Fejér Megyei Hírlap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

L­íra: 1 forint * h­ A Székesfehérvári Vá­rosi Tanács nagyter­mében tegnap délelőtt 9 órakor kezdte meg tanácskozását­­ az MSZMP Fejér megyei párt­értekezlete. Megyénk közel 19 ezer kommunistáját 270 küldött képviseli, köztük a munkásmozgalom veteránjai, az 1945-ös párttagok és a fia­talabb nemzedék képviselői, a termelőmunka élenjárói, az ipari üzemek, termelőszövet­kezetek kiváló dolgozói, szo­cialista brigádjainak vezetői, tagjai és az alkotó értelmiség megannyi tagja. Herczeg Károly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a küldöt­teket és az értekezlet vendé­geit, köztük Apró Antal elv­­társat, az MSZMP KB Poli­tikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyet­tesét, dr. Dobrónaki Gyula elvtársat, az MSZMP KB tag­ját, államtitkárt. A küldött­­értekezlet a tanácskozás el­nökeivé dr. Tapolczai Jenőt, Gyenge Károlyt és Kovács Józsefnét választotta. A kül­döttértekezlet elnökségébe választották: Apró Antal, dr. Dabrónaki Gyula, Herczeg Károly, Homoki József, Ker­­sák Ferenc, Bar­ácsi Jánosné, Fekete István, Kalmár De­zső, Kálazi József, Khaut András, dr. Kovács Sándor, Nemes Jenő, Paizer György, Papp István, Pataki József, Fálfalvi András, Promber Ferenc, Schmidt Istvánné, Takács Imre, Zángó Zoltán elvtársakat. A pártértekezlet megvá­lasztotta a munkabizottságo­kat és meghatározta a ta­nácskozás programját. A megyei pártértekezlet írásos beszámolójához, me­lyet a küldöttek előre meg­kapták, Herczeg Károly elv­társ mondott vitaindító be­szédet. Megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezü­i gállyal szóltak, így például az ipari és a mezőgazdasági üzemekben sokan kifogásol­ták, hogy a gazdaságirányítás adta nagyobb önállóságot több vezető rosszul értelmezi, nem veszi jó néven, hogy abból részt kér­, s részt vállal a pártszervezet, a szakszerve­zet és a KISZ is. A vitákból kitűnt az is, hogy a párt vezető szerepét országosan elismerik, ugyan­akkor úgy érzik, a szűkebb környezetben ez nem mindig valósul meg következetesen. Az üzemi, vállalati elképze­lésekről több helyen még mindig nem tájékoztatják a párttagságot, a vélemény­­nyilvánításra sokszor nincs idő, lehetőség. Meg kell szívlelni minden illetékesnek a bírálatot, még akkor is, ha igen gyakran megállapított tény, hogy soha ilyen demokratikus légkör­ben nem folytak viták ebben az országban, mint manap­ság. Televízióban, rádióban, és újságok hasábjain kér­deznek az emberek ezrei, s­ válaszolnak a vezetők. Jó do­­log ez, hiszen ilyen körülmé­nyek között könnyebb szót értenünk egymással. A de­mokratizmusnak azonban a jövőben következetesebben kell megvalósulni az üze­mek termelési tanácskozá­sain, az üzemi demokrácia legfontosabb fórumain is. A termelési tanácskozások nem fejlődtek megfelelően, sőt helyenként olykor már úgy tűnik, hogy ezeken a fóru­mokon sem a munkásoknak, sem a vezetőknek nincs mondanivalójuk. Pedig kell, hogy legyen! Ennek azonban feltételei vannak. Elsősorban a vezetők informáltságának hiányában látjuk e fórumok munkájának hiányosságát. S ott, ahol a vezetők nem tud­nak tiszta, világos program­mal állni a termelési tanács­kozás elé, szinte természetes következmény, hogy a dolgo­zók sem tesznek az asztalra ötleteket, a cél megvalósítá­sához segítő javaslatokat. A kölcsönös információ­szolgáltatás Tanácskozik a pártértekezlet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Herczeg Károl előadói beszéde Tanácskozásunkra nagyon felelősségteljes teendők vár­nak. Helyesen kell értékel­nünk a végzett munkát, jól meghatároznunk a jövő fel­adatait. Figyelembe kell ven­nünk, hogy a további előre­haladásunk még nagyobb erőfeszítést, még nagyobb szervezettséget igényel. A megyei pártbizottság írásos beszámolója össze­foglalja az elmúlt négy év­ben végzett munkát, s az irányelvek szellemében a jövő feladatait is felvázolja. A szóbeli kiegészítőben ép­pen ezért csak a párttagságot, a megye lakosságát legin­kább foglalkoztató és előre­haladásunk érdekében leg­szükségesebb kérdéseket szándékozunk felvetni. Az írásos beszámoló jelen­tős teret fordít eredménye­inkre, így helyes ez, hiszen az elmúlt négy esztendő az ország és a megye életében is jelentős sikereket hozott. Megyénk ipara, mezőgazda­sága dinamikusan fejlődött. Az ipar tekintetében a leg­gyorsabban fejlődő öt me­gye között vagyunk, szoci­alista mezőgazdaságunk is élenjáró helyet foglal el nép­gazdaságunkban. A szorgal­mas munka, határozott cse­lekvés eredményeként javul­tak az élet- és munkakörül­mények. Előrehaladás van ideológiai, kulturális téren is, a megye lakóinak döntő többsége. Az üzemek, vállalatok dol­gozói a felszabadulási mun­kaversenyt, a kongresszusi versenyt a párt politikájával, a jövendő célkitűzésekkel való egyetértés jegyében folytatják. A jelenlegi adatok birtokában biztosnak látszik, hogy a nemzeti jövedelem a tervezettnél egy százalékkal nagyobb emeléséhez me­gyénk dolgozói a tőlük telhe­tőt megtették, illetve meg­teszik. Párttagságunk felelősségé­ről, a párt politikájával való egyetértésről tanúskodnak a kongresszusi előkészületek jegyében sorra került tag­gyűlések és pártértekezletek. A 703 alapszervezeti vezető­ségválasztó taggyűlésen a párttagság 89,2 százaléka je­lent meg és minden ötödik párttag véleményt nyilvání­tott. A pártértekezleten részt­­vett a küldöttek 93,5 száza­léka, hozzászólt 10 százaléka. A hozzászólók egytől-egyig helyesnek tartották a párt politikáját. A bírálatok, — melyekből bőven volt — arra ösztönöznek bennünket, hogy a párt politikáját a jövőben még következetesebben hajt­suk végre. Mind az alapszervezeti munka értékelésénél, mind a kongresszusi dokumentumok vitájában a párttagság a saját tapasztalatai és a pártonkí­­vüliek véleményének birto­Mindez azt bizonyítja, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt politikájával egyet­ért a megye párttagsága, kö­vetkezetesen munkálkodik a megjelölt határozatok végre­hajtásáért. Eredményeink azt is bizonyítják, hogy a szoci­alista társadalom építésében kában tette meg észrevéte­leit, javaslatait. Az Irány­elvekről és a Szervezeti Szabályzatról mintegy 5000- en mondtak véleményt. Szinte nincs egyetlen egy olyan terület sem a megyei, sem az országos tevékeny­ségnek, a párt politikájának, mely szóba ne került volna. Az üzemi, városi, járási kül­döttértekezletek a beszá­molók elkészítésénél, a mun­ka értékelésénél és a felada­tok meghatározásánál figye­lembe vették a taggyűlések tapasztalatait. A megyei pártértekezlet már mindezek birtokában tud összegezni, állást foglalni. Mindazok, akik a kong­resszusi előkészületek során véleményt nyilvánítottak, el­sősorban azt hangsúlyozták, hogy a párt politikájával egyetértenek, annak folytatását várják. Az sem kerülheti el figyel­münket, hogy a hozzászólá­sokban több jelenségről a­­akár termelésről, akár ennek következményéről, az élet­­színvonalról essék is szó. E példák is bizonyítják, hogy a párttagság az eddi­gieknél még aktívabban, te­vékenyebben kíván részt­­venni a tervek vitájában, az elképzelések, a döntések ki­munkálásában. A párttagok elmondották azt is, hogy a tájékoztatás­ban jelentős a változás, vi­szont éppen a felsőbb párt és állami szervek ezen irányú munkájában történt javulás­ra hivatkozva várnak bő­vebb, alaposabb tájékoztatást a helyi kérdésekben a köz­vetlen párt- és gazdasági ve­zetőktől. A megyei pártértekezlet­nek éppen ezért javasoljuk, hogy hívja fel a figyelmét a megválasztandó pártbizott­ságnak arra, hogy rendszeres segítséggel, ellenőrzéssel ja­vítsák tovább az alapszerve­zetekben a helyi feladatok­ról, helyzetről a dolgozók in­formálását. Igaz az a felvetés is, hogy az életkörülmények javítá­sáért, az országos szervek mellett többet kell tenni a helyi szerveknek is. Joggal bírálták például a vezetést azért, mert nem mérte fel előrelátóan a gyermekgondo­zási segély bevezetéséből várható következményeket, s új óvodai férőhelyek kellő időben történő létesítésével nem enyhítette az e téren tapasztalható feszültségeket. Feladatunk minden helyi erő gyors mozgósítása e problé­ma megoldására és az orszá­gos átlagtól elmaradt terüle­tek fejlesztéséhez a központi segítség kérése, igénylése. Mindazokból az észrevéte­lekből, melyek a párt vezető szerepéről, a munkásosztály­ról, s annak jelentőségéről elhangzottak, a párt politi­kájának igenlését és további tetteink megalapozását olvas­hatjuk, vehetjük ki. Ezt bi­zonyítják azok a vizsgálatok is, melyeket az elmúlt négy év során a munkásosztályb­a dolgozó parasztság és a párttagok helyzetéről, ide­ológiai, politikai, eszmei ar­culatáról végeztünk. A vizs­gálatokat követő intézkedé­sek hozzá­járul­tak­ ahhoz, hogy a kongresszusi előké­születek során a korábbinál nagyobb mértékben nyilvá­nult meg az aktivitás, felelős­ségérzet. A munkásosztály vezető szerepével kapcsolatban te­szik szóvá a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulá­sát. A pártszerveknek, még inkább a tanácsi szerveknek tovább kell munkálkodni azon, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek segítését szolgáló mozgalmak terebé­lyesedjenek, hogy kollégiu­mok létesüljenek, hogy csök­kenjen a képesítés nélküli pedagógusok száma, hogy minden más, helyileg javít­ható feltétel, körülmény is fejlődjön. Sokan mondottak véle­ményt a másik alapvető osz­tályról, a parasztságról. He­lyeslik, hogy a párt politiká­jának szellemében mezőgaz­daságunk és az ott dolgozók életkörülményei jelentősen fejlődtek. Az elmúlt négy év­ben a dolgozó parasztok jö­vedelme országosan elérte a munkások, alkalmazottak jö­vedelmét, megyénkben pedig azt meg is haladta. A mező­­gazdasági dolgozók élet- és szociális körülményeit a fej­lődés ellenére sokan még nem tartják kielégítőnek. Ez igaz, de nem szabad elfeled­kezni arról, hogy elsősorban a gazdaságok, szövetkezetek rendelkezésre álló anyagi eszközökből lehet és kell a körülményeket javítani. Sokan és szenvedélyesen nyilvánítottak véleményt az ifjúságról." Az idősebb párt­tagok elég jelentős része a (Folytatás a 3. oldalon) velünk együtt cselekszik az üzemi, munkahelyi demokrácia alapja. Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Dunaújvárosban az új lakóházakkal együtt épülnek fel az új bölcsődék, óvodák ---------------------------A MELLÉKLETBŐL Igény vagy lehetőség a hétezer lakás? Szűk körben? Hatan az asztalnál

Next