Fejér Megyei Hírlap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
I Harlyp ’ Ara. DÓZIS Ismét szóba került az a kisregény, amelynek amerikai írónő a szerzője, és ezt a sokat sejtető címet viseli: Néma tavasz. Annak idején — négy-öt évvel ezelőtt —, amikor hozzánk is eljutott a „dráma”, és szakértők is elmondhatták róla véleményüket, megtudtuk: az egész műalkotás álhumánus, azzal együtt, hogy nélkülöz szinte minden alapvető hozzáértést is. Méhészek, természetbarátok azonnal megraboltnak tekintették magukat, mondván: a nukleáris fegyverekkel és a kemizálással, a kémiai növényvédelemmel ássuk alá véglegesen az emberiség jövőjét. Meghúzták nálunk is a vészharangot, és egyszerre túlzott óvatossággal kezdtük szemlélni vegyszereinket, anélkül, hogy legelőbb alapos analízisükbe kezdtünk volna A szélsőséges megnyilatkozások és érvek tulajdonképpen legalább annyira nélkülöznek szakértelmet, mint az említett amerikai írónő erőteljesen dramatizált regénye. Amerikában, Európában, és általában a korszerű és iparszerű mezőgazdasági termelésben a kémiai növényvédelem — egyelőre más megoldás, lehetőség nincs a kezünkben — elfogadott módszer. És ha igaz, hogy évenként csak hazánkban 100 ezer ember helyett „kapálnak" a vegyszerek, és hozzávetőlegesen félmilliárd forint értékű mezőgazdasági árut mentünk meg, akkor hatóanyagaink toxikus ereje — átvitt értelemben is — a gyakorlati termelésben lényegesen nagyobb, mint minden más fajta ismert megoldás. Nincs másról szó, csupán — a végzetes baleseteket is ideszámítva —, minthogy tudomásul kell vennünk: a kémiai képlettel megfogalmazott anyag kezelését hozzáértéssel felruházott emberek kezébe ideje tenni. A Néma tavasz kétes értékű sikere és az ebből táplálkozó oktalan aggodalom gyakorlatilag azonban mégsem a kemizálás ellen tanúskodik, hanem rámutat — és ez a toxikum — az egész ügyletben — a vegyszerek használatának helyenként életveszélyes gyakorlatára. Ha úgy tetszik, akarva, akaratlanul jó bírálónak, figyelmeztetőnek szegődött a szerző hozzánk, és ha valami jó az egész regényből, akkor ez az, ami ugyan nem a sorokból olvasható ki. Tapasztalataink: a vegyszer által okozott tragédiák mögött mindig az emberi könnyelműség volt található, és nem úgy, mint a vegyszer. Más esetekben arról olvashattunk, hogy nincs egy jó vegyszerünk — persze nem általában — és képtelenek vagyunk szuper-védekezni szuperszelektív hatóanyagainkkal. Mondjuk azt, hogy a tanulópénzt mindig és mindenkor mindenkinek meg kell fizetni?! Ez így nagyon rosszul hangzik. Nincs manapság ilyen „követelmény”! Egyszerűbb, de felelősségteljesebb a munka. Hozzáértés kell. Tudni, ismerni a hatóanyag pontos kémiai képletét, alkalmazási rendszerét. Rátekinteni a dózis táblázatra — mert ilyen is van a használati recepttel együtt mellékelve — és nincs baj. Azaz messze elkerülhető mindenfajta incidens. Jelenleg és még jó ideig " nem számíthatunk másfajta növényvédelemre, legfeljebb jobb szerekre, mert egyelőre, ha már nem is kutatói álom, de kissé távoli lehetőségünk a biológiai növényvédelem. Addig mindenesetre oda kell figyelni a képletre, a dózisra. (Pdf) A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! él tart a pótfelvételi Elegendő tanszer és tankönyv Kísérlet az alsó tagozatban Kezdődik az új tanév, de a felvételek még nem zárultak le megyénk középiskoláiban. Az enyingi szakközépiskolában, a móri gimnáziumban és a bicskei gimnáziumban még mintegy száz helyet töltenek be ezekben a napokban azokkal a jelentkezőkkel, akik az általános iskolában megfelelő tanulmányi eredményt értek el a középiskolai felvételhez. Ilyen mértékű pótbeiratásra már évek óta nem volt példa megyénkben. Az ok: idén — bizonyos mértékben a középiskolai túlzsúfoltságot enyhítve — jelentősen megnövekedett a továbbtanuló fiatalok érdeklődése a szakmunkásképzés iránta. Mintegy 3400 elsőst vettek fel a szakmunkásképző intézetekbe. Különösen az emelt szintű szakmunkásképzés vált népszerűvé az utóbbi egy év folyamán. Alig számottevő visszaesés mutatkozik az általános iskolai tanulók számában. Míg az elmúlt tanévben 52 ezer diák tanult megyénk általános iskoláiban, most 50 ezerre mérséklődött a számuk. A megye középiskolai tanulóinak száma az új tanévben 8400 lesz. Mivel a reform teljes bevezetésére már az elmúlt tanévben sor került, szeptember másodikétól elsősorban az a feladat vár a pedagógusokra, hogy a reform elvei alapján még tartalmasabbá, színvonalasabbá tegyék az iskolai munkát. Ezeket a tennivalókat már előkészítették a napokban tartott igazgatói értekezletek. Sor került — ugyancsak az új tanév oktató-nevelő munkájának előkészítése érdekében — a továbbképzési kabinet szekcióvezetőinek értekezletére is. A napokban tartották meg, közvetlenül a tanévkezdet küszöbén, a szaktanárok tantárgyi megbeszéléseit, s ugyanakkor történtek az alsó tagozatos nevelők szakmai tanácskozásai is. Hosszú idő után először nem hátráltatja majd az iskolai munka megkezdését a tankönyvhiány. Elegendő mennyiségű tankönyv áll mindenütt rendelkezésre, s tanszer, füzet is jut bőségesen megyénk minden diákjának. Az új tanév bizonyos újdonságokat is hoz magával az általános iskolai és középiskolai oktatásban egyaránt. Így az általános iskolák alsó tagozatában, a tantestületek lehetőségeihez mérten, bevezetik kísérletként a szakcsoportos rendszert, amikor egy pedagógus az anyanyelvi tárgyak, egy másik pedig a természettudományi tárgyak oktatását fogja össze az osztályokban. A középiskolákban, ugyancsak kísérletként, új értékelési rendszert vezetnek be, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógus alaposabban megismerhesse és teljesebben értékelhesse a tanulók felkészültségét. Témalezáró dolgozatok, feleltetések zárják majd le ezekben az osztályokban egy-egy anyagrész megtanulásáét. — m — Korszerű iparitanuló-képző intézetet adtak át Hétfőn, augusztus 31-én ünnepélyes külsőségek között átadták a megyeszékhely új iparitanuló-képző intézetét a Videotonnál. A több mint húszmillió forint költséggel épült létesítményben gondoskodnak a tanulók kollégiumi elhelyezéséről is. Az oktatáshoz nemcsak tantermek, hanem gyakorlati oktatótermek is a képzés rendelkezésére állnak. Igaz, hogy „csengetésre” sikerült csak az új létesítmény átadása, de a kivitelező Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívájának mégis sikerült megőriznie azt a néhány éves hagyományt, hogy iskolaátadással nem „csúsznak”. Az új intézetben a híradásipari és az ahhoz csatlakozó szakmák utánpótlását nevelik, így a megyeszékhely régi tanintézeteiben is kedvezőbbé válnak az oktatás-nevelés feltételei. Új híd épül "T Tordason A KPM Közúti Igazgatóság hídépítési programjának megfelelően átépítik Tordason a korszerűtlen, kis teherbírású hidat. Az új létesítmény kiküszöböli a közlekedés szempontjából veszélyes kettős kanyart és a hídon minden súlyú közúti jármű közlekedhet. Az átépítés másfél millió forintba kerül. A hidat október végén kívánják átadni a forgalomnak. Képünkön a hídépítő vállalat Bíró-brigádja dolgozik. .A TARTALOMBÓL: Megépül Csór „Déva vára“ Gyorslista : Kettős kapocs A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből A SZOT napirendjén • A ruhaipar termelési és bérezési helyzete A Szakszervezetek budapesti Dózsa György úti székházában hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége. Az első napirendi pont szerint meghallgatta és megvitatta a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének jelentését, a ruhaipar termelési és bérezési helyzetéről. Az írásos jelentés szerint ez az iparág az utóbbi két évtizedben megsokszorozta termelését, s tavaly már az 1949. évi 433 millió helyett 3500 millió forint értékű árut szállított a hazai vásárlóknak és külföldre. Az utóbbi években azonban lelassult, visszaesett az iparág fejlődésének üteme. A belkereskedelem ugyanis nagy készletei miatt csökkentette megrendeléseit. A tapasztalatok szerint 1970 első felében már viszonylag kiegyensúlyozott piaci helyzet alakult ki, bár sok gondot okoztak az alapanyagellátás zavarai. Ez év első felében több vállalat csak úgy tudott folyamatosan dolgozni, hogy nagyobb mennyiségű importanyagot szerzett be. Ezért a szakszervezet megítélése szerint az állami, a tanácsi és a szövetkezeti ruhaipar anyagszükséglete, a belkereskedelem méteráru igénye és a textilipar méteráru exportja nincs összhangban a textilipar termelésével és így szükség lenne minél előbb megteremteni a helyes arányokat. A SZOT elnöksége meghallgatta a szakszervezeti üdültetés helyzetéről és fejlesztéséről készített előterjesztést. Híradás hétvégéről Szezonzárás szenzációk nélkül — A vendéglátók Agárdon lehúzzák a rolót — ígéret, majd jövőre... Hamisítatlan évadzáró kép fogadta ezen a vasárnapon a Velencei tó megkésett vendégeit. Hűvös, borús időjárás uralkodott a hétvégén, a strandokra már csupán kevesen merészkedtek ki. Pedig a Velencei-tó nem maradt hűtlen utolsó vendégeihez sem. Az utolsó augusztusi víkenden még kellemes lubickolás esett a 20 fokos hőmérsékletű vízben. Van már sor.. Augusztus huszadikától a hosszú évek tapasztalatai szerint az alkotmányünnep hozza a tóparton az utolsó csúcsforgalmat — víkendenként húszezerrel esik a bevétel a velencei-tavi vendéglőkben, cukrászdákban. Ezen a hétvégén már csak hetvenezer forintra rúgott. Hol van ez az összeg a július 12-i kánikulai rekordtól, a négyszázezres kasszát produkáló vendégrohamtól! A Fejér megyei Vendéglátóipari Vállalat tájékoztatása szerint a vendéglők és cukrászdáik mától, szeptember 1-től zárják az idényt a tóparton. Talmi öröm: volt bőven sör ezúttal, fölösen is. Ugyanis vendég viszont kevés volt. A fagyi népszerűsége meg éppenséggel felére esett. Hiába. A naptár ma már szeptember elsejét mutat. Évad végi tanulságok A strandokon, szerencsére, szenzációk nélkül zárult az idei fürdőszezon — egyetlen halálos baleset sem történt. Könnyebb baleset annál több, ami arra mutat, nem mi, fürdővendégek lettünk fegyelmezettebbek, óvatosabbak, inkább a vízi mentőszolgálat állt hivatása magaslatán. A Községgazdálkodási Vállalat agárdi irodájában már a szezonvégi tanulságokat dolgozzák fel. Idén ismét növekvő tendenciát mutatott a tópart idegenforgalma: szerény becslések szerint is húszezerrel többen keresték fel a Velencei tavat, mint tavaly nyáron. Szolidan növekvő forgalom ez, amelyre biztonságosan lehet az idegenforgalmi felkészülést alapozni, csupán arra van szükség, hogy a tópart fokozatos fejlesztése lépést tartson az évenként növekvő igényekkel. Érdekes jelenség volt ezen a nyáron, hogy megoszlott a fürdőzők érdeklődése a strandok között. Némileg az agárdi nagystrand rovására meglehetősen magasra szökött a velence-fürdői strand látogatóinak száma, s növekedett Gárdonyban is a fürdővendég-forgalom. A hivatalos szezonzárásra csak két hét múlva, szeptember 15-én kerül sor. Ebben a rövidke utószezonban még az iskolai kirándulások dömpingjét kell várhatóan lebonyolítaniuk az idegenforgalmi szakembereknek. És egy Miesia-hír A tópart további fejlesztéséről — ez is a szezonzárást jelzi — a jövő héten ülnek össze az illetékesek tanácskozni. Egy fontos kérdésben azonban máris megszületett a döntés. Úgy is mondhatnánk: végre megszületett a döntés. A velencei öböl aggasztó gondját több ízben is szóvá tettük lapunk hasábjain a nyár folyamán. A szabad partszakaszon amolyan „ingyenstrandot” rendeztek be a potyás autósok, s százszámra táboroztak itt hétvégeken, holott a víz balesetveszélyes ebben az övezetben s mentőszolgálat sem akadt a közelben. Szezon kezdete óta égető probléma ez a kérdés, intézkedés azonban csak most történt. A végső döntés: jövőre már rendes strandfürdőt találhatnak az érkezők ezen a partszakaszon is. Mindenesetre szerencse, hogy amíg a probléma megoldása elhúzódott, nem történt súlyosabb baleset az öbölben. — mekis — ENSZ acélszeminárium Budapesten Dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes a Duna Intercontinental szállóban hétfőn megnyitotta az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága acélbizzottságának szemináriumát. Húsz ország csaknem száz szakembere vesz részt a tanácskozáson, ahol a hengerművek termelékenységének kérdéseiről tárgyalnak, összesen harminckét előadás hangzik el. Magyar szakkörökben különösen nagy érdeklődés, előzi meg a szovjet, az osztrák és az NDK-beli szakemberek előadásait, amelyek hasznos segítséget nyújthatnak Ózdon és a Dunai Vasműben a rövidesen üzembelépő folyamatos öntőművek lehető legjobb kihasználásához. Magyar szakemberek a munkahelyi környezet hatásaival, a dolgozók szociális körülményeinek jelentőségével foglalkoznak a szemináriumon.