Fejér Megyei Hírlap, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

*­széntek, 1968. november 1. fit építők műszaki tanácskozáséról leltjük: Fagyszabadságra gondolni sem lehet! Már húsz nap nyereségre van kilátás December 25-től január 2-ig munkaszü­net Még két hónap választ el bennünket az év végétől, de azt hiszem nyugodtan leír­hatjuk: a Fejér megyei Épí­tőipari Vállalat műszaki ve­zetése már egy minden eddi­gi nyereséget felülmúló esz­tendő lezárásán tevékenyke­dik, a tennivalók pontos kö­rülhatárolása, a szinte névre­szóló feladatok kidolgozása, az átadandó objektumok el­számolásának pontos üteme­zése s az anyagi ösztönzés eszközeivel való gazdálkodás lehetőségeinek részletes ki­dolgozása — mind mind azt igazolják, amit a kollektíva szándékaként a vállalat fő­könyvelője így fogalmazott K m­eg a tanácskozáson: ..De­cember 31-én tiszta üzlet mögött húzzuk le a rolót.” Tennivaló persze még bő­ségesen akad addig a ..roló­húzásig”, de az a tény, hogy az év első tíz hónapjá­ban 12—13 százalékos termelékenységnövekedést értek el, s a jelenlegi ütem tartásával biztosí­tottnak látszik több, mint 440 millió forint éves ter­melési érték teljesítése,­­ mindemellett a munkásbé­rek 5,5 százalékos növeke­dése azt jelzik, hogy nagy­szerű egyensúlyban vannak. Ez az egyensúly pedig — ami nyilván a munka jó szerve­zésében, a töretlen munka­kedvben, vezetők és végre­hajtók közvetlen jó kapcso­latában gyökerezik — elegen­dőnek látszik ahhoz, hogy mindazt a feladatot teljesít­sék november—december hó­napokban is, amelyeket, mint halaszthatatlanokat Kiss Jó­zsef igazgató felsorolt a ta­nácskozáson. Mert valóban halaszthatatlan az Ikarus építkezése, hiszen terv szerint biztosítani kell, hogy az egyik épületből 1969. március 1-től már megkezdődhessen az au­tóbuszgyártás. Ugyancsak halasztást nem tűrő munka a tejüzem, ahonnét 2—3 héten belül végleg levonulnak már. S k­emelt munkaként kezelik az új téglagyár építését is, s el­határozták, hogy minden kö­rülmények között lehetővé te­szik az 1969. április 1-i üzem­indulást. Mindezeken túl valameny­­nyi termelőszövetkezeti mun­kával s a lakásépítés roppant nagy feladatával is maradék­talanul — sőt jelentős túltel­jesítést elérve — kívánnak végezni. Fagyszabadságra senki ne gondoljon! — mondta az igaz­gató. Sőt, minden lehetőséget ki kell használni, hogy a termelőszövetkezetekben, s másutt időszakosan fel­szabaduló munkások meg­találják a vállalatot, s megtalálják itt számítá­saikat. Ezzel, vagyis az anyagi szá­mítással nincs is baj. A nagy­fokú gépesítés mellett is fo­kozatosan növekszik a dolgo­zók keresete, s igen jelentős összegeket fordítanak az anyagi ösztön­zésre minden területen, ahol a kollektíva és az egyes személyek mun­kafegyelme, szorgalma erre alapot ad. Ritka eset az is, amit e tanácskozáson jelen­tettek be, hogy az éves pré­miumalapot — az elvégzen­dő feladatok sikereinek függ­vényében — ötven százalék­kal emelik meg, s mindezek­re „ráadásként” azt is közöl­ték, hogy a vállalat eddigi gazdálkodása, a kollektíva eddig elért sikerei alapján 20 nap nyereségrészesedés felté­teleit teremtették meg. Két hónap persze még nagy idő, s az a kollek­tíva, amelyik ezt a nye­reséget „felépítette”, a fegyelem fellazulásával, a minőségre fordított figye­lem csökkenésével le is rombolhatja. S erről őszintén kellett be­szélni, mert vannak még ma is munkahelyek, ahol 4—5 órákat lopnak el a munka­időből, fizetési napokon az emberek. Ön­maguktól veszik el! S re­mélhetőleg csak vették, hi­szen azt a nagyszerű tervet, amelyet a vállalat műszaki és szakszervezeti vezetői ki­dolgoztak, hogy az őszi hó­napokban olyan ütemben és annyira megnyújtott műszak­ban dolgoznak, hogy a fizikai munkások — tekintettel arra, hogy dolgozóik nagy része messzi vidékről jár a válla­lathoz — részére karácsony­tól újévig terjedő munkaszü­netet élvezhessenek. A vállalat határozott szán­déka az, hogy valamennyi 1968. évre tervezett átadásnak meg kell történnie december 15-ig, s a kiszámlázásoknak is legkésőbb december 23-ig el kell hagyniuk a vállalatot. Ugyanakkor igen nagy gon­dot kell fordítani a befejezet­len állomány felmérésére is. Erre, pontosabban a befeje­zetlen állomány évvégi fel­mérésének tisztaságára, pon­tosságára igen nagy hang­súllyal hívta fel­ a figyelmet Somogyi László főmérnök is. Kérte, s nyilván utasítással is felérő kérése volt az, hogy igen nagy figyelemmel végez­zék az évvégi selejtezéseket is, hiszen felmérhetetlenül sok eszközlekötési járulékot fizet ki a vállalat még ma is lomokért, olyan eszközökért, amelyek hasznossági foka szinte a nullával egyenlő, de leltári értéke jelentős. Örvendetes tényként közöl­ték azt is, hogy az eddig átadott 436 lakás 82 százaléka korszerű, magas felszereltségi fokú, korszerű technológiával lett építve. Ugyancsak jelentős fejlődést ígér a jövő is, hiszen — mint hallottuk — 1969-ben közel 600 millió forint értékű mun­kát igényelnek a megrende­lők a vállalattól, s noha en­nek elvégzésére kötelező ígé­retet nem tehetnek, mégis, szeretnének maximálisan ele­get tenni az igényeknek. Eh­hez persze munkaerő kell, s éppen ezért határozott úgy a vállalat vezetősége, hogy minden dolgozóját, aki új munkást toboroz, 100 forint­tal jutalmazza november 1-től január 31-ig. Nem könnyű feladatok áll­nak még előttük. De ennek a műszaki konferenciának a hangulatából azt hiszem jog­gal lehet derűlátó következ­tetést levonni az egész kol­lektíva munkájáról. Mert tudják, mit kell tenniük, mennyi idő alatt és miért. Kátay Antal Tejéz megyei Billét 1 milliós kiun­ázási program az AKÖV-nél . Az elmúlt évek alatt nagy változáson ment keresztül a közlekedés szervezete. Kü­lönböző felmérések azt mu­tatják, hogy sok vasútállo­­­m­áson a kis átbocsájtóképes­­ség miatt nem érdemes na­­gyobb korszerűsítést végez­ni, s így nem gazdaságos a kocsirakományú küldemény fogadása, illetve feladása. Ez pedig szükségessé teszi a je­lenlegi lehetőségek korszerű­sítését, elsősorban a közúti szállítás fejlesztését. . Ennek tudatában állították össze a székesfehérvári 14. sz. AKÜV-nél a közeljövő távlati fejlesztési terveit. Hogy részleteiben miről is van szó, azt a vállalat be­ruházási és fejlesztési osztá­lyán tudtuk meg. — Beruházási és fejlesztési programunk 1970-ig terjedő megvalósítással irányozza elő azokat a tennivalókat, a­melyek 10—15 éves távon megfelelően biztosítják az igényekhez való alkalmazko­dást. . A két generál-kivitelező, a Fejér megyei Állami Építő­ipari Vállalat és a dunaújvá­rosi 26-os Építőipari Vállalat brigádjainak nem kevesebb mint 105 milliós értékben kell munkát végezni a be­­ruházás folyamán.­­ Kezdjük talán a legna­gyobb munkával, a dunaúj­városi új komplex teleppel. Ez 45 millió forintos köl­tség­gel épül, s ha méreteiben nem is, de elrendezésében hasonlítani fog a jelenlegi székesfehérvári komplex­­telepre. Modern, minden igényt kielégítő javítóbázis lesz, ami természetesen a környék magángépkocsijai­nak szervizmunkáit, is el fogja látni. A létesítményt 19­69 harmadik negyedévében adjuk át. Elvégeztük a te­reprendezést, rövidesen kez­dődik a nagy-­ munka. A másik nagy létesítmény a csuklósjavító csarnok or­szágosan is egyedülálló be­ruházás. Ehhez hasonló még nem készült hazánkban.­­ Köztudott, hogy a mos­tani komplex telepünk építé­sekor nem számolhattunk azokkal az igényekkel, ame­lyek ma a csuklósbuszok ja­vításánál jelentkeznek. Ezek a járművek nehezen fordul­nak a csarnokban, nem le­het velük tolatni, így gond a javítási munka elvégzése. Ezen segít az új csarnok, ami egyben közel ötven em­ber szociális ellátását is biz­tosítja. Terv szerint 1969 harmadik negyedében ke­rül átadásra. Kési gond volt egy minden igényt kielégítő hidegraktár építése is. Nos, a tervek szerint ez is meg­oldódik rövidesen, hiszen még az idén, decemberben átadásra kerül. A vállalat, profiljától el­térően sok gőzt használ fel, amit elsősorban a gumijaví­­tó műhely igényel, de ezzel oldódik meg a nagy komp­lexum irodáinak, csarnokai­nak fűtése is. Most, hogy a földgáz elérte megyénket és lehetőség van az ipari fel­­használásra is, a vállalat, tervezi, hogy a mostani ha­­záriházat átalakítják gáz­tüzelésűre. Az elgondolás szerint 1970-ben fokozatos átállítás mellett már a mo­dern tüzelési módot kíván­ják alkalmazni. Szólni kell még a 10 millió forintos költséggel épülő új étkezőkombinátról is, ahol közel 1200 fő részére lesz biztosítva a kulturált étke­zési lehetőség. Ú­i színfolt, lesz az új tanműhely is, ahol a megye igényeit figyelembe véve képezik majd az autó­javító szakmán belül a szak­ipari tanulókat. A vállalat minden évben figyelemmel kíséri a vidéki kirendeltségek, telephelyek fejlődését, amit bizonyít az is, hogy éves szinten közel öt millió forintot költ ezek fejlesztésére. Most ennél többre is telik az erőből. Bicskén , figyelem­be véve a várossá fejlődés igényét, a vállalat 5 milliós értékben egy kis forgalmi telepet hoz létre, ami a javítási munkát teszi jobbá, s természetesen a lakossági igények jobb kielégítését, is célozza, összességében 105 millió forintos beruházási program­ról van szó. Hogy mennyire szükség volt erre, bizonyí­tásképpen egy-két számadat, 1961-ben 3,3 millió tonna árut­, és 36,5 millió utast szállítottak a járművek. 1967-ben már 6,6 millió ton­na áru és 62,1 millió utas szerepelt a statisztikában. S ez a szám figyelembe véve az elkövetkezendő évek fejlő­dési ütemét, állandóan emel­kedni fog. Országos méretű adatok Gyakran használjuk írás­ban — szóban az „országos méretű” jelzőt. Különösen ha nyomatékot akarunk adni mondani vagy írni va­lónknak. Ilyenkor persze ritkán gondolunk az ország fizikai méreteire. Vessünk most egy pillantást erre is. Ami hazánk két főméretét illeti: hossza nyugat-keleti irányban Szentgotthárd és Kispalád között 528 km. Legmagasabb pontja, az or­szág teteje, az 1015 méteres Kékestető. Legmélyebb pontja Szeged alatt a Tisza síksága mindössze 78 mé­terrel a tenger szintje fe­lett. Országunk területe kerek­számban 93 000 négyzetki­lométer, lakossága 10 mil­lió 270 ezer. A föld 128 független országa közül te­rületben legközelebb áll ha­zánkhoz a 92 ezer négyzet­kilométeres Portugália, melynek lakossága viszont kereken egy millióval ke­vesebb. Lélekszámban csak­nem egyezik hazánkkal a 10 millió 194 ezer lakosú Nepál. Ennek viszont terü­lete sokkal nagyobb: 140 ezer négyzet­ki­l­ométer. Végeredményben kicsiny vagy nagy ország a mi or­szágunk? Ez attól függ, hogy melyik országhoz ha­sonlítjuk. Ha területét a Szovjetunióhoz vagy Ka­nadához, lakosságát Kíná­hoz, vagy Indiához mérjük, akkor nagyon is kicsi. Vi­szont hatalmassá válik, ha ezt az egybevetést Monacó­­val, vagy San Marinóval alkalmazzuk. A Föld 128 országa közül hazánk területe a 95., la­kosságra viszont a 46. he­lyen áll. Válaszolunk munkajogi kérdésekre Gyermekgondozási segélyben részesülő tsz-tag vagy alkalmazott milyen mértékű háztáji, ille­tőleg illetményföld használatra jogosult? Több olvasónk fordult kérdéssel, hogy gyermekgondozási segély igénybevétele esetén törvényesen csökkenthetik-e, — vagy meg­vonhatják-e — a háztáji vagy illetményföld­jük mértékét, ugyanis a háztáji föld mérté­kének csökkentésére már több olvasónk vo­natkozásában sor került. A háztáji földet a termelőszövetkezet nő tagja, vagy illetményföldet a női alkalmazóit a szülési szabadságot megelőzően biztosított mértékben jogosult használni a szülési sza­badság időtartamára, továbbá amennyiben gyermekgondozási segélyre a jogsultsága fenn­áll és azt igénybe is veszi a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamára. Ez a jogosultsága a termelőszövetkezet nő tagjának a 6 1967. (X. 24.) MÉM. sz. rendelet 180. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések és a 35 1967. (X. 11.) Kontr. sz. rendelet 93. §. (2) bekezdése e) pontjában foglalt rendelke­zések alapján állapítható meg. A hivatkozott rendelkezések ugyanis a tagsági viszony fenn­állása alatt csak akkor nem illeti meg, ha az előírt munkamennyiséget önhibájából nem teljesíti. A szülési szabadságon lévő, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesülő tsz-tag nő nem önhibájából nem tudja teljesíteni ez előírt munkamennyiséget, — sőt ilyen eset­ben nem is köteles részt venni a közös mun­kában, — így a háztáji földre való jogosult­sága fennáll és az törvényesen nem vonható meg. A háztáji földhasználatra való joga a tsz-tag nőnek ebben aás esetben is munkatel­jesítményen alapszik, mégpedig a szülést megelőző időszakban elért teljesítményén. A munkaviszonyban álló női dolgozónak az illetményföldre való jogosultsága pedig a 36/1967. (X. 11.) Korm. sz­. rendelet 35. §-ában foglalt rendelkezések alapján áll fenn. A ren­delet ugyanis kimondja, hogy a munkáltató az illetményföld használatát csak a jogsza­bályban meghatározott esetekben korlátoz­hatja, illetőleg vonhatja meg. A jogszabály­ban felsorolt esetek között a sz­üési szabad­ság vagy a gyermekgondozási segély nem sze­repel, így az illetményföld korlátozására vagy megvonására törvényesen nem kerülhet sor. ------------ 3 —— Aranybetűkkel írott dátu­mok, nagy történelmi évfor­dulók követik egymást. A jubileumi rendezvények em­lékezésre késztetik a kortár­sakat. Ki szólna, ki írásban mondja el gondolatait, adja közre ismereteit, hogy az utókor hű képet alkothasson a helyi tettekről a fél évszá­zaddal ezelőtti erőfeszítések­ről, hazaszeretet vezérelte nagyszerű cselekedetekről. Magnószalagok, falukrónikák őrzik majd a szűkebb pátria, a falu összefogását egy-egy alkotási bemutatásakor. A múlt kutatásában aktí­van közreműködnek a fiata­lok. Nagyszerű példát szol­gáltattak az enyinet ki­szedők a múlt hagyomá­nyainak tiszteletében, a hősi cselekedetek elis­merésében, ápolásában. A hírhedt Próztay különít­ményesek által halálra kín­zott mártírok csont­marad­vá­nyait kiásták a temetőárok­ból és méltó helyre temették azokat De a székesfehérvári járás más községeiben is munkálkodnak ily módon a fiatalok. Schmidt Gyula, a KISZ székesfehérvári járási bizott­ságának titkára egy beszél­getés során említette: „A nagy történelmi jubileumok­ra való készülődés, ezek programja öntevékenységre buzdítja fiataljainkat. Meg­felelő segítségadással kezde­ményezéseik támogatásával valóban pezsgő­, elődökhöz méltó munkát végezhetünk”. Ide kívánkozik a marton­­vásári KISZ-szervezet tag­jainak ötlete, amely a sza­bad idő hasznos eltöltéséhez járul hozzá. Varga Béla KISZ-titkár is juttatta a kezdeményezést illetékesek­hez. Lényege: közös erővel létesítsünk ifjúsági házat. Természetesen nem több­­emeletes, hipermodern léte­sítményről van szó. Csupán arról, hogy művelődési ház hiányában KISZ-otthont, klubot és ifjúsági parkot építsenek. A fővárosi beru­házási vállalattól használt építőanyagot igényeltek, megkeresték a helyi terme­lőszövetkezetet, ktsz-t, taná­csot, eljuttatták levelüket a megyei pártbizottsághoz is. Mindenünnen választ kap­tak. Ezekből segítségadás, az életképes elképzelés elisme­rése, támogatása olvasható . Amikor elkészül majd a KISZ-helyiség, méltán kerül be a falukrónikába a KISZ-tagok kezdemé­nyezése. Ilyen akció nincs járás­­szerte, de a gondosabb, rend­szeresebb munka szinte ki­vétel nélkül tapasztalható. A felnőttek bíznak az ifjúság­ban. Ez a pártvezetősé­t vá­lasztó taggyűléseken is han­got kapott A bizalom kifejeződik a felelősségteljes megbízatás­ban, például a családi ün­nepek megrendezésében. KISZ-esküvők, névadók fő­védnöke a fehérvári járás­ban az ifjúsági szervezet. Legutóbb Sárkeszin, Szabad­­battyánban, Pátkán, Abán köszöntöttek fiatal házaso­kat, illetve újszülötteket. A fővédnökség természetesen nem a kizárólagosságot je­lenti. A pártszervezet, a fa­luban működő társadalmi és tömegszervezetek is segéd­keznek, de legilletékesebbek a védnökök,­­ az ifjúság. Nem vagyok híve az­ „előre­­gyártott” üdvözlő beszédeknek, de a KISZ járási bizottságá­nak e tevékenységre ösztön­ző levelét mégis hasznos­nak találom. Eözben a csalá­di eseményeket méltatják, és felhasználható köszöntőket, is közkézre adnak. A jelen tennivalói között, a történelmi évfordulók ün­neplésével együtt, azok mé­lyebb, tartalmi megismerése szerepel az oktatási anyag­ban. Nyolcvan propagandis­ta vezetésével vitatják, tár­gyalják és egészítik ki az oktatási anyagot. A középis­kolákban szakítanak az elő­ző évek gyakorlatával, és a III.—IV. osztályos diákok he­lyett nevelők vezetik a fog­lalkozásokat. Vannak olyan a­lapszervezetek, ahol nem sikerült szervezett, oktatás­ra mozgósítani a fiatalokat. Ezeken a helyeken — Jenő, Csór, Csősz, Balatonbozsok Pet­­tend — ismeretterjesztő elő­­adáskora hívják a lányokat, fiúkat Jó arról hallani, hogy a já­rás KISZ-szervezeteiben sok kommunista propagandista tevékenykedik. És a párt­szervezetek figyelemmel kí­sérik az oktatást és más KISZ-akciókat is. Szabad­­battyánban, Mátyásdombon, az Enyingi Állami Gazda­ságban és még több helyen szinte mindennapos a kap­csol­at a párt- és a KISZ- szervezet között. Így készítik elő a KMP félévszázados jubileu­mának emlékünnepségét. Közös párt- és KISZ- taggyű­léseken emlékez­nek meg az évforduló jelentőségéről. November második nagy eseménysorozata a névadás. Mártírok, ismert, vagy most felkutatott hősök nevét vá­lasztják alapszervezetük név­adójául. Megismerik a vá­lasztott mártír életútját és beszélgetnek, ma­jd mindenütt követésre méltó munkáról. Ezeken az ünnepségeken hu­szonegy a­lapszervezetben adnak át a pártszervezet képviselői zászlót a fiatalok­nak. Több helyen szülőket is várnak az alapszervezeti névadásokra. Pezsgő, eleven a KISZ- munka, a fiatalok tevékeny­sége a székesfehérvári járás­ban. A jubileum-sorozatra érdeklődéssel, munkával ké­szülnek a KISZ-szervezetek. A mostani akciók tartalma­sabbá teszik a működést és öregbítik a járásban a KISZ- szervezetek jóhírét. Németh Erzsébet Elődökhöz méltóan Martonvásári kezdeményezés — Nyolcvan oktatási kör — KISZ-alapszervezeti névadás MOZI 199$. november 1. PÉNTEK SZÉKESFEHÉRVÁR Köztársaság: Mi lesz veled, Eszterke ? Petőfi: Azok a csodálatos férfiak Bakonycsernye: 19 éves voltam Bicske: Magányos villa titka Bodajk: Cigány Enying: Fejlövés Mór: Nagymenő Polgárdi: Bohóc a falon Sárbogárd: Granada, addio

Next