és hozzátesszük: joggal ünnepelhette, hiszen a prosperitás 3 éve alatt rekordmennyiségű kábítószert, összesen 730 kilo heroint csempészett Franciaországból az Egyesült Államokba, és mindezért (a várható börtönbüntetés éveit leszámítva) 1460 millió frank tisztelt hasznot vághatott zsebre. Talán mondanunk sem kell, hogy nem véletlen a piac kiválasztása. Az Egyesült Államokban soha nem látott módon virágzik a kábítószerfogyasztás divatja. Érdekes módon kétszeresen kapcsolódik ez az aggasztó társadalmi jelenség a vietnami háborúhoz. Egyrészt a kábítószer zöme éppen Dél- Vietnamból, nem egyszer katonai személyek közvetítésével áramlik be az Egyesült Államokba, másrészt maga a divat különösképpen a síkrhedt eszkaláció óta terjedt el az országban, óhatatlanul kínálva azt a következtetést, hogy az amerikai polgároknak egyre több okuk van feledést keresni. A kábítószerek forrására utal egy újkeletű, s jelenleg közszájon forgó vicc is Amerikában. A vicc szerint egy amerikai csapat vezetője valahol Dél-Vietnamban kábítószer-üzérkedéssel gyanúsítja katonáit Smith közlegényt magához rendeli: „Hallja csak, Smith, mi is van azzal akábítószerrel?'’ „Nem egészen világos — válaszol Smith közlegény. — Ez kérdés, vagy ajánlat?” La Fontaine meséi divatba jöttek, éspedig nemcsak Franciaországban a televízióban, hanem az USA-ban, a Pentagonban is. Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma nyilatkozatában úgy kommentálta Khe Sanh kiürítését hogy a támaszpont a harctéri helyzet változása következtében egyszerűen fölöslegessé vált. A párizsi USA VDR tárgyalásokon részt vevő vietnami küldöttség szóvivője viszont igen szellemesen úgy fűzött kommentárt a kommentárhoz, hogy a Pentagonnak ez a magyarázata őt La Fontaine-nek a rókáról és a savanyú szőlőről szóló meséjére emlékezteti. De hogy immár a Pentagon által oly nagy becsben tartott computerek nyelvére fordítsuk a szót, valószínűleg az amerikai stratégiai meggondolások mellett az is közrejátszhatott a támaszpont kiürítésében, hogy Khe Sanh térségében a legutóbbi öt hónapban a partizánok 15 ezer ellenséges katonát tettek harcképtelenné — ebből 11 700 amerikai volt —, és 450 repülőgépet lőttek le. A Pentagon nyilván nem akarta bevárni Khe Sanhnál azt a rekordot, amelyet június 27-én jelentett be adását megszakítva a hanoi rádió, hogy a háromezredik amerikai repülőgépet lőtték le a VDK fölött. Érzékeny csapás a Pentagonnak, márcsak azért is, mert az eszkaláció fokozatait éppen a VDK-ra ledobott bombák tonnasúlyában lehet a legjobban áttekinteni. Míg 1965-ben 5 ezer tonna bombát dobtak le a VDK fölött, 1966-ban már 255 ezer tonnát, tavaly pedig 352 ezer tonnát. A legutóbbi 3 év során Észak és Dél-Vietnam fölött összesen 1 666 000 tonna bombát szórtak le az amerikai repülőgépek, öszszehasonlítás végett megemlítjük, hogy a második világháborúban 502 ezer tonna bombát dobtak le az 'USA' 'köpenőgépe,- a koreai háborúban pedig 735 ezer tonnát. Mit hoz a piacra ? kérdik joggal a bombagyárak amerikai részvényesei e beszédes számok után. Nos, a Dow Chemical Co. konszern részvényesei nem panaszkodhatnak. A napalmgyár a Spiegel híradása szerint évi 20 millió márkás haszonra tesz szert. A nyugat-német folyóirat figyelmét egyébként az hívta fel az amerikai konszernre, hogy ez a konszern látja el a Bundeswehr is fegyverekkel. Ilyen haszon mellett nem csoda hát, hogy Herbert D. Doan, a konszern vezérigazgatója nagy buzgalommal sietett kinyilatkoztatni! „Meggyőződésem, hogy a napalm jó fegyver életek megmentésére”. Hogy mégsem ért minden amerikai egyet a vezérigazgató úrral, azt egy új választási jelvény rohamos elterjedése is bizonyítja. Millió és millió amerikai visel a kabáthajtókáján ABJ feliratú jelvényt Mindössze egy betű a különbség a felirat és LBJ, azaz L. B. Johnson elnök monogramja között Ez az egy betű azonban számottevő különbséget hordoz mégis, lévén, hogy az ABJ felirat a jelvényeken ennek a jelszónak a rövidítése: Anyone But Johnson, azaz „bárkit, csak Johnsont ne”. Így hát, amikor a New York Times fényképet közöl Johnson elnökről, amint éppen meglátogatja a kórházban lábadozó ex-kollégáját, Eisenhowert, egy kissé talán arra is enged utalni, hogy LBJ korántsem lábadozik a krízisből. Helyzetet legtalálóbban talán egy másik népszerű amerikai vicc fejezi ki, amely egy búvárról szól, akinek teljesítenie kell egy víz alatti feladatot, és a tenger mélyén munkáját végezve a következő telefonüzenetet kapja a hajó fedélzetéről: „Halló, Charlel Maradj fenn! Nem kell visszajönnöd! Mi is megyünk, a hajó sülylyed ..S. E. — Kik ölték meg Kennedyt? Békeág (Made in USA). I=^t^=l^=l^=^l===l^=l—Fejér msgyei Hírlap i-r-.-.-« ===== ■ g== »■■ - ----- ■ ■ =====! = 11 ^=* =