Fejér Megyei Hírlap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
2 Kisvendégek falun Vasárnap délután a fehérvárcsurgói klubkönyvtárban fogadták könyvheti vendégeiket a falu vers- és irodalomkedvelő emberei: Nemes Györgyöt, József Attila-díjas írót, az Élet és Irodalom hetilap főszerkesztőjét, valamint, Bella Istvánt, József Attila-díjas költőt. A klubban délután 3-kor kevés számú érdeklődő előtt beszélt Nemes György újabban megjelent könyvéről, szerkesztési törekvéseiről. Bella István néhány versét olvasta fel, illetve rövid — mert fiatal — életúljáról szólt. Este a kálozi klubkönyvtárba látogatott a fent említett író-páros. A hangulatos, új helyiségben a lelkes és érdeklődő közönség mintegy felejtette a vendégekkel a fehérvárcsurgói érdektelenséget. Csodálkozásukra még a világbajnoki futball-premier sem csalogatta el a kálozi könyvszerető embereket a találkozóról. A harmadik község, mely íróvendégeket kapott, Száz I. volt. Vasárnap délután 6-kor a klubban szórakozó fiatalokból, valamint a tsz-klubból jött idősebbekből került ki a találkozó közönsége. Gerő János író és Kalász Márton költő beszélt irodalmi munkásságáról, felolvasván egy-egy tárcát, illetve verselt. Ám a jelenlevők többsége nem akart elmaradni a világbajnoki nyitányról. Így — őszintén szólva — a találkozó rövidebbre sikerült, mint megérdemelte volna. Név — a hírekből Bandánké asszony Életrajzírói feljegyzik: már kora ifjúságában rendkívüli érdeklődést tanúsít a politika, elsősorban a szociálpolitika iránt. 24 éves korában, 1940-ben köt házasságot férjével, a későbbi miniszterelnökkel — akkor egészségügyi miniszterrel — Bandaranaikéval. Férje oldalán szinte tudatosan készül a hivatásos politikus — asszony számára szokatlan — pályára. Tizenkilenc évi házasság után, 1959-ben férjét meggyilkolják. A Ceyloni Szabadság Párt benne látja a neokolonializmus ellenségeként ismert, népszerű miniszterelnök politikai hagyatékának letéteményesét. 1960. májusában Sirimavo Bandaranaike asszonyt a párt elnökévé választják. Két hónappal később már miniszterelnök és nem sokkal később a szenátus tagja, öt éven át miniszterelnök, külügy- és honvédelmi miniszter. A Ceyloni Szabadságpárt ér a vele szövetséges haladó rétkoalíció programjában a belső hajok orvoslását, a munkanélküliség megszüntetését, az életszínvonal emelését és asemleges külpolitikai iránynal követését tűzte ki célául. Föld körüli pályán a Szojuz—9 Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban hétfőn, magyar idő szerint 20:00 órakor fellőtték a Szojuz—0 jelzésű űrhajót. Az űrhajón, amely 20 óra 09 perckor rátért Föld körüli pályájára, kéttagú személyzet foglal helyet. Andrijan Nyikolajev ezredes, az űrhajó parancsnoka és Vitalij Szevasztyjanov fedélzeti mérnök. Feladatuk, hogy miközben a Szojuz—9 önmagában Föld körüli űrrepülést végezve tudományos és technikai kutatások és kísérletek nagyszabású programját hajtsák végre, elsősorban: — egészségügyi-biológiai kutatásokat annak tanulmányozására, hogyan hatnak az űrrepülés tényezői az emberi szervezetre, a Föld körüli űrpályán való tartózkodás körülményei között; — a Föld különböző övezeteiben geológiai és földrajzi objektumok, kontinensek és vízfelületek tudományos megfigyelése és lefényképezése azzal a céllal, hogy kidolgozzák az így szerzendő adatok felhasználásának módját a népgazdaságban; a légköri képződményeknek, a Föld does jégtakarójának megfigyelése, vizsgálata és fényeképezése azzal a céllal, hogy a megfigyelések adatait az operatív és hoszszútávú időjárásjelzésekben használják fel; — a Föld körüli kozmikus térség fizikai jellemzőinek, jelenségeinek és folyamatainak tudományos vizsgálata; — az űrhajó kézi és automata irányítórendszereinek, tájolásának és stabilizálásának további kidolgozása és az űrhajózás autonóm eszközeinek kipróbálása az űrrepülés különböző viszonyai között. Az űrhajó személyzetével rádión és televízió útján szilárd a kapcsolat. Andrijan Nyikolajev jelentése szerint az űrhajó pályára térése normálisan ment végbe. Az űrhajósok jól érzik magukat. Az űrhajó kabinjában meg vannak a létfenntartáshoz szükséges, a földihez hasonló normális viszonyk. A két űrhajós megkezdte a kitűzött program teljesítését. A Az űrhajósok életrajza . Nyikolajev Andrijan Nyikolajev ezredes, a Szojuz—9 űrhajó parancsnoka 1929. szeptember 5-én született a Csuvas Autonóm Köztársaság Sorsel nevű községében. 1962-ben a Vosztok—3 fedélzetén már járt a világűrben. A Vosztok—3 útja után Nyikolajev, a Szovjetunió Hőse aktívan részt vett az űrhajósok felkészítésében. Az utóbbi években ő maga készülődött repülésre. Andrijan Nyikolajev — nemzetisége szerint csuvas — technikumot végzett, majd elvégezte a Frunze Katonai Repülőiskolát, ezután a légierőnél teljesített szolgálatot. 1957 óta az SZKP tagja. 1968-ban elvégezte a Zsukovszkijról elnevezett hadmérnöki repülőakadémiát. Széles körű társadalmi, politikai munkát végez az Orosz Föderáció Legfelső Tanácsának képviselőjeként. Felesége Valentyina Tyereskova űrhajós, egy gyermekük van, Jelena, aki most hatéves. V. Szevaastyjanov A Szojuz—9 űrhajó fedélzeti mérnöke .Vitalij Szevasztyjanov 1935. július 8-án született Krasznouralszk városában, a szverdlovszki területen. Gyermek- és iskolaéveit a Fekete-tenger mentén, Szocsi városában töltötte. 1953-ban a középiskola elvégzése után felvették, a moszkvai repülési intézet hallgatójának. 1959-ben végzett és egy tervezőirodában kezdett dolgozni. Hamarosan az intézet aspiránsa lett. Sikeresen befejezte az aspirantúrát és megvédte disszertációját. A műszaki tudományok kandidátusa lett. 1963-ban Vitalij Szevasztyjanov belépett az SZKP-ba. Szevasztyjanov mérnök az űrhajósok között végezte el az űrutazásokra való felkészülést. Felesége, Alevtyina, a leningrádi egyetemen végzett és jelenleg egy tudományos kutatóinézetben dolgozik. A Szevasztyjanov házaspárnak egy kislánya van, Natasa, aki jelenleg hétéves. „Találkozunk a Földön” Andrijan Nyikolajev ezredes, a Szojuz—9 űrhajó parancsnokaa start előtt kijelentette: Kedves Elvtársaim és Barátaim ! Szojuz—9 jelzésű űrhajónk legénysége ma űrhajózásra indul, hogy folytassa a kozmikus térség feltárásának fontos ügyét, népgazdaságunk, a tudomány és a technika érdekében. Országunkban tervszerű munkálatok folynak a világűr feltárására. A Szojuz—9 űrhajón utazva a tudományos és technikai vizsgálatok és kísérletek programjának soron levő szakaszát kell elvégeznünk. Mindent megteszünk, hogy sikeresen teljesítsük a ránk bízott feladatokat. Viszontlátásra elvtársak! Találkozunk a Földön. HÍRLAP Fejezetek Indokína múltjából 2. Hármas keresztelő és búcsú Vietnam legszebb tengeröble, a Leszálló Sárkány Vize, amelynek partjára az ábrándozó kedvű francia gyarmatosítók oly szívesen építették villáikat, ugyancsak kivette részét a háborúból. A tengerből kiemelkedő egyik távoli sziklazátonyon a ritkán odatévedő utas kis temetőt talál. Nagy, fehér kőkereszt körül sok apró fehér síremlék, rajtuk a rettenetes felirat: „Meghaltak Franciaországért”. Ugyan, szegény kis francia fiatalemberek, mit is leheltek hazájukért ezeken, a Párizstól legalább tízezer kilométerre , emelkedő tengeri kőszörnyeken. Dalolva szálltak annak idején hajóra, valahol Marseille-ben, gyors visszatérést ígérve a parton maradt hozzátartozónak. És ennyi maradt belőlük. Kis kereszt egy elhagyott zátonyon ... A mai francia hivatalos történetírás nagy elismeréssel emlékezik meg , azokról a kereskedőkről és hittérítőkről, akik megnyitották egykor a francia gyarmatosítók útját Dél-Kínában, Vietnamban, Kambodzsában és Laoszban. Marco Polo velencei utazó 1280-ban, Odoric de Pordemone franciskánus szerzetes 1320-ban járt már ezen a földön. Évszázadokkal az úttörők után Franciaország mellett már a terjeszkedési vágyában minden áldozatra hajlandó Portugália, Anglia és Hollandia is érdeklődött az értékes vietnami és kambodzsai kikötők iránt. Az ottani népek azonban hol egymástól függetlenül, hol összefogva megakadályozták a végérvényes hódításokat. Franciaország végül is az egymással küzdő trónkövetelőknek adott anyagi és katonai segítség útján, a XIX. század hajnalán, jelentős befolyásra tett szert mindhárom országban. Adran püspöke, a hajós diplomata Pigneau, az őrnagy-orvos Desperles, az építész Lebrun a francia forradalom időszakában belső tanácsadója lett a vietnami Nguyen-dinasztiának. A Nguyenek előbb bérbe adták kikötőiket a franciáknak, elfogadták csapataikat, majd 1862 és 1885 között elismerték Franciaország katonai és politikai hatalmát is Vietnamban. A hadsereg megjelenésével egyidejűleg a katolikus egyház a lelkeket, az indokínai bank a zsebeket, a diplomácia a fejeket dolgozta meg a hátországban. Mire a hazájuk függetlenségét szerető vietnamiak kijózanodtak, már késő volt: „francia védnökség” alá kerültek. A francia hódítók 1863 és 1907 között, ugyancsak ravaszkodás és erőszak segítségével megkaparintották Kambodzsát és 1884 és 1893 között Laoszt is. Még be sem fejezték a leigázást, 1887-ben egyetlen gyarmattá egyesítették és „Indokíná”nak nevezték el a hárorrf országot. Az utóbbi hetekben gyakran, jobb kifejezés híján felújított „Indokína” — megjelölés is ezekből az időkből származik. A francia hódítók Az egykori Indokínában még most is az ősi települési formában élnek (Laosz) (Szerző felv.) Moszkvai jelentés Heves József, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn sok millió szovjet ember esti programja módosult: a lefekvéshez készülődő tv-nézők szeme előtt váratlanul megjelent az űrhajók felbocsátásakor vetített embléma, majd nyomban láthatóvá vált az űrrepülőtér. A hagyományos busz ezúttal sötétében hozta utasait: Andrijan Nyikolajev ezredes űrhajós parancsnokot, és Vitalij Szevasztyjanov fedélzeti mérnököt, akik a nagy út előtt társaiktól virágcsokrokat kaptak. Kubaszov és Satalov űrhajósok, a Szojuzok kötelékrepüléseinek hősei a felbocsátás előkészületeivel egyidejűleg kommentálták a Szojuz–9-re váró programot. Mint hangsúlyozták: a szovjet űrkutatási menetrend, a már lefektetett alapokon folytatódik. Ennek keretében kiemelték az űrhajó irányítása és manőverezése terén folytatódó kísérletek fontosságát, nyomatékosan aláhúzták azt is, hogy a Szovjetuniónak ez a legújabb űrkísérlete a népgazdaság érdekeit szolgálja. A tv-nézők szemtanúi voltak a gigászi űrhajó felbocsátásának, s hallhatták, amint a Szojuz-10 utasai nyugodt hangon közölték a földi irányítóközponttal, hogy közérzetük kitűnő, vibrációt alig tapasztalnak. A jelen pillanatban még korai lenne bármiféle kommentárt fűzni a Szojuz—9 tevékenységéhez, mindamellett moszkvai tudományos körökben kiemelik, hogy a szovjet űrkutatási program céljait a népgazdaság és a tudomány szükségletei szabják meg. Ennek megfelelően kerül előtérbe a jelenlegi szakaszban a Föld körüli kozmikus térség gyakorlati, tudományos és népgazdasági hasznosítása. Kedd, 1970. Június 2-_ Meghalt Fábry Zoltán Vasárnap a hajnali órákban hosszas betegség után 73 éves korában elhunyt Fábry Zoltán író, publicista és kritikus, a szlovákiai magyar irodalom legjelentősebb képviselője. * * • Amikor utoljára beszélgettünk, a 70. születésnapjára megjelenít Hazánk, Európa korrektúráját már átnézte s néhány nappal korábban átvette a Magyar Népköztársaság kitüntetését. Kapuja nyitva állt s lakása is. A csengetés kizárólag arra szolgált: tudja, vendég érkezett. A kávét maga főzte s kínálta, a balatoni bort a gyógyszerek külön asztalára állította, bontatlanul. Stószi szomszédai tisztelettel és szeretettel vették körül, vezetve háztartását, ügyelve egészségére. S Ö? Olvasott és írt — itt Stószon, nem messze Kassától — öt évtizeden át megmaradva Európa és a világ szellemi áramlatában. Megmaradva és világítva. Korparancsúban életművét öszszegezte: antifasiszta, antiimperialista szenvedélyes állásfoglalását 1934-ben írt cikkei alapján. Aktualitásából ez mit sem veszített napjainkban. Azért sem, mert az antifasizmus Fábrynál műfaj, mely magatartássá, életművé vált. Olvasni kell, újra olvasni írásait. Azt a valóságot segít felismerni, melyet így fogalmazott meg a Valóságirodalomban: • „A valóság nehéz, kemény igazság. Embert, népet, nemzetet vizsgáztat, állásfoglalásra kényszerít. Ezért lehet erkölcs. Morális elsődlegessége kétségtelen, kivédhetetlen. Aki mellőzni kénytelen, az hazugságra kényszerül: valótlanságra.” Szellemi hagyatékának ismeretében, örökében búcsúzunk Fábry Zoltántól. A baráttól és tanítótól, akit tudtunk, hogy van, de életében nem eléggé s későn értékeltünk. Most már csak sírjához járhatunk. B. K. 20 éves a 30 évesek városá (Folytatás az első oldalról.) ban ismertek, s évről-évre nő a külföldre szállított termékek mennyisége is. Mint Répási Gellért, a Vasmű műszaki igazgatója elmondta, csupán lemezáruból évi 6,6 milliárd forint értékben termelnek, s ennek tekintélyes része kerül külföldre, közvetve, vagy közvetlenül. De nemcsak a város, mint építészeti létesítmény fiatal, fiatalok lakói is, hiszen az átlagéletkor 30 év, s a közel ötvenezer lakos fele huszonhat év alatti. A június 13-án és 14-én lezajló ünnepségekről szólva Sófalvi István, a városi tanács vb-elnökhelyettese elmondotta, hogy nem látványos „parádéval”, hanem inkább családias, bensőséges ünnepséggel köszöntik a város huszadik születésnapját. A kétnapos ünnepségsorozat keretében osztják ki a jubileumi plaketteket, okleveleket és emléklapokat, a városért legtöbbet tett dunaújvárosiak és a városból elszármazottak között. De a párti-, állami és társadalmi szervek is számos közös megmozdulással teszik ünnepélyessé és emlékezetessé az évfordulót. Születésnapi jó kívánságként mit mondhatnánk a fia■ tál városnak? Csak annyit, hogy váltsákvalóra, amit Sudár Iván mondott a tájékoztatón: igyekezzenek úgy dolgozni és élni, hogy az ország első szocialista városa cím méginkább megillesse a pentelei löszfennsíkon felnőtt ’ „ifjút”. — k. cs. —