Fejér Megyei Hírlap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

nUe­neu TAnm ■cnrntfejffiK . Gejérmgyei HaiT—B­i— m­aro XXV. évfolyam, 1. sz. ^________ Ar»­­ve finer Évindító munkaértekezlet a Videotonban 19 feladataiból: Immár hagyományként könyvelhetjük el, hogy me­gyénk legnagyobb, s az or­szág legnagyobb vállalatai­nak is élvonalában haladó székesfehérvári Videotonban munkaértekezlettel kezdik az évet. A vállalat Ságvári gyár­egységében megtartott mun­kaértekezlet több ezer rész­vevője egymagában is iga­zolja: hasznos dolog az, ha egy ipari nagyvállalat veze­tői az év első munkanapján összegezik a befejezett esz­tendő sikereit, számbaveszik a még megoldást követelő gondokat, s felvázolják az induló év feladatait. Szakolczai Erzsébet meg­nyitó szavai után Papp Ist­ván vezérigazgató foglalta össze 1968-ban elért eredmé­nyei­ket, s vázolta terveiket. Bevezetőben elmondotta, hogy egy esztendővel ezelőtt ebben a gyáregységben igen jelentős feladatokat vázolt fel a vállalat mű­szaki, párt- és szakszer­vezeti vezetősége nevé­ben. Emlékeztetett arra is, hogy azon a tanácskozáson így összegezte feladataik és gond­jaik kapcsolatát: mindenki­nek a maximális erőkifejté­­sére számítunk, s ha valóban mindannyian becsülettel ki­veszik részüket a s­unkaből, 1968-ban sem kell félnie semmitől e nagyszerű kollek­tívának. Visszatekintve most az el­múlt, évre, a vezérigazgató úgy összegezte véleményét, hogy megbirkóztak feladata­ikkal. Ezt igazolja többek kö­zött, hogy az egy évvel ez­előtt a vállalat egész kollek­tíváját megtartani képes, ön­ként vállalt 1 milliárd 876 millió forint termelési tervet tel­jesítették, sőt, nem mérleg­adat szerint, mintegy 30—35 millióval túl is teljesítették. Ennek értékét csak fokozza az­ a tény, hogy gyártott ter­mékeiket hiánytalanul érté­kesítették is, s hadd tegye hozzá az újságíró is vélemé­­nyét: a túlteljesítés ellenére is mutatkozott időközönként hiány a hazai piacon a VT készülékekből. S ez jó jel. Nem önmagában a hiánycikk, hanem az a bizalom, aminek következménye, hogy a gyár készülékei szinte meg sem melegedhetnek az üzletek­ben. Külön örvendetes tény, hogy a székesfehérvári iparvállalat a többletter­melésnek mintegy 1/3,­ 1/3-át termelékenység-nö­veléssel hozta, hiszen példájuk igazolja: az új gazdasági mechanizmus lehetőségei nem kényszerítet­­ték a vállalatokat a lét­­számhigításra, s nem volt kö­telező élni azzal a bizonyos „egy plusz egy" megoldás­sal. ■­­ A feladatok teljesítésének részletezése nélkül állapította meg Papp elvtárs, hogy vala­mennyi gyárrészlegük kollek­tívája maradéktalanul telje­sítette vállalt kötelezettségét. Itt említette meg, hogy az­­év elején aláírt kollektív szer­ződésnek minden pontját tel­jesítették, s eleget tettek ál­lami befizetési kötelezettsé­geiknek is. ..Vannak és lesznek is még gond­jaink, tudtuk. Hiszen a pártbizottsággal és szakszer­vezeti bizottságunkkal közö­sen újra meg újra megálla­pítottuk az elmúlt évben: a grárfejlesztés mellett elma­radtunk a szociális létesítmé­nyek tekintetében. E célra a jövőben mintegy 65—70 mil­lió forintot fordítunk. Álta­lánosan megfogalmazott cé­lunk, hogy szociális létesít­ményeinket is olyan szintre emeljük, mint üzemeink szín­vonala.” Megemlítette, hogy az év elején ígért 1,5 szá­zalékos bérfejlesztést végrehajtották, sőt vala­melyest túl is teljesítet­ték. 1969-re vonatkozóan nagyobb lépés terveiről szólt Közölte, hogy az idei bérfejlesztés mértékét 2,5 százalékra ter­vezik, s hogy ez anyagi erő­feszítés tekintetében mit je­lent, annak érzékeltetésére azt is­ elmondta, hogy min­den egymillió forint többlet­bért 12 millió haszontöbblet-,­­el tudnak biztosítani. A bérfejlesztésről szólva hangsúlyozta: 1969-ben a dif­ferenciált­ bérezést megterem­tik, ennek végrehajtási ter­vét a pártbizottsággal történt előzetes tanácskozás után a szakszervezeti bizottság már elfogadta. Általános jellem­zője lesz ennek a bérezési formának, hogy a jobb mu­t­­kát produkáló munkásnak a borítékon keresztül is éreznie kell: fokozott megbecsülésben van része. A szociális ellátásról és a nyereségrészesedésről általá­nosságban szólva megállapí­totta: gyárunk egészségesen fejlődött 1968-ban is, s e fej­lődés teremtette meg az alap­ját annak, hogy a kollektív szerződésben foglaltakon túl tudtak új munkaköpenyeket, munkaruhákat kiadni a dol­gozóknak. Évi munkájuk si­kerét jelzi az is, hogy az el­múlt évivel azonos szintű nyereségrészesedést fizethet­nek ki a következő hónapok­ban. Exportforgalmukra is a növekedés volt jellemző. Tőkés relációban 1,6—1,7 millió dollár árbevételük volt, s meghaladta a 13 millió rubelt a szocialista export volumene-Itt hangsúlyozta, hogy az 1969-re tervezett 2 milliárd 50­ millió forint termelési ér­tékterv egyik sarkalatos pontja a tőkés export növe­lése. Figyelmeztetett arra is, hogy noha forintban nem je­lentős a tervnövekedés.-.igen jelentős erőfeszítéseket köve­tel meg a kollektívától, hi­szen a 44 órás munkahétre való, áttérés­­ egymagában is 84 százalékos termelékenység­növekedést követel­ meg. To­vábbá az exportvi­sszatérítés 75 millióval való csökkentése s a piac várható­­ alakulása összességében 12 százalékos termelékenység-növelést igé­nyel a kollektívától. Termé­szetesen nemcsak a munka intenzitása növekedésére kí­vánnak támaszkodni. A mű­szakiaknak is van tennivaló­ja az üzemszervezés, korsze­rűsítés, technológia terüle­tén. Erre annál is inkább szükség van, mert terveik szerint 1970-ben további ex­portvisszatérítésről kívánnak lemondani. A szoros értelembe vett termelési és gazdálkodási ter­veken túl ismertette a válla­lattól anyagi vonatkozásba csak részben függő szociális, kommunális terveket. El­mondta, hogy a gyár előtt már épül az új ipari tanuló­intézet, készül az új taninté­­zet melletti központi étte­rem terve, ahol nyersanyag­gal és félkész étellel is el kívánják látni a gyár dolgo­zóit, s itt fog felépülni az új ABC áruház is, amely mellé piacot terveznek. Szólt az önálló lakás­építkezési terveikről is, s ezek szerint évente mint­egy 70—80 lakást kíván­nak felépíttetni, részben a fejlesztési alapból történő hozzájárulással, rész­ben a dolgozók hozzájárulá­sával, s harmadrészt OTP- kölcsön igénybevételével. Em­lítette, hogy a Velencei-tó parti vállalati üdülő után most Csopakon kezdtek hoz­zá egy új vállalati üdülő épí­téséhez. Mindezeket szeret­nék, ha a dolgozók a szabad­­ szombatok, s általában a megnövekedett szabad idő jobb kihasználása érdekében vennék igénybe. Az 1969. évi, s a további évek várható termékösszeté­teléről szólva elmondta, hogy a munkaigényesebb, a pia­con keresettebb termékek irá­nyába tolódik el az, s már 1969-ben szeretnék fokozni a nehézhíradásipari termékek gyártását. Ennek érdekében az önálló exportjoggal ren­delkező iparvállalat képvise­lői már folytatnak tárgyalá­sokat nyugatnémet és fran­cia partnerekkel, többek kö­zött az elektronikus számoló­gépek memóriaegységeinek gyártására. Befejezésül a vállalat ifjú dolgozóihoz szólt. Több fe­gyelmet, aktívabb szervezeti munkát kért tőlük. Két bejelentéssel zárta Papp István vezérigazgató az évindító munkaértekezletet. Elsőként hivatalosan beje­lentette, hogy január elsejé­től Videoton Ipari Külkeres­kedelmi RT néven szerepel­nek a világpiacon, másodszor pedig a 30 darab színes tévé­­készülék elkészültét közölte a gyár dolgozóival. Mindezek vitán az ismertetett feladatok­hoz boldog,új évet kívánt a vállalat dolgozóinak, család­tagjainak. Kátay Antal Kabáczy Szilárd — 2,5 százalék bérfejlesztés — 44 órás munkahér — 2 milliárd termelési érték (f; . . r • 7 l; . I $ ismertetjük s < Fock Jenő j s miniszterelnök > $ nyilatkozatát á | a népi, nemzeti j í egységről, < ? a lakáshelyzetről, < $ és az < < életszínvonalról. \ Tél a Hosszúsétatéren (Kabáczy Szilárd felvétele) r így kezdték Az új esztendő első munka­napja a legtöbb helyen olyan, mint a többi. Általában az emberek nem kezdenek új életet, de vannak különböző elhatározásaik, új terveik amelyek megvalósításához többnyire ilyenkor fognak hozzá. Talán ezért is érdekes lehet, hogy ki mivel kezdte az új évet, mi volt az első ügy amit intézni kellett? Én pél­dául azzal kezdtem az évet hogy megkérdeztem erről né­hány intézmény, hivatal és vállalat vezetőjét, akik az alábbiak szerint válaszoltak. Peresztegi István, a megyei tanács v. b. osztályvezető-he­lyettese: — Nem túlságosan örültem neki, de egy igen fontos ér­tekezlet szervezésével kel­lett az év első munkanapját kezdenem. Ezen a múlt évi ta­pasztalatokról és az idei fel­adatokról lesz majd szó. Te­hát nem lehetett kihagyni. A másik feladat már sokkal kel­lemesebb és szebb volt,­­bár ebbe egy kis üröm is vegyült. Nyugdíjba vonulása alkalmá­ból elbúcsúztattuk Dr. Vas Pé­ter elvtársat, a Fejér és Veszp­rém megyei Minőségvizsgáló Intézet igazgatóját, aki a fel­­szabadulás óta töltötte be ezt a tisztséget és a köz érdekében 38 évet dolgozott. Kitűnő munkatársunk volt, s éppen­­az elmúlt év november 7-én tün­tették ki a Munkaérdemrend ezüst fokozatával. Búcsúzta­tásával egyidőben beiktattuk az új igazgatót is, Árvai Sán­dor elvtársat. Hiába, ilyen az élet rendje, ők valóban mind­ketten új életet kezdenek. Nász István, a MEDOSZ me­gyei bizottságának titkára: — Én egy beiskolázási ügy­­gyel kezdtem az évet, majd egyéb belső hivatali ügyeket kellett rendezni. Az első köz­érdekű ügy egy panasz inté­zése volt. Egy idős tsz-tag ke­resett fel bennünket és kérte segítségünket nyugdíja meg­állapításában. Még 1959-ben lépett be a pákozdi termelő­­szövetkezetbe, s akkor is mi intéztük el,­hogy megkapja a 260 forintos járadékot. De az­óta is a mai napig aktívan dolgozott. S nem tud már to­vább dolgozni, hiszen 87 év­es és az elmúlt évben üzemi bal­esetet szenvedett. Valahogyan még nem akar sikerülni a nyug­díjazása. .Eltartója nincs, hi­szen már a fia is meghalt.E­z a menye is rokkantsági nyug­díjból él. Hát ezért szeretnénk segíteni. — Volt még egy másik pa­nasz is. Az Agárdi Állami Gazdaságban egy asszonyt ki­állítottak a munkából azért, mert a férje lopott. Furcsa üsve? Mi is úgy véljük, hogy nem ez az elintézés módja. S ha érdekes, még megjegyez­ném, hogy a cseri málnaüzem­­ben, a sárszentmiklósi Törz­s­ír­nál, valamint az Észak­-Fejé­r megyei Tsz Területi Szövet­ségnél megalakult szakszer­vezetünk­ alapszervezete. Dr. Völgyi Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazga­tóságának főcsoportvezetői. — A mi feladatunk na­gyon izgalmas volt az első napon. Bár csupa számokból állt. Per­sze csak látszólag, mert a szá­mok mögött a termelőszövet.­(Folytatót a 2. oldalon)

Next