Fejér Megyei Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

fcíiitSr+SV i«T1 ónrílis 22, • K *' csőkígyónak is két vége van Mirkalicsi II. érdekében 1. A Barátság II. kőolajveze­ték a tervek szerint 1972. vé­gére készül el Kezdetben 3,5 millió, 1975-től 6,5 millió és 1980-t­ól pedig, egy újabb szi­­vattyúállomás beépítésével, már tízmillió tonna szovjet kőolajat szállít majd hazánk­ba. Tehát egy igen jelentős, s energia-felhasználásunk szempontjából létfontosságú beruházásról van szó. Így joggal képzelik sokan, hogy építése zökkenőmentesen ha­lad, illetőleg ha adódik is va­lami probléma, azonnal áthi­dalják. Az építő újságokban meg­jelenő nyilatkozatai azonban jelentős gondokat, problémá­­kat­ sejtetnek. ..A Dunai­­Vas­műtől még egyetlen folyómé­ter csövet sem kaptunk!” „Késik az importcső is” — olvashatjuk, s rácsocso­lko­­zunk, hogyan lehetséges ez? Hol a hiba? A program ter­vezésekor nem mérték fel kellően a csőbeszerzés le­hetőségeit.­ vagy a Vasmű, mint gyártó, nem t­udja félre- S't°ni ka+alezettségeit? E­zek­­re a kérdésekre kértünk vá­laszt a Dunai Vasmű és a Pioniki Irod­­a­­vezetői­ válla­lat illetékes vezetőitől. Az elképzelés reális volt! Megtudtuk, hogy a nagy­szabású beruházást jóváha­gyó 10 101 -es számú GB ha­tározat értelmében a 39 900 tonna szükséges csőmennyi­ségből 3 ezer tonnát (mint­egy 22 ezer folyómétert kite­vő, különleges minőségű 13— 15 milliméter falvastagságú acélcsövet) importból kell beszerezni. A többit pedig a Dunai Krismű gyártja le. Így forintban is jelentős összeget fegy folyóméter import cső, hozzávetőlegesen 4010 forint­tal drágább, mint a hazai gyártmányú­, ugyanakkor nagy mennyiségű devizát ta­karíthatunk meg. Az elképzelés reális volt­ a Vasmű oldaláról is. A jel­­lenleg üzemelő két spirálcső­­gyártó gélf­­alkalmas arra, hogyha Barátság II. vezeték­hez szükséges X 52-es minő­ségű acélból 1109 milim­ét­er külső átmérőjűt, 8 millm­éter falvastagságú csövet gyárt­hassanak. Az építkezés üte­mének megfelelően, adva volt a kapacitás is, amit az Hőn júniusban üzembe lépő NIT-a­s számú zsőgyártógép tév­ébb borít majd.­­ Mindezek­­ellenére a Vas­mű a Hanétság •TT-höz még eryetlen félvérzréter csövet sem zyártatt d° erre vonat­­kozó konkrét megrendelést is rá­­k az elméit napokban. án­­rjUs 11-én kapott Az y­pnVévtelenin felbukka­nó miértekre* a választ meg­keresni, mint. tapas­ztaltuk. nem is olyan egvszerű. viis­­merítík megadni sem köny­­u­tá­r"t­ént akkor nem, ha az objektív nknk mellett bi­zonyos mértékben szubjek­tív tényezők is szerepet ját­szanak. Miről van hát.szó? A*lehetetlenné tett gyártás A Vasmű 1970. márciusá­ban kezdte meg az Algyői Városföld földgázvezetékhez szükséges 609 milliméter külső átmérőjű, 8 milliméter falvastagságú X 52-es minő-­­­ségű acélcsövek gyártását. Mivel ez azonos a Barátság II. vezetékhez szükséges cső­vel, így egyben annak próba­­gyártását is jelentette. A te­repen történő hegesztések során azonban a varratok megrepedtek, elpattantak. A KW a­­Vasipari Kutató In­tézetet kérte fel a csövek vizsgálatára. Az intézet má­jusban kiadott jelentése le­szögezte, hogy a Vasmű által szállított csövek módosított hegesztési technológiával, bá­­zikus elektródával, eseten­ként előmelegítéssel bizton­ságosan hegeszthetők. Mivel a kivitelező­­a csö­vek minőségének további ja­vítása mellett kardoskodott, a Vasmű kérte és megkapta azt­ a lehetőséget, hogy maxi­mum 0,1 százalék vanádium­mal­­ ötvözve, csökkenthesse az acél, szén és mangán tar­talmát. Ezzel a gondok le­szűkültek, viszont továbbra is sok bizonytalansági ténye­ző maradt — az ötvözők aránya kialakításának prob­lémája miatt — az acélgyár­tásban. Például, június 6 és október 10 között 3800 tonna (31,5 ezer folyóméter) csövet tudtak leszállítani. Ehhez 17 ezer tonna acélt kellett gyár­taniuk, holott rendes körül­mények között elegendő lett volna hatezer tonna is így, egy oldalról ez az előnyte­len gyártási körülmény, más oldalról pedig az, hogy a megrendelt októberben már nem engedte meg a vaná­­diummal való ötvözést — a feltételek már teljesíthetet­lenné váltak a Vasmű szá­mára, s további gyártásra nem vállalkozhatott. Megnövek­edett import — hatványozott gondok Az OKGT, mint beruházó, külföldi szállítókhoz fordult, s így az eredetileg 20 kilo­méteres import csőmennyi­­ség több, mint hétszeresére, 168 kilométerre növekedett. , Ez valutában hétszeres, fo­rintban mintegy 60 millió többletet jel­ent. De más kö­vetkezményekkel is jár, illetve járhat ez az elhatározás. A KőfV v­éleménye alapján ed­dig, hozzávetőlegesen négy hónapot csúszott a Barátság­­T. építése. A program sze­rint tavaly öt kilométeres szakaszon kellett volna le­fektetni a csővezetéket, (idén további 170 kilométeren). Ez­zel szemben — ápr­is 15-ig — csupán 1t kilométer ké­szült el. További problémák, akadályok (volt már erre példa: az olasz cég munká­sai sztrájkoltak, s így két hét­ késéssel tudta megkezde­ni a szállítást!) újabb hetek­re, hónapokban vethetik vissza az építést. Ennek ká­rát nem kell különösebben ecsetelni, hiszen — hogy csak ezt említsük — a Barátság II.­­ütemezése szoros kapcso­latban van a fogyasztói igé­nyek alakulásával. S még egy! Már tavaly — éppen a fentiek miatt — sem tudta a Vasmű csőgyár­tógépeinek kapacitását le­kötni. Idén és jövőre is ha­­­­sonló helyzet állhat elő, hi­szen nem mindegy, hogy 134 ezer vagy 276 ezer folyómé­ter csövet gyárt a Barátság TI-höz. Már­pedig ezután csak 134 ezer folyómétert gyárthat — ha az ütemezés­nek megfelelően ki tudja elégíteni *az igényeket. Ed­dig is igyekezett meg­tenni mi­­dent, ezért többek között, ezt bizonyítja az a tény is, hogy ho­zzákezdett *a mint pár jó millió forintba kerülő u­t­as spiráleső gyártó gép építésihez. -----folytatóik — Takács Ferenc mit kapott Sárbogárd és mit épített fel saját erőből az a nyolc község, amelynek vá­lasztópolgárai a jelöléskor ismét bizalmat szavaztak Nagyapataki Imrének. S ami­kor a gyárat „kiszolgáló” me­zőgazdasági üzemekről kez­dünk beszélni, nyomban át­vált a korszerű hústermelés technikai feltételeinek, s a mezőgazdasági kemizálás fontosságának taglalására, s ezzel kapcsolatban a lehető­ségek számbavételére. — Érzékelni környezet gondjait, jelezni ezekből mindazt, ami társadalmi ér­dekeket képvisel, ezt valóban nem lehet másként, iziint is­merni a területet­, ahol él az ember. Ismerni az embereket, a kisebb-nagyobb közössége­ket, s velük együtt töprenge­ni a legjobb megoldá­sokat keresve. E tekintetben valóban mind­egy, hogy gyárkapun kívül, vagy belül jelentkeznek-e a gondok, vagy egyszerűen csak a feladatok. , — Jelölő gyűlésein, ha sza­bad így mondani, alig adtak programot a választói. Mind­össze Hantosról hangzott el kérés a belvízvédelemmel kapcsolatban. Azt jelenti ez, hogy könnyű lesz a képvise­lőnek a dolga a következő négy évben? — Aligha hiszem, hogy könnyű lesz, de nehéznek sem tartom a jövőt. Már csak azért sem, mert azt a prog­ramot, amelyet pártunk X. kongresszusa, s a negyedig ötéves terv számunkra köte­lezően kijelölt, nem fentről kaptuk. Mi magunk dolgoz­tuk ki, itt az üzemben, a já­rásban és a megyében. S eb­ben a többes számban a szó szoros értelmében magamat is ott tudom, bármennyire is szerény közreműködői minő­ségben. Amit pedig az ember sajátjának érez, annak tud­hat, azt nem lehet nehéz megvalósítani. Nem is lesz nehéz — álla­píthatja meg bárki, ha időt szakít, s végignézi a Szabad­­egyházi Szeszipari Vállalat szeszgyárát. Négy-öt évvel ezelőtt még sok volt itt is az úgynevezett hórukk munka. Korszerűtlen volt a világítás az üzemekben. Az évi ezer vagon szén fogadása, feltüze­lése és salakjának eltakarítá­sa sem volt gyerekjáték. De sorolhatnánk tovább mind­azt a gondot, amelyet is maguk mögött tudnak már a gyár­ban. Igaz, több tízmilliót for­dítottak a közvetlen terme­lést segítő beruházásra, s milliókat a munkafeltételek, az üzemegészségügy, s általá­ban a szociális ellátás feltéte­leinek megváltoztatására. A hórukk munka helyett emelővillás targoncák vi­szik az ekodólapokra helye­zett terheket. Szén helyett automatika által irányított Olajkazán szolgáltatja az üzemmenethez és a fűtéshez szükség®­­mennyiséget.­ A gépek­­ it­­asa készülékke­zelésre szorítkozik csupán, s egyre több embernek mind­össze műszerleolvasásból áll a műszakja. Mindehhez ter­mészetesen az ember fejlődé­sére, formálására is szükség volt és lesz a jövőben is. — E tekintetben is igen je­lentős utat tettünk meg. Gyá­runkban egyre több fiatal dolgiz­ik, s egyre nagyobb sz­ázfiban tanulnak az embe­rek. Nálunk a betanított munkás minősítés a szó szo­ros értelmében véve betaní­­tott munkást jelent. Nem kis költséget és energiát igényel az emberek képzése, de meg­kezdtük és foytatjuk a szak-­ munkásnői e­st mindkét for­mában. Az egyik forma a ha­gyományos ipari tanuló kép­zést jlenti, a másik módszer az, hogy a betanított munká­soknak biztosítjuk a szak­munkás képesítés megszer­zését. A szakmunkások között pedig a többszakmásítás, s sokoldalúság az elérhető cél­kitűzés. Sokan vették kézbe a célmúlt években a középis­kolai tankönyveket is, hogy általános műveltségiTM ga­rá­­gításával erősödjenek, s átta­luk atkollektívá. A közel 80 százalékban automatizált termelési felté­telek között csökkentették a munkaidőt. A váltó műszako­soknak heti 42, a többiek szá­mára heti 44 órára. Emellett­­ korszerűsítették a munkás­­szállásokat, a fürdőt és az öl­tözőt, az éttermet és az üze­meket. S most a következő évek egyik nagy feladatának körvonalait rajzolják meg: mintegy­ ­ harminc lakás felépítéséhez szeretnének­­ hozzájárulni öt esztendő alatt. Forintokkal, munkával,­­anyaggal, fuvareszközzel. , Keveredik a tegnapi ered­őjének felfogása a holnapi tennivalókkal. S bár az új­ságíró már becsukta jegyzet­­füzetét, Nagypataki Imre vál­lalati igazgató, nyolc Fejér me­gyei község képviselőjelöltje folytatja. Folytatja a munkát, a tervezést, s tanulmányter­­­vekből, levelekből, nem ri­­t­kán lényegtelennek tűnő be­szélgetésekből érzékeli a je­lent. Hogy jelezhesse holnap, vagy holnapután. A jövő for­málása. v­amennyiünk kö­ntös ügye érdekében. Kátay Antal Könyvszemle A Szépirodalmi két újdonsága A század hazai drámairo­dalma nem bőven buzgó for­rás, s ennek ezer okát taglalj­­ák, taglalják maguk az al­kotók, s az irodalomtörténé­szek. Ezért is, s persze, ma­gukért a művekért is ese­ményszámba megy az a 1*­ kötet, amelyben Németh László drámaírói munkássá­gána­k 1931—1955 között lét­rejött termését fogta össze az Életmű sorozatban a Szép­­irodalmi Könyvkiadó. Két kö­tet — húsz színdarab! Kö­zöttük olyan alkotások, mint a Széchenyi, a Galilei, az Áruló, de olyanok is, ame­lyek a szélesebb közönség előtt szinte ismeretlennek számítanak, így például a Bethlen Kata. Szerettem az­ igazságot — ezt a címet vi­seli a két kötet, s bennük,, időrendi sorrendben követik egymást a darabok. A Bod­­nárné nyitja a sort, s az Apá­czai fejezi be. Az a Bodnárné, amelyet maga a szerző — a drámák elé írt hosszabb be- , vezetőjében — olyan darab­nak jelöl meg, „melyet ma is vállalhatok”. S az az Apá­czai, amely filozofikus mély-­­séged­vet vall a szerző világ- és emberlátásának bonyolult áttételeiről. A darabok idő­rendi egymásutánja szinte kínálja a lehetőséget az ol­vasó számára, hogy fölmér­je: „lírának és matematiká­nak frigyéből”, miként a szer­ző írja, hogyan születtek azok a drámák, amelyek Németh László tolla nyomán korsza­kokat igyekeztek mérlegre helyezni. A kiadó újdonságai közül kiválasztott másik mű szer­zője Ember Mária újsá­gíró­­kén­t jól ismert, szépíróként eddig az OTiban még csak egy* művet jegyzett nevével, az 1968-ban megjelent Magam­nak mesélem című regényt. Mostani, Véletlenek címmel megjelent regénye a korábbi művel azonos forrásból táp­lálkozik; emberek apró, hét­köznapi tetteit, gondolatait veszi sorra, s ezek alapján ad képet a korról, amelyben él­nek, cselekednek. Látszatra semmi "másról nem szól a könyv, mint egy késői, s beteljesületlenül ma­­radt a szerelemről,S ám Dóra és János alakja jóval többet sű­rít magába, mint érzelmek kavargását; az értelem is csatáját vívja. A kötet címe szerint a­ véletlenekről szólt a szerző. Valójában arról írt, hogyan­­ ötvöződnek egyélű sorsukban a társadalmi válto­zások hatásai, ellentmondásos vonásai. (M) R­I­A A L­A­P A Kisztársaság moziban Szerelmem, segíts! Ellenállhatatlan hívás. Csak­hogy e kérés fonákja az, hogy a „modern” férjtől remélt se­gítség — a családi háromszög gyötrő bonyodalmainak meg­oldása ürügyén — mintha a férj megértő segítségét óhaj­taná egy nem szentesített sze­relemhez. A feleség rajongá­sához a nemkívánatos „har­madik” iránt. Férj legyen a talpán — méghozzá szerelmes férj! —, aki ebben gentleman! Alberto Sordi, ismert olasz filmszínész és rendező filmje erre a konfliktusra építi a „Szerelmem, segíts!” cselekmé­nyét. A házaséletről, a házas­­társak érzelmi szabadságáról vallott felvilágosodott­ elveket szembesíti a szerelmes férj maradi ösztöneivel. •­­ Jó alapötlet vígjátékra. Csakhogy. . Sajnos, a film meghamisít­ja az életet. .a házastársi kap­csolatokat, emberi érzelmeket.. Túlságos engedményeket tesz a kispolgári érzelgősség, az édeskés civakodni, a szenti­mentális banalitások is várt­k a hiteles, természetes em­beri megnyilvánulások rová­tj­­ára. A családi háromszög bonyodalmaiból­­ fakadó gro­teszk helyzetekben nem az élet sugallta, apró konfliktu­sokat látjuk, hanem valami­ életidegen, kitalált civako-­ó­dás-lekülés sorozatot. Ilyen édeskés marakodás csak az operettekben találtatik. Sordi filmjének olykor van­nak telitalálatai.A helyzetko­mikumokból időnként ki­pattan egy-egy szatíra-szikra, vagyis sommás „bem­ondás”, sajátos akasztófahumor. Ilyen­kor jóízűen derül a közön­ség. .. Persze, máskor is! A lehetetlenségeken is. Hiszen ez a film a nagyközönségnek készült, s meggyőződésem, hogy közönségsikerre tarthat számot. Igaz, lehet szórakozni úgy is, hogy elhisszük­­ a lehe­tetlent. De mennyivel több lenne ez a vígjáték, ha nem­csak nevetgélhetnénk furcsa­ságain, hanem kinevethetnék a házastársi morál valóban létező és jellemző fonáksá­gait. Tévedés ne essék: nem ,a/. alapötletet ír családi há­­romszög létezését, annak ko­mikus gyötrelmeit­ kérdője­lezem meg. Nem is tehet­ném, hiszen a mozinézők többsége számára sem csupán filmtéma es.­ Inkább az ábrá­zolás hogyan lát, kitalál­tsá­gát, álmegoldásait­, álkonflik­­tusait találom életidegennek. A Szerelmem, segíts! című film alapötletéből vérbeli sza­tirikus vígjátékot készíthe­tett volna az olasz rendező, ha nem látja oly könnyen „objektíven” át a történetet. Ha jobban hisz az élet­ su­gallta helyzetek komikumá­ban, mint a maga szentimen­­tális kitalálásaiban. A férj kissé hosszúra nyúj­tott birkatürelmű vesszőfu­tásában — a komédiázás mes­­terkéltsége ellenére — kitű­nő színészi alakítással örven­deztetett­ meg Monica Vitti. Mellette a pálma, rajyogó kénéiért, a világhírű opera­tőré Carlo di Palma-é. Sordi szintén közkedvelt, tehetsé­ges színész, de ezúttal önsaj­­náltató érzelgőssége rontotta mind saját alakításának,mind filmjének hitelét.. A közönség, ha jól szóra­­­kozott a fűmen, ne róla fel­­,a cikkíró bűnéül az ..akadé­­ékoskodást” a fűm és néző családias kettesét nem való szándékom ..harmadikként” megzavarni Csakhogy tarto­zunk az igazságnak — így a­­ filmművészetnek — ennyi őszinteséggel. Balogh Ödön - 5 Épül hazánk — épül megyénk . Göd, 400 kV-os­­ transzformátorállomás A transzformátort 1885-ben sza­­badalmaztatta három magyar mérnök: Déri, Bláthy és Zipper­­nowsky* .Jelentősége a villamos ener­giák nagy távolságra történő szállításánál, illetve fogadásánál van. Minél magasabb feszültsé­­gen történik az áram szállítása, annál kisebbek a szállítási vesz­­teségek. A nagy távolságról ér­kező áram feszültsége több száz­ezer volt lehet, így azonban az közvetlenül nem használható, ezért a fogadó transzformátor­állomáson a feszültséget a szük­séges mértékre lecsökkentik. A Szovjetunióból importált villamos energia, a határtól 2­4 kilométer hosszú 400 kilovoltos távvezetéken áramlik Gödre A távvezeték építését, 2007-ben kezdték el és G%-ban fejezték be. Ez az első magyar 400 kilovol­tos távvezeték, amely lehetővé teszi hogy a Szovjetunióból vil­lamos energiát importáljunk, t­í­z import villamos energia ROO TVTV- os értékű hőerőművet pótol.) A távvezetékkel szinte egyidős­ben épült fel a gödi 400 kV-os transzformátorállomás 426 mil­lió forintnyi költséggel. Az állomás tervezett kapacitá­sa 1000 KVA. 1000 óta fogadja és szétosztja a Szovjetunióból ér­­'"'kez­ő villamos energiát. Az állo­más­ az idén lesz teljesen ké­sz, szintén elkészülnek még a 160 MVA tartalék transzformátor és a hozzá­­tartózó segédberendezé- s sek is- Résztet a gödi 400 kilovoltos transzformátorállomásból. (MTI fotó : KS)

Next