Fejér Megyei Hírlap, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-01 / 257. szám
cs íktér negyedra: 70 fillér ! Péntek, 1968. november I, XXIV. évfolyam, 257. sz. } A TARTALOMBÓL: J j dz építek J műszaki \ tanács- ! kazásáróL ; f (lentfii k \ ( /Jódók kHz i j méltóan ; | * ; } Qlapló ! | Új üzem Móron Ma adják át a Csepeli Fémművek Jelső- és Elektróda Gyárát Móron. Az 50 millió forintos beruházással épülő üzem, idén már 300 móri, illetve környékbeli dolgozót foglalkoztat. Az új létesítményt fokozatosan bővítik. Jövőre három új műhelycsarnokkal bővül az épület, s így a foglalkoztatottak száma már 409—500 főre emelkedik. A tervek szerint 3975-re olyan mértékben növekszik az üzem, hogy ezer embernek biztosít majd munkát. Dicsérendő, hogy a gyár felépítésével egyidőben elkészülnek a szükséges szociális létesítmények is, s így megteremtődnek a kulturált munkakörülmények. Az új létesít mény nagyban hozzájárul a városiasodó Mór munkaerőgondjának megoldásához. Ezen a csütörtöki délutánon a szokásosnál is nagyobb a forgalom a székesfehérvári vasútállomáson. Fiatalok veszik birtokukba a kultúrvárótermet. Valamennyien KISZ- korosztályúak. Néhányan barátokkal érkeznek, így indulnak a három éves „turnéra”. De még a társtalanok is hamarosan összemelegednek, mert összeköti őket az azonos érdeklődés, a közös elhatározás. Mind a száznégyen, a Német Demokratikus Köztársaságba utaznak. Ott folytatják a Dunai Vasműben, Ikaroszban, Járműjavító Vállalatnál, SZKG-ban, vagy más üzemben abbahagyott munkájukat. Lakatosok, esztergályosok, köszörűsök, marósok sziak- szettve betanított munkások. — Húszéves vagyok. Előttem a jövő. Eddig a fehérvári gépjavítónál dolgoztam, jól éreztem magam munkahelyemén. Mégis, mikor hallottam e lehetőségről, megörültem. Szert tehetek szakmai tapasztalatra, megismerhetem a velünk azonos rendszert építő német nép szokásait, kultúráját — mondja Horváth Attila, akit szülei is elkísértek a fehérvári vasútállomásra. Hasonló szülői, baráti kísérettel vannak a többiek is. Elgondolásaik is megegyeznek Horváth Attiláéval. Bővíteni akarják szakmai ismereteiket. A betanított munkásként indulók pedig a hároméves tapasztalatszerzés után szakmunkás vizsgát akarnak tenni. Itthon rövidebb tanfolyamon már megtanulták a legszükségesebbeket németül. Ezt majd könnyíti a sömmerdai gyárban — a gyakorlat Arany László, Harangozó Erzsébet, Bolla Mária, Pajzs András, Csókás Mária, Kisbenedek Erzsébet, Grábics Gyula, Klemencs Ágnes és a többiek sorba veszik át útlevelüket. Olyan ez a búcsúzás is mint az egy évvel ezelőtti. Csakhogy akkor az „első fecskék” keltek útra megyénkből, hogy elvigyék az NDK-ba a magyar ifjúmunkások jó hírét. A mostani csoport is ilyen elhatározással indul. Megyénk kiszeseinek képviseletében becsülettel akarnak helytállni. Berobog a szerelvény. Izgalom pírja ül az arcokon. Még néhány jótanács, néhány kötelező ígéret, s indulnak. Néhány nap múlva már új munkahelyükön, a sömmerdai irodagépgyárban köszöntik őket. S jó munkával, szorgalommal ott igazolják elhatározásaikat. Ott öregbítik megyeink ifjúságának jóhírét. Ezt ígérik a bizakodással teli mosolyok. N. E. 104 ifjúminkás utazott az NDK-ba TTLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! Tyn . MTitor • Tegnap délután ülést tartott az MSZMP Székesfehérvári Városi Bizottsága. Napirenden szerepelt az egyházpolitikai helyzet értékelése, az 1968. márciusi politikai bizottsági határozat tükrében vizsgálták az állam és egyház közötti kapcsolat alakulását. A vitához jó alapot szolgáltatott a végrehajtó bizottság beszámolója, amelyet Kalmár Dezső, első titkár ismertetett. A Politikai Bizottság határozatából és a városi pártbizottság anyagából adódó feladatot a kommunisták taggyűléseken is megbeszélik. Pártbizottsági ülés Székesfehérváron A világtakarékosság napján Mint már évek óta annyiszor, most is megemlékeztek megyénkben a Világtakarékossági Napról. Csütörtökön délután az SZMT székházában rendezett ünnepségen Rodler Győző, az OTP megyei igazgatója méltatta a takarékosság jelentőségét. Köszönetét fejezte ki a társadalmi szervek aktivistáinak, akik sokat tettek azért, hogy megyénk kiérdemelje a takarékos címet. Többek között elmondotta, hogy megyénkben minden harmadik embernek van betétkönyve, és öt év alatt a betétállomány 310 millió forintról 770 millió forintra emelkedett. 1968-ban a gazdaságirányítás reformjának első esztendejében a betétállomány növekedése meghaladja a 120 millió forintot. Az ünnepségen Benke Márton, a Hazafias Népfront megyei elnöke hangsúlyozta a takarékosság jelentőségét. Többek között elmondotta, hogy a növekvő betétállomány a pénzintézeti emberek és az aktivisták jó munkáján kívül arról is vall, hogy népünk munkával szerzett jövedelmével gondosan, takarékosan, bánik. Fáy András utca Névadóul választották Fáy Andrást — a magyar takarékossági mozgalom egykori úttörőjét — Bicske legújabb lakónegyedében. Abban az utcában írták fel nevét, amelyet öt évvel ezelőtt kezdtek kialakítani, ekkor készült el ott az első négylakásos épület. A társasház nagy tetszést aratott a községben, ezért azóta már újabbak épültek. A kezdeményezést az OTP járási fiókja is felkarolta. Saját beruházásban megépíttetett három tízlakásos épületet, de már emelkednek a negyedik tömb falai is. A járási székhely központja lesz az új negyed. A gimnázium, az új sporttelep szomszédságában nőtt ki az új utca, amely Fáy András nevét viseli. A Világtakarékossági Nap megnyitóján, tegnap délután ünnepélyes keretek között rendezték a névadóünnepséget. Egy most épülő ház falába márvány emléktáblát helyeztek el, illetve avattak. Az emléktábla avatásán részt vettek az új telep lakói is. Ünnepi megemlékezés az SZMT székházéban az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom 50. évfordulóján Csütörtökön délután 1/13 órakor, a szakszervezetek megyei székházéban a polgári demokratikus forradalom 50. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront Fejér megyei Bizottsága. Az ünnepi ülésen résztvett és az elnökségben foglalt helyet Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Pálfalvi András, az SZMT vezető titkára, Benke Márton, a népfront megyei elnöke, Csóka János, a népfront megyei titkára. Az elnökségben foglaltak helyet a párt- és társadalmi szervek, valamint az üzemek képviselői és a munkásmozgalom veteránjai. Az ünnepi ülést Pálfalvi András, az SZMT vezető titkára nyitotta meg. Bevezetőjében szeretettel köszöntötte a munkásmozgalom veteránjait és az ünnepi ülés részvevőit. Ünnepi beszédet Csóka János, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott. Csóka János beszéde — Jelentős dátumra emlékezünk ma, az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom 50. évfordulójára — mondotta beszéde elején a népfront megyei titkára és a századforduló eseményeiről szólt. Elemezte az első világháború éveiben élesebbé vált osztályellentéteket. Majd arról beszélt, hogy 1918-ban már nemes, magasztos példa lebegett a magyar dolgozó nép és a magyar munkásosztály előtt, az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az orosz bolsevikok és az orosz munkásosztály példája. 1918 októberében népünk is válaszút elé került, választani kellett a függetlenség, vagy a monarchia fennmaradása között. A továbbiakban a szónok méltatta a magyarországi körülményeket, majd megállapította: — 1918. október 30-án a néptömegek viharos felkelése söpörte el a régi Magyarországot. Nem ösztönös folyamat volt ez, hanem következménye annak a munkának, amelyet a magyar progresszió, ha nem is mindig teljes következetességgel, de mégis csak elindított. Ami 50 éve kezdődött, győzedelmeskedett, polgári demokratikus forradalom volt, méghozzá abban az időszakban, amikor a világ egy országában már a proletárforradalom is győzött. Beszéde további részében a népfront megyei titkára méltatta a munkások, a dolgozó tömegek harcát, részletesen foglalkozott az országos és a Fejér megyei eseményekkel. Büszkeséggel beszélt arról, hogy Székesfehérvár és Fejér megye dolgozó népe jelentősen járult hozzá a forradalom győzelméhez. Egyebek közt leszögezte, hogy a polgári demokratikus forradalom hajtóerejét nem a burzsoázia, hanem a proletariátus és a munkássággal együtt fellépő más rétegek és osztályok alkották. A forradalmi helyzet, illetve a forradalom továbbfejlesztéséhez szükség volt következetes marxista pártra. Ezért alakult a hazai szorialdemokrata párt balszárnyából, következetes harcosaiból és az Oroszországban küzdő internacionalistákból, illetve képviselőik vezetésével új típusú munkáspárt, a Kommunisták Magyarországi Pártja. Részletesen szólott Csóka János az ünnepi évfordulókról. Elmondotta, hogy fiatalok és idősek, munkások és termelőszövetkezeti tagok, szocialista munkaversennyel, kiállítások rendezésével, a falukrónika létrehozásával készültek a forradalmi tradíciók ápolására. Az eredmények méltatása után Csóka János a következőkkel zárta beszédét: — A mai ünnepi megemlékezésen is fejet hajtunk azoknak a hősöknek emléke előtt, akik életüket áldozták szabadságunkért. Mindaz, ami ötven éve általuk kezdődött ebben az országban, lezárt egy történelmi korszakot, és egyúttal újat nyitott. Olyan új korszakot, amelyben jelenleg is élünk, dolgozunk, tisztelettel adózva az úttörők áldozatos munkájának, a harcot vállaló elődeink emlékének.sí-Az ünnepi megemlékezésen Bodor Tibor, a Madách Színház tagja Ady Endre, Rohanunk a forradalomba és Juhász Gyula Őszirózsa című verseit adta elő. A jubileumi ülés résztvevői ezután a forradalmi napok krónikáinak kiállításán vettek részt. Mint ismeretes megyeszerte hosszú idő óta dolgoznak a forradalmi napok eseményeinek, krónikájának felelevenítésén. E napon 30 község krónikáját mutatták be. Az ünnepség résztvevői elismeréssel nyilatkoztak a forradalmi napok krónikásainak munkájáról. Többek között Mohai József szavait jegyeztük fel, az ünnepségen résztvevő veteránok nevében elismeréssel adózott mindazoknak, akik a forradalmi napok krónikáit összeállítják, hogy ezzel is felelevenítsék a múltat, mely a mai nemzedéket is jobb munkára ösztönzi. Mohai József kifejezte azt a kívánságát is, hogy a falukrónikások folytassák tovább munkájukat és gyűjtsék össze a felszabadulás utáni időszak emlékeit is.