Fejér Megyei Hírlap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
Gyorshírben jelenti a TASZSZt A Szovjetunióban tegnap Föld körüli pályára lőtték a Szojuz–9 űrhajót (Beszámoló a 2-ik oldalon) r.so filter VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Törődés — átlagon felöl elési nőbizottság alakult Pusztaszabolcson Nemrégiben még meditáltunk, bizonytalankodtunk, a nőpolitikai, mozgalmi munka új kereteiről, ma pedig azt tapasztaljuk, hogy gyors egymásutánban születnek az intézkedések, alakulnak a nőbizottságok, alakulnak a megfelelő formák. Vagyis a Központi Bizottság február 18— 19-i ülése határozatának megvalósítása a mindennapok gyakorlatává vált. Szombaton délután Pusztaszabolcson, az áfész rendezésében is arról győződhettünk meg, hogy a határozatot tettek követik. Katona István, az áfész igazgatóságának elnöke, Bogdán László párttitkár előkészítették a nőbizottság választását. Ez a választás alaposságával és elsőségével mintaadó volt, ezért öltött tapasztalatcsere jelleget. Meghívták ide a többi tizenkilenc áfész párttitkárát, elnökét, hogy a közeli napokban másutt is sorra kerülő munkához segítséget kapjanak. Mezőfalváról, Csákvárról, Fehérvárcsurgóról, Cecéről, Sárszentmihályról, Ercsiből és szinte minden községből eleget tettek a meghívásnak. (Csupán egy-két kivétel adódott). A nagy érdeklődés önmagában is mutatja, hogy a legilletékesebbek, párttitkárok és gazdasági vezetők komolyan veszik a nők politikai, gazdasági és szociális helyzete javításában rájuk háruló feladatokat. A Pusztaszabolcsi Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet körzetéből eljöttek a helybeliek és jelen voltak a szomszédos Iváncsa, Beloiannisz, Besnyő szövetkezeti dolgozóinak képviselői is. A Petőfi művelődési otthonban Váraljai Ferencné köszöntötte a jelenlevőket, majd Katona István ismertette a Központi Bizottság határozatát, hivatkozott az azóta megjelent 1013-as kormányrendeletre (mindenütt elismeréssel szólnak konkrétságáról, közérthetőségéről), amely mintegy végrehajtási utasítása az előző dokumentumnak. Az áfész elnöke ezek ismeretében adott számot a munkáról. És aki előbb azon tűnődött, miért éppen Pusztaszabolcson tartják a „bemutatót”, annak később Katona István beszámolója adta meg a feleletet. Ezen a munkahelyen a határozat előtt is rangja, becsülete volt a nők munkájának. Az ofosz tagok között 916 a nők száma. A választott testületekben tizennégyen tevékenykednek, a sorra kerülő tisztújításoknál pedig már a nőbizottság javaslatát is figyelembe veszik. A szövetkezet működési területén száznegyvenegyen dolgoznak. A foglalkoztatottak 62 százaléka (kilencvenegy) nő. A többség (55 százalék) szakképzett — hárman most is tanulnak. A négy osztályvezető egyike, a három csoportvezető közül kettő nő. A kereskedelmi hálózatban dolgozókat bátran bízzák meg vezetői, illetve helyettesi tisztséggel, maik mindezt lér erre a bizalomra, az előléptetésre. Múlt évben például negyvenen részesültek jutalomban. Említésre méltó az a törődés, amelyben a kisgyermekes anyákat részesítik: a tisztelgő látogatásokon túl segélyt kaptak mind a tizenhárman. A nők példamutatónk, a hét szocialista brigádban többségében asszonyok, lányok dolgoznak, legutóbb a X. pártkongresszus tiszteletére tették meg vállalásaikat Úgy tűnik Pusztaszabolcson átlagon felüli a figyelem, az anyagi és erkölcsi elismerés amelyben részesítik a nőket Azért lesz feladata Tóth Illégné és Patonai Lajosné vezetésével a megválasztott nőbizottságnak. A felszólalók a túlóráztatást (ennek egyik fő oka a nagykereskedelmi vállalatok áruszállítási idejének eltolódása) kifogásolták. Ők nem az ötnapos munkahetet sürgették, hanem azért hadakoztak, hogy a munkaidő valóban heti 48 óra legyen. De egyelőre ez csak óhaj! A párt- és kormányhatározat a kereskedelmi dolgozók érdekében is született. Ezért a helyi politika alakításánál a szakszervezeteknek is hallatnia kell szavát. Az igazgatóság egy meghívottal bővül: Pusztaszabolcson ezentúl részt vesz a fontos tanácskozásokon a nőbizottság képviselője, aki közvetlenül juttatja el az aszszonyok, lányok észrevételeit a vezetőkhöz. Így válik a mindennapi munka gyakorlatává a határozat, a rendelet, amely a „gyengébb nem”, a nők között és az ő érdekükben végzett tartalmasabb munkát eredményezi. Németh Erzsébet S?RMPIFjISSHK ■ r Tavaszi fények, tavaszi jókedv, a fehérvárcsurgói nevelőotthon parkjában. Képünkön: Németh Margit, Bernát Teri, Trencsényi Hajnalka és Fröhlich Károly. (Riport az 5. oldalon) Fotó: Kabáczy 20 éves a 30 évesek városa ajtótájékoztató Dunaújvárosban • Ebben a hónapban ünnepli 20. születésnapját hazánk első szocialista városa, a szocialista építőmunka jelképe, Dunaújváros. Ebből az alkalomból a város vezetői sajtótájékoztatót tartottak, s ismertették a város múltját, jelenét, a további terveket, a jubileumi ünnepségek lefolyását. A tájékoztatót Nagy Jenő, a Dunaújvárosi Hírlap főszerkesztője nyitotta meg, s üdvözölte a tv, a rádió és a napilapok megjelent képviselőit. Ezután Sudár Iván, a városi pártbizottság titkára ismertette a jelenlévőkkel a húszéves város múltját. Mikor 1950-ben megjelentek az első építők, hogy hozzákezdjenek a Vasmű, s az attól északra elterülő város építéséhez kevesen hittek abban, hogy itt épül fel első szocialista városunk. Ma már minden szónál ékesebben példázza a ma is egyre épülő és szépülő város, s a városban települt és megerősödött nehéz-, illetve könnyűipar, hogy nem ismer lehetetlent a szabadon alkotó nép. Nemcsak Dunaújváros lakói, hanem megyénk dolgozói is büszkék a szocialista ipar e fellegvárára. Hiszen a Dunai Vasmű működése, termékei, nemcsak drága importtól mentesítik a népgazdaságot ,hanem gyártmányai a világ egyre több országa(Folytatás a második oldalon) Ünnepelj velünk Dallal, zenével—a szabadságról Az énekkar lelket megejtő szépségét, erejét példázandó hadd idézzem fel a sárbogárdi kórustalálkozó utolsó mozzanatát... A Dunaújvárosi Központi Énekkar a Leninről szóló dallal búcsúzott a közönségtől, a felnőttek sorai előtt 24 pirosanyakkendős úttörő állt, a líraian tiszta női szóló, s a ráfelelő kemény férfihangok után, mint örömet zengő harsonák, csendültek fel a gyermekhangok. Az emberi hang egész skálája zengte Lenin köszöntését. Aki a kórus szépségét megérzi, aki szeret daloló gyerekeket látni és aki hallott valamit Lenin és a gyermekek kapcsolatáról — megindultságával küszködött. Valami csodálatos tisztaság, himnikus szeretet sugárzott e kórusszámból. Talán a fent leírt hangulat megteremtésében benne volt a megelőzően színpadra lépő kilenc kórus vasárnap délelőtti szereplése. Megannyi dal, megannyi szín, mely a hallgatóság szívét megnyitotta a dal szépségének befogadására. Az „Ünnepelj velünk” művészeti szemlén ugyanis megyénk 10 énekkara, négy fúvószenekara mutatta be műsorát. Ünnepi volt ez annyiban, hogy a 25. évforduló jegyében rendezték meg a sárbogárdi találkozót, azzal a szándékkal: „Április 4-ről szóljon az ének..A mozgalmi dalok, népdalok, s más kórusművek, fúvószenekari számok az emberi örömről, emberi életről, küzdelemről, forradalomról, új társadalom teremtéséről szóltak. A találkozót megnyitó Kovács István, a sárbogárdi járási tanács vb elnökhelyettese örömmel köszöntötte a művelődési központban megrendezett ünnepi találkozót. Hangoztatta, hogy szeretnék hagyományossá tenni községükben a kórus- és fúvószenekari találkozót. A sárbogárdi járás az utóbbi években sokat tett a kórusmozgalom fellendítéséért, a fúvószenekarok szervezéséért a községekben. Eredményeik elismeréseként kapták meg a „házigazdái” tisztet e találkozón. A járási tanács végrehajtó bizottsága ez alkalomra — a meglévő megyei jutalmakon túl — ötezer forintot ajánlott fel a legsikeresebb munkát végző együttesek számára. A díjazás és rangsorolás kritériuma közt szerepel az is, hogy milyen népművelői munkát végzett az együttes az utóbbi években, illetve jubileumi évfordulók sikerében. A zsűri éppen ezért nem hirdetett eredményt csupán a vasárnapi találkozó műsora alapján. Valamennyi kórus fellépése örömet szerzett, hiszen ma, amikor a kórusmozgalom alkonyáról beszélnek, ilyen szép számban dalostalálkozóra összejönni, valami olyat sejtet, mégis élnek a dalos erények! A kisebb falusi kórusok is megnyerték a közönség tetszését, a dégi vegyes kórus (vezényelt Lukács Kálmán), a táciak vagyis a sárréti áfész énekkara (vezényelt Fehér József), az etyeki áfész nemzetiségi énekkara (vezényelt Finta Gábor), a kápolnásnyéki művelődési ház énekkara (vezényelt Máté Gyula), a bodajki bányász énekkar (vezényelt Nagy Sándor) több-kevesebb dalkultúrával, de valamennyien felkészülten, az éneklés szeretőjével jöttek e találkozóra. Nagyobb dalos-tradícióval, magasabb dalkultúrával énekelt a MÁV művelődési ház énekkara, a Videoton művelődési ház énekkara (mindkettőt Kneifel Ferenc vezényelte), a Megyei Művelődési Központ énekkara (vezényelt Somorjai Ferenc), a sárbogárdi átész és művelődési központ énekkara (vezényelt Huszics Vendel) és kimagaslott műsorával a Dunaújvárosi Központi Énekkar (vezényelt Székely István). A délutáni műsorban négy fúvószenekar mutatkozott be. A dunaújvárosi úttörő-zenekart Dobrik Zoltán, a sárbogárdi járási művelődési központ zenekarát Láng József, a dunaújvárosi tűzoltózenekart Tóth Ottó, a székesfehérvári helyőrségi zenekart pedig Borovi József őrnagy vezényelte. A sárbogárdi találkozó az „Ünnepelj velünk” művészeti szemle sikeres rendezvénye volt. Ünnepe a dalnak, muzsikának, általa pedig negyedszázada szabad népünknek. Ünnepe az embernek. fb. 6.) A VÁSÁRON LÁTTUK Sikert aratnak a szép kivitelű, jó képvételt biztosító Videoton-televíziók. — ~ M M — — — — — — — — — — — Az alumínium sokoldalú felhasználási lehetőségét mutatja be ez a Tücsök elnevezésű, motoros kishajó.