Fejér Megyei Hírlap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! (fejér XXVI évfolyam, 170. sz. ) JBM) Ara: 80 fillér Az utolsó 10 év legnehezebb aratása Az őssi árpával , most a húsa következik Július 21-én, kedden délután a megye vezető mezőgazdasági szakemberei az idei aratás eddigi tapasztalatait összegezték. Megállapították, hogy az elmúlt tíz év k itt még soha nem küssködtek ilyen nagy gondokkal, mint éppen ebben az esztendőben. Az őszi árpa betakarításával végeztek már mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az állami gazdaságok. A termésátlagot illetően elmondták: az megfelel a tervezett mennyiségnek. A búza aratását lényegében az utóbbi egy-két napban kezdték meg. Arattak ugyan az elmúlt hét előtti napokban, de az eső és a hideg időjárás valamennyi kombájnt és embert , fedett helyre parancsolt. Így aztán a statisztika nem valami kedvező képet mutat: eddig az étkezési búza minegy 4,5 százalékát, a takarmánybúzának pedig csupán 13 százalékát aratták le és csépelték el. Tavaly, ebben az időszakban már 80 százaléknál tartottunk. Az állami gazdaságok Fejér megyei főosztályvezetőjének helyettese, Herman István arról adott számot, hogy az állami gazdaságok milyen erőfeszítéseket tesznek az aratás sikeres lebonyolításáért. Az őszi árpával itt is végeztek, a búzatáblákba az elmúlt hét elején álltak be a kombájnok. Ekkor általában 11—13 százalékos nedvesség(Folytatás a 2. oldalon) Élet- és munkakörülmények a községi tanácsoknál A Székesfehérvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a községi tanácsi dolgozók élet- és munkakörülményeit tárgyalta tegnapi ülésén. A jelentés tulajdonképpen egy előző határozatban foglaltak megvalósítását értékelte. Az utóbbi években a községi tanácsok feladat- és hatásköre jelentősen megnövekedett. A helyi apparátustól ez felkészültséget, rátermettséget, színvonalas munkát követel. Ennek tudatában és a természetes emberi igény alapján szélesítették ismereteiket a fehérvári járás községeiben a tanácsi dolgozók. Jelenleg a vb-vezetők többsége érettségivel, vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Az ügyintézői munkakörökben követelmény a középiskolai végzettség. Az új rendelkezések értelmében a vbtitkárokat nem választják, hanem kinevezik. A kinevezéshez szükséges szakképesítésnek csak néhányan nincsenek birtokában. A szakmai és általános műveltség fontos tényezője a megnövekedett feladatok ellátásának, s annak is, hogy a tanácsi dolgozók megtalálják helyüket a falu,értelmisége között. Az élet- és munkakörülmények vizsgálatakor elengedhetetlen a lakáskultúra számbavétele. Ebben a járásban az elmúlt két évben másfél millió forintot fordítottak az állami lakások karbantartására. Negyvennyolc dolgozó szolgálati-, illetve állami lakásban lakik. 117-en saját otthonukban élnek. Akad a tanácsi apparátusban szövetkezeti lakástulajdonos, főbérlő, társbérlő. Harminc az albérlők, vagy családtagok száma. Húszan a tanácsok alakulása óta az apparátusban dolgoznak, de sokan vannak a tizenöt, tíz éves törzsgárdisták között is. A hivatali rangot, munkát nagyon sokszor egészíti ki társadalmi tisztség. Figyelemre méltó az, hogy hatvanhárom tanácsi dolgozónak (többség vb-vezető) háromnál több társadalmi megbízatása van. Ez különösebb kommentálás nélkül is nagy leterheltséget jelent. Az anyagi lehetőség nem minden esetben áll szinkronban a munkavégzéssel, de azért már vannak gépkocsi-tulajdonosok, televíziót, rádiót pedig úgyszólván valamennyien vásároltak. Többen észrevételezték a főidényben ugyancsak szűkre méretezett üdülési lehetőségeket. Elsősorban családos beutalókat és gyógypihenést sürgetnek. Eltűntek a járásból a vedlettfalú tanácsházak. Ezek felújítására, hivatali helyiségek kulturáltabbá tételére az utóbbi három évben több mint kétmillió forintot használtak fel. Megfelelő, ízléses irodabútorok kerültek a helyiségekbe. A tanácsháza, mint a község központi középülete kulturált, tiszta környezetével illeszkedik az utcaképbe. A tegnapi végrehajtó bizottsági ülésen elfogadott törzsgárda szabályzat magában foglalja a nagyobb megbecsülést, a régi dolgozók erkölcsi, anyagi elismerését is. — n. e. — 4 A kongresszusra készülnek Többel, hatékonyabban dolgoztak az építők , mégis csökkent a nereségük ? A cél s november 23-ra befejezni a lakásprogramot Hosszú, s bonyolult műszaki konferencia volt kedden a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Kiss József igazgató az első félévi, illetve a második negyedévi munkáról beszámolva elmondta, hogy általában véve jól dolgozott a vállalat négyezres kollektívája, a különböző kulcs- és tényszámok oldaláról megközelítve eredményesen is, mégis, amikor a hat hónap alatt képzett, kimutatható nyereséget összevetik az alapjaiban szolidnak ítélt árpolitikára épülő nyereségtervükkel az derül ki, hogy a kevésnél is kevesebb nyereséggel zárták ezt a fél esztendőt. Forgassuk visszafelé a beszámoló kerekét, s kezdjük a nyereséggel: terveik szerint ahhoz, hogy az egész évre tervezett 90—de 3 millió forint eredményt produkálni tudják, az év első hat hónapjára 30 millió nyereséget terveztek. Ezzel szemben mindössze 20,5 millió forint képződött. Még furcsább ez a nyereségcsökkenés, ha összehasonlítjuk az elmúlt esztendő első félévében végzett 205 millió forint értékű munkával, illetve az annak révén képzett 25 milliós félévi nyereséggel, ugyanis 1970 első hat hónapjában 241 milliót érő munkát végeztek el, s ebből képződött a 20,5 millió! Mi az oka ennek a 30—33 százalékos nyereségcsökkenésnek? Árpolitika? Szervezetlenség? Hitelpolitika? Általános gazdálkodási fogyatékosságok? Alighanem felesleges ilyen „magasan” keresni az okokat. Minden valószínűség szerint a számlázási fegyelem, a munkák „feladása” körüli lazaság, az építésvezetőségenkénti „belső tartalékképzés” eredményezte ezt a fonákságot, hiszen minden más „mutatójuk” és tényszámuk ellene mond ennek a nyereségcsökkenésnek. Ellene mond az is, hogy az előző esztendő 205 milliós termelési értékével szemben, 8,6 százalékos létszámnövekedés mellett 17,8 százalékkal többet termeltek idén, félévben. Ellene mond ennek az is, hogy az egy főre jutó termelési értékteret a félév során több mint hétezer forinttal szárnyalták túl, illetve a bázishoz viszonyítva ennyi értékkel végzett többet minden emberük. Az egy órára jutó termelési értékterv még többet mond, ugyanis amíg 1969 első felében 83,40 forintot termelt egy dolgozó, idén 93,20 forint termelési érték jutott egy órára. Összességében tehát jól dolgoztak, hatékonyan, mert féléves szinten — pedig mennyit vitt el tőlük a tél! — a többlettermelés 52 százalékát termelékenység növekedéssel biztosították. Még élesebb az ellentmondás, ha a második negyedévi munkát külön elemzik, hiszen a három hónap alatt 160,5 millió forint értékű munkát végeztek, s ebben az időszakban egy-egy dolgozó 14 500 forinttal több termelési értéket produkált, mint az előző esztendő második negyedében. Nőttek a bérek is a vállalatnál, méghozzá vállalati átlagban 4,2 százalékkal, s az időarányos bérfelhasználás is kedvező, hiszen az éves bértömegből 48,6 százalékot fizettek ki július 30-ig. A termelés ütemességéről, s a számlázási fegyelemről szóltunk fentebb, elmarasztalóan. Nem okoskodás jellege él, de visszaidézzük „tanúnak” az igazgató beszámolójából a következőt: „amíg idén januárban mindössze 3,3 százalékát oldottuk meg éves tervünknek, addig a papírok szerint júniusban az éves terv 12 százalékát végeztük el!” És itt ki-ki annyi kérdő és felkiáltó jelet tesz ki, amennyit jogosnak érez. A nyereség körüli meditálás azonban sokkal kisebb részt foglalt le az értekezlet idejéből, mint ahogy az a krónikás beszámolójából kiderül. A végzett munka értékelése és a jövő, s jelen feladatok felvázolása foglalta el a fő helyet. Jó volt hallani, hogy a tervezett 223 lakás átadása helyett 261-et adtak át. Jó volt hallani, hogy ebben a félévben is több volt a belépő, mint a kilépő, hogy több mint 200-al gyarapodott a vállalati létszám. S azt is feljegyeztük, "hogy az újítási kedv nemcsak fellendült,, de népgazdasági hasznosságát tekintve is csaknem tízszer annyit produkáltak az újítók, mint az előző év bázis időszakában. Voltak persze negatívumok is felsorolva. A szállítással (Folytatás a 2. oldalon) Az M—7-es készülő szakaszán Az M—7-es autóút Polgárdi és Balatonaliga között épülő új szakaszán a leállósávot aszfaltozzák a Betonútépítő Vállalat dolgozói. Képünkön: az úgynevezett topekat, a finomszerkezetű aszfaltszőnyeget bedolgozó Finisher munka közben. Jött egy pedagógus A moszkvai nemzetközi gyermekrajz-kiállításon egy zámolyi iskolás diplomát kapott. A „Szabad Föld” országos gyermekrajz pályázatán öt diplomával jutalmazták a zámolyiakat. A járásban öt első díjat vittek el. Mi történt Zámolyon, hogy a gyerekek kezét enynyire megihlette az „ecset és grafit”? Csupán annyi, hogy a faluba került egy új pedagógus, aki nagyon szeret rajzolni. Szőke fiatalaszszony, arca kedves, finom vonalú, kék szemeiben kíváncsiság. S talán ez a rácsodálkozás az életre avatja jó rajzpedagógussá. — Mi adta az ötletet a rajzszakkör alakítására? — Láttam, hogy baj van az ízléssel a faluban. Gondoltam, egy ilyen szakkör sokat segíthet az ízlésformálásban. Hiszen ezek a gyerekek hatnak szüleikre, beleszólhat ízlésük a lakásdíszítésbe is. A szakkörben 13 gyerek van, néhányan rajztagozatos gimnáziumba nyertek felvételt — mondta Gábor Gézáné. Kell-e ennél nagyobb elégtétel egy pedagógus számára, mint a diplomák és felvételik? De ez csupán eredménye a lelkes pályakezdésnek, nem pedig célja. Ez utóbbi ugyanis szerény pedagógusi szándék: az ízlés formálása. A fiatal pedagógusnő nyolcadikos általános iskolás korában első díjat nyert Budapesten, egy gyermekrajz-kiállításon. Szorgalmasan járt szakkörre. Esztergomban, a felsőfokú tanítónőképzőben Végvári J. János festőművész tanította, ő oltotta belé a rajzpedagógiát és sajátos ízlést. Tények bizonyítják: jó útravalót kapott. Változatos technikával dolgoznak a zámolyi szakkörben. Fellelhető a gyermekek munkái közt a viszszakaparásos olaj, a monotípia, a fűrészporos és borsós technika, batikolás papírra és selyemre, papírmetszet és viaszmetszet. Kiki a maga ízlésének és kézügyességének legjobban megfelelőt műveli. A kisebbeknél Gábor Gézáné előbb megbeszélte, mit szeretnének rajzolnifesteni, aztán foghattak hozzá a munkához. A nagyobbak önállóan választották a témákat, s miután elkészültek, megmutatták a szakkörvezető tanítónőnek.Iz érdemes elgondolkozni azon: mit jelent egy ügyszerető pedagógus érkezése, illetve pár éves munkálkodása falun! A rejtőző gyermeki adottságok, tehetségek rügyet bontanak. S még ha nem is nyernek annyi diplomát, mint a zámolyi iskolások, akkor is marad egy nagy eredménye: a szakkörön tanultak hozzájárulnak az ízlés formálásához, neveléséhez. (b. ö.) _A TARTALOMBÓL: _ A sörédi históriás Aki ADJA és aki VESZI Ikarusz ’70 | Csalfa csibék Koreai delegáció megyénkben Tegnap délelőtt Pak Lak Ho, a Ham Hong-i városi pártbizottság titkára vezetésével koreai pártmunkás delegáció érkezett megyénkbe Sebestyén Jenő, hazánk phenjani nagykövete kíséretében. A KNDK pártmunkás küldöttsége az MSZMP meghívására cserelátogatáson tartózkodik Magyarországon. Székesfehérváron a megyei tanácsháza vb-termében Hajba Kálmán, a Fejér megyei Tanács vb-elrm helyettese fogadta rendéüket a megye párt- és tanácsi vezető szervei nevében, s a baráti beszélgetés során tájékoztatta a delegációt megyénk politikai, gazdasági és kulturális életéről, fejlődéséről. Ezt követően a küldöttség megtekintette a Könnyűfémművet, majd ellátogatott az Enyingi Állami Gazdaság kiscséri pusztai üzemegységébe, ahol a mezőgazdasági nagyüzem korszerű baromfitelepét szemlélték meg. Pák Lako, a delegáció vezetője Székesfehérváron rövid nyilatkozatot adott a pártmunkás küldöttség hazánkban szerzett tapasztalatairól. — Eddigi tapasztalataink — mondotta — arról tanúskodnak, hogy a magyar nép sok sikert ért el az utóbbi években is a szocializmus építésében. Sok szép, sőt nagyszerű eredménnyel ismerkedtünk meg. Külön köszönetünket fejezzük ki a mai érdekes és tanulságos programért a megye vezetőinek. , — Meggyőződésünk, hogy látogatásunk hű kifejezője a pártjaink közötti szoros kapcsolatnak, s erősíti barátságunkat — fejezte be nyilatkozatát Pak Lak Ho. — m —