Fejér Megyei Hírlap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

Objér Megyei 1 ~ Klitt mBI február KB - XXVII. évfolyam, 27. ar­­m Ára: 8 f­rillér­­. Olefin­program Leni­nváro­sban lesz a szov­jet—­magyar kooperációval megvalósuló olefin­program központi beruházása. Ez egyébként a negyedik ötéves terv egyik legnagyobb léte­sítménye. A beruházások koordinálására kormánybi­zottság jött létre dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter elnökletével. A beruházás előkészületei­ről a nehézipari miniszté­riumban elmondották, hogy Lerainvárosban tulajdon­képpen három nagy üzem lé­tesül. Az egyik az évi 250 000 tonna (etilénre számított) kapacitású benzin-piroiízis üzem, a másik az olajfino­mító, a harmadik pedig az erőmű, amelynek össztelje­sítménye kiépítésének első szakaszában 800 megawatt lesz. A helyszínen az idén meg­kezdődnek az építkezés elő­készületei. • A mintegy 4,5 milliárd fo­rintos beruházás eredménye­ként a vegyipar számos ága kap majd olcsó nyersanya­gokat. Az üzemben előállított legfontosabb anyagok: etilén, propilén, butadién és piro­­benzán. Cecei bfuzélizetés A legfontosabb a víz A tanácselnök elmélyül­ten ül az íróasztala mögött, és egy kis, kockás jegyzetfüzet­lapot néz, telis-teli rótt szá­mokkal patolgat, számol hogyan, miként is lehetne összefogni az anyagi erőket a legszükségesebbre , a vízre. Amikor terveiről kérdezem, mindjárt mutatja a teleszá­molt lapocskát. — Abban mindenki egyet­ért a faluban, hogy most a legfontosabb a víz. A szerve­zés a társuláshoz már meg­történt, sajnos a pénzünk nem elég. Hét és fél millió a lakossági hozzájárulás, és már azt is felmértük, mennyi lesz a társadalmi munka: 617 ezer forint. A helyi üzemek is hozzájárultak. — Sajnos — folytatja — ez mind kevés. Itt vannak ugyan­is az utak. Pontosabban: a faluban keresztezik egym­ást a KPM útjai. Nem bonthat­juk fel, alattuk kell majd a vezetékeket elvezetni. Ez pe­dig jócskán megdrágítja a munkát. Számítások szerint félmillió forintra lenne még szükségünk. A falunak vízzel való jobb ellátása régóta téma már De­­cén. Érthető, hogy a mostani tanácstagi beszámolókon is erről esik majd legtöbb szó, a megoldandó feladatok, ter­vek között.­­ Miről adnak majd szá­mot a tanácstagok választó­iknak? — Visszatekintve az elmúlt esztendők eredményeire, van mit elmondani. Az összege­zéshez segítséget is adunk a tanácstagoknak: tájékoztatót adtunk ki, amelyben címsza­vakban összegeztük a leg­utóbbi választási ciklus léte­sítményeit, és szót ejtettünk a terveinkről is. De ezt tény­leg csak gondolatébresztőnek szántuk, hiszen tanácstagja­ink nagy többsége régi segí­tőtársunk, maguk is részesei mindannak, amit csináltunk. A tájékoztató valóban csak címszavakban említi, hogy vágóhidat építettek, meg­épült a fogászati rendelő és váró, az új háromtantermes iskola, az új tűzoltószertár és pedagóguslakás, szolgálati lakást építettek a vb-titkár­­nak, a II. számú orvosi la­kást és rendelőt felújították, néhány utcát kiköveztek, stb. Ezekről újra számot adni nagy öröm még akkor is, ha az emberek többsége már nemcsak tudomásul vette, hanem meg is szokta, hogy van új orvosi rendelő, hogy jó úton járnak, vagyis, hogy szépül a falu, kényelmeseb­ben élnek az emberek. — És ebben az időszakban létesült a ruhaüzem is — mondja az elnök —, ahol 130 munkás dolgozik. Legna­gyobb részük helybeli, és 90 százalékuk nő. Régi gondun­kat oldotta meg egyszeriben az üzem: az asszonyok mun­kát találtak. Úgy tudom, szé­pen keresnek. Az üzemet máris bővítik. Új csarnok épül, ahol előreláthatólag harminc dolgozóval többet foglalkoztatnak majd. — Igaz, hogy kicsit késve, de épül a sütőüzem is a fa­luban. Nagyon fontos lenne — folytatta az elnök —, hogy minél előbb meglegyen a vi­zünk is, hiszen a két üzem sokat fogyaszt. Mi kap még helyet a jövő terveiben? Új­abb körzetekben építenek járdát, jobbak lesznek majd a régi utak is. A legrosszabb utcát, a Csók István utcát még ebben az évben leköve­zik. A pénzt és a nagyobb ener­giát kívánó tennivalók mel­lett hangsúlyt kap a tanács­tagi beszámolókon — nem­csak a mostanin, az előzőkön is — a faluszépítés, mint program. És hogy nem ma­rad ez csak elhangzott szó, annak legfőbb bizonyítéka maga a szép és rendezett fa­lu. Balázs Katalin I. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ________________________A TARTALOMRÓL:._____ Gyorslista a lottó jutalomsorsolásról „Amióta törődnek velünk” Tanfolyam színjátszó-rendezőknek öt év — 4800 lakás Eredmények, tervek a dunaújvárosi építőknél A pontosság olyan foga­lom, amit csak kevés építő­ipari vállalat ismer. A kése­delem okául százféle okot lehet megjelölni, a munka­erőhiánytól az időjárásig. A dunaújvárosi 26. sz. Állami Építőipari Vállalat irattárá­ban viszonylag kevés a sür­gető levél. Legnagyobb, leg­fontosabb munkáikat ha­táridőre, vagy azt megelőzve készítették el. Egy mondatban jellemezve az elmúlt esztendőt: a na­gyon is korlátozott lehetősé­gek körén belül jól gazdál­kodtak. Ami a körön kívül esik , nem az ő hibájuk. Az anyag- és a munkaerő-hiány általános. Hogy emellett is lényegesen jobb eredményt produkáltak a tavalyinál — és nemcsak a statisztikában — az egyedinek mondható. Lakás A lakásépítési feladatok végrehajtása — központi kérdés az építő vállalatok­nál. A legutóbbi években pe­dig a mennyiség mellett a minőségi munkára is foko­zottabb figyelmet kelett for­dítani. Az átvételi jegyző­könyvek tanúsága szerint a dunaújvárosiak az átlagos­nál jobb minőségben adták át a lakásokat: Dunaújváros­ban 489-et, Százhalombattán pedig 120-at. A két városban terven felül készült hat la­kás, ugyancsak terven felüli a szabolcsi negyvenöt ház is. A most kezdődött ötéves tervben a dunaújvárosiak­nak 4800 lakást kell felépí­teniük, több mint kétszeresét, min­t az elmúlt tervidőszak­ban. A „hogyan” kérdésre idéz­zük Simay Pál műszaki igazgató-helyettes válaszát: „Az összes lehetséges mun­kát gépesíteni kívánjuk. A nagy teljesítményű betonke­verők és habarasszivatttyúik mellé újabbakat szerzünk be, és — bár ez nem függ össze szorosa­n a lakásépítéssel — vásárolunk egy új betonszi­­v­attyút is. Ezzel a géppel kapcsolatban igenn jók a ta­pasztalataink, jelenleg a Vasművel közösen üzemel­tetünk egy hasonlót. Tovább­ra is építünk dunaújvárosi és győri panelekből is, és a híresztelésekkel ellentétben el kell modanom, hogy a győri a na­gy szállítási távol­ság ellenére is olcsóbb. Térjünk vissza a „hogyan­ra”. Az új lakásokban néhány helyen­­ egyelőre kísérlet­képpen a filchez hasonló mű­anyaggal borítottuk a padló­zatot. A parkettával sok a probléma, és ez a „faltól­­falig” színes szőnyeg a PALMA gumigyár szerint nagyon tartós. Ez egyelőre kísérlet­, de könnyen lehet, hogy a következő években már gyakorlattá válik”. Gyárak A legnagyobb dicséret Be­­remendért jár. Ha a beremendi üzemet fél évvel a tervezett határidő előtt sikerülne átadni, az a hat hónap alatt pontosan fél­millió dollár importmegtaka­rítást jelent cementben. De nemcsak ez a félmillió dollár indokolja a sietséget, hanem az, hogy a cementet a kikö­tőkből vasúti kocsikon, te­herautókon kell hazaszállí­tani, és ez a munka jelentős kapacitást köt le. A 26-os építők beremendi tevékeny­ségét mind a Beruházási Bank, mind a minisztérium pozitívan értékelte. Százmil­lió forint értékű munkát vé­geztek és már a határidő előtt járnak. Pontosan fél esztendővel. Százhalombattán a Duna­­menti Hőerőmű építkezésén dolgoznak a vállalat szakem­berei. Üzemrészt, utat, la­kást, csatornát építenek. Az erőműnek az ötéves terv vé­gére nyo­lcszáz helyett 1200 megawattnyi energiát kell termelni. Ez a dunaújváro­siaknak 80—90 millió forint értékű munkát jelent az első szakaszban, és öt év alatt ezerkétszáz lakást is kell építeniük. Tervek Sokan vádolják a dumaé­­városi építőket azzal, hogy hiányzik náluk a lokál­patri­otizmus, hogy helyben is lenne elegendő építkezni való, mégis a megyehatáron túl vállalnak munkákat. Ez annyiban igaz, hogy a város­ban is volna elég építkezni­­való, de vannak kiemelt be­ruházások is, amelyek meg­építése fontosabb a rangsor­ban a helyieknél. Egy számot azért érdemes megemlíteni. Míg a megyén kívüli munkák értéke 16 százalékkal nőtt az elmúlt évben, a városon belüli mun­káké 38 százalékkal. A tervek is röviden jel­lemezhetők, legalábbis ami a közeljövő terveit illeti. A­­ gyakorlatilag teljesen saját alapból fedezett műszaki fejlesztéssel — korszerűbbé tenni a kivitelezést, és a termelő beruházások építése mellett az idén felépíteni az ötéves terv első hétszáz la­kását. Reflektorfényben: a minőség Sajtótájékoztató a KERMI munkájáról A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésével — a termelés mennyiségi növe­kedésével párhuzamosan — egyre inkább előtérbe kerül az áruk minőségének kérdé­se. Hazánkban a Kereske­delmi Minőségellenőrző In­tézet végzi a különféle áruk minősítését — több-kevesebb sikerrel. Évente több ezer készterméket kell a KERMI- nek megvizsgálnia. Az intézet eddigi munká­járól, s az elkövetkező fel­adatokról Pintér Gyula fő­osztályvezető tájékoztatta a sajtó munkatársait. A főosz­tályvezető elmondotta, hogy az utóbbi években végbe­ment technikai-műszaki fej­lesztés a minőség javulását eredményezte, de nem min­denütt egyforma mértékben. Iparágankénti csoportosítás­ban vizsgálva a termékeket, az élelmiszeriparban megállapítható, hogy a nagy­mérvű javulás ellenére, még mindig gyakran fordulnak elő kirívó szabálytalansá­gok. A legtöbb kifogás a húsipari termékekkel szem­ben merült fel. A leggyako­ribb panasz a zsír és a hús nem megfelelő aránya. Ez vonatkozik a töltelékárukra is. A fűszerezés is gyakran hagy kívánnivalót maga után. Sok még a jogos kifogás a kenyér ellen is, itt a szab­vány szigorú betartatásától lehet javulást várni. A szá­raztésztaféléket is gyakran éri jogos bírálat, morzsalé­­kosak, nemegyszer az elő­írtnál kevesebb tojást tartal­maznak, s arra is volt példa, hogy emberi fogyasztásra al­kalmatlan, zsizsikes tésztát hoztak fogalomba. A ba­romfiipar munkájában is van még javítani való. A háztartási és vegyipari cikkeknél a kialakuló egész­séges verseny egyöntetűen a fogyasztó javát szolgálja. Javult a mosószerek minő­sége, bővült a választék, s egyes termékeknél csökken­tek az árak is. Ennek elle­nére itt is van javítani való. Egy példa: több ezer mű­anyag flakonos HYPO-t kel­lett kivonni a forgalomból, csomagolási hiányosságok miatt. A fogyasztók által leggyor­sabban — és többségében jogosan — bírált ágazat a ruházati ipar. Termékei sokszor nem érik el a feltüntetett minőséget, nem megfelelő a forma- és színtartás, bolyhosodnak, hi­básak a textíliák. Tömege­sen kerül ki a kereskedelmi forgalomba másod-, harmad­­osztályú, vagy osztályon alu­li áru, első osztályúként. Ki­rívó példáját mutatta be az ilyen „minőségjavításnak” egyik nagy vállalatunk. A felhasznált anyagnak csak 20,8 °/­­-a volt első osztályú, a félkészterméknek 90 száza­léka, míg a készáru már 95 (Folytatás a 3. oldalon.) A dunaújvárosi Vegyesipari Vállalat Patyolat részlegében új, korszerű vegytisztítógépekkel tisztítják a ruhaneműket. Márciusban jön a Bori Új bútortípus Bori — ez az elnevezése a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat legújabb típusú szo­babútorának — már bemu­tatkozott. Az Otthon 1971. ki­állításon nagy sikert aratott, a mintakollekció, akkoriban sokan érdeklődtek a vállalat­nál: mikor kerül az üzletek­be? Ezzel a kérdéssel kerestük fel mi is Pay Attilát, a vál­lalat igazgatóját. — Még ebben az évben 1600 „Bori” garnitúrát gyár­tunk, négy darabból összeál­lítható szekrénnyel, három heverővel, két forgófotellel — válaszolta. Az ár még nincs megállapítva, a szövet árától függ majd. A kárpitozást többféle színben készítjük, többnyire a közepesnél jobb minőségű szövetekből. Valószínű, hogy az új típus kedvelt lesz majd a vásárló­­közönség körében, mivel a húszezer forintos irányár mellett hasonló minőségű lesz mint az üzletekben néha kapható jugoszláv garnitú­rák. Az olcsóbb ár mellett még egy előnye lesz a jugoszláv bútorokkal szemben: terve­zőink fokozottabb mértékben tartották szem előtt a hazai modern lakások méreteit. A vállalat az elmúlt év­ben 34 millió forint értékben gyártott bútorokat, az idei terv forintban ötven millió, típusban pedig a Bors mel­lett az Alba Regia szekrény­sor, valamint az Andrea szekrény. — Sajnos alaposan kinőttük már a jelenlegi telepet. Az új üzem tervei elkészültek — sőt már a makett is megvan — kijelöltük a helyet is, de egyelőre a pénz hiányzik. Februárban kerül sor a banknál hitelkérelmünk el­bírálására. Százhúsz millió forintra lenne szükségünk. Fehérvárról

Next