Fejér Megyei Hírlap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
Líra: 1 forint * h A Székesfehérvári Városi Tanács nagytermében tegnap délelőtt 9 órakor kezdte meg tanácskozását az MSZMP Fejér megyei pártértekezlete. Megyénk közel 19 ezer kommunistáját 270 küldött képviseli, köztük a munkásmozgalom veteránjai, az 1945-ös párttagok és a fiatalabb nemzedék képviselői, a termelőmunka élenjárói, az ipari üzemek, termelőszövetkezetek kiváló dolgozói, szocialista brigádjainak vezetői, tagjai és az alkotó értelmiség megannyi tagja. Herczeg Károly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a küldötteket és az értekezlet vendégeit, köztük Apró Antal elvtársat, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, dr. Dobrónaki Gyula elvtársat, az MSZMP KB tagját, államtitkárt. A küldöttértekezlet a tanácskozás elnökeivé dr. Tapolczai Jenőt, Gyenge Károlyt és Kovács Józsefnét választotta. A küldöttértekezlet elnökségébe választották: Apró Antal, dr. Dabrónaki Gyula, Herczeg Károly, Homoki József, Kersák Ferenc, Barácsi Jánosné, Fekete István, Kalmár Dezső, Kálazi József, Khaut András, dr. Kovács Sándor, Nemes Jenő, Paizer György, Papp István, Pataki József, Fálfalvi András, Promber Ferenc, Schmidt Istvánné, Takács Imre, Zángó Zoltán elvtársakat. A pártértekezlet megválasztotta a munkabizottságokat és meghatározta a tanácskozás programját. A megyei pártértekezlet írásos beszámolójához, melyet a küldöttek előre megkapták, Herczeg Károly elvtárs mondott vitaindító beszédet. Megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezüi gállyal szóltak, így például az ipari és a mezőgazdasági üzemekben sokan kifogásolták, hogy a gazdaságirányítás adta nagyobb önállóságot több vezető rosszul értelmezi, nem veszi jó néven, hogy abból részt kér, s részt vállal a pártszervezet, a szakszervezet és a KISZ is. A vitákból kitűnt az is, hogy a párt vezető szerepét országosan elismerik, ugyanakkor úgy érzik, a szűkebb környezetben ez nem mindig valósul meg következetesen. Az üzemi, vállalati elképzelésekről több helyen még mindig nem tájékoztatják a párttagságot, a véleménynyilvánításra sokszor nincs idő, lehetőség. Meg kell szívlelni minden illetékesnek a bírálatot, még akkor is, ha igen gyakran megállapított tény, hogy soha ilyen demokratikus légkörben nem folytak viták ebben az országban, mint manapság. Televízióban, rádióban, és újságok hasábjain kérdeznek az emberek ezrei, s válaszolnak a vezetők. Jó dolog ez, hiszen ilyen körülmények között könnyebb szót értenünk egymással. A demokratizmusnak azonban a jövőben következetesebben kell megvalósulni az üzemek termelési tanácskozásain, az üzemi demokrácia legfontosabb fórumain is. A termelési tanácskozások nem fejlődtek megfelelően, sőt helyenként olykor már úgy tűnik, hogy ezeken a fórumokon sem a munkásoknak, sem a vezetőknek nincs mondanivalójuk. Pedig kell, hogy legyen! Ennek azonban feltételei vannak. Elsősorban a vezetők informáltságának hiányában látjuk e fórumok munkájának hiányosságát. S ott, ahol a vezetők nem tudnak tiszta, világos programmal állni a termelési tanácskozás elé, szinte természetes következmény, hogy a dolgozók sem tesznek az asztalra ötleteket, a cél megvalósításához segítő javaslatokat. A kölcsönös információszolgáltatás Tanácskozik a pártértekezlet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Herczeg Károl előadói beszéde Tanácskozásunkra nagyon felelősségteljes teendők várnak. Helyesen kell értékelnünk a végzett munkát, jól meghatároznunk a jövő feladatait. Figyelembe kell vennünk, hogy a további előrehaladásunk még nagyobb erőfeszítést, még nagyobb szervezettséget igényel. A megyei pártbizottság írásos beszámolója összefoglalja az elmúlt négy évben végzett munkát, s az irányelvek szellemében a jövő feladatait is felvázolja. A szóbeli kiegészítőben éppen ezért csak a párttagságot, a megye lakosságát leginkább foglalkoztató és előrehaladásunk érdekében legszükségesebb kérdéseket szándékozunk felvetni. Az írásos beszámoló jelentős teret fordít eredményeinkre, így helyes ez, hiszen az elmúlt négy esztendő az ország és a megye életében is jelentős sikereket hozott. Megyénk ipara, mezőgazdasága dinamikusan fejlődött. Az ipar tekintetében a leggyorsabban fejlődő öt megye között vagyunk, szocialista mezőgazdaságunk is élenjáró helyet foglal el népgazdaságunkban. A szorgalmas munka, határozott cselekvés eredményeként javultak az élet- és munkakörülmények. Előrehaladás van ideológiai, kulturális téren is, a megye lakóinak döntő többsége. Az üzemek, vállalatok dolgozói a felszabadulási munkaversenyt, a kongresszusi versenyt a párt politikájával, a jövendő célkitűzésekkel való egyetértés jegyében folytatják. A jelenlegi adatok birtokában biztosnak látszik, hogy a nemzeti jövedelem a tervezettnél egy százalékkal nagyobb emeléséhez megyénk dolgozói a tőlük telhetőt megtették, illetve megteszik. Párttagságunk felelősségéről, a párt politikájával való egyetértésről tanúskodnak a kongresszusi előkészületek jegyében sorra került taggyűlések és pártértekezletek. A 703 alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlésen a párttagság 89,2 százaléka jelent meg és minden ötödik párttag véleményt nyilvánított. A pártértekezleten résztvett a küldöttek 93,5 százaléka, hozzászólt 10 százaléka. A hozzászólók egytől-egyig helyesnek tartották a párt politikáját. A bírálatok, — melyekből bőven volt — arra ösztönöznek bennünket, hogy a párt politikáját a jövőben még következetesebben hajtsuk végre. Mind az alapszervezeti munka értékelésénél, mind a kongresszusi dokumentumok vitájában a párttagság a saját tapasztalatai és a pártonkívüliek véleményének birtoMindez azt bizonyítja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával egyetért a megye párttagsága, következetesen munkálkodik a megjelölt határozatok végrehajtásáért. Eredményeink azt is bizonyítják, hogy a szocialista társadalom építésében kában tette meg észrevételeit, javaslatait. Az Irányelvekről és a Szervezeti Szabályzatról mintegy 5000- en mondtak véleményt. Szinte nincs egyetlen egy olyan terület sem a megyei, sem az országos tevékenységnek, a párt politikájának, mely szóba ne került volna. Az üzemi, városi, járási küldöttértekezletek a beszámolók elkészítésénél, a munka értékelésénél és a feladatok meghatározásánál figyelembe vették a taggyűlések tapasztalatait. A megyei pártértekezlet már mindezek birtokában tud összegezni, állást foglalni. Mindazok, akik a kongresszusi előkészületek során véleményt nyilvánítottak, elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a párt politikájával egyetértenek, annak folytatását várják. Az sem kerülheti el figyelmünket, hogy a hozzászólásokban több jelenségről aakár termelésről, akár ennek következményéről, az életszínvonalról essék is szó. E példák is bizonyítják, hogy a párttagság az eddigieknél még aktívabban, tevékenyebben kíván résztvenni a tervek vitájában, az elképzelések, a döntések kimunkálásában. A párttagok elmondották azt is, hogy a tájékoztatásban jelentős a változás, viszont éppen a felsőbb párt és állami szervek ezen irányú munkájában történt javulásra hivatkozva várnak bővebb, alaposabb tájékoztatást a helyi kérdésekben a közvetlen párt- és gazdasági vezetőktől. A megyei pártértekezletnek éppen ezért javasoljuk, hogy hívja fel a figyelmét a megválasztandó pártbizottságnak arra, hogy rendszeres segítséggel, ellenőrzéssel javítsák tovább az alapszervezetekben a helyi feladatokról, helyzetről a dolgozók informálását. Igaz az a felvetés is, hogy az életkörülmények javításáért, az országos szervek mellett többet kell tenni a helyi szerveknek is. Joggal bírálták például a vezetést azért, mert nem mérte fel előrelátóan a gyermekgondozási segély bevezetéséből várható következményeket, s új óvodai férőhelyek kellő időben történő létesítésével nem enyhítette az e téren tapasztalható feszültségeket. Feladatunk minden helyi erő gyors mozgósítása e probléma megoldására és az országos átlagtól elmaradt területek fejlesztéséhez a központi segítség kérése, igénylése. Mindazokból az észrevételekből, melyek a párt vezető szerepéről, a munkásosztályról, s annak jelentőségéről elhangzottak, a párt politikájának igenlését és további tetteink megalapozását olvashatjuk, vehetjük ki. Ezt bizonyítják azok a vizsgálatok is, melyeket az elmúlt négy év során a munkásosztályba dolgozó parasztság és a párttagok helyzetéről, ideológiai, politikai, eszmei arculatáról végeztünk. A vizsgálatokat követő intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy a kongresszusi előkészületek során a korábbinál nagyobb mértékben nyilvánult meg az aktivitás, felelősségérzet. A munkásosztály vezető szerepével kapcsolatban teszik szóvá a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. A pártszerveknek, még inkább a tanácsi szerveknek tovább kell munkálkodni azon, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek segítését szolgáló mozgalmak terebélyesedjenek, hogy kollégiumok létesüljenek, hogy csökkenjen a képesítés nélküli pedagógusok száma, hogy minden más, helyileg javítható feltétel, körülmény is fejlődjön. Sokan mondottak véleményt a másik alapvető osztályról, a parasztságról. Helyeslik, hogy a párt politikájának szellemében mezőgazdaságunk és az ott dolgozók életkörülményei jelentősen fejlődtek. Az elmúlt négy évben a dolgozó parasztok jövedelme országosan elérte a munkások, alkalmazottak jövedelmét, megyénkben pedig azt meg is haladta. A mezőgazdasági dolgozók élet- és szociális körülményeit a fejlődés ellenére sokan még nem tartják kielégítőnek. Ez igaz, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy elsősorban a gazdaságok, szövetkezetek rendelkezésre álló anyagi eszközökből lehet és kell a körülményeket javítani. Sokan és szenvedélyesen nyilvánítottak véleményt az ifjúságról." Az idősebb párttagok elég jelentős része a (Folytatás a 3. oldalon) velünk együtt cselekszik az üzemi, munkahelyi demokrácia alapja. Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Dunaújvárosban az új lakóházakkal együtt épülnek fel az új bölcsődék, óvodák ---------------------------A MELLÉKLETBŐL Igény vagy lehetőség a hétezer lakás? Szűk körben? Hatan az asztalnál