Fejér Megyei Hirlap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

t­ a­gtajgi megyei gírtagt------_____fi Az új év azonnal nagy akti­vitással kezdődött a diplomá­ciai életben. Egész sor uta­zás zajlik le egyidejűleg, s a megindult eszmecseréken sző­nyegre kerülnek a legkülön­bözőbb nemzetközi problém­­ák. Előkelő helyet kaptak ebben az európai kérdések. A szocialista közösség együt­tes akciói szerepeltek főhe­lyen azokban a megbeszélé­sekben, melyeket Oldrich Cernik csehszlovák minisz-­­ terelnök folytatott Varsóban. Ugyancsak az európai bizton­sági értekezlet előkészítésé­nek ügye a főtéma azokon a tárgyalásokon, melyek Kar­­jalainen finn külügyminisz­ter és Harmel, Belgium kül­­ügyeinek irányítósa között zajlanak le Brüsszelben. En­nek a találkozónak a világ­sajtó nem véletlenül tulajdo­nít, különös jelentőséget. Is­meretes ugyanis, hogy Finnország vezető szere­pet vállalt az összeurópai értekezlet előkészítésé­ben, ami pedig Harmolt illeti, tavalyi moszkvai utazása óta egyik leg­­meggyőződésesebb nyu­gati támogatója a konfe­rencia összehívásának. Joggal értékelik tehát egyes nyugati sajtókörökben, hogy a finn—belga megbeszélések bizonyára újabb lökést ad­nak az annyira időszerű eu­rópai kontinentális találkozó előkészületeinek. A feszültség enyhítése a célja annak az utazásnak is, melyre McCarthy amerikai szenátor vállalkozott. A de­­mokratapárti politikus, aki annak idején szóvivője volt az amerikai háborúellenes erőknek, a szenátus pénzügyi csoportjának megbízásából utazott Moszkvába, hogy sze­mélyesen vizsgálja meg­ a helyszínen: milyen lehetősé­gek volnának a szovjet—ame­rikai kereskedelmi kapcsola­tok kibővítésére. A szenátor útja azonban sok amerikai politikus szerint túlnő eze­ken a bevallott kereteken, s tulajdonképpen bizonyos üz­leti körök megbízásából vé­gez tapogatózó munkát a szovjet fővárosban, amelyek elégedetlenek a Nixon kor­mányzat szerintük túlságosan óvatos és bürokratikus ma­nőverezésével a Szovjetunió irányában. Ezzel szemben egy másik, sokkal hivatalo­sabb és magasabb szintű ame­rikai látogatás éppen ellen­kező előjellel hat. Agnew amerikai alelnök, aki a hé­ten több délkelet-ázsiai or­szágba látogatott, missziójá­val tovább rontotta a nem­zetközi légkört. Az alelnök a meglátogatott országok veze­tőit, arra igyekezett rávenni, hogy fokozzák a belső elnyo­mó rendszabályok alkalma­zását, nemcsak a baloldali erők, hanem a velük rokon­szenvező polgári ellenzéki mozgalmak ellen is. A héten új vonása volt a helyzetnek, hogy rendkí­vül látványos formában rajzolódtak ki a közel­­keleti befolyásuk vissza­szerzésén fáradozó impe­rialista hatalmak ellen­tétei. Az már a múlt héten is lát­ható volt, hogy a francia kormány, melyet az öt ágyú­­naszád Haifába „szöktetése” megzavart az arab országok felé kifejtett diplomáciai te­vékenységében, gyorsan igye­kezett olyan rendszabályokat alkalmazni, melyekkel le­csillapíthatja egyes arab kor­mányok haragját. Francia­­ország ugyanis mindent elkö­vet hogy elsősorban gazda­sági behatolással visszasze­rezze elvesztett közel-keleti pozícióit. Ehhez csatlakozott az angol kormány is. A brit Munkáspárt helyettes vezető­jét, George Brown-t küldték el az egykor angol befolyás alatt álló arab országokba, hogy a helyszínen derítse fel a „csendes visszaépülés" le­hetőségeit. Közben persze Washington sem maradhat ki a nagy játszmából. A Fehér Ház, mely Izrael egyoldalú támogatása miatt rendkívül elszigetelte az amerikai poli­tikát a Közel-Keleten, most a nagyobb rugalmasságnak látszatát próbálja megterem­teni. Ezért mostanában olyan híreszteléseket bocsátanak szárnyra Washingtonból, hogy az Egyesült Államoknak állí­tólag növekvő nézeteltérései volnának Tel Avivval, s nem mindenben értene egyet az izraeli agresszív politikai vo­nallal. Ezt a nagyobb „meg­értést” tükrözte, — ugyane­s források szerint — az a haj­­­­nlandóság, hogy készséggel­­ ráállt a líbiai fenerikail szu­­pertámaszpont feladására, s hasonló magatartást sugalma­zott angol szövetségesének is. Rendkívüli felzúdulást keltett viszont amerikai „ hivatali­­körökben, amikor Párizs v­­­­ratlanul „belépett ebbe a képbe”, s meg­zavarta a wa­shingtoni számításokat. Mint híre ment, a francia kormánykörök fegyverszállításokról tár­gyaltak Líbiával, s létre is jött a megegyezés 50 Mirage típusú francia re­pülőgép eladásáról. Ezt a Fehér Ház úgy érté­kelte, hogy a kivonuló ame­rikaiak és angolok helyét a franciák kívánják elfoglalni Líbiában. Rogers amerikai külügyminiszter felháboro­dottan követelt magyaráza­tot a washingtoni francia nagykövettől. De amit vála­szul kapott aligha nyugtat­hatta meg: 1. Párizs még a megdöntött Idrisz király ural­kodása alatt kezdett tárgya­lásokat a líbiai fegyverszállí­tásokról; 2. még mindig jobb ha a líbiai vezetők egy nyu­gati országtól vásárolnak fegyvereket, ahelyett, hogy máshová fordulnának ... Tel Aviv azonban még Washingtonnál is idegesebb. Ezt tükrözte, hogy a szokott­nál is több és hevesebb ter­rortámadásokat intézett az arab országok ellen. Az új esztendő napjaiban az izraeli légierő sorozatosan bombáz­ta az EAK területét. Különö­sen vakmerő provokációra határozták el magukat a li­banoni határterületek ellen. Izraeli csapatok túl azon, hogy ágyú- és gépfegyvertűz­­zel árasztották el ezeket a vidékeket, be is hatoltak li­banoni földre és békés polgá­rokat hurcoltak el onnan. Le­hetséges, hogy a libanoni hadsereg paszivitása, mely­nek következtében ez az iz­raeli provokáció háborítat­lanul megtörténhetett, szere­pet játszott Rusztani libanoni főparancsnok kényszernyug­díjazásában. A vélemények azonban egyelőre megoszla­nak erről, s nem lehet még egyértelműen értékelni az eseményeket. A kairói sajtó például visszalépést lát Busz­tani távozásában, s az új fő­­parancsnokot egyen­esen nyu­gatbarátnak nevezi. Eszerint Busztani, aki a Paleszti­nai felszabadítási mozga­lom Libanonban tartóz­kodó egységeivel kidol­gozta a „modus vivendi”­­egyezményt, akadályt ké­pezett egyes nyugatbarát libanoni politikai körök manőverezésében. Most Rusztani távozásával szabaddá nyílt volna az út ezelőtt. Ezzel az értékeléssel nincsen viszont összhangban az, hogy a Palesztinai felsza­badítási mozgalom vezetői­vel történő további megbe­széléseket arra a Dzsumblatt­­ra bízták, aki közismert prog­resszív beállítottságáról, az EAK és a Palesztinat felsza­badító erők iránt érzett ro­­konszenvéről. S a libanoni kormány pedig újabb kötele­zettséget vállalt az egyez­mény tiszteletben tartására. Mindenesetre az bizonyos, hogy az elkövetkező időkben Libanonban kiéleződnek a belpolitikai küzdelmek a visszahúzó és a progresszív elemek között. A­ L Egy Élet a világpolitikában Diplomáciai átok az Ai év kezdetén - Tikár a líbiai fegyverszállítások körül - Ellentmon­dásos főparancsnokcsere Libanonban Tűzvész Az Ohio­ állambeli Marietta vá­roskában tizenhét idős ember lelte halálát a lángokban, mi­után a város szélén, egy domb­tetőn álló menhelyük kigyulladt. A tüzet csak egy órával annak keletkezése után vették észre, és mire a tűzoltók a helyszínre ér­tek, az egész épület lángokban állott. • Az oltást a rendkívül hideg ér, a hóvihar igen megnehezítette, s a távolabbi körzetekből odavezé­nyelt tűzoltóknak csak több mint egyórás megfeszített küzdelem­mel sikerült megfékezniük a tü­zet. Közben több tűzoltó súlyo­san megsebesült. A tűz okának megállapítására a vizsgálat folyik. (Hírlap — telefoto) Mirko Tepavac Belgrád Marjai József magyar nagykövet szombaton este belgrádi nagykövetségün­kön vacsorát adott Mirko Tepavac jugoszláv külügy­miniszter tiszteletére. A va­csorán részt vettek Milorad Pesics és Jaksa Petrics kül­ügyminiszter-helyettesek. Te­pavac külügyminiszter Ma­gyarországra utazó kísére­tének tagjai, valamint a kül­ügyminisztérium több más vezető munkatársa. (MTI) jugoszláv külügyminiszter Péter János magyar kül-­­ügyminiszter meghívására a napokban hazánkba látogat. rc Amerika— Görögország Pénteken Athén­ba érke­zett Henry J. Tasca, az Egyesült Államok új görög­­országi nagykövete. Az elutazást hosszas hu­zavona előzte meg. Az ame­rikai szenátus külügyi bi­zottsága például két ízben is elhalasztotta az új nagy­követ ki­jel­ölésének végre­hajtását. Számos megfigyelő úgy vélekedik, hogy az Egyesült Államok az új nagykövet elküldésének halogatásával kívánta emlékeztetni a jun­tát arra: Washington szí­vesen venné, ha a nemzet­közi közvélemény szemé­ben a junta szalonképeseb­bé tenné magát Athéni diplomáciai és po­litikai megfigyelők a követ­kezőképpen összegezik Wa­shingtonnak Görögország­gal kapcsolatos elgondolá­sait: 1. Jól­lehet, Washington nem minden tekintetben ért egyet a görögországi hata­lomgyakorlás mostani for­májával, de katonai-politi­kai szempontokból kiindul­va kész a juntának megad­ni az általa kért katonai se­gítséget. 2. Az Egyesült Államok kísérletet tesz arra, hogy a jelenlegi rezsimet kibékítse Görögország hagyományos hatalmi tényezőivel, bele­értve a királyi családot is. 3. Washington igyekszik megakadályozni Görögor­szág további elszigetelődé­sét, és a semlegességgel ka­cérkodó elgondolások térhó­dítását. (MTI) A rádió és a televízió műsorából KOSSUTH RADIO • # 8.10: Édes anyanyelvünk 8.15: Jó reggelt, vasárnap? 10.05: A Gyermekrádió földrajz vetélődője a Szovjetunióról 11.05: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának Mozart matinéja Kb 12.15: Nem azért mondom . . . Hámos György műsora Kb 12.55: Olvasmányélményeimből Darvas József Kb 13.05: Részletek Lehár Ferenc operettjeiből 13.40: Rádiólexikon 14.10: Művészlemezek 15.08: Színházi Magazin ifi. 10: Külföldi tudósítóink levele ifi.20: A Big Band nagy mesterei. II. 17.05: Nótakedvelőknek .18.05: A Rádió lemezalbuma 20.10: A táltosfiú. Oláh Gábor regényének rádióváltozata 21.10: Made in Hungary Könnyűzene, tánczene, dzsessz 22.15: Afrika 1970. Kerekasztal-beszélgetés 22.25: Zenekari improvizációk 23.02: Operarészletek 0.10: Könnyűzene PETŐFI RADIO 7.00: Az unitárius egyház félórája 7.30: Orgonaművek 8.00: Miska bácsi lemezesládája 8.30: Operakalauz: Wagner — Walkür 9.30: Színházi estek az NDK-ban 9.40: Zenei anyanyelvünk Népzene — magyar népzene (Ism.) 9.50: Mai fúvószene 10.14: Liszt és Bartók zongoraművek 10.49: Szívesen hallgattuk . . . Vasárnapi koktél 12.10: Jó ebédhez szól a nóta 13.09: Prücsök. Mesejáték Magyar népmeséből (Lsm.) 14.00: Táskarádió 15.00: Beszélgetés dr. Bodor Lajossal, a venezuelai indiánokról 1905: Francia kamarazene 16.05: Nicolas Gedda énekel IIi.30: Hómezőkön száll a szánka 17.29: Új lemezeinkből 17.50: Mikrofon előtt a szerkesztő 18.00: A Rádiószínház Múzeumából Viharos éjszaka Dobozy Imre rádiójátéka (Ism.) 19.07: A szép Heléna. Részletek Offenbach operettjéből 19.50: Jó estét, gyerekek! 20.10: Színes népi muzsika 20.53: Leonard Bernstein vezényel 22.34: Versek (Ism.) 22.47: Romantikus kórusok 23.10: Könnyűzene éjfélig URH 16.05: Csak fiataloknak! (Ism.) 17.35: Hanglemezparádé 18.05: Sziklay Erika dalestje 19.20: A dzsessz kedvelőinek 20.00: Händel: Judás Makkabeus — részletek 30.52: A trubadúr. Részletek Verdi operájából 21.50: Szent Lajos király hídja Epizódok Thornton Wilder regényéből TELEVÍZIÓ — BUDAPEST 9.13: Orosz nyelvtanfolyam haladóknak. Grisa, Andrej, Mása és a­­kereskedelem (ism.) 9.40: Sakk-matt. Sakkfeladványok gyerekeknek 10.00: Kis emberek — nagy emberek. Az Intervízió műsora Berlinből 11.00: Játsszunk Bábszínházat! Gyermekbábosok II. Országos Tv-fesztiválja. IV. rész 15.13: A képzőművészet története. 13. Barokk művészet Európában (ism.) 15.45: Francia nyelvtanfolyam haladóknak. Muzsika és szerelem Ifi. 10: Képes Kalendárium 16.40: Reklámműsor 16.45: Telesport: Az ,,Év ifjúsági sportolója” vándordíj átadása .17.15: Krupp és Krause. Magyarul beszélő NDK film. 2. Álarcosbál 18.40: Nótaszó. Kozák Gábor József muzsikál­­ 19.00: Esti mese 19.15- A világ térképe előtt: Heti külpolitikai összefoglaló 29.30: Üzenet a jövőből: 1. Távszerviz. Magyar rajzfilm, a Mézga-család különös kalandjáról 211.cn- Tv-Híradó 20.20: Elindult szeptemberben. Darvas József szerzői estje 21.35: Művészportré: Czanik Zsófia operaénekesnő 22.05: Tv-híradó — 2. kiadás ----­­ Vasárnap, 1976. január 1. Meghalt Pável Beljajev sr­á­e­r űrhajós Moszkva (TASZSZ) Pável Beljajev szovjet űrhajós-ezredes szombaton 44 éves korában elhunyt. — közli az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksé­ge, és a Szovjetunió Minisztertanácsa Beljajev ezredes 1965. márciusában a Voszhod—2 űr­hajón Alekszej­ Leonovval együtt űrrepülést hajtott végre. * Decemberben Pavel Beljajevnél fekély következté­ben váratlanul erős gyomor- és bélvérzés lépett fel. A műtét után a bélfodrokban trombózis támad, amelyet bélátfúródás követett A halál általános szepszis, tüdő­ödéma, majd a szívműködés megbénulása következté­­­en állt be. Beljajev ezredes temetése január 13-án lesz Moszk­vában, a novogyevicsei temetőben. A nekrológ — amelyet Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Pod­gornij és más szovjet vezetők, katonai személyiségek és űrhajósok írtak alá — ki­emeli Pável Beljajevnak a világűr meghódításában szerzett érdemeit. Pável Beljajev 1925. június 26-án a vologdai terüle­ten (Észak-Oroszország), Cselisevo falu­b­an született. A tízosztályos iskola elvégzése után esztergályosként dol­gozott egy üzemben. A második világháború éveiben Beljajev önként lé­pett a szovjet hadseregbe, és a repülőiskola elvégzése után vadászrepülőként részt vett a háborúban az im­perialista Japán ellen. A háború utáni években a csendes-óceáni flotta légierőinek vadászrepülő-ezredé­­ben szolgált. Itt lépett be 1949-ben az SZKP soraiba. Pável Beljajev elvégezte a repülőakadémiát. 1960- ban küldték az űrhajósok osztagába. Itt nagy kitartást tanúsított a kozmikus technika elsajátításában, tökéle­tesen megismerte az űrhajó technikai felépítését, el­sajátította az űrhajó irányításának gyakorlati fogásait. A nekrológ hangsúlyozza: Pável Beljajev, mint a Voszhod—2 űrhajó parancsnoka, 1965 márciusában si­keres űrrepülést hajtott végre, magasfokú erkölcsi, akarati tulajdonságokat, bátorságot, képességeket ta­núsított a bonyolult feltételek között végzett munká­nál. Ő irányította Alekszej Leonov űrhajós kilépését a kozmikus térségbe, ami az első ilyen esemény volt a világon. Az űrhajó leszállását Beljajev ezredes haj­totta végre kézi irányítási rendszerrel. Az űrrepülés sikeres megvalósításáért Pavel Belja­­jevet kitüntették a Szovjetunió Hőse és a Szovjetunió űrrepülője címmel. Az utóbbi években Beljajev ezredes tökéletesítette különleges ismereteit, és közvetlen részt vett az űrha­jósoknak az űrrepülésekre való felkészítésében. Schirilla megküzdött a jeges Dunával igaztá­k tizenharmadik téti Duna-átús­zását. A Vasas marathoni futója nagy feladatra vállalkozott, amikor szombaton délután 2 órakor az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél a zajló Dunának­­vágott. Bár az Esztergom jégtörő valamelyest meg­könnyítette előrehaladását, az összetorlódó jégtábláik így is nagy nehézséget okoz­tak. Az első 100 méter meg­tétele alig hasonlított az úszásra, az Uljanovszkba ké­szülő Schirilla perceken ke­resztül inkább csak kúszott a hatalmas táblákon. A partról mintegy 40 ezer néző­ figyelte birkózását a jéggel. Vállalkozása végül is nagyszerűen sikerült — egy­két jég okozta seb árán a szuper marathoni futó 13 perc alatt ért a Szabadság­lad budai hídfőjéhez. Utána Schirilla a Gellért-fürdőbe szaladt, ahol Keresztesi Fe­renc, a Gellért-fürdő gyúró­ja vette kezelésbe. Schirilla György további terveiről a Hotel Duna In­tercontinentalban számolt be. Kraivich József edző kí­séretében február 13-án in­dul a Szovjetunióba, ahol Lenin szülővárosáig 5100 ki­lométert fut, és átússza a Volga folyót is. (Hírlap telefoto — Kercseg Ernő felvétele) Schirilla hét eleji óhaja, hogy legyen jég a Dunán szombatra, túlságosa­n is tel­jesült. Annyira, hogy a jég­táblák majdnem megakadá-

Next