Fejér Megyei Hírlap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
Keats, WM: JMtea 4 Öntözőfurt A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban is egyre inkább szükséges az együttműködés, a közös vállalkozások, kooperációk létrehozása. Ez elősegíti az iparszerű termelést, a termelvények közelben történő feldolgozását. Ennek figyelembevételével született megállapodás a Sárszentmihályi Állami Gazdaság és az Inotai Erőmű között. A gazdaság hasznosítja az erőmű felesleges hőenergiáját. Tizenkét holdas területen hajtatóházat létesít. Kooperáció az alapja a Koponya, Kisláng és Polgárdi termelőszövetkezetek közös vállalkozásának is. A terméskiesés csökkentése, illetve az eredmények növelése érdekében gazdasági területükön közös öntözőberendezést üzemeltetnek majd. A vállalkozáshoz csatlakozott az Enyingi Állami Gazdaság is. Így az OVI által elkészített terv alapján létesítendő öntözőfürt, mintegy 4,5 ezer holdnyi terület öntözését biztosítja. A beruházási program a negyedik ötéves tervben valósul meg. ftNMfcások — a mmktotaMr hetwtrfl 5. Társadalmi munka — tudatosan Az egyén és a társadalom kapcsolatának egyik jellemzője a közösség érdekében vállalt és végzett munka. A vizsgálat erre a területre is kiterjedt, s mi tagadás, azok számára, akik nem érezték, nem értették a társadalmi munka fontosságát, annak az előbb említett kapcsolatot tükröző jellegét, szóvá is tették a felmérés során, hogy túlságosan sok kérdés foglalkozik e témával. Nem haszontalan tehát emlékeztetni most a felmérésben résztvevőket arra, hogy megyénkben tízmillió forintokban mérhető a kis és nagy kollektívák társadalmi munkájának értéke, hogy utak és törpevízművek, családi házak és parkok, játszóterek és sportlétesítmények épültek az elmúlt években is társadalmi összefogásból, illetve épülhettek csakis úgy fel, hogy az emberek önérdeküket és a társadalom érdekét felismerve jelentős részt vállaltak magukra — ingyen. És hadd emlékeztessük itt különösen a vidéki lakosságot arra, hogy az elmúlt évek egyik legnagyszerűbb, bár nem túlságosan publikált társadalmi megmozdulása a százötven lélekszámnál nagyobb települések telefonhálózatba kapcsolása volt, ahová az emberek százai jelentkeztek önkéntes fizikai munkábra. És a járdák, az elemi csapások elhárítása, magányos öregek patronálása, vagy éppen a nemzetközi társadalmi munka egyik szép megnyilvánulása, a vietnami gyerekeknek készült, lőszer 10 centiméteres horgolásokból összeállított takarók... Felsorolhatatlanul sokrétű a társadalmi munka, s azt hiszem ilyen emlékeztető után érthető, hogy pártunk és kormányunk e közvéleménykutatásáiak is nevezhető felmérésben igen nagy hangsúlyt adott a társadalmi munkának. Az első idesorolható kérdés a Milyen munkamozgalomban vesz részt? A vizsgálat lényegében itt is a megyei ipari munkásságra jellemző mozgalmi jellemzőt adja, de jelzi lényegében azt a szervezettséget, munkamozgalomban való részvételi arányt is, ami ma már a mezőgazdasági üzemekre is jellemző, így a megkérdezetttektek 68,15 százaléka szocialista címért küzdő brigádban vesz részt, munkabrigádban 7,2 százaléka, egyéb brigádban 1,63 százaléka, s nem válaszolt, illetve brigádmosogáramban nem vesz részt a megkérdezettek 22,99 százaléka. A megkérdezettek zöme tehát tagja valamilyen kollektívának, s ezzel a társadalmi munkavállalásra való önkéntes készségét is jelezte. De e kérdést konkretizálja a következő válaszkérés: Végez-e társadalmi munkát? Ennek számos alkérdése is van, amelyek alapján a következő összesítést lehet öszszeállítani: az MSZMP-ben a megkérdezettek 4,39 százalékának van funkciója, (a vizsgálatban részvevők 11,21 százaléka volt párttag) alkalma megbízása a pártban 4,32 százaléknak. KISZ-ben funkciót tölt be 5,24, illetve alkalmi megbízásból végez munkát 7,01 százalék (a megkérdezettek 21,37 százaléka KISZ-tag). A szakszervezetben funkciót tölt be 11,59 százalék, alkalmi megbízás alapján végez munkát 7,86 százalék (a megkérdezettek 88,21százaléka szakszervezeti tag). Tömegszervezetekben funkciót tölt be 2,42, illetve alkalmi megbízásból végez társadalmi munkát itt 4,39 százalék. A munkásőrségben 1,7 százalék funkciót, s 2,09 alkalmi megbízás alapján végez munkát. Közéleti, tanácsi funkciót tölt be 2,42 százalék, alkaton megbízás alapján végez itt munkát 4,98 százalék. Nem tölt be funkciót, illetve nem végez alkalmi megbízás alapján sem munkát, valamint a kérdésre nem válaszolt a megkérdezettek 46,19 százaléka. Az Értékelték-e társadalmi munkáját ? kérdésre elismertek-kel válaszolt a megkérdezettek 40,76 százaléka. Ezen belül Dunaújvárosban meglepően jó az arány, hiszen a társadalmi munkát végző 60 százalékból 51,49 százalék vallja, hogy társadalmi munkáját elismerték, s mindössze 3,55 százalék érzi úgy, hogy nem értékelték, nem méltatták. Ugyanakkor Székesfehérváron — és erre nem árt felfigyelniük a vizsgálatba bevont vállalatok párt- és szakszervezeti szerveinek — a válaszadóknak csak 31,46 százaléka érzi úgy, hogy társadalmi munkáját megbecsülték, 5,33 százalék szerint nem értékelték, nem méltatták, s 0,93 százalék szerint elmarasztalták érte! Az indítékokra is választ kért a vizsgálat. Milyen megbízás alapján végzi jelenlegi társadalmi munkáját? —• kérdésre kezdeményeztem a munkát, illetve megbíztak vele választ adott 6,48 százalék, önként jelentkeztem választ 31,45 százalék, névszerint felikértek, megbíztak vele választ 20,70 százalék. Tehát a tudatosan végzett társadalmi munka van túlsúlyban noha örülni annak, hogy a megkérdezettek 4,84 százaléka nem tudja milyen megbízásból, de végzi — nem lehet. A következő 11 alkérdésben még őszintébb, ön- és társainkat elbíráló válaszokat kért a vizsgálat, pontosabban: Véleménye szerint mi a fő oka, amiért társai társadalmi munkást végeznek? Örvendetes, hogy a megkérdezettek 49,41 százaléka a segíteni akar a problémákon, és 40,10 százaléka a becsületérzete készteti válaszokat, véleményt mondtak el társaikról, szemben a megszokta, nem tudja kihúzni magát, jobb beosztást remél, fél, hogy megszólják, stb. válaszok helyett. S noha még számos, bonyolult kérdés vár válaszra, azt hiszem az első olyan kérdés volt ez, amelyből az adott válaszok tükrében lemérhető munkásosztályunk érettsége. Következik: 6. Érettség a döntő politikai kérdések megítélésében. Kátay Antal Törleszteni is kell Az egyik ipari üzemben a napokban tanúja voltam egy vitának, amely első látásra és hallásra csak az üzemvezető és az egyik beosztott technikus dolga, hiszen szabadság és túlóra kérdése adott okot a vitára. Nevezetesen az, hogy az üzemvezető arra kérte — és nem utasította — beosztottját, hogy a következő három hétben vállaljon némi túlmunkát, mert a termelés érdeke így követeli. A technikus tiltakozott, mondván, hogy neki éppen elég volt az elmúlt hetekben éjjel-nappal tanulnia, hogy sikeresen vizsgázhasson a felsőfokú technikum második osztályából. Most — toldotta meg érvelését — pihenni szeretne, legalább is lazítani, nem pedig túlórázgatni. Nem szavazunk a túlóráztatás mellett. Az egyén pihenéshez való jogát vitatni sincs szándékunkban. De állásfoglalásként hadd idézzük az üzemvezető vita után elhangzott panaszát: — Százhetvenen dolgozunk az üzemben. Tizenkilencen az általános iskola utolsó két évi tananyagával birkóznak. Ez igaz, csak jelentéktelen szabadságtöbbletet jelent, de a vizsga-csúcsidők mégis egybeesnek. Gimnáziumban, technikumban, tehát tizenkét nap pótszabadsággal 12-en tanulnak tovább. Felsőfokú technikumba, főiskolára, egyetemre heten járnak. A maguk területén valamennyien fontos szakemberek, középvezetők. Számukra 24 nap tanulmányi szabadság jár. A termelés zavartalanságát nagyon nehéz garantálni vizsgaidőszakban. Ugyanakkor mind a hazai piac, mind az exportszerződések egyaránt köteleznek bennünket arra, hogy júniusban is, júliusban is annyit termeljünk, amennyi az éves terv időarányos részét jelenti. Igen ám, de hogyan? Harmincnyolc ember húsz százaléka a létszámnak, valamivel több is. És félév végére 79—80 százalékos létszámmal ugyanolyan termelési értéket hozni, mint a száz százalékkal, szinte lehetetlen. Illetve lehetséges, de csak úgy, hogy mindazok, akik bent vannak, minimum húsz százalékos többlet erőbedobással dolgoznak. És még azt is figyelembe kell venni, hogy vannak betegeink, szabadságon levő dolgozók, tehát a nyolcvan százalék is csak elméletileg igaz. Egy-két vagy négy héten át! Azt nem akarják megérteni a továbbtanulók, hogy a tanulmányi szabadságot bármennyire is szavatolja a törvény, a jelenlegi munkaerőhelyzetben csak egyetlen mód van e kiesők pótlására: többletmunka a jelenlegi létszámmal. Vagyis, azok dolgoznak, akik bent vannak az üzemben. A többiek, a továbbtanulók helyett is. Az üzemek, vállalatok, intézmények, államunk igen sok kedvezményt biztosít a továbbtanulóknak. Így van ez rendjén, szocialista társadalmi rendünk egyik fontos vívmánya ez. De a körülmények nem olyan ideálisak ahogyan azt szeretnénk, mikéntazt az ilyen humánus és logikus kedvezmények feltételezik. Éppen ezért nem adhatunk igazat a technikusnak — és azoknak, akik hasonlóképpen gondolkoznak! — a vitában. Mert nemcsak a megszerzett tudástöbblettel lehet törleszteni azt az anyagi áldozatot, azt a megelőlegezett segítséget, amelyet a továbbtanulók a tanulmányi szabadságokkal kapnak. Olykor — és főként a nyári hónapokban! — többletmunka vállalásával is kell tudni és akarni törleszteni. Hogy ne csak a távlatok legyenek biztosítva, de jelennapjaink termelési feladatai is. És legyünk őszinték, az elvárt túlóráért, túlmunkáért fizetés jár, tehát nem ingyen kérik tőlük a többet. Szükségmegoldásból, de jogos elvárással. Tudjuk, nem könnyű lemondani a nyári nyaralásról, s nem könnyű azt mondani otthon a családnak, hogy az idén szeptemberben megyünk üdülni, túrázni vagy éppen csak a nagyszülőkhöz pihenni. De az meg lehetetlen, hogy termelőüzemeink legtöbbje két-három hétre leálljon. Ma még lehetetlen. Ha ennek szervezési, technikai, tervezési és termelési feltételeit megoldjuk, bizonyára erre is sor kerülhet majd. Addig azonban igazodni kell társainkhoz. S fegyelmezett magatartással, ha kell többletmunka vállalásával törleszteni. A tanulmányi szabadságokban, szabadszombatokban, s egyéb kedvezményekben „kiutalt” előleget. K. A. Spitz az új tél/sínfijár A kemencék még hidegek, de majd nemsokára kemény tégla „sül” bennük. (Kabady MrJ —3 - néhány hónap alatt sok minden történik és szinte lehetetlen a jelentősebb bélés külpolitikai témákat egy esti találkozás alkalmával egyforma mélységben értékelni, elemezni. Ezért dr. Márai Pál, országgyűlési képviselő legutóbbi beszámolója során azokra a problémákra adott választ, amelyek a fehérvári öreghegy lakosságát foglalkoztatták. A terület tanácstagjai, Mészáros János bácsi és Karácsonyi Imre irányításával, a Hazafias Népfront körzeti bizottsága összegyűjtötte az érdeklődésre számottartó kérdéseket. Akadtak egyedi jellegű igények, de a legtöbbet a tizenhármas körzet sajátossága adta. A rendezésre, fejlesztésre váró Öreghegy változásai foglalkoztatják az embereket. Szeretnének tevékeny részesei lenni a fejlődésnek, a várospolitikai tervek megvalósításának. Lendvai Gyula, Tóth Lajos, Gábrovics József, Szigetvári Imre, Herendi Lajos, Matheiser Béla és még nagyon sokan eddig is sokat tettek a megyeszékhely ezen peremkerületének ápolásáért. Legutóbb a vízvezeték elkészítését végezték nagyrészt társadalmi erőből. Ásták az árkokat, gondoskodtak a csövek széthordásáról, a vízvezetékhálózat bővítésével együttjáró földmunkálatokról. Vagyis a választók is tájékoztatták ezen az esten a képviselőjüket. Nem mintha dr. Mátai Pál a személyes találkozás előtt nem tudott volna a nagyszerű, lelkes munkáról. Értesült a kezdeményezésekről, mert Mayer Ferenc, Csöbör Gyula és a többi tanácstag rendszeresen tájékoztatja őt. Ez a kapcsolattartásnak azonban csak egyik módja. A hivatalos szerveknél és a területen egyaránt tapasztalatokat gyűjt az országgyűlési képviselő. Beszámolókra csak meghatározott időközönként kerül sor, de a választók eljuttatják a híreket Így örömmel értesítették arról is, hogy a tavalyi városfejlesztési verseny eredményéért a harmadik helyezettet megillető 25 ezer forintos jutalomban részesültek. Ezen az esten a vízellátás gondja foglalkoztatta elsősorban az embereket. Itt bővítik a vízhálózatot, országos szinten pedig a vízgazdálkodás egész komplexumáról vitatkoznak. Fontos tétele ez a téma a költségvetésnek is, hiszen majdnem egymilliárd forint dotációt szavaztak meg ilyen címen a parlamentben. Sokba kerül a mindennapi élet, a munka elengedhetetlen eleme: a víz. Ezért megszívlelendő a jótanács, a figyelmeztetés; ne pocsékoljuk a drága vizet A rossz csapokból naponta két víztárolóra való erősürog elcsepeg. A takarékoskodásra hívta fel a figyelmet az előadó. Ezen az esten azonban nem a lakosság spórolt hanem a Vízművek, mert mintha csak erre az alkalomra időzítették volna a „vízhiányt”. A tájékoztatóból megismerték a vízlelőhelyeket és hallottak a vízgondok megoldási lehetőségeiről. Jó érzéssel beszéltek a választók Öreghegy vízművesítésére. Ezzel együtt szóvátették, hogy már nyolcadik hete ▼árja a kiásott árok a csőfektetést Az árok és a földhalom akadályozza a közlekedést. Este a munkából hazaigyekvőknek még a közvilágítás sem kedvez. De akadályozza az elhúzódó munka a téli tüzelő házhozszállítását is, pedig most kedvezményes áron lehetne vásárolni. Izgalmas, manapság sokat vitatott téma a fiatalok viselkedése. A nyugdíjas Mitson János, az elismert szakmunkás is ezzel foglalkozott felszólalásában. Néhányan helyeseltek. Bírálták gyermekeiket, akik esetenként tiszteletlenek, nem szeretnek munka után bíbelődni szőlőműveléssel, a házkörüli gazdasággal. Inkább választják szabad időben a pihenést, az olvasást, mint a „hasznos tevékenységet”. Szóvá tették a kihívó viselkedést, öltözködést. És mennyivel más kép tárult elébük, amikor a képviselő bemutatta megyénk mintegy százhúszezer fős ifjúságát. Közülük 7700-an fejezték be az általános iskolát Sokan mintegy 6800-an tanulnak közülük tovább, középiskolákban, technikumokban, illetve szakmunkásképző intézetekben. Vannak természetesen, elsősorban szülőválasztotta divatos pályák. Közel nyolcszázan kereskedők szeretnének lenni, ezzel szemben az igény jóval kevesebb. Az építőipar viszont várna ez évben 331 tanulót, az élelmiszer- és könnyűipar is együttesen közel ennyit, de itt nincs tolongás. Cserélődtek a tapasztalatok, vélemények s eközben hallhattak a fiatal munkás újítókról, feltalálókról, kiváló szakmunkásokról. Nem kendőzték el a gondokat sem, mert valóban vannak tiszteletlen, „ jó ízlést sértő, divatot majmoló lányok, fiúk. Akadnak, akik nem tudják megbecsülni, értékelni a jólétet, amibe beleszülettek. Ez sérti szüleik önérzetét. De elsősorban a szülők tehetnek a többnyire tapasztalatlanságból eredő tünetek ellen. Részt kell vállaljon ebből a munkából az ifjúsági szervezet, a terület művelődési otthona, a felnőtt társadalom egésze. Figyelmesen hallgatták a jelenlevők a moszkvai tanácskozás értékelését. Tudják, mindaz amiről ezen az esten beszéltek, az öreghegy emeletes villáinak. Fehérvár Rózsadombjának fejlesztése csak nyugodt, békés körülmények között valósulhat meg. A választókörzet gondjai: a láncaémetés, az útjavítás a Máriavözerben. a pincegazdasás előtti rendezetlen terület szépítése. e«a*rő««refog»ással valósítható mest. Minden eredményért meg kell dolgozni. Későre járt az idő, amikor elköszöntek egymástól Egyik idősebb öreghegyi így búcsúzott: „Jól kibeszélgettük magunkat”. Őszintén, nyíltan mondták el észrevételeiket, folytatták a decemberi benszélgetést és így tesznek ez- után is. Mert kapcsolatuk valóban élő, mindennapi 4 képviselőjükkel és tanácstag-jaikkal. Németh Erzsébet A téli találkozás óta