Fejér Megyei Hírlap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

Vasárnap, 19S9. június L. A kincsek földje Az Új Magyar­­ Lexikon szűkszavúan ír a a Szovjet­unió Nyugat-Szibériában el­terülő kuznyecki medencé­jére. Azt közli, hogy gazdag kőszénben és az Ural vidé­­­kével együtt a Szovjetunió második szén- és vaskohá­szati bázisa a Kuznyeck me­dence, melynek jelentős ré­szét a kemerovói terület al­kotja. A lexikon terjedelme meg­határozott, meg aztán közel tíz éve készült, éppen ezért kértük meg a kemerovói megyei lap hazánkban tar­tózkodó és néhány napot megyénkben töltő szerkesz­tőségi titkárát, Anatolij Bel­­csiket, adjon részletesebb ismertetést megyéjéről. A léniai tervek alapján — Meg akar ismerkedni a Kuznyeck medence kincsei­vel? — kérdezték a Nyugat- Szibériai Geológiai Kutató Intézetben. Az intézet igazgatója így válaszolt: — 1721-ben, amikor Mi­­hajlo Volkov észrevette az égő hegyet, csak sejtette, hogy kincs van itt, de nem gondolta, hogy a vidék mi­lyen hatalmas fejlődés előtt áll. Az ezernyi fény azokból a fémekből árad, melyek Kuz­­opeck -medencében és a kemerovói területen megta­lálhatók. Ismeretes, hogy San mériásban van a Szovjet­unió szén­tartalékának 90 százaléka, Kemerovo megye «zénkészletét több mint 900 milliárdra becsülik. Hét még ha ehhez hozzávesszük, hogy­­nagyon sok helyen a felszí­n­en van a szén és nem ne­héz előkészíteni a bányá­szátra. Nem véletlen, hogy a szovjethatalom megterem­tése után Lenin nagyon fon­tosnak tartotta Kuznyeck medence gyors fejlesztését. ■Pedig akkor még a vidék kincseinek jelentős része nem volt ismeretes, de amit már akkor tudtak, Lenin sze­rint alkalmasnak, kínálko­zott arra, hogy jelentős ipar­vidékké fejlesszék. Az Ural gazdag vasérclelő helyei és a viszonylag közeli kuznyec­ki szén szolgáltattak jó ala­pot kohászati központ kié­pítésére. Már 1918-ban, eb­ben a szovjethatalom szá­mára nem könnyű esztendő­ben, megkezdték az ural­­kuznyecki kombinát tervei­nek készítését.­­ Amíg a kombinát tervei készültek, megkezdődött a fokozott feltáró-kutató mun­ka. A geológusoknak koráb­ban is voltak adataik, dehát ezek nem voltak pontosak. A lenini terv kidolgozása után végezte el a felmérését a kimagasló tudós, A. Gape­­jev. A kutatómunka folyik azó­ta is, ezt jelen az is, hogy a cári Oroszországban alig volt több mint 50 geológus, viszont most csak a Nyugat- Szibériai Geológiai Intézet és Szolgálat 12 ezer szak­embert foglalkoztat. Iíj feltárások Mindent persze egy hosz­­szabb könyvben sem lehet­ne elmondani a Kuznyeck medencéről, kincseiről és arról a hatalmas kutató­munkáról, ami ma is folyik, de ékesen beszél néhány adat is. Csak 1967-ben, a jubileumi esztendőben 4 milliárd tonna újabb szén­vagy­ont fedeztek fel. Kin­cset érő felfedezés az is, hogy ezen a vidéken nem­csak égő kő van, hanem gazdag ez a táj vasércben, ólomban, higanyban és más természeti kincsekben is. Igaz, hogy hosszú kutató­munka mellett, amíg felfe­dezték a 25 éve működő ércbányákat, melyek azóta 45 millió tonna jó minőségű nyersanyagot termelnek. Szántó minden különösebb gazdagítás nélkül használ­ható a vasérc, melyet a Szovjetunióban legolcsóbban termelnek. Természetesen a geológu­sok nem nyugodtak meg, további, kutatásokat folytat­tak, s ahogy mifelénk mond­ják, megfúrták az egész­ vi­déket. Ennek eredményeként 15 lelőhelyein több mint két­milliárd tonna vasércet tár­tak fel. Mindezek eredményekép­pen Kuznyeck medence ko­hászata kétszázmillió tonna vasércet dolgozott fel eddig és ebből százötvenmillió ton­nát helyszínen termeltek. Ugyanakkor a medence a népgazdaságnak több mint másfélmilliárd tonna szenet és kokszot adott a szovjet haza második szén- és ko­hászati bázisa. Azt csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy az Ural-kuznyecki me­dencének milyen nagy je­lentősége volt a második világháborúban, amikor a német fasiszták elfoglalták a Donyec medencét. Beszélgettem Georgij Fjo­­dorovics Goreloval, aki mint egy expedíció dolgozója kezdte geológus tevékenysé­gét, s ma az egyik legkie­melkedőbb szakember. Hu­szonöt év alatt több ezer ki­lométert járt be, kutatott a folyók mentén, a hegyekben. Milliókat érő kincseket fede­zett fel és a közelmúltban arra is volt ideje, hogy meg­írja, megvédje kandidátusi disszertációját. Az utóbbi időszak sem kevés eredményt hozott, így például az egyik lelőhelyen 30 millió tonnányi ércet ta­láltak. E helyen még csak a kezdet ez, hiszen a leg­újabb adatok szerint jóné­­hány kilométerre nyúlik az ércmenső, sőt minden való­színűség szerint összefüggés­ben van Krasznojarszk kör­nyékének mágneses telepei­vel. Az Intézetben végigjár­tam a laboratóriumokat. Ta­núja voltam annak, hogy a vegyészet segítségével mi­lyen nagy eredményeket le­het elérni. .Segíti a kutató­­írókat a kibernetika is. Bauxit, mangán, arany és megannyi más E rövid beszámoló nem lenne teljes, ha csak Kuz­nyeck medence két alapvető kincséről, a szénről és a vasércről adnék ízelítőt. An­nál inkább sem, mert a kö­zelmúltban gazdag bauxit­­lelőhelyet fedeztek fel. Ta­láltak újabb arany­ lelőhelye­ket is, pedig ez a kutatás legelején tart. És van e vi­déken ezüst, jáspis, nefelin, magnézium, zsírkő. Ez utób­biból Luzsia környékén ren­geteg mennyiséget találtak, ami szintén nem mellékes, nagyon kiváló minőségben. Találtak vanádiumot és a jelek szerint gyémántot is rejt a föld mélye. És van e vidéknek egy másik kincse is, jó minőségű ásványvíz — a mélyben va­lóságos ásványvíz-tenger van , amelyhez hasonlót csak a Szovjetunió déli vi­dékein ismertek eddig. Ép­pen ezért nincs messze az idő, amikor a Kuznyeck medencében üdülőtelepek nőnek ki a földből, még­hozzá olyan reménnyel, hogy messzi szovjet földről ide csalogatják majd az embereket Végigjártam néhányszor a Kuznyeck medencét. Nem véletlen, hogy mindenütt ta­lálkoztam geológusokkal, láttam fúrótornyaikat, meg­pihentem szállásaikon, be­szélgettem velük, munká­jukról, terveikről. Meggyő­ződtem arról is, hogy a tá­volabbról romantikusnak tűnő foglalkozás bizony ren­geteg veszéllyel jár, nagyon fáradságos és bizony nem egyszer hosszú évek kelle­nek, mire a geológusok azt javasolják: nyissanak itt szénbányát, vagy vasérc­bányát. Viszont a kincs, melyet a kuznyecki föld rejt, megéri a fáradságos kutatómunkát. Szerte a szovjet hazában Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 100. évfordulójára készülnek, s nem véletlen, hogy a Kuznyeck medence, köztük Kemerovó dolgozói is újabb feltárásokkal, még jobb munkával ünnepük e jelentős évfordulót. (Oroszból fordította: Bányász Béla) Fejér megyei Hírlap 1975-ig elkészült az IKARUS programja Nagyarányú műszaki fejlesztés előtt áll az IKARUS Gyár. Számos, eddig már megkötött nemzetközi szerződés biztosítja, hogy a már eddig is népszerű IKARUS-járművek a jövőben még keresettebbek legyenek a hazai és a nemzetközi piacokon. A gyárnak már érvényes szerződése van Svédországgal és Ausztriával, ahonnan alvázakat és más jármű­­alkatrészeket kap. A tervek szerint az IKARUS 1975-re évi 12 ezer autóbuszt szándé­kozik építeni a jelenlegi ötezerkettőszáz darabbal szemben. Képünkön: Autóbuszok a gyári végszereldében. Nagy figyelmet keltő jelent meg Varsóban az al­koholizmus elleni harc len­gyel társadalmi bizottságá­nak a kiadásában „Az al­kohol” címmel. A kötet át­fogóan elemzi az alkoholiz­mus lengyelországi problé­máit, és az ellene folyta­tott harc eredményeit, fel­adatait. A könyv a hivatalos sta­tisztikai adatokra, különbö­ző felmérésekre és közvé­leménykutatások eredmé­nyeire támaszkodva a töb­bi között megállapítja, hogy az alkoholfogyasztás tekin­tetében a lengyelek a fran­ciák és a svédek mellett a „világranglista” élén állnak. Lengyelországban napi átlagban 700 000 em­ber rúg be. A felnőtt sta­tisztikai ,,átlag lengyel” he­tente egyszer vodkázik. Az átlagos lengyel férfi ötször annyi töményitalt fogyaszt el egyszerre, mint az átla­gos francia. 1967-ben másfélmillió al­koholistát tartottak nyilván az országban. 36 milliárd zlotyt költöttek italra, mi­közben kenyérre, sütőipari készítményekre, és lisztre összesen csak 25 milliár­­dot. A népgazdaságban az al­koholizmus okozta terme­léskiesés értéke évente mintegy tízmilliárd zloty. A könyv, az alkoholiz­mus elleni harcot ismertet­ könyv­ re, a többi között aláhúz­za, hogy a népi Lengyelor­szágban két alkoholizmus elleni törvényt adtak ki. (MTI) TEKINTSE MEG június 2­7-ig SZÉKESFEHÉRVÁRON, a Liszt F. u. 1. sz. alatti CIPŐBOLTBAN a Fővárosi Mérték utáni Cipőkészítő Vállalat termékeiből az árusítással egybekötött KIÁLLÍTÁSUNKAT ! Bemutatjuk a BNV-n nagy sikert aratott 1969. évi modelleket! véleménykutatás: jutalomtArgysorsolAs : Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, 2006. — 3 ------ A kereskedelem fejleszté­séről tárgyalt csütörtöki ülé­sén Fejér megye Tanácsa. A jelentés és a vita is joggal állapította meg, hogy az el­múlt években jelentősen fej­lődött megyénk kereskedel­mi hálózata. Ugyanakkor so­kan szóvá tették, hogy még ma sem kevés a gond, így például a belvárosban hi­ányzik az élelmiszerüzlet A Zrínyi utcai lakók ne­vében is boltbővítést kértek, és sürgetik a kül­területek ellátásának ja­ja­vítását is. Több hozzá­szóló a Velencei-tó kör­nyékének ellátásával kapcsolatban állapította meg, hogy sok még a ja­vítani való. A tanácsülést követő na­pon a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnök­­helyettesével, Hajba Kálmán­nal, és a kereskedelmi osz­tály vezetőjével, Teubel Györggyel tettünk látogatást az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalatnál és a Vendég­látóipari Vállalatnál. Bános István igazgató tervrajzot terített elénk és mutatta, hogy a Velinszky László utcai élelmiszerbolt az átalakítás következtében közel négyszeresére nő. Igaz, hogy sokáig kellett a felújí­tásra várni, de az idén au­gusztus 20-án már nyit a bolt. S ez jó válasz lesz an­nak, aki a tanácsülésen a belváros élelmiszer ellátásá­nak javítása érdekében szó­lott A felújított bolt nem­csak nagyobb lesz, de az el­látása is javul, itt árusítják­­majd az állami gazdaságok termékeit. Külön zöldség­részleg lesz, háztartási, ve­gyi cik­k-árusítás, csemege­részleg, tej- és kenyéráru­sítás. A közeli tejboltot pe­dig halszaküzletté alakítják át. Valószínű a halszaküzlet­­nek is nagy lesz a kelet­je, legalábbis erre enged következtetni a Széchenyi utcában megnyitott ba­­romfiszaküzlet sikere. Rövid ideje működik ez az egység, de máris közkedvelt­té vált a vásárlók körében friss kacsasültjével és kacsa­zsírjával. Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalatnál jó hírt hallottunk a Szeder utcaiak és a környék lakói számára is. A szolgáltató részleg he­lyén ugyanis húsbolt nyílik, ez az ABC áruházhoz csat­lakozik majd, méghozzá rö­vid idő múlva, ugyanis jú­lius 15-én nyit a bolt. Régi igényt elégít ki egy újabb terv is, mely szerint a Zalka Máté úti húsboltot belsőség árusítására szako­sítják. A Szivárvány telepiek ellátásán javít majd az az üzlet, melynek építése az idén kezdődik, a Zrínyi ut­cában kicsinytik a boltot a vásárlók, ezért a vállalat ke­resi a lehetőségét annak, hogy házvásárlás útján ezt az üzletet kibővítse. Nem a fejlesztéshez tar­tozik, de a vásárlónak nem mellékes a kereskedelem szektorai közötti verseny. Annak idején az élelmiszer­­kereskedők is tartottak at­tól, hogy a szövetkezeti bol­tok elviszik forgalmukat Mi a helyzet most? — Tavaly 50 millió fo­rint ment el tőlünk. Ennyi a szövetkezeti bol­tok forgalma. Ez azon­ban csak jelképes dolog, hiszen a mi vállalatunk forgalma tavaly is 20 millió forinttal nőtt — hangzik a válasz. — És ez azt mutatja,­­nem tett rosz­­szat nekünk a konkurrencia. A töb­bszektorúságról, an­nak hasznosságból a megyei tanács ülésén is szó esett Viszont hallatszanak a vá­rosban olyan hírek, hogy több helyen közvetlenül egy­más mellett a különböző cé­gek hasonló jellegű élelmi­szerüzlet­­működtetését kí­vánják megvalósítani. Ez vi­szont már nem látszik cél­szerűnek. Annál inkább sem, mert a kereskedelem-fejlesz­tési tervek az ellátatlan te­rületeket kívánják elsősor­ban fejleszteni. A Fejér megyei Vendéglá­tóipari Vállalatnál szóba ke­rültek a fejlesztési tervek, természetesen elsősorban a Velencei-tó és környékének ellátása volt napirenden. És ez nem is csoda, a májusi nyár után most már az igazi is itt van a nyakunkon. Mint Takács Jenő igazgató elmondotta, több szezonjelle­gű üzletet már májusban megnyitottak és ez 4 millió forint bevételt jelentett a vállalatnak. Arról nem is szólva, hogy a kirándulók is örültek a gyors reagálásnak. Cél az idei évben, az egy­ségek kulturáltabbá tétele. Ennek érdekében végezték el a tatarozásokat, a felújí­tásokat. A gárdonyi stran­don már üzemel és nem kis forgalmat bonyolít le a Béke Halászcsárda. Pénteken vet­ték át a Csutora cukrászdát és éttermet nyári üzemelés­re. Agárdon rövid időn be­lül nyit a Borharapó, ötletes kezdeményezés ez, nemcsak azért, mert a kiszolgálást egy 100 hektoliteres hordó­ban bonyontják majd le, ha­nem azért is, mert a vállalat egyik dolgozójának víkend­­házát bértik és így lényege­sebb befektetés nélkül nyit­­hatnak új egységet. Újdon­ság a mozgóárusítás is. Ugyancsak érdekes kezdeményezés, hogy néhány személyt megbíztak úgynevezett bizományi árusítással. A Napsugár étteremben még munkában találtuk a dolgo­zókat, s az üzlet csak jövő hét végén nyit. Nem későbbi ez a tavalyinál, de ha azt vesszük figyelembe, hogy a strand már ma kinyit, azt mondhatjuk, célszerűbb lett volna az időpontokat össze­egyeztetni. Viszont ide tar­tozik, hogy a strandbüfék már korábban kinyitottak és az ennivalót kívánó strando­­ló nem marad éhen és szom­­ját is tudja oltani a hűsítő italokkal. Agárdon a camping tábor előtt két borozó között már megnyílt a lávagossütő Az üzemelő ugyan kevesli a for­galmat, de mégis már egy hete árusít. A másik két egység, vagyis a két borozó még zárva van Az egyik szö­vetkezeti kezelésben már ta­valy működött, a másodikat most telepítette a vendéglá­tóipar, mintha attól tartott volna, hogy egy borozó nem elég a camping lakóinak. Pedig egy tejboltnak, vagy hasonló valaminek bizonyára jobban örültek volna. Természetesen a két válla­lat megtekintése, a vezetők­kel való beszélgetés és az egységek meglátogatása több tanulságot kínál, de ezekről bővebben majd később írunk. B- B­ Baval a Szeder utcai lakótelep boltja • Augusztus 20-án nyit a Velinszky László utcai üzlet • Mivel várja a Vendéglátóipari Vállalat a Velencei-tónál üdülőket?

Next