Fejér Megyei Hírlap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

' ~0,' ^ Emberség A kongresszus anyagá­­nak tanulmányozása ezután kezdődik, de már most, amikor még tart a köz­vetlen élmény hatása, újból és újból előveszi az ember a kongresszusi anyagot, mely megerősíti abban, amit ko­rábban tapasztalt, ugyanak­kor újabb és újabb gondolat­ra is serkent. A tanácskozás tudományos­ságáról, a reális hangról, az őszinteségről már sok szó esett a mindennapi beszél­getésekben, ezeknél nem kevesebbszer került szóba az emberi hang. Emberi hang? Kommunista emberség ez inkább. Ez ér­ződött a beszámolóban, a hozzászólásokban, hogy aztán kicsúcsosodjon a párt első titkárának vitazárójában Hol is kezdje az ember be­nyomásait? Ott, amikor a munkáról szól a beszámoló és a vitazáró? Utalva arra, hogy ezen a területen renge­teg a tennivaló, és ahhoz, hogy előbbre jussunk, nem­csak valamennyiünknek meg kell tanulni dolgozni, de az is kötelességünk, hogy azo­kat is rászorítsuk a tevékeny­ségre, akik maguktól még erre nem érettek. A szocializmust szívesség­ből építeni, másodállásban építeni — nem lehet. Teljes ember kell hozzá. Ez a meg­fogalmazás a zárszóból való, de ott van ez a beszámoló­ban, a határozatban is, érző­dött a kongresszus minden hozzászólásában, sőt az azt megelőző tanácskozásokon, eszmecseréken is. A szocializmus teljesítheti ki vágyainkat, a szocializmus eredményeként lehet szebb, boldogabb életünk, gyorsabb az előrehaladásunk, és aki vágyait jobban akarja kielé­gíteni, annak saját magát is tökéletesítenie, kiteljesítenie kell. A munkára, mondottakat hoztam például, azt, ami min­dennek alapja, előrehaladá­sunknak, emberségünknek is. Csakis a munkásember, a munkások pártjának képvise­lője beszélhet úgy az anyák­ról, a nőkről, mint ahogy azt pártunk első titkára, a Köz­ponti Bizottság nevében tet­te. Mégpedig azért, mert csakis a munkásosztály párt­ja, a munkáshatalom képes arra, hogy a nőt alkotó tár­sa tegye. Ha pedig igazán azzá teszi, akár a megbecsü­lésnek, a természetes szere­tetnek újabb, öntudatos for­rása fakad. A párt politikájával való egyetértésről, céljainkról, célkitűzéseinkről nemzeti és internacionalista feladataink­ról szólva a kongresszus re­álisan vette figyelembe fel­adatainkat, teendőinket és jó alapul szabta meg a tovább­lépésre, a még öntudatosabb, szorgalmasabb, lelkiismerete­sebb munkára. M­indezekről a beszá­moló, a hozzászólások és a határozat adnak teljes képet. A zárszó, az a néhány gondolat, amelyekre hivat­koztam, úgy tartozik a beszá­molóhoz, mint a hegyi for­rás vize a patakhoz. Nem­csak növeli azt, hanem új lendületet, sodrást is ad ne­ki, hiszen a tisztaságot, a frissességet, a kommunista állhatatosságot példázza. ft. ft U VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! h B*1--------­ A Varsói Szerződés országai vezetii­á tallózója A Varsói Szerződés tagor­szágai testvérpártjainak és kormányainak vezetői közös megállapodás alapján decem­ber elején Berlinben talál­kozót tartanak. (MTI) Csákvári jelentés Teljesítették, amit vállaltak Szombaton levelet kaptunk a csákvári Tolbuchin Terme­lőszövetkezet három vezető­jétől: Hollósi Vilmos elnök­től, Gulyás Pál­­párttitkártól és Czvikli Károly főagronó­­mustól. Levelükben megem­lítik:­­ Kádár elvtárs részlete­sen szólt a Központi Bizott­ság beszámolójában a mező­gazdasági dolgozók előtt álló feladatokról, a negyedik öt­éves terv kapcsán. Csak he­lyeselni tudjuk azt az orszá­­­gos elképzelést, hogy a kö­vetkező öt évben 16—17 szá­zalékos termelésemelkedést a mezőgazdaságban elsősor­ban a termelékenység emelé­sével kell elérni. Azzal, hogy nagyobb gondot fordítunk a kemizálás elterjesztésére, az egyes szántóföldi növények teljes gépesítésére. Ezután hozzáfűzik, hogy a Tolbuchin tagsága a kong­resszusi verseny során dere­kasan helytállt és teljesítette azt, amit szeptember 2-i ülé­sükön elhatároztak. Ekkor fogalmazták meg ugyanis a vállalásokat. A kollektíva fő célkitűzése az volt, hogy min­den mezőgazdasági munká­val december 10-ig végeznek. Ezzel szemben jelentős túl­teljesítést könyvelhetnek el. Úgy vélik, hogy ezzel már lényegében a jövő alapját fektették le, hiszen biztosí­tották az állatállomány szá­mára a megfelelő szemes­­abraikat (29 mázsa termett átlagban egy-egy holdon, májusi morzsok­ban számol­va), az őszi vetéssel is végez­tek október végén (1570 holdba került a kenyérgabo­na magja) elszállították a 223 mázsás átlaggal fizető cukorrépát, nem késtek a napraforgóval sem. A 2410 holdnyi mélyszántással pe­dig­ december elsején végez­nek a maguk által meghatá­rozott december 10-e helyett. A kongresszusi vállalás — írják a csákváriak — vala­mennyi pontját teljesítették. Ezért az egész kollektívát di­cséret illeti, hiszen nagyon sokan az éjszakai és a vasár­napi műszakot is vállalták, hogy mielőbb biztonságba helyezzük a termést és elvé­gezzük a ránk váró feladato­kat. Kinevezés A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány dr. Gosztonyi Jánost művelődés­­ügyi miniszterhelyettessé ne­vezte ki. (MTI) Tordasi segítők Befejezték az őszi mély­szántást a Tordasgyúrói Egyetértés TSz-ben. A szö­vetkezet négy erőgépe jelen­leg a székesfehérvári Vörös­marty Termelőszövetkezet földtábláin dolgozik. Befejezés előtt az enyingi 2000 vagonos gabonasiló csúszózsalus építkezése. A brigádok éjjel­nappal dolgoznak az épületen. A 16 másik oldalán ismét a MÁV mond nemet Nincs vagon — mondják ezekben a napokban a bá­nyáknál és különböző üze­meknél. S ez nemcsak egy­szerű hivatkozás, amolyan ta­karó, hanem tény. Az árvíz, a Gazdasági Bizottság augusz­tus 15-én életbe lépett hatá­rozata az elmúlt időszakban valóban próbára tette a vál­lalatok rugalmi j ágát a hét végi vagon ki- és berakodá­soknál. S — egy-két kivétel­től eltekintve — jól állták a próbát: meggyorsult a rako­dás, s általában a szállítás augusztus óta. Néhány napja viszont romlott a helyzet. Nincs elegendő vagon. Ennek okát keresve kértünk tájé­koztatást Kozári Lászlótól, a székesfehérvári csomópont ál­lomásfőnökétől. — A kritika ezekben a na­pokban valóban inkább min­ket illet, mint a vállalatokat — mondja Kozári elvtárs. — Persze azért nem ilyen egy­értelmű ez a kérdés. Tény, hogy a tavasszal és a nyáron az árvíz pusztította területre irányították a vagonok több­ségét, de a vállalatok rendel­kezésére bocsátott vagonokat sem használták ki megfelelő­en. A Gazdasági Bizottság ha­tározata után általánosan ja­vult a helyzet, de mindez már nehezen tudta pótolni azokat a lehetőségeket, amelyeket a vállalatok elmulasztottak. A jelnlegi helyzet kritikus. Év vége van. A vállalatok igyekeznek eleget tenni min­den szállítási kötelezettségük­nek még az ünnepek előtt, nehogy valamiben is adósak maradjanak. Így alakult ki az elmúlt néhány napban az az áldatlan állapot, hogy a MÁV — mert nemcsak a mi területünkön van ez jgy — pülaaatnyilag nem tudja ki­elégíteni az igényeket. — Pillanatnyilag? — Remélem, hogy igen. Bí­zunk benne, hogy néhány na­pon belül megoldjuk jelenlegi gondjainkat, s nagyobb mér­tékben tudjuk kielégíteni az igényeket. — Milyen volt a hét végi helyzetkép? — Szombaton 142, vasárnap 139 kocsi érkezett. Az első nap 125-öt, a második napon pedig 143-at raktak ki a vál­lalatok, illetőleg az állomás dolgozói. Ugyanis a 71 da­rabárus kocsiból 40-et sza­badnapos dolgozóink és csa­ládtagjaik raktak ki. — Ki tudták elégíteni a vállalatok szállítási igényeit ezen a két napon? — Csak részben. A belföld­re irányuló szállítási igények többségének eleget tudtunk tenni. S ebben a vonatkozás­ban dicséret illeti a vállalato­kat is. Például szombaton az Ikarus-gyár, annak ellenére, hogy szabad szombatjuk volt, nyolc kocsit rakott meg. A KÖFÉM pedig vasárnap 7 ko­csit. Azonban a speciális és export szállítási igényeknek sajnos nem tudtunk eleget tenni. De reméljük, hogy egy hét múlva más helyzetképről adhatunk tájékoztatást. A szállíttató vállalatokkal együtt mi is! ­ --------------------------------­1Újratekercselés megtakarítás A Fejér megyei Bauxitbányák villamos műhelyének kollektívája a különb­öző villamos mo­torok újra­tekercselésével jelentős összegeket takarít meg. Képünkön: Ebner Lajosné te­kercselő és Németh János műszerész egy 9 köbméteres MU típusú búvárszivattyú motor­jának újratekercselését végzik. (Kabáczy Szilárd felvétele) Névadó: a pártkongresszus Névadóra hívtak a 14-es Volán központi kultúrtermé­be, de az ünnepélyesen fel­díszített teremben szüleikkel, névadó szüleikkel nem csöpp emberkék ültek: az asztalok­nál alig 20 éves fiatalok cso­portjait találtam. A Volán legfiatalabb KISZ alapszerveztének névadójá­ra érkeztem. A megnyitó és az MSZMP X. kongresszus beszámolóiból elhangzott részletek után az eddigi ötös számú alapszervezet felvette a „X. Pártkongresszus” ne­vet. Menyhárt Iván városi KISZ-titkár és a vállalat csúcstitkárának köszöntője után Vincz András szervező­titkárral beszélgetünk az alapszervezet terveiről, cél­jairól. — Alapszervezetünk szep­tember végén alakult. Ezzel egyidőben már folytak a párt X. kongresszusának előké­születei. Tulajdonképpen ez adta az ötletet ahhoz, hogy névadó ünnepségünket a a kongresszus­­után rendez­zük meg és felvegyük a X. pártkongresszus nevet. Meg­alakulásunk után ismerkedő kirándulást szerveztünk a Duna-kanyarba, részt vet­tünk a Vörösmarty Színház­ban november 7-én rende­zett ünnepségen. Tagságunk heterogén, vannak közöttük gépkocsivezetők, műszakiak és adminisztrátorok. Éppen ezért szeretnénk olyan prog­ramot összeállítani, amelyre mindannyian szívesen eljá­runk. Legközelebbi tervünk egy KISZ-brigád létrehozása: az egy munkahelyen dolgo­zó fiatalok nem elszórtan, különböző csoportoknál, ha­nem csak kiszesekből ,.fel­épülő” brigádban dolgozná­nak. Szép tervek, szép célok: mindehhez sok sikert „X. pártkongresszus”. — móré —

Next