Fejér Megyei Hírlap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
A fasizmus elleni harc napja Szeptember elseje közismerten a második világháború kirobbantásának napja. Okkal tette tehát éppen e napot a fasizmus elleni harc és az áldozataira való megemlékezés ünnepévé a náci bűnösök üldözésével foglalkozó tavalyi moszkvai nemzetközi értekezlet. A második világháború, a maga 50 millió halottjával, és a lelki sérülések máig sem gyógyuló sebednek százmillióival, kétségtelenül a fasizmus legszörnyűbb bűntette. A moszkvai tanácskozás nem véletlenül „aktualizálta” ezt a gyászos évfordulót: a háború mementója eladdig megmaradt az általánosságok szintjén. Mostantól a világ dolgozói nem egyszerűen a vérzivatarra emlékeznek, hanem annak kirobbantóira és az őket hatalomra juttató társadalmi körülményekre is. A fasizmus sem tűnt le második világháborús vereségével. „Termékeny az öl, amelyből kikelt” — intette óva az emberiséget Brecht, a fasizmus máig legsikeresebb szatírájában, az Arturo Ui-ban. Mint ahogy nem véletlen ennek a darabnak a magyarénál találóbb német címe: „Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése”. A felemelkedni mindig kész fasizmus feltartóztathatóságára utal ez a mai megemlékezés. A fasizmus a burzsoázia legvéresebb, legkegyetlenebb diktatúrája — állapította meg már 1935-ben a Komintern nevezetes VII. kongresszusán Dimitrov, a nácik lipcsei perének vádlóvá vált fővádlottja. De korunkban is számos példája akad annak, mint dobja sutba a burzsoázia a demokratizmus álarcát, ha valóban veszély fenyegeti osztályuralmát. „Ha a többség balra ment, kinek kell a parlament” — faragtak rigmust múlt századi német értelmiségiek a burzsoá mentalitásáról. Naponta olvashatunk a kapitalista országokban élő dolgozók és elnyomóik összecsapásairól, és kísért a fasizmus módszere ha a kenti egyetemen sortűz dörren a háború ellen tüntető diákokra és ha e háború során az auschwitzokkal vetekedő lágereket hoznak létre, az ukrajnai falvak és Lidice, meg Oradour példáját ismétlik Dél-Vietnamban. Nem múlt el a fasizmus veszélye, változatlanul érvényes Julius Fucsik intelme: „Emberek, legyetek éberek!” (RS) Losonczi Pál Kairóban Az Egyesült Arab Köztársaságban hivatalos látogatáson tartózkodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke vasárnap Mohamed Bakr Ahmed talajjavításügyi miniszter kíséretében vidéki körútra indult. Felkereste Tahrir — magyarul: felszabadulás — tartományt, a sivatagtól áldozatos emberi munkával visszaszerzett vidéket. Az Elnöki Tanács elnöke látogatást tett az egyik szovjet segítséggel létesített, gépesített gazdaságban és megtekintett több, hagyományos módszerekkel termelő mezőgazdasági üzemet. Délután az Elnöki Tanács elnöke és kísérete a nagy földközitengeri kikötővárosba, Alexandriába érkezett. A magyar vendégek városnéző körutat tettek. Este Ahmed Kamel, Alexandria kormányzója vacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. Hétfőn délután az Elnöki Tanács elnöke visszatért Kairóba. A kairói rádiónak nyilatkozatot adott. Szólt az európai biztonság biztosítására irányuló lépésekről. Az Egyesült Arab Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok az élet minden területén örvendetesen fejlődnek — hangsúlyozta Losonczi Pál. A közel-keleti helyzetről szólva az Elnöki Tanács elnöke rámutatott, hogy az imperialista békebontók elleni harc fő terheit a Közel-Keleten az Egyesült Arab Köztársaság népe és kormánya viseli. Kolerajárvány Izraelben Tovább terjed a kolerajárvány Izraelben. Hétfőn három újabb megbetegedést jelentettek Jeruzsálemből — ezzel 31-re emelkedett a betegek száma. Az indonéziai Szumátra szigetéről is egy — a kolerához hasonló — járványt jeleztek, amely a múlt héten 15 halálos áldozatot követelt. Hivatalos közlés szerint az év eleje óta 1600-an haltak meg kolerában az Indonéz szigeteken. Jordánia tovább szigorította a járvány terjedésének meggátolására hozott intézkedéseket. Hétfőn megtiltották a zöldség, gyümölcs és élelmiszer-behozatalit Szíriából. Spanyolországban a kikötőkben, repülőtereken és a határállomásokon mintegy 60 000 embert oltottak be kolera elleni szérummal. (MTI) HÍRLAP •• Összetűzések Alimaniban Nyugodt vasárnap után a késő éjjeli órákban ismét lövések zaja verte fel a jordániai fővárost. Mintegy három órán keresztül belepettek a gépfegyverek az Ammant övező hét dombon. Megszakadt a telefonösszeköttetés a főváros és a külvilág között, szünetelt az áramszolgáltatás. Az el Fatah és a Palesztinai Népi Felszabadítási Front szerint a jordániai hadsereg „általános offenzívát” indított a gerilla-támaszpontok ellen. A partizánok állásait és táborait a jordániai hadsereg főhadiszállása, a rendőrség és a biztonsági szolgálat központja, valamint az amerikai és brit nagykövetségek felől érték lövések. A jordániai kormány által közreadott kommüniké ezzel szemben olyan változatot közöl, hogy a rendőrség és a hadsereg főhadiszállását,valamint a biztonsági szolgálat központját „ismeretlen fegyveresek” tűz alá vették. Hétfőn hajnalban egy hivatalos közlemény arról számolt be, hogy a Palesztinai ellenállási szervezet központi bizottsága és a jordániai hadsereg együttes erőfeszítései eredményeképpen éjféltájban megszűnt a tüzelés Ammanban. Hétfőn tanácskozásra ültek össze a PFSZ és a hadsereg képviselői, hogy elejét vegyék a további összecsapásoknak. (Reuter) Hétfőn este megtartották a jordániai kormány és a Palesztinai gerillák vezetőinek együttes ülését. Az ülés előtt Arafatt felhívást tett közzé, amelyben felszólította az arab államfőket, avatkozzanak be a további vérontás elkerülése érdekében. A felhívással Arafat személyes küldötte indult az arab fővárosokba. (AP) Servan Schreiber, az önjelölt képviselő Nem sikerült Jen-Jacques Servan Schreibernek, a Radikális Párt főtitkárának megfelelő jelöltet indulásra bírnia Chaban-Delmas miniszterelnökkel szemben a szeptember 20-i bordeauxi nemzetgyűlési pótválasztásra. Ezért önmagát jelölte néhány perccel a jelölések hivatalos lezárása előtt, noha ő már Nancy megválasztott nemzetgyűlési képviselője. A jelölések lezárásáig Bordeauxban tízen jelentették be indulásukat, közöttük Jacques Chaban-Delmas miniszterelnök, Francois Riviere, az FKP bordeauxi szervezetének titkára. * Az Humanité hétfői száma megvonja Jean-Jacques Servan-Schreiber vállalkozásának eddigi mérlegét. A radikális párt főtitkára világosan kimutatta célját — írja. Ez nem annyira a nem kommunista baloldal egyesítése, mint az, hogy megakadályozza a demokratikus pártok összefogását közös harcra, s ezzel lényegében az UDR malmára hajtotta a vizet. (MTI) Miért stagnál a Jarring-misszió? A Centropress hétfő esti kommentárja: A Közel-Keletről és a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban a világ több más pontjáról érkező hírek ismét nem adnak sok örömre okot. Még nem beszélhetünk a tárgyalások kudarcáról, hivatalosan fennáll a tűzszünet is. Kétségtelen azonban, hogy a Jarring-misszió egyelőre nem halad előre. Meghonosodott magyar szóval élve: stagnál. Ezt a szót használja a nyugatnémet DPA hírügynökség is, jeruzsálemi keltezésű jelentésében. A DPA úgy tudja, Izrael kormányában ismét kiéleződtek a nézeteltérések. Dajan hadügyminiszter — aki azt állítja, hogy az EAK megsértette a tűzszünetet — ezt kívánja előtérbe állítani. Szerinte a Jarring-féle tárgyalásokat csak akkor folytathatják, ha ez a kérdés tisztázódik, a Golga Meir miniszterelnök vezette csoport viszont úgy vélekedik: bár az ügyet csakugyan tisztázni kell, de ezt ne szabják előfeltételként a további tárgyalásokhoz. Meglehetősen pesszimista a hangvétele a félhivatalos kairói Al Ahramnak. „Minden jel arra mutat, hogy Tel Aviv kivonulni készül a Jarring vezette tárgyalásokról. Izrael ezzel megerősíti azt a tényt, hogy csupán kényszer hatása alatt fogadta el Jarring küldetését és a Biztonsági Tanács határozatát” — írja a lap. Csakugyan , erre készül-e Izrael? Az onnan érkező jelentések szerint kedd döntő nap lesz: kedden rendkívüli ülést tart az izraeli kormány (miután a vasárnapi ülésen nem sikerült egységes állás*pontot kialakítania), s ekkor döntik el, hajlandók-e folytatni a tárgyalásokat Jarringgal. A várható keddi döntéssel kapcsolatban korántsem lényegtelen Washington állás*pontja. Nikon hétfőn tv-nyilatkozatot adott, amelyben hangoztatta: se nem optimista, se nem pesszimista a közel-keleti béke esélyeit illetően. Egyszerűen úgy véli, hogy amíg a tűzszünet előtt semmi esély nem volt a békére, most, hogy a tűzszünet életbe lépett, már van egy kevés. A fő kérdés tehát most ismét ugyanaz, ami a Rogersterv publikálása, majd Egyiptom és Jordánia általi elfogadása után volt: akkor az USA-nak sikerült nyomást gyakorolnia Izraelre, hogy ugyancsak fogadja el a tervet. Most, úgy látszik, ismét hasonló nyomásra van szükség, ezúttal a Jarring vezetése alatt már megkezdett tárgyalások továbbfolytatása érdekében. (RS) Külföldi kaleidoszkóp „szovjet türkménia” elnevezésű kolhozt is. Oslo A norvég fővárosiban hétfőn megnyílt az észak országok külügyminisztereinek tanácskozása. A külügyminiszterek megvitatják a jelenlegi nemzetközi helyzet problémáit, valamint az ENSZ-közgyűlés közelgő ülésszakával kapcsolatos kérdéseket. (TASZSZ) Dubrovnik (AP) Az algériai légitársaság egyik belföldi járatát eltérítő légikalózokat — még mielőtt elérték volna célpontjukat, Albániát — Dubrovnicba a repülőtéri rendőrség letartóztatta. Az utasok és a repülőgép legénysége biztonságban vannak. A három repülőgép-eltérítő algériai állampolgár, Jugoszláviában politikai menedékjogot kértek. Bécs Franz Jonas államelnök hétfőn megnyitotta a veteránok világszövetsége 13. közgyűlését. A jelenlegi ülésszakon 350 küldött vesz részt a világ minden részéből. A napirenden többek között a közel-keleti és az indokínai helyzet, a hadifoglyok problémája, a vegyi- és bakteriológiai fegyverek használatának betiltása szerepel. (UPI) Ashabad (TASZSZ) Leomyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, hétfőn megtekintette Türkménia fővárosát és látogatást tett Ashabad szőnyegkészítő üzemében. A főtitkár meglátogatta a Megszállták az indonéz követséget Hétfőn kora reggel pisztolyokkal felfegyverezett indonéz fiatalok megszállták hazájuk hollandiai nagykövetségét és eközben agyonlőtték az egyik őrt álló rendőrt. A támadásra közvetlenül Suharto indonéz elnök hollandiai látogatása előtt került sor. Hollandiában élő indonézek már jóelőre azzal fenyegetőztek, hogy tüntetni fognak Suharto látogatása ellen, akit többszázezer baloldali és kommunista fizikai megsemmisítéséért és az Új- Guineának függetlenséget óhajtó szabad pápua mozgalom elnyomásáért tartanak felelősnek. A nagykövetségre betört fiatalok túszként fogva tartanak egy rendőrt, valamint a nagykövet családját és a nagykövetség több munkatársát. A holland rendőrség elit alakulata két páncélkocsival sietett a helyszínre. Hágába érkezett Manisana, az amboini szeparatisták vezetője, aki rövid eszmecserét folytatott a holland miniszterelnökkel, majd két testőre védelme alatt átment a megszállt nagykövetségre. Djakartában az elnöki palota szóvivője egy órával Suharto különgépének tervezett indulása előtt bejelentette, hogy az elnök elhalasztotta indulását, mivel „felelőtlen cselekményekkövetkeztében” nem látja biztosítottnak személyi biztonságát Hollandiában. Adam Malik külügyminiszter, a 46 főnyi elnöki kíséret tagja közölte az újságírókkal, hogy legjobb esetben kedden indul útnak az elnök. Lapzártakor jelentették, hogy az esti órákban a holland miniszterelnöknek sikerült megegyeznie az indonéz nagykövetség épületét elfoglaló harci különítmény tagjaival: a szeparatista mozgalomhoz tartozó fegyveres fiatalok megadták magukat. NGUYEN XUAN TRAM: Földi pokol — Részletek — Nem regény, még csak nem is nagy irodalmi rangot képviselő feljegyzés. Börtönnapló, s mint ilyen könyörtelenül hiteles, megdöbbentően őszinte, sok helyütt nyers, mint a 17 szélességi foktól délre eső országrész valósága. Kínok és kínzások váltakoznak a reménnyel a következő sorokban. A valóság hű reprodukálása — így összegezi szándékát a szerző, aki vállalkozott arra, hogy Dang Thi Kan és társainak történetét feljegyezze. T filklóztatás Azt a napot soha nem felejtem el. Egyszerűen nem lehet elfelejteni. Bármerre is járok-. bármire is gondolok. 1955. szeptember 30-a fikke betűkkel jelenik meg látómezőmben. Em-nél éjszakáztam. Hozzánk közeli községben lakó rokonom volt Em. özvegyaszszony, aki magányosan élt két fiával, a 11 éves Hoa-val és a hatéves Thuan-nal. Férje, anyám rokona, elesett a franciák elleni harcban. 1931 valamelyik sötét éjszakáján terített* io v'.yó. Éppen feleségétől tért vissza a he $ '■ skbe. 'Em-né* dolgoztán, leggyakrabban, mivel családomnak csak parányi rizsföldje volt. Emnek viszont volt egy kis pálinkafőzdéje, s mellette egy sertéshizlalda. Nem volt nagy, de mégis munkát kívánt. És gazdagságos is volt, hiszen a pálinkatörkölyből jó moslék került a malacoknak, s nekem is hozott valamit a munkán és a napi élelmen túl. Eleget ahhoz, hogy öreg szüleimet eltartsam. Most pálinkafőzés volt, s Em-nél aludtam ki a napi fáradalmakat. Fáradt voltam, s igyekeztem kiűzni fejemből a nyomasztó gordolatokat, amikor a kutyák felugattak odakint. Abban a pillanatban zseblámpa fénye villant az udvaron. Aztán a rizsház bambuszfalainak zuhanását hallottam. Ordítást és lábdobogást. Az egész udvart és a házat emberek özönlötték el. Egy villanylámpa fénynyalábja egyenesen az arcomba csapott. — Itt van! Bilincseljétek meg! — kiáltotta valaki. Két néger férfi odaszórta ruháimat. — Milyen jogon tartóztatnak le? — kiáltottam, s igyekeztem kiszabadítani karjaimat. — Pofa be! — mordult rám dühösen valaki, majd hozzátette: — Mindent megtud a kerületi parancsnokságon. — Kutyák! — vicsorogtam, s csapkodni kezdtem. De zuhogtak rám a pofonok, ökölcsapások, s egyik-másik vadállat csizmáival belémitaposott. Újabb gazemberek jöttek segítségükre, kókuszháncsból szőtt kötelekkel a ház egyik oszlopához erősítettek. Az egyik azzal szórakozott, hogy közvetlen közelről szemembe világított a lámpájával, így csak hallottam, hogy hemzsegnek az udvarban, és a szalmaházban a rendőrök. Pisztolyaikat csattogtatták, puskáikkal, géppisztolyaikkal vertek szét mindent, amit értek. Egyiknél-másiknál korbács is volt, azzal csapkodott. Mindent átkutattak. Széttúrták a ház szalmatetőjét, szétverték az ajtókat, minden ruhaneműt kiszórtak a ládából. Még az ősapák oltára alatt is feltúrták a földet. Egyetlen zugról sem feledkeztek meg. Mégsem sikerült felfedezniük semmi nyomot, ami az általuk keresett „titkos dokumentumokhoz” vezetne. S talán ezen dühödtek fel aranyira, hogy végül is mindent szétvertek, elpusztítottak. Volt a szobában két üveg pálinka. Az alkoholt bevedelték, az üvegeket földhöz csapták. Az udvaron kötélre fűzték a disznókat, s rugdalva akarták őket elcsendesíteni. Valaki a háttérben hirtelen újabb parancsot adott: — Letartóztatni azt a nőt is! Emet minden tiltakozása ellenére megbilincselték. Két gyermeke hiába kapaszkodott a nyakába. Az idősebb Hoa zokogva könyöraz Uraim’ ne bántsák anyámat! Nekünk csak anyánk van már! Uraim, jószívű uraim, apánkat már megölték, a franciák! , Szóval erre tanított az anyátok? No, majd kiverjük belőle ezt a kommunista gyűlöletet! — vigyorgott az egyik gazember, s eltaszította a gyermeket Em-től. — Majd adunk mi a vietkorag-nak! — tette hozzá röhögve. Kivezettek bennünket a házból A gyerekek belecsimpaszkodtak anyjuk kabátjába és nem akarták elengedni azt. Néhány vadállat a gyerekeknek esett. Pofozták, verték, rugdostak szegénykéket. Egy másik a levegőbe lőtt, hogy elriassza őket. Végül néhány gazember maradt csak vissza. ..fenntartani a rendet”. A többiek elvezettek bennünket. Em zokogott, harapott és kapálodzott. . Hova cipeltek gazemberek? Miért tartóztattak le engem? A férjem meghalt. Ki gondozza majd a gyerekeimet? Ki neveli fel őket? Én istenem, igazságos istenem! Már messze jártunk a háztól, s még mindig hallottuk Hoa és Thuan jajveszékelését. Úgy sírtak, mint fészekből kiesett madárfiókák. Végleg magukra maradva egy most kezdő, szenvedésekkel beköszöntő életút elején. S ez az élet halálos félelemmel kezdődött. Sajnáltam őket, magunkat. S mégis az járt a fejemben: a mi vezetőink és ezek a jenkik egyazon farkas anyától származnak. Ellenük nem lehet hússal és rizzsel, csak fegyverrel harcolni! — Folytatjuk — Kedd, 1970. szeptember 1.