Fejér Megyei Hírlap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Tlágut Á ‘ la Lak * zoám^ pohárral? * finnepoáró JHe zakó ni ár ont *■ tyCéfLmáaiLfoBeloianniszkan Az emberek beleegyezésével... Az utóbbi hetekben, hónapokban nagyon gyakran hallani az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél: az igazgatóság igen sok, jelentős dologban nem dönthet egymagában. Ki kell kérni a tagok véleményét. Ezek fórumai pedig a helyi részközgyűlések. Itt döntenek és az igazgatóság csak az emberek beleegyezésével valósíthatja meg az elképzeléseket. A szövetkezeti demokráciának egy jelentős fejlődését, erősödését és érvényesülését fedezhetjük fel ebben az igazán jó gyakorlatban. Nemrégiben beszélgettem Szabó Lászlóval, a Vál völgye és Vidéke ÁFÉSZ osztályvezetőjével, arról, hogy területünkön milyen fejlesztési elképzelések születnek, s mik valósulnak meg ezekből. Fejlesztési alapjuk nem sok van, hiszen egy új, nagy létesítmény kivitelezéséhez láttak hozzá, ez elviszi a keresetet. Pénzt csak a fenntartási alapból tudnak előteremteni. Ennek felhasználása felett viszont — az új alapszabály értelmében — a részközgyűlés dönt. S itt találkoztam a szövetkezeti demokráciának egy erőteljes, egészséges hajtásával. Példaként említette, mindjárt először Vértesacsát. Annak idején két boltot létesítettek itt, egy élelmiszer és egy iparcikk szakboltot. Elmúlt néhány év — és a számadatokból a szakember olvasni tud Azt történetesen, hogy a 100 négyzetméter alapterületű iparcikk boltban átlagosan 60 ezer forintos forgalmat bonyolítanak le, a 25 négyzetméter eladóterű élelmiszerbolt havi átlagos forgalma viszont a 300 ezret is meghaladja. Jó volna „megcserélni” a két boltot és így az arányok is megváltoznának. Ám erre csak úgy volna lehetőség, ha egy, a falvakban nagyon népszerű és bevált kis ABC boltot létesítenének. Az igazgatóság javasolta is a vértesacsaiaknak, cselekedjenek így. Ám háromszor hívták össze a részközgyűlést, mire aztán a jogérvényes határozat megszületett: végrehajtják a fenntartási költség terhére az átalakítást, kialakítják az iparcikk bolt helyén a kis ABC-t, ahol az élelmiszercikkeken kívül iparcikkeket is árusítanak. Valón is gondot okoz a jó ellátás. Annak idején a község felső részén négy, az alsón viszont csak egy boltot építettek, illetve üzemeltettek. Kiderült, rosszul számoltak az akkori vezetők, mert a község alsó részén épültek az új házak, itt gyarapodott a lakosság, de csak egyetlen kis régi, elavult bolt szolgálta ki őket. Korábban egy ember dolgozott ebben a régi „szatócsboltban”, ma hárman szolgálják ki az embereket, havonta több, mint 200 ezer forint értékű áru cserél gazdát. Itt is javasolta az igazgatóság: döntse el a részközgyűlés, mit tesz a fenntartási pénzzel. Vagy tataroztatja a négy felsővégi boltot, vagy pedig átalakítással bővíti az alsó élelmiszerüzletet. A mostani helyiség maradna raktárnak és megtoldanák az épületet egy 60 négyzetméteres eladótérrel. Így már emberi körülmények között dolgozhatnának az eladók, nagyobb, gyorsabb volna az önkiszolgáló rendszerűvé alakított bolt áteresztő képessége. Ez volna a község lakossága szempontjából a legjobb megoldás. Korábban elég volt egy aláírás, hogy eldőljön százezer, több százezer forint sorsa Ma az emberek sokasága véleménye szükséges ehhez. S talán felesleges is megjegyezni: ez utóbbi megoldás a helyesebb, a jobb. Nem tesznek semmit az emberek beleegyezése nélkül. O. T. /#°^A [ „as?«. Ihbkh JAa jjXVI évfolyam, 39. s*. Af». I torit* IV «V , . SiÉteleMra ta VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az ember ragaszkodik... Belőlük szól a nép hangja Ha Ékes Ferencnek igám lenne, akkor Mezőfalván egyetlen teendője lenne a termelőszövetkezet tagságának: leváltani jelenlegi vezetőit, mert.. Várjunk azonban. A tsz — a mérlegadatai szerint — egy normális gazdasági év jövedelmét úgy osztotta fel, hogy a részesedés ismét növekedett. Igaz, nem 10—20 forinttal, miként azt egyesek elképzelték, csupán a tervezett 38 forintos munkaegységet 3 forinttal toldották meg. Természetesen oszthattak volna akár többet is, hiszen abban a szerencsés helyzetbe vannak, hogy földjeik termésátlagai, állattenyésztésük valamivel gyengébben sikerült árbevételei ezt minden további nélkül feltételezik. És nem kell hozzá közgazdásznak lenni, ahol 34 millió 491 ezer forint a tiszta vagyon, ahogy mondani szokás, van mit aprítani a tejbe. Ahol ez figyelemmel a tagság létszámára, szorgalmára, a technika szakszerű alkalmazásával — 800 ezer forinttal képesek egy abszolút reális kertészeti bevételi tervet túlteljesíteni, marhahúsból 1387, sertéshúsból 1744, juhból 263 mázsát értékesíteni, és 1 millió forintot gazdaságfejlesztési célokra beruházni saját kasszából, valamint másik 1 milliót szociális célokra fordítani, ott valóban nem lehet vita a részesedési arány kialakítása körül. Pontosabban vitáztak is rajta, hiszen a melléküzemágak 4,5 millió helyett, kereken 9 millió forintot teljesített, a növénytermesztés 33 millió 412 ezer, az állattenyésztés 9 millió 913 ezer, a kertészet 2 millió 244 ezer forintot hozott az elmúlt gazdasági évben. És igenis gondja volt hetekig, talán még az elmúlt egy hónapban is, hogy miként alakítsák a részesedési arányt, milyen összegekkel növeljék a különböző — elsősorban a biztonsági, a fejlesztési és a szociális kulturális bázisokat — alapokat. Egyetlen mezőfalvi szövetkezeti tag előtt nem kérdőjel, hogy mikor járt volna el okosan a vezetőség, akkor ha enged — ki kell mondani — egyesek túlságosan magas részesedési igényének, vagy akkor ha a jövőt, az új gazdasági évet és a következőket tekintve tartalékoltak. Az másfajta mentalitás, hogy Mezőfalván és még másutt is, eltekintenek néhány apró „kilengéstől”, de egyre inkább fegyelmezettebben és éberebben védik, gyarapítják tovább közös vagyonukat, és betársulnak közös vállalkozásokba, termelési és értékesítési ügyletekbe, miközben — ha mindjárt csacsi hátán is a mezőőr — jogtalanul még a lucernásból sem enged hazavinni. Az csupán nem több, mint legfeljebb torz nézet, ha valaki elfogultan és leginkább indulatokkal terhesen arra „inspirál”, hogy mondott volna le a szövetkezet például — Nagy László tszelnök, Zóni János főkönyvelő, a járási pártbizottság, a pártalapszervezet és a területi szövetséggel az élen — a korszerű vágóhíd felépítéséről, a saját termelésű hústermékek előállításáról, a harminc holdnyi szőlőtermés feldolgozásához és tárolása(Folytatás a második oldalon) A Videoton gyár ipari tanulóit korszerű gépeken tanítják meg a szakma fogásaira. Képünkön: Biró Károly műhelyoktató Flaisz Pál II. éves tanulóval a csúcsesztergapadnál. (Fotó: Kabáczy) A polgári védelem • társadalmi ügy Polgári védelmi kiállítás Dunaújvárosban (Tudósítónktól) Szombatim Dunaújvárosban érdekes kiállítás megnyitásával és klubesttel megkezdődtek a polgári védelmi napok. A Vasmű úti kiállítási teremben Sófalvi István, a városi tanács vb-elnökhelyettese nyitotta meg a megyében első ilyen jellegű és országosan is jelentős polgári védelmi kiállítást. Ott volt a megnyitón Tímár Sándor megyei törzsparancsnok is. Sófalvi István megnyitó beszédében hangsúlyozta: " A kiállítás célja lényegében a lakosság érdeklődését, figyelmét felkelteni a polgári védelmi ismeretek bővítésére a család, a közösség védelme érdekében — mondotta. Szakembereink azzal a céllal is bemutatják az anyagot, hogy eloszlassák azt a téves nézetet, mintha nem lehetne megszervezni a védekezést. Egyre többen látják, hogy a polgári védelem nem öncél, hanem nagyon is társadalmi érdek. Ezért egyre nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a polgári védelmi tájékoztatásnak. A kiállítás anyaga bemutatja táblákon, maketteken és egyéb szemléltető módszerekkel a hagyományos, majd a legkorszerűbb rakéta- és biológiai fegyvereket, valamint a védekezés legkülönbözőbb módszereit, a védőeszközöket és egyéni felszereléseket. Tablón látható, hogy mi történik a légiriadótól a lefúvásig, miként történik a kiképzés, s hogyan kell szervezetten, fegyelmezetten védekezni. Érdekes a kiállítás azon tablója és az alatta elhelyezett miniatűr lokátor, amely a rakétaelhárítás egyik módszerét szemléltetően tárja a látogató elé. A kiállítási anyagot tíz napig tekinthetik meg a látogatók. A polgári védelmi napok során már szombaton este megtartották az első polgári védelmi klubestet, amelyen ilyen jellegű kérdésekkel totó, majd védőruha bemutató, végül filmvetítés is volt Ezúttal bemutatták azt a filmet, amelyet a tavalyi „Velence” fedőnevű Fejér megyei polgári védelmi gyakorlat során készítettek. Sz. P. Dunaújvárosi híradás Horgászbál Hangulatos, vidám bállal búcsúztatták a farsangot Dunaújvárosban a horgászok. A Vasmű horgászegyesületének 1350 tagja közül sokan családostól jöttek a hagyományos horgászbálra, amelyen stílusosan csak haleledel volt, s cigányzene mellett szórakoztak a horgászok. Hangverseny Szombaton délután a Bartók Béla Művelődési Ház balett-termében szépszámú közönség előtt hangversenyezett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa, amely már más alkalommal is járt Dunaújvárosban. Párkai István vezényletével huszadik századi szerzők műveit adták elő. Középiskolások a honvédelmi nevelésről SPORT A HARMADIK OLDALON