Fejér Megyei Hírlap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

Apadnak a folyók A vízügyi meteorológiai­­ tájékoztatóban egyre kevesebb helyet foglal el az árvízi jelentés, ehelyett a fel­ajánlások sokasodnak és a helyreállítással, az élet újra megindulásával beszámoló közlemények. Így tehát az ár­­vízvédelmi jelentések ha rö­videsen meg is szűnnek, a té­ma állandóan napirenden marad. Napirenden marad, mert tárgyal róla a brigád, a ki­­sebb-nagyobb kollektíva, amikor kijelöli azokat, akik néhány napig, vagy hétig az árvíz sújtotta vidéken fog­nak dolgozni, a rombadőlt házak helyett emelnek új hajlékokat. A Fejér megyei Tervező Iroda dolgozói társadalmi munkában készítik a terv­rajzokat, melyek alapján „be- , építik” azt az ötmillió forin­tot, amelyet a megyei tanács fejlesztési alapjából ajánlott fel. És megkezdték a munkát a megye építőipari vállalatai is, hogy a bajbajutott közsé­gekben több mint 100 házat felépítsenek. Az AKÖJ­ gép­kocsivezetői pedig anyagot fuvaroznak, a középiskolás kiszesek táborba készülnek, a nőbizottságok, szövetkeze­tek, gazdaságok gyerekeket nyaraltatnak, üdültetnek a velence-tavi, a Balaton parti üdülőjükben. Érkeznek az újabb össze­gek az e célra rendszeresí­tett csekkszámlára is. Nagy szükség van erre, hi­szen gyorssegélyként kapják ezt a károsultaik, akiknek egész életük munkáját, ered­ményét mosta el a vályoggal együtt a zavaros víz. A segítségről, a nagyszerű áldozatkészségről valamennyi károsult nevében az ország­gyűlés minapi ülésén emlé­kezett meg nagy szeretettel, nagy elismeréssel az egyik Szabolcs megyei képviselő, de hasonló véleményt fejtet­tek ki még sokan és ez tük­röződik a veszélyeztetett he­lyekről érkező levelekben is, melyet a közreműködők kül­denek mindenkinek, aki se­gített. Nem kicsi az áldozat, mely­lyel az üzemek, a kollektívák, társadalmunk egésze könnyí­teni akar a bajba jutottak helyzetén, de ahhoz, hogy visszaálljon az élet normális rendje nem elegendő ez a nagy szeretettel, lelkesedés­sel felajánlott összeg, anyag és sok egyéb. A kár ugyanis mintegy három és félmilli­árdnyi. Ezt pótolni úgy lehet, ha éppoly leleményességgel, lelkesedéssel — mint ahogy a gátakon a homokzsákokat hordták tízezerek, vagy ahogy százezrek, milliók mozdultak meg a baj láttán, elsöprő lendülettel — dolgozik ki-ki saját munkahelyén. Milliókról, milliárdokról beszélünk, mint­­elengedhe­tetlenül szükséges összegről. Ezek megteremtésének leg­biztosabb forrása, a még szervezettebb, tervszerűbb munka, a nemzeti jövedelem növekedése. Ha ez csak egy százalékkal nő, több, mint tízszeresét teszi a szeretettel felajánlott, gyorsan, tiszta szívből fakadó segítségnek. Éppen ezért, ha az eddig tanúsított­­ felelősségérzettel munkálkodunk, biztosítani tudjuk nemcsak a károk hely­reállítását, hanem azt is, hogy a népgazdaság ne érez­ze meg ezt a rendkívüli ter­mészeti csapást.­­ I­gen, sok mindent elvitt­­ a víz, de az ellene va­ló küzdelemben erősödtünk, s ez jó ösztönző a helyreállí­tásban, a károk pótlásában, most is, amikor már apadnak a folyók és újabb feladatok tornyosulnak előttünk. B. B. 1. , ■ .VÁR MMglpf 0^1 1 XXV. évfolyam, 152. sz. Minim­m MW ff Ara: 80 fillér .. FV A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! --------- A TARTALOMBÓL:_______________________ Baromfitífusz, olcsón Grund és tornaterem Gyorslista a 111. és IV. Békekölcsön sorsolásáról Megkezdődtek a mongol – magyar tárgyalások Kedden délelőtt a mongol nagy népi hurál elnökségé­nek tanácstermében meg­kezdődtek a hivatalos tár­gyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és a kíséretében levő magyar ál­lamférfiak, illetve a Mongol Népköztársaság vezetői kö­zött. A tárgyalásokon mongol részről jelen voltak Zs. Szambu, a nagy népi hurál elnökségének elnöke, Ce­­denbal miniszterelnök, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, Sz. Luvszan, a Minisztertanács elnökének első helyettese, N. Luvszan­avdan, a nagy népi hurál elnökségének he­lyettes elnöke, D. Golibo­­zsav, a Minisztertanács el­nökhelyettese, J. Ocsir kül­kereskedelmi miniszter, B. Zsargalszajhan, a külügy­miniszter első helyettese és Zs. Bolod, a Mongol Nép­­köztársaság budapesti nagy­követe. Magyar részről a megbe­szélésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter, Gye­­nes András külügyminisz­ter-helyettes és Krajcsik Mihály, hazánk után­­bátori nagykövete. A megbeszéléseket szívé­lyes, elvtársi légkör és va­lamennyi érintett kérdésben a legteljesebb nézetazonos­­ság jellemezte. A tárgyalá­sok bevezetéseként Szambu és Cedenbal tolmácsolta a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak, a nagy népi hurál el­nökségének és a mongol népnek testvéri, baráti üd­vözletét. Az üdvözlő szavaikra vá­laszolva Losoncai Pál el­mondotta, hogy a mostani látogatás célja az orszá­gaink, népeink, pártjaink közötti jó viszony elmélyí­tése, a nemzetközi problé­máknak és a két ország kö­zötti együttműködés legidő­szerűbb kérdéseinek meg­tárgyalása. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy csakis a Szovjetunió­val való szoros szövetség­ben, a szocialista országok egységének erősítésével és minden haladó erő összefo­gása révén lehet sikeresen folytatni a harcot az impe­rializmus háborús törekvé­seivel szemben. Mindkét kormánynak azo­nos a véleménye az európai biztonságról és határozot­tan támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak az európai béke és biztonság megszilárdítására vonatko­zó törekvéseit, üdvözli a Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri érte­kezletének memorandumá­ban foglaltakat. A magyar—mongol kap­csolatokat illetően mindkét félnek az a véleménye, hogy a két ország kapcsola­ta példája lehet a szocia­lista országok közötti test­véri, kölcsönösen előnyös együttműködésnek, amely­nek szilárd alapját az a barátsági és együttműködési szerződés képezi, amit 1965- ben, Kádár János mongó­­liai látogatása alkalmával írtak alá. Losonczi Pál és kísérete kora délután ünnepélyes keretek között megkoszo­rúzta Vlagyimir Iljics Lenin ulánbátori emlékművét. A délutáni órákban az El­nöki Tanács elnöke és kísé­rete megtekintette a mon­gol főváros egyik büszke­ségét, az autójavító üzemet. Utána Losonczi Pál Zs. Szambu társaságában mon­gol népi birkózóversenyt te­kintett meg, majd este a Mongóliában dolgozó ma­gyar szakemberek, a ma­gyar kolónia képviselőivel találkozott hazánk ulán­bátori nagykövetségén. Szerdán reggel Losonczi Pál Dél-Gobi megyébe lá­togat, ahonnan csütörtökön délután tér vissza a mon­gol fővárosba. (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átnyújtja Zsamszrangij Szambunak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja El­nöksége elnökének a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített első fokozatát. ROBBANTÁS! Az aplitmurva robbantását megelőző pillanat a székesfehérvári ásványbányában. A lövő­gépnél: Szűcs Imre brigád­vezető. r­v,1 . 7. V - Öt új nagyközségi­­ Pusztasza­bolcs, Csákvár, Polgárdi, Seregélyes, Velence A nagyközséggé szervezés a tanácsszervek tevékenysé­gének újabb állomását jelen­ti. Kifejezi a községi taná­csok és a lakosság szorosabb kapcsolatát, a munka korsze­rűsítését, egyszerűsítését. A kormányhatározat a megyei tanácsokat ruházta fel azzal a jogkörrel, hogy az 5000 la­kosú, vagy ennél népesebb községeket, továbbá járási székhelyeket, jelentős ipari, városiasodó jellegű közpon­tokat, valamint országos je­lentőségű gyógy-, és üdülő­hellyel rendelkező helyeket nagyközönséggé szervezze. Megyénkben 1970. január 1- től hat helyen kapták meg a rangot, július 1-től újabb 5-tel gyarapodott ez a szám. Pusztaszabolcson a múlt hé­ten, tegnap pedig Csákváron, Polgárdiban, Seregélyesen és Velencén tartották az ünne­pélyes tanácsülést. Csákvá­ron Hajba Kálmán, a megyei t­anács vb-elnökhelyettese, Seregélyesen dr. Töttő János, a megyei tanács vb-titkára, Polgárdiban Boór Ferenc, a megyei tanács vb-elnökhe­­lyettese, Velencén Homoki József, az MSZMP megyei titkára, a tanács vb-tagja ad­ta át a nagyközséggé nyil­vánítás hivatalos dokumen­tumát. (Seregélyest, Polgárdit és Velencét lapunk 3. oldalán mutatjuk be.) Első esetben E-512-es kombájnokkal... Teljesen gépesített aratás Adonyban A napokban küldöttgyűlé­sen tárgyalták az aratás fel­adatait az adonyi termelőszö­vetkezetben. Szalóki László elnök elmondta, hogy a kö­vetkező napok nagyon fontos feladata a minimális szem­veszteséggel történő aratás. Elkészítették az aratási ütem­tervet, melyben pontosan meghatározták az irányító szakemberek, az aratásban részt vevő dolgozók és az erő- és munkagépek tenniva­lóit. Az intézkedési tervből ki­tűnik, hogy a korábban oly sok fizikai munkát igénylő aratást kevés élőmunkával teljes gépesítéssel kívánják megoldani. A 2250 holdas te­rületen az aratás, szállítás, magtisztítás, szalma letakarí­­tás, műtrágyázás és a szán­tás munkáit mindössze 78— 80 személlyel végzik el. Az aratás fő „hadereje” az idén vásárolt négy NDK gyártmá­nyú nagyteljesítményű gabo­na kombájn. A mag­szállítás­hoz 5 erőgépet, 3 tehergépko­csit osztanak be. A kombájn­­szérűn a magtisztítást 3 mag­tisztítóval oldják meg. Az aratással egy menetben végzik a szalma bálázást, le­­hordást és a kazlazást is. A szalma letakarítást nyomban követi a műtrágyázás — 311 holdon pedig a szerves trá­gyázás — is. Azonnal le­szántják a tarlókat. A küldöttgyűlés az aratási munkák tervét megvitatta és elfogadta. Eszerint — kedve­ző időjárás esetén — az ara­tás és vele, egy menetben a talajművelés is. 22—25 nap alatt befejeződik az adonyi termelőszövetkezetben. Farkas Sándor Irány: Moszkva Megkezdődött a moszkvai jubileumi magyar népgazda­sági kiállítás anyagának szál­lítása. A múlt héten 30 va­gon indult el a szovjet fő­városba, főként a kiállítás­hoz szükséges belső építési anyagokkal. Útra készen áll­nak azonban a kiállítás na­gyobb gépei, szerszámgépek, traktorok, vegyipari berende­zések és más termékek is. fi móri muskotály és tramini soproni sikere Az Állami Gazdaságok Sző­lészeti és Borászati Szakbi­zottsága szervezésében Sop­ronban az ünnepi hetek ke­retében ez évben is megren­­dezték a bortermelő-, palac­kozó-, forgalmazó állami gaz­daságok házi bor- és címke bemutatóját. Az ismétlődő találkozások célja az, hogy a termesztés, szüret, feldolgozás,­­ előkészí­tés, palackozás, forgalmazás és propaganda szempontjai­ból felmérjék a gazdaságok jelenlegi helyzetüket, és eb­ből következtetve megítélhes­sék továbbhaladásuk lehető­ségeit. Értékmérőként az általáno­san elfogadott bírálati szabá­lyokat alkalmazzák. A pont­­szá­mok alapján alakítják ki a minőségi sorrendet, s ju­talmazzák a legjobbakat. A legtöbb pontszámot elért bor, illetve gazdaság vándordíjat kap. Az idei bemutatón a Móri Állami Gazdaság borai ismét az élvonalba kerültek. A mó­ri muskotály első díjat, a tramini második díjat kapott. A nagyüzem 8 forgalmi borát mutatta be, amelyből négy az aranyérmes, négy az ezüst­érmes kategóriába jutott. A bemutató vándordíját a To­kaji Állami Gazdaság négy­puttonyos aszú bora nyerte. — 7 —

Next