Fejér Megyei Hírlap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-02 / 27. szám
Objér Megyei 1 ~ Klitt mBI február KB - XXVII. évfolyam, 27. arm Ára: 8 frillér. Olefinprogram Leninvárosban lesz a szovjet—magyar kooperációval megvalósuló olefinprogram központi beruházása. Ez egyébként a negyedik ötéves terv egyik legnagyobb létesítménye. A beruházások koordinálására kormánybizottság jött létre dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter elnökletével. A beruházás előkészületeiről a nehézipari minisztériumban elmondották, hogy Lerainvárosban tulajdonképpen három nagy üzem létesül. Az egyik az évi 250 000 tonna (etilénre számított) kapacitású benzin-piroiízis üzem, a másik az olajfinomító, a harmadik pedig az erőmű, amelynek összteljesítménye kiépítésének első szakaszában 800 megawatt lesz. A helyszínen az idén megkezdődnek az építkezés előkészületei. • A mintegy 4,5 milliárd forintos beruházás eredményeként a vegyipar számos ága kap majd olcsó nyersanyagokat. Az üzemben előállított legfontosabb anyagok: etilén, propilén, butadién és pirobenzán. Cecei bfuzélizetés A legfontosabb a víz A tanácselnök elmélyülten ül az íróasztala mögött, és egy kis, kockás jegyzetfüzetlapot néz, telis-teli rótt számokkal patolgat, számol hogyan, miként is lehetne összefogni az anyagi erőket a legszükségesebbre , a vízre. Amikor terveiről kérdezem, mindjárt mutatja a teleszámolt lapocskát. — Abban mindenki egyetért a faluban, hogy most a legfontosabb a víz. A szervezés a társuláshoz már megtörtént, sajnos a pénzünk nem elég. Hét és fél millió a lakossági hozzájárulás, és már azt is felmértük, mennyi lesz a társadalmi munka: 617 ezer forint. A helyi üzemek is hozzájárultak. — Sajnos — folytatja — ez mind kevés. Itt vannak ugyanis az utak. Pontosabban: a faluban keresztezik egymást a KPM útjai. Nem bonthatjuk fel, alattuk kell majd a vezetékeket elvezetni. Ez pedig jócskán megdrágítja a munkát. Számítások szerint félmillió forintra lenne még szükségünk. A falunak vízzel való jobb ellátása régóta téma már Decén. Érthető, hogy a mostani tanácstagi beszámolókon is erről esik majd legtöbb szó, a megoldandó feladatok, tervek között. Miről adnak majd számot a tanácstagok választóiknak? — Visszatekintve az elmúlt esztendők eredményeire, van mit elmondani. Az összegezéshez segítséget is adunk a tanácstagoknak: tájékoztatót adtunk ki, amelyben címszavakban összegeztük a legutóbbi választási ciklus létesítményeit, és szót ejtettünk a terveinkről is. De ezt tényleg csak gondolatébresztőnek szántuk, hiszen tanácstagjaink nagy többsége régi segítőtársunk, maguk is részesei mindannak, amit csináltunk. A tájékoztató valóban csak címszavakban említi, hogy vágóhidat építettek, megépült a fogászati rendelő és váró, az új háromtantermes iskola, az új tűzoltószertár és pedagóguslakás, szolgálati lakást építettek a vb-titkárnak, a II. számú orvosi lakást és rendelőt felújították, néhány utcát kiköveztek, stb. Ezekről újra számot adni nagy öröm még akkor is, ha az emberek többsége már nemcsak tudomásul vette, hanem meg is szokta, hogy van új orvosi rendelő, hogy jó úton járnak, vagyis, hogy szépül a falu, kényelmesebben élnek az emberek. — És ebben az időszakban létesült a ruhaüzem is — mondja az elnök —, ahol 130 munkás dolgozik. Legnagyobb részük helybeli, és 90 százalékuk nő. Régi gondunkat oldotta meg egyszeriben az üzem: az asszonyok munkát találtak. Úgy tudom, szépen keresnek. Az üzemet máris bővítik. Új csarnok épül, ahol előreláthatólag harminc dolgozóval többet foglalkoztatnak majd. — Igaz, hogy kicsit késve, de épül a sütőüzem is a faluban. Nagyon fontos lenne — folytatta az elnök —, hogy minél előbb meglegyen a vizünk is, hiszen a két üzem sokat fogyaszt. Mi kap még helyet a jövő terveiben? Újabb körzetekben építenek járdát, jobbak lesznek majd a régi utak is. A legrosszabb utcát, a Csók István utcát még ebben az évben lekövezik. A pénzt és a nagyobb energiát kívánó tennivalók mellett hangsúlyt kap a tanácstagi beszámolókon — nemcsak a mostanin, az előzőkön is — a faluszépítés, mint program. És hogy nem marad ez csak elhangzott szó, annak legfőbb bizonyítéka maga a szép és rendezett falu. Balázs Katalin I. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ________________________A TARTALOMRÓL:._____ Gyorslista a lottó jutalomsorsolásról „Amióta törődnek velünk” Tanfolyam színjátszó-rendezőknek öt év — 4800 lakás Eredmények, tervek a dunaújvárosi építőknél A pontosság olyan fogalom, amit csak kevés építőipari vállalat ismer. A késedelem okául százféle okot lehet megjelölni, a munkaerőhiánytól az időjárásig. A dunaújvárosi 26. sz. Állami Építőipari Vállalat irattárában viszonylag kevés a sürgető levél. Legnagyobb, legfontosabb munkáikat határidőre, vagy azt megelőzve készítették el. Egy mondatban jellemezve az elmúlt esztendőt: a nagyon is korlátozott lehetőségek körén belül jól gazdálkodtak. Ami a körön kívül esik , nem az ő hibájuk. Az anyag- és a munkaerő-hiány általános. Hogy emellett is lényegesen jobb eredményt produkáltak a tavalyinál — és nemcsak a statisztikában — az egyedinek mondható. Lakás A lakásépítési feladatok végrehajtása — központi kérdés az építő vállalatoknál. A legutóbbi években pedig a mennyiség mellett a minőségi munkára is fokozottabb figyelmet kelett fordítani. Az átvételi jegyzőkönyvek tanúsága szerint a dunaújvárosiak az átlagosnál jobb minőségben adták át a lakásokat: Dunaújvárosban 489-et, Százhalombattán pedig 120-at. A két városban terven felül készült hat lakás, ugyancsak terven felüli a szabolcsi negyvenöt ház is. A most kezdődött ötéves tervben a dunaújvárosiaknak 4800 lakást kell felépíteniük, több mint kétszeresét, mint az elmúlt tervidőszakban. A „hogyan” kérdésre idézzük Simay Pál műszaki igazgató-helyettes válaszát: „Az összes lehetséges munkát gépesíteni kívánjuk. A nagy teljesítményű betonkeverők és habarasszivatttyúik mellé újabbakat szerzünk be, és — bár ez nem függ össze szorosan a lakásépítéssel — vásárolunk egy új betonszivattyút is. Ezzel a géppel kapcsolatban igenn jók a tapasztalataink, jelenleg a Vasművel közösen üzemeltetünk egy hasonlót. Továbbra is építünk dunaújvárosi és győri panelekből is, és a híresztelésekkel ellentétben el kell modanom, hogy a győri a nagy szállítási távolság ellenére is olcsóbb. Térjünk vissza a „hogyanra”. Az új lakásokban néhány helyen egyelőre kísérletképpen a filchez hasonló műanyaggal borítottuk a padlózatot. A parkettával sok a probléma, és ez a „faltólfalig” színes szőnyeg a PALMA gumigyár szerint nagyon tartós. Ez egyelőre kísérlet, de könnyen lehet, hogy a következő években már gyakorlattá válik”. Gyárak A legnagyobb dicséret Beremendért jár. Ha a beremendi üzemet fél évvel a tervezett határidő előtt sikerülne átadni, az a hat hónap alatt pontosan félmillió dollár importmegtakarítást jelent cementben. De nemcsak ez a félmillió dollár indokolja a sietséget, hanem az, hogy a cementet a kikötőkből vasúti kocsikon, teherautókon kell hazaszállítani, és ez a munka jelentős kapacitást köt le. A 26-os építők beremendi tevékenységét mind a Beruházási Bank, mind a minisztérium pozitívan értékelte. Százmillió forint értékű munkát végeztek és már a határidő előtt járnak. Pontosan fél esztendővel. Százhalombattán a Dunamenti Hőerőmű építkezésén dolgoznak a vállalat szakemberei. Üzemrészt, utat, lakást, csatornát építenek. Az erőműnek az ötéves terv végére nyolcszáz helyett 1200 megawattnyi energiát kell termelni. Ez a dunaújvárosiaknak 80—90 millió forint értékű munkát jelent az első szakaszban, és öt év alatt ezerkétszáz lakást is kell építeniük. Tervek Sokan vádolják a dumaévárosi építőket azzal, hogy hiányzik náluk a lokálpatriotizmus, hogy helyben is lenne elegendő építkezni való, mégis a megyehatáron túl vállalnak munkákat. Ez annyiban igaz, hogy a városban is volna elég építkeznivaló, de vannak kiemelt beruházások is, amelyek megépítése fontosabb a rangsorban a helyieknél. Egy számot azért érdemes megemlíteni. Míg a megyén kívüli munkák értéke 16 százalékkal nőtt az elmúlt évben, a városon belüli munkáké 38 százalékkal. A tervek is röviden jellemezhetők, legalábbis ami a közeljövő terveit illeti. A gyakorlatilag teljesen saját alapból fedezett műszaki fejlesztéssel — korszerűbbé tenni a kivitelezést, és a termelő beruházások építése mellett az idén felépíteni az ötéves terv első hétszáz lakását. Reflektorfényben: a minőség Sajtótájékoztató a KERMI munkájáról A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésével — a termelés mennyiségi növekedésével párhuzamosan — egyre inkább előtérbe kerül az áruk minőségének kérdése. Hazánkban a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet végzi a különféle áruk minősítését — több-kevesebb sikerrel. Évente több ezer készterméket kell a KERMI- nek megvizsgálnia. Az intézet eddigi munkájáról, s az elkövetkező feladatokról Pintér Gyula főosztályvezető tájékoztatta a sajtó munkatársait. A főosztályvezető elmondotta, hogy az utóbbi években végbement technikai-műszaki fejlesztés a minőség javulását eredményezte, de nem mindenütt egyforma mértékben. Iparágankénti csoportosításban vizsgálva a termékeket, az élelmiszeriparban megállapítható, hogy a nagymérvű javulás ellenére, még mindig gyakran fordulnak elő kirívó szabálytalanságok. A legtöbb kifogás a húsipari termékekkel szemben merült fel. A leggyakoribb panasz a zsír és a hús nem megfelelő aránya. Ez vonatkozik a töltelékárukra is. A fűszerezés is gyakran hagy kívánnivalót maga után. Sok még a jogos kifogás a kenyér ellen is, itt a szabvány szigorú betartatásától lehet javulást várni. A száraztésztaféléket is gyakran éri jogos bírálat, morzsalékosak, nemegyszer az előírtnál kevesebb tojást tartalmaznak, s arra is volt példa, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan, zsizsikes tésztát hoztak fogalomba. A baromfiipar munkájában is van még javítani való. A háztartási és vegyipari cikkeknél a kialakuló egészséges verseny egyöntetűen a fogyasztó javát szolgálja. Javult a mosószerek minősége, bővült a választék, s egyes termékeknél csökkentek az árak is. Ennek ellenére itt is van javítani való. Egy példa: több ezer műanyag flakonos HYPO-t kellett kivonni a forgalomból, csomagolási hiányosságok miatt. A fogyasztók által leggyorsabban — és többségében jogosan — bírált ágazat a ruházati ipar. Termékei sokszor nem érik el a feltüntetett minőséget, nem megfelelő a forma- és színtartás, bolyhosodnak, hibásak a textíliák. Tömegesen kerül ki a kereskedelmi forgalomba másod-, harmadosztályú, vagy osztályon aluli áru, első osztályúként. Kirívó példáját mutatta be az ilyen „minőségjavításnak” egyik nagy vállalatunk. A felhasznált anyagnak csak 20,8 °/-a volt első osztályú, a félkészterméknek 90 százaléka, míg a készáru már 95 (Folytatás a 3. oldalon.) A dunaújvárosi Vegyesipari Vállalat Patyolat részlegében új, korszerű vegytisztítógépekkel tisztítják a ruhaneműket. Márciusban jön a Bori Új bútortípus Bori — ez az elnevezése a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat legújabb típusú szobabútorának — már bemutatkozott. Az Otthon 1971. kiállításon nagy sikert aratott, a mintakollekció, akkoriban sokan érdeklődtek a vállalatnál: mikor kerül az üzletekbe? Ezzel a kérdéssel kerestük fel mi is Pay Attilát, a vállalat igazgatóját. — Még ebben az évben 1600 „Bori” garnitúrát gyártunk, négy darabból összeállítható szekrénnyel, három heverővel, két forgófotellel — válaszolta. Az ár még nincs megállapítva, a szövet árától függ majd. A kárpitozást többféle színben készítjük, többnyire a közepesnél jobb minőségű szövetekből. Valószínű, hogy az új típus kedvelt lesz majd a vásárlóközönség körében, mivel a húszezer forintos irányár mellett hasonló minőségű lesz mint az üzletekben néha kapható jugoszláv garnitúrák. Az olcsóbb ár mellett még egy előnye lesz a jugoszláv bútorokkal szemben: tervezőink fokozottabb mértékben tartották szem előtt a hazai modern lakások méreteit. A vállalat az elmúlt évben 34 millió forint értékben gyártott bútorokat, az idei terv forintban ötven millió, típusban pedig a Bors mellett az Alba Regia szekrénysor, valamint az Andrea szekrény. — Sajnos alaposan kinőttük már a jelenlegi telepet. Az új üzem tervei elkészültek — sőt már a makett is megvan — kijelöltük a helyet is, de egyelőre a pénz hiányzik. Februárban kerül sor a banknál hitelkérelmünk elbírálására. Százhúsz millió forintra lenne szükségünk. Fehérvárról