Fejér Megyei Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
5 Kossuth rádió 8.16: Keringők. 8.24: Mese Szaltán cárról. Négyfelvonásos opera - előjátékkal. 11.19: Az élő sejt titkai (ism.) 11.44: Ipolymenti népzene II. rész (ism.) 12.30: Melódiákoktól. 13.40: Csak műhiba? 14.00: Matuz István fuvolázik. 14.29: A magyar nyelv hete. 14.34: Öt penny. Részletek Stevens zenés játékából. 15.10: A mi környékünk. 16.05: Népdalcsokor. 16.40: Gorkij Leninről. 17.15: Operacsillagok — operaslágerek. 17.45: T. Választó. 18.13: Magnósok, figyelem. (ism.) 19.25: A magyar nyelv hete. 19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. Közben: kb. 20.25: Láttuk, hallottuk. Kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb.: 21.30: László Annie, Jákó Vera és Bojtor Imre nótákat énekel. 22.20: Beszélgessünk zenéről. 22.40: A hazai társadalomkutatás tapasztalatairól. 23.00: Gigliona Cinquetti és Szécsi Pál énekel, Al Hirt trombitál. 23.15: Mendelssohn műveiből. 0.10: Honthy Hanna és Baksay Árpád énekel. Petőfi rádió 8.05: Tatjana Nyikolajevna, Sosztakovics prelúdiumokat és fugákat zongorázik. 8.33: Deák Tamás táncdalaiból. 8.45: Külpolitikai figyelő (ism.) 8.58: Nevetni — nem kívánatos? (ism.) 11.50: Magánvélemény közügyekben. 12.00: Könnyűzenei híradó (ism.) 12.33: András Béla feldolg.: XVIII. századi magyar dalok. 12.45: Miskolci stúdiónk jelentkezik. 13.03: Zenekari muzsika. 14.00: Ifjúsági randevú kettőtől-hatig . . . 18.10: Írtam mérgemben . . . Vidám műsor Gádor Béla írásaiból (ism.). 18.50: Kodály-kórusok. 19.00: Új könyvek, (ism.) 19.03: Énekóra. Vidám kisopera, (ism.) 19.34: Vendégségben: dr. Beresztóczy Miklós címzetes prépostnál. 20.25: Könnyűzene Horváth Jenő szerzeményeiből. 20.40: Zalka Máté születésének 75. évfordulóján. 21.30: Ravel: Valses nobles et sentimentales. 21.45: A művelődéspolitikai műsor. 22.00: Nóták. 22.40: Operafelvételek a század első feléből. 23.15: Szimfonikus könnyűzene. URH 18.10: Hanglemezparádé. 18.55: Kursz Russzkovo Jazuka Nyelvvizsga előkészítő III. fejezet 34. lecke. 19.10: Dalok. 19.28: Gazdasági könyvespolc (ism.). 19.38: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. 19.48: Vígopera-est. 20.54: A dzsessz kedvelőinek. 21.37: Hangfelvételek — felsőfokon. Rádióműsor Televízióműsor Budapest 8.10: Iskola-tv. Magyar irodalom (ált. isk. 6. o.) 9.00: Olvasás (ált. isk. 4. o.) 9.55: Magyar nyelvtan (ált. isk. 5. o.) 11.05: Kémia (ált. isk. 8. o.) 13.10: Magyar irodalom (ism.) 14.00: Olvasás (ism. 14.55: Magyar nyelvtan (ism.) 15.50: Kémia (ism.) 17.33: Hírek. 17.40: Óvodások filmműsora. 18.00: Péntektől hétfőg. Riportműsor. 18.40: Én vagyok a legboldogabb anya a világon. Dokumentumfilm. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv híradó. 20.00: Minden kilométerkőnél. 3. rész. A zenélő óra. 21.15: Költők Leninről. 21.35: Sanzonról sanzonra. 21.55: Tv híradó — 2. kiadás. Osztrák tv I. 18.00: Olasz nyelvlecke. 18.20: Jó éjszakát gyerekek. 18.25: Sportmozaik. 19.16: Az ORF ma este. 19.30-I Tv híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: A házibarát. Komédia. 21.45: A könyvek világa (18. rész) 22.45: Tv híradó. Osztrák tv II. 18.30: Iskolatelevízió. 19.00: Kontakt. 19.30: Tv híradó. 20.00: Az ORF ma este. 20.06: Sporthírek. 20.10: Aktuális események képekben. 20.15: Veszélyes szerelem. 21.40: Tv híradó. 22.10: Sportmozaik. Pozsonyi tv 16.30: Hírek. 16.35: Fizika. 17.00: Nemzetközi tudományos és műszaki magazin. 17.30: Publicisztikai riportműsor. 18.25: Vásári pillanatok. 18.40: Öt perc önmagunknak. 19.00: Tv híradó. 19.25: A tv híradó melléklete. 19.30: Helyszíni közvetítés a lipniki Polygrafia üzemből. 20.00: Lenini album. Tv-dokumentumfilm. 20.60: Kockázat. Lengyel tv-sorozat 9. rész. 21.25: Tv híradó. 21.45: A jégkorongozás hírei. Jugoszláv tv 16.45: Magyar nyelvű tv-krónika. 17.00: Beszélgetéshez és elgondolkodáshoz. 17.40: A kék sirály csapata. 18.30: A szerelem elment a 33-mal és 45-el. 19.00: Enciklopédia: építészet. 19.20: Egy egész élet egy év alatt. (ism.) 20.35: Fényszórók. 21.35: Törhetetlenek. Gyermekváros Karlovy Vary mellett Kisfiúk, kisleányok, — nevelőikkel együtt — beköltöztek a Csehszlovák Köztársaság legfiatalabb községének első házaiba. A Karlovy Vary melletti Doubi-ban befejezéshez közeledik az első gyermekváros kiépítése és még ebben az évben minden házba beköltözhetnek a kis lakók. Száz elhagyott gyermek' talál itt'testvérkékre, gondozó anyukákra, kap szobasarkot és játékokat. Családi házacskák A pszichikai kutatások eredményei azt mutatják, hogy a gyermeknevelés a családi körben a legjobb. Sajnos, még mindig sok olyan gyermek van, aki különböző okok miatt elvesztette a szerető anyai gondoskodást, sőt olyan is akad, aki soha meg sem ismerte. A csehszlovák közvélemény éppen ezért nagy lelkesedéssel fogadta az egyik prágai kórház orvosának, dr. Jiry Dunovszky-nak ötletét, hogy — osztrák mintára — építsenek úgynevezett S. O. S. — Gyermekvárost, amelyben a gyermekgondozás legjobban megközelítheti a családi körben való nevelést. A Gyermekváros néhány családi házacskából áll. Mindegyikben egy „anyuka” lakik, különböző korú gyermekekkel. Egyegy ilyen kis család azonbannem különül el a többitől, hanem a tágasabb közösség tagja marad. A fiúk és lányok a gyermekvárosi iskolát látogatják. Ez a kis Gyermekváros — lényegében kis község — semmiben nem különbözik a többi csehszlovákiai falutól. Van kastélya, iskolája, községi tanácsa, kultúrotthona, mozija és néhány üzleteárosa kiépült, bankszámlát nyitott, amelyre az egész országból érkeztek a pénzadományok. Adakoztak magánszemélyek és közösségek is; az összegyűlt pénz hamarosan túlhaladta az egyetlen városka felépítéséhez szükséges összeget. Az építkezési költséget csökkentette az önkéntes építők segítsége. Felajánlották munkájukat a katonák, a népi milícia tagjai, a gyári dolgozók és a diákok, örvendetes, hogy a bankszámla mind a mai napig állandóan növekszik. Sokasodó városkák Doubi-ban felépítették az első S. O. S. Gyermekvárost; ez az első, de nem az utolsó Gyermekvárosa Csehszlovákiának. Tavasszal megkezdik a második Gyermekváros felépítését Chvalcovban. A Brno melletti Gyermekváros alapkövét is mostanában fektették le. Szlovákiában 24 családi házacska épül a Gyermekvárosban 400 kisfiú és kislány befogadására. Lesz iskolája, tornaterme, klubja, egészségügyi központja és sok sok „szobasarka”, rengeteg játékkal. És az „anyukák” szeretete gondosan vigyáz majd az otthonra talált kicsinyekre. A Gyermekváros bankszámlája Az a két évvel ezelőtt elindított mozgalom, amelynek segítségével Csehszlovákia első ilyen S. O. S. Gyermekvá HorlAP A „NYSA“ és a „POLSKI FIAT“ keresztezése A lengyel országutakon új típusú mikrobuszok, furgonok és mentőkocsik tűntek fel, amelyeken könnyűszerrel fel lehet ismerni a Polski Fiat egyes elemeit: a fényszórókat, villanófényes irányjelző- lámpákat, stb. Ezek az első „tagjai” a ma még nem túl népes lengyel szállítókocsicsaládnak, amely a Nysa—40 nevet kapta. Az új típusú kocsikat két üzem, a nysai Szállítókocsik Gyára és a lublini Tehergépkocsi gyár kooperációja keretében állították elő, tekintettel a hazai és a külföldi piac szükségleteire egyaránt. Az új Nysacsalád mindegyik modellje elsőkerékmeghajtású. Figyelmet érdemel az új vonalú, tetszetős kocsiszekrény, az 1300-tól 1800 kg-ig terjedő teherbírás (az eddigi Nysák teherbírása 850 kg volt). Az új Nysa hűtőkocsi változatában nagy teljesítményű aggregátok biztosítják az alacsony hőmérsékletet; a mikrobusz változat 17 személy szállítására alkalmas; a mentőkocsiban pedig egyes egyszerűbb műtétek is elvégezhetők. A modernizált Nysához felhasználták a Polski Fiat számos alszerelvényét, javították a felfüggesztést, új fűtési és szellőzési rendszert alkalmaztak. Érdekes újítás a botváltós, új rendszerű sebességváltóház is. A Nap mágneses „párjai” új módszert kezdeményeztek a magyar csillagászok az úgynevezett mágneses napciklus kutatásában. Az utóbbi időben nemcsak a tudomány, hanem a nagyközönség érdeklődése is egyre erősebben fordul a Nap felé. Alig akad valaki, aki ne hallott volna a naptevékenységről, az egymást váltó maximumokról és minimumokról, s arról, hogy a napfoltok mágneses iránya meghatározott időszakonként, 11, illetve 22 évenként megfordul. Ennek az utóbbi jelenségnek az okát még nem sikerült feltárni. Gazdagíthatná az eddigi ismereteket, ha ilyesféle jelenségeket más csillagokon is meg lehetne figyelni. Ez azonban igen nehéz feladat. A távolságok irdatlanul nagyok, más csillagok inten csak pontoknak látszanak, s a megfigyelés csak nagyon távoli jövőben hozhatna eredményt, legalábbis az időszakosság felismerésében. E nehézségeket a világ különböző részein kidolgozott számos módszer közül egyikkel sem lehetett eddig áthidalni. Éppen ezért fontos az új magyar módszer, amely a változó fényű csillagok megfigyelésére, erre a Magyarországon igen intenzív kutatásra épül. A változó fényű csillagok többnyire kettős csillagok, vagyis két olyan csillag társulásai, amelyek kisebb-nagyobb sebességgel egymás körül keringenek. A párt alkotó két csillag fényessége többnyire nem azonos, és így — amennyiben keringési síkjuk a Föld felé néz, — az együttesükről érkező fény gyengül, ha a sötétebb csillag többé-kevésbé eltakarja előlünk a fényesebbet, és erősödik, amikor a takarás véget ér. Feltűnt azonban, hogy a takarás kezdetének és végének időpontja általában nem a kiszámított ,,menetrend” szerint következik be a földi megfigyelők előtt. Az ilyen eltéréseket csak a fényesebb csillag légkörében bekövetkező fénytörés mértékének változása okozhatja, annak pedig nemigen lehet, más oka, mint a légkör kiterjedésének változása, kitágulása, illetve összehúzódása. Ez, pedig aligha vezethető vissza másra, mint, a mágnesség gyengülésére vagy erősödésére. A Földről viszonylag jól megfigyelhető fényváltozásokból tehát a mágnesség változására lehet visszakövetkeztetni. Mivel pedig egyes esetekben ezek a kettős csillagok még földi mértékkel mérve is igen gyorsan keringenek egymás körül, viszonylag rövid idő alatt sok ilyen adatot lehetne összegyűjteni, s így hamarosan megmutatkozhat — ha egyáltalán létezik — egy olyan időszakosság, amelynek jellegéből újabb adalékokat, lehet majd szerezni a mi Napunk jobb megismeréséhez is. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: BENKŐ KAROLT Kiadja: a Fejér megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SÓGORKA BÉLA Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 10. Telefonok: Titkárság, panaszfelvétel: 15-84 Ipargazdasági rovat: 21-69 Belpolitikai rovat: 15-83 és 25-91 Mezőgazdasági rovat, sport és fotó: 25-90 Szerkesztők: 25-32 Kiadóhivatal: Székesfehérvár, Március 15. és Velinszky László utca sarok Telefon: 25-21 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj egy hóra 30 forint Index: 25 056 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehérvár Csütörtök, 1971. április 22. Géppel rázzák a fát A gyümölcstermelő országokban világszerte probléma a kézi munkaerő hiánya. A beérett gyümölcs leszedése nagy munkával jár, nem beszélve arról, hogy eléggé költséges. A csonthéjas gyümölcsök betakarítása hazánkban a jövőben színtén, csak géppel oldható meg. Ezzel kapcsolatban a Kertészeti Kutató Intézetben érdekes kísérletsorozatra került sor. Arról van szó, hogy a jövőben a fákat géppel rázzák majd. A beérett gyümölcs ugyanis a mechanikai hatás nyomán lehull a fáról, de természetesen nem a földre kerül, hanem egy úgynenevezett gyűjtőernyőbe. A munka aránylag igen egyszerű: a gépet a fa alá zóják, néhány mozdulattal ráerősítik a törzsre, majd 12—25 másodpercen keresztül megindítják a vibrátort, amely rezgésbe hozza a fár *k minden ágát. A gyümölcsök egymás után hullanak le, így a betakarítás ideje lényegesen lerövidül. A kérdés azonban korántsem ilyen egyszerű. A kutatóknak például gondot okoz az érés idejének helyes megválasztása. Nem mindegy ugyanis, hogy mikor rázhött meg géppel a fát. Ha a gyümölcs még nem érett be eléggé, vagy tllságosan érett, akkor nem érhetoek pi fást. A még '/ö’-i gWirv»J'ug Uffvani« nem válik el az áeruktól, a mi érett cseresznye és meggy pedig «őrülten „érkezik” le a gyüjtőernyőbe. Nem vitás az sem, hogy a kézzel szedett gyümölcs kevesebb sérülést szenved. a k»it«*ek azokban felhívták a figyelmet arra, hogy a konzervipari felhasználásra kerülő fajták egy részénél lényegében nincs szükség a gondos kézi szedésre, elég ha megfrlető teljesítményű gépet alkalmaznak. A szovjet űrhajók negyedik nemzedéke A szovjet űrkutatás csakúgy saját, előre kitűzött és megfontolt, jól átgondolt programját hajtja végre következetesen, mint az amerikai űrtechnika. Már 1963 óta ismeretes, hogy a Szovjetunió szakemberei a Föld körül létesítendő űrállomások megvalósítását helyezték programjuk előterébe — a Hold és a bolygók műszeres távol-felderítőkkel történő kutatása mellett. Az űrállomás-program megvalósítását előirányzó döntés a következő főbb szempontokból indult ki: — a Föld és kozmikus környezete közötti kapcsolatok, valamint a földfelszín geológiai, geofizikai, továbbá a légkör kutatása szempontjából az űrállomás-program ígérkezik a leggyümölcsözőbbnek , miközben a szerzett tapasztalatok az idegen égitestek emberrel történő felkeresésével járó kockázatot is minimálisra képesek csökkenteni. Fontos szerep jutott az űrállomások melletti döntésben a várható népgazdasági haszonnak is. Szovjet szakemberek nemrégiben mutatták ki, hogy egy komplex, emberlakta űrállomás valamennyi költsége megtérül egyetlen olyan adatgyűjtési program eredményeként, amely mintegy magyarországnyi terület csapadékviszonyainak feltérképezése alapján végzett növénygazdálkodással az adott területen az éves terméshozamot egyetlen százalékkal megnöveli! És ez csupán egyetlen tevékenység a sok más feladat ellátása mellett. Az űrállomás-program kidolgozása és elfogadása után természetesen e célkitűzés megvalósításának szolgálatába állították a fejlesztés irányait is. Ennek szellemében született meg a Szojuzprogram keretében a szovjet űrhajók harmadik nemzedéke, amelyek az űrállomások létesítésével és működtetésével kapcsolatos bonyolult kérdéscsoport tanulmányozására, a felmerülő problémák tisztázására hivatottak. A Szojuz-program keretében az űrállomások létesítésével eddig a következő főbb feladatokat oldották meg, illetőleg tisztázták: 1. 1969 januárjában a Szojuz—4 és —5 először hajtott végre embert szállító űrhajókkal összekapcsolást. Ugyanakkor két űrhajós, Hrunov és Jeliszejev első ízben szállt át egyik űrhajóból a másikba, az űrhajótól független életfeltételeket biztosító speciális öltözékben, szkafanderben. Ezzel tisztázták az összekapcsolás és a mentés technikáját. 2. 1969 őszén a következő három Szojuz-űrhajó kötelékrepülése tisztázta a csoportos manőverezés feltételeit és lehetőségeit. Ugyanezen repülés során került sor a világűrben az első hegesztésre, amely az űrállomások létesítése során igen fontos technológiai lépés lesz. 3. 1970- ben a Szojuz—9 két űrhajósa 424 órás világűrutazásával a huzamos űrbéli tartózkodás feltételeinek és következményeinek tisztázását segítette Noha az elvégzett feladatok önmagukban is jelentősek, mégis csak bizonyos — összekapcsolási-manőverezési, élettani — feltételeket tisztáztak. Ahhoz, hogy űrállomás huzamosan működhessen, ezeken túlmenően szükség van olyan műszerekre és egyéb felszerelési tárgyakra, amelyek lehetővé teszik, hogy az űrállomáson tartózkodó emberek konkrét, és hasznos tudományos, vagy gyakorlati feladatokat oldjanak meg. Ennek érdekében bizonyos műszereket már korábban kis próbáltak a Kozmosz mesterséges holdakkal, majd azok tökéletesített változatait az űrben, természetes körülmények között a Szojuz-űrhajók utasai is kipróbálták. Mindezen tevékenységek együttes sikere megalapozza A. Filipcsenkó űrhajós-ezredesnek azt a közelmúltban, hazánkban történt látogatása alkalmával tett kijelentését, hogy a szovjet űrkutatás közvetlen közeli tervei között szerepel az első kísérleti orbitális űrállomás létrehozása. Ezen az úton jelent továbblépést a Szaljut tudományos űrállomás 1970. április 19-én történt felbocsátása. Noha ezzel kapcsolatban a külföldi, sajtóban máris különféle találgatások láttak napvilágot, célszerű mértéktartó álláspontra helyezkedni. A korábbiakban már érzékeltettük, hogy milyen bonyolult feladattal is állunk szemben, s ez mindenképpen indokolja a körültekintő, lépésről lépésre történő megvalósítást, az egyes lépések gondos, gyakran ismételt ellenőrzését. Már a Szojuz-sorozat keretében tapasztalhattuk, hogy a leendő űrhajót ember nélkül, többszörösen ellenőrizték a világűrben. Nem lehetetlen, hogy a Szaljut a Szojuzokat követő, negyedik szovjet űrhajónemzedék, amely építőeleme lesz az első szovjet orbitális űrállomásoknak. Sinka József Tudományos kommentátorunk Irja: Burgonya — kétszáz éve A XVIII. században számos új növény terjedt el hazánkban. Ennek a századnak második feléig alig termeltek mást, mint gabonafélét. Közülük első helyen az őszi vetésű búza állt, és az uradalmakban a saját népük ellátására szép eredménnyel műveit „kétszeres” vagyis a búza és a rozs keveréke. Legtöbbször szépen fizetett az őszi rozs is. A tavasziak között a búza háttérbe szorult a zab és az árpa mellett. Az uradalmak hosszabb-rövidebb ideig kölessel és pohánkával is kísérleteztek, igen változó eredménnyel. Lent és kendert csak a házi szükségletek fedezésére, kis mennyiségben, kertszerűen műveltek. A XVIII. században azonban elterjedt Magyarországon a burgonya, a dohárty, a tengeri, a paprika művelése, és ezzel elkezdődött a magyar gazdálkodás átalakulása. A burgonya nyugatról került hozzánk, nem minden viszontagság nélkül. A nagy uradalmakban sehol sem termelték meg a burgonyát, amikor a kukorica a parasztság körében már országszerte nagy kedveltségnek örvendett. Mint „törökbúza” neve is mutatja, Törökországból került hozzánk, s először inkább a déli részeken honosodott meg. Debrecenben már 1715-ben is rendszeresen termelték, a gödöllői uradalomban azonban még húsz esztendővel később is csak kerti vetemény. Terjeszkedésében a legviszontagságosabb utat a dohánytermelés tette meg. Pozsony és Zemplén megye még a század közepén is tilalmazta a dohányzást, tűzrendészeti okokból. Komárom megye a dohány ültetését még 1703-ban megtiltotta.