Fejér Megyei Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
Szombat, 1971. május 1. ÜNNEP AZ ERDŐBEN Kiváló szinten a megyei fa- és vadgazdaság Tegnap délelőtt a Mezőtöréki Erdő- és Vadgazdaság sárosdi erdészetében — természetes környezetiben — zajlott le az az ünnepség, ahol Markovics László erdőmérnök-igazgató tájékoztatta munkatársait, dőlgőzést az 1970. évben végzett munkáról, azokról a termelési és fejlesztési sikerekről, melyek együttesen a kiváló vállalati rangot jelenítette számukra. Az ágazatonkénti terveket becsületesein túlteljesítették; a csemetetermelésii értékük 117, és az erre fordított költségiek 118 százalékra alakult. Tervein felül sikerült az árbevétel, kedvezőek voltak az exportszállításaik. A favágatási programot 8 cezer köbméternen toldották meg, mert népgazdasági igény volt, de a kitermelendő fajtömeg mennyiségét majd az üzemtervi előírássaiknak megfelelő szinten, hozzávetőlegesen évi 45 ezer köbméter bruttó termelésen tartják. Ipari faildhozaitalis tervüket 1 százalékkal fejelték meg. A többi között 50 ezer négyzetméter parkettást gyártott üzemük, amiért az ünnepi termelésizamácskozás nyilvánossága előtt is dicséretben részesítették ipari dolgozóikat. Vadgazdálkodási ágazatuk eredményei szintén országos jelemtőségűek. A szakminisztérium támogatásával és jóváhagyásával tető alá került a kontinens legkorszerűbb fácán-, fogoly- és vadkacsatenyésztő telepük Sopanya- Kispasztán. Tervteljesítéseik, eredményeik létrehozásának hátterében mérnökeik, technikusaik, általános szakembereik és dolgozóik szocialista brigádmozgalma áll A múlt évii szorgalom alapján a 22 brigádból 14 nyerte el a szocialista címet. Negyvenhatan Kiváló Dolgozó kitüntetésüket vették át. Szendrei Ernő MÉM osztályvezető a szakminiszter és a MEDOSZ elnöksége által adományozott elismerő oklevelét nyújtotta át a termelési tanácskozáson. (Pdf) A boldogulás etikája hogyan élünk? — ősrégi * * és valószínűleg örök kérdés ez. A válaszok azonban nemhogy koránként, de még egyidőben is felettébb különbözők, s nem is feltétlenül őszinték. Amit nem is lehet zokon venni, hiszen anynyi minden befolyásolhatja a válaszadót. Egy azonban bizonyos. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt alig-alig emlegettük, jószerével számom se tartottuk, hogy ez, meg amaz hogyan él, talán a magunk boldogulására is kevesebb gondot vetettünk. Pedig akkor is akadt, hogy úgy mondjuk, tollasodó ember. Igaz, sokkal kevesebb, mint manapság, és az a kevés is kevésbé tűnt fel. Mert ugyan mit is alánlhatott? Legfeljebb épített egy kis házast, vagy vett egy jobb lakást és belebújt, ha meg nem, hát elszórakozta a pénzt. Ma másképpen van. Először is mind többen, és többen kérésinek városban is, faluhelyen is, munkás- és parasztcsaládok, iparosok, értelmiségi foglalkozásúak, tehát mindenféle társadalmi réteghez tartozóik olyan pénzt, hogy a gondtalanabb, vagy — számosabb esetben — nagyon is beosztott életvitel mellett, már egyébre, különösebb, ha úgy tetszik, feltűnőbb kedvtelésre is futna belőle, olyasmire, ami kisebb-nagyobb mértékben a luxus látszatát kelti. Természetesen, továbbra is a lakás, a ház áll az első helyen, azzal a különbséggel, hogy az építkezők — tehetségük és ízlésük szerint — sok esetben már nem csupán fedelet akarnak a fejük fölé húzni, hanem szebbet, tágasabbat igyekeznek okaefeozni. Évről évre több városi lakos hétvégi telekkel, házzal esetleg nyaralóval „tűnik fe", az autósok száma köziben már évi 40—50 ezerrel növekszik, nem kevesen költséges külföldi utakat tesznek, sokan drága ruhákban, elegáns szórakozóhelyeken mutogatják magukat és — ha nem is nagy számban — akadnak olyanok is, akiknek márdi erre, vagy megközelítőleg mindenre van módjuk, tehetségük. Mindez, mondanunk sem kell, nemhogy nem bűn, hanem többé-k kevésbé államilag ösztönzött dolog, hiszen azért vannak építőanyagipari, meg építő vállalataink, hogy maguk az állampolgárok is — le-tg főleg minél többen — építkezzenek, helyesnek tartjuk az üdülőhelyi parcellák kialakítását, hivatalosan támogatjuk az automobilizmust, s a tatai boltokban, szalonokban pompás ruhákat, sőt ékszereket kínálnak a vevőnek, az utazási irodák pedig jobbnál jobb külföldi utakra csábítanak. Hogy a jó italoknak, szívnivalóoinak és az ínyenc falatoknak is akad elég reklámja, nem is említjük, hiszen furcsa mód, nálunk sohasem szólták meg igazán azt, aki az effélére költött mértéktelenül, sokkal gyakrabban azt, aki esetleg hosszú évekig szívósan takarékoskelva jutott házhoz, autóhoz, vagy, mondjuk, egy vitorláshajóhoz. Egyáltalán, nálunk sokkal többet beszélnek az embereik — és a leghangosabban nem feltétlenül a legjobb szándékúak — arról, amit ez, meg az a család vesz, épít stb., mint arról, amivel a gyarapodásához az alapot megteremti, a szorgalmáról a kitartásáról az átlagosnál talán jóval több munkájáról vagy a tehetségéről Azaz, hogy hallani a dolog eme oldaláról is, de a legtöbbször olyasmit, hogy így meg úgy ügyeskedett, ha ugyan nem csalt, lopott, szélhámoskodott , at lehetséges lenne. “s hogy az említett soksok egyéni, családi gyarapodás csupa hamisságra, vagy éppen becstelenségre épül? Ezt a nyitottszemű, tárgyilagosan gondolkodó ember nem állíthatja Éppen ellenkezőleg, elismeréssel szól arról a kemény és — ne restelljük kimondani — verejtélkes munkáról, ami a gyarapodást sokaknál lehetővé tette. Hogy a sok és eredményes munka nem minden esetben részesül a megillető és a mi viszonyaink között megérdemelt anyagi elismerésben — az is nyilvánvaló. De az nem kevésbé, hogy a végzett munka igazságosabb és arányosabb elismerése és jutalmazása irányában haladunk — hozzátehetjük: — előre. Igaz, az sem titok, hogy akadnak nem a szó jó értelmében. „ügyesek”, akik igazi, vagy elégséges ellenérték nélkül, azaz a társadalom, mindnyájunk kárára, jutottak és jutnak hozzá az irigyelt anyagi javakhoz. Nem az a hiba, ha érzékenyen reagálunk erre — csupán az, ha minduntalan rémeket látunk —, de még fontosabb: olyan irányba fejlődik gazdaságunk, hogy határozottabban képes jutalmazni a társadalmilag hasznosait, méltánylás nélkül hagyná a haszontalant és kivetni magából a károsat! Rendkívül fontos, hogy ez a reagáló és cselekvőképességűn.t. tökéletesedjék.. Ahogy a gazdaságirányítás új módszerei számos hibát — és hibás gazdasági ténykedést — most könnyebben felszínre hoznak, és ez jó í, úgy leplezi le a fejlődő, demokratikus vonásaiban erősödő közgondolkozás az olyan magatartást, amely szemben áll szocialista elveinkkel, az egyéni boldogulás szocialista erkölcsi normáival. Az esetek, a viszonylatok, az élet fordulatai lehetnek bonyolultak, nem könnyen áttekinthetők, helyes ítéletünk alapja azonban egyszerű, magától értetődő. „Mi azt valljuk és hirdetjük — mondotta Kádár János a kőbányai munnkásgyűlésen —, hogy az emberek joggal gondolhatnak önmagukra, családjukra, hozzátartozóikra; s a természet törvénye az, hogy keressék a boldogságot önmaguk, családjuk számára, de ennek igazi útja csak a néppel a közösséggel, az összes dolgozóval való együttes felemelkedés lehet, s nem történhet a közösség rovására.” Aki kiemelkedő odaadással, nagy hozzáértéssel különös tehetséggel dolgozik, vagy olyan szerencsés adottságú ember, hogy mindezt együttvéve is el lehet mondani róla, az sok, igen sok hasznot tud hajtani a közösségnek, mindnyájunknak, é és akkor megérdemli hogy többet is kapjon, hogy „könynyebben” boldoguljon, ha ezt könnyű boldogulásnak lehet nevezni És mennél inkább képes és hajlamos a társadalom arra, hogy ilyen következetességgel jutalmazzon, annál többen állnak be a sorba, keményen megdolgozni önnön boldogulásukért és mindnyájunk boldogulásálért. b. j. HÍRLAP A mezőfalvi bizonyítvány: kiváló Tizennégy milliót érő kongresszusi verseny Április 30-án, pénteken délután bensőséges ünnepségen nyújtották át a Mezőfalvi Állami Gazdaság dolgozóinak a Kiváló Vállalat kitüntetést. Zángó Zoltán, a gazdaság igazgatója köszöntötte ez alkalommal a kollektíva tagjait. Hozamarc Nem nyújthatunk teljes képet a gazdaságról, csak érinthetjük az évközi „feleletet”, amire kiállították számukra a „kiváló” bizonyítványt Kezdjük a hozamokkal. Tavalyelőtt lépték át a bűvös százmilliós hozamértéket a növénytermelési üzemágban, tavaly már 114 millió volt ez a szám. Az emelkedés 6,3 százalék. Tíz százalékkal adott többet 1969-hez képest az állattenyésztési ágazat, pontosan 82 712 000 forintot Ha összesítjük a számokat, kiderül, hogy gazdasági szinten 6,8 százalékkal emelték a hozamot Búzából 19 mázsa volt az átlag, kukoricából 33,7 mázsát takarítottak be. (Hol van ettől még csak a megyei átlag is?!) A sertéstenyésztés hét és fél millió forint nyereséget ért el Fejlesztés Nincsen bővített újratermelés fejlesztés, beruházás nélkül. Tavaly erre a célra majdnem 30 millió forintot költöttek. Csak a főbb számokat: építésre 11,6, gépi és technológiai felszerelésekre 13 millió forint tellett. Gondot fordítottak az utak karbantartására, újak létesítésére, sok pénzt vitt el a battériás tojóház, a hűtőház, vízellátásra, szociális épületek létesítésére is került a fejlesztési összegből. Ugyanígy az emberi munka, a rakodás könnyítésére, a szállítás gyorsítására. Termelékenység * 19 Amikor odaítélték a mezőfalviaknak a Kiváló Vállalati kitüntetést, azt is figyelembe vették, milyen kedvezően alakult itt a termelékenység. Egy év alatt 19 ezer forinttal emelkedett az egy munkásra jutó halmozott termelési érték. Az élőmunka a kenyérgabonánál 0.4, kukoricánál 0.26, a hibridkukoricánál 4,43, a lucernánál 0.9 órával csökkent mázsánként. Elsősorban a növénytermelők remekeltek ilyen vonatkozásban. S ahogy az igazgató ünnepi beszédében hangsúlyozta: további élőmunka-csökkentési lehetőégeik vannak e területen. Gondosodás A gazdaság kollektívája tavaly 220 millió forint termelési értéket állított elő. A tiszta nyereség 40 millió forint. Az igazgató külön szólt arról, hogy mindezt alaptevékenységük nyomán érték el Mindenütt, de itt is nagy becsülete van az embernek, aki ilyen eredményekre képes. A szociális és egyéb gondoskodásról is szólt, arról, mennyire javul dolgozóik élet- és munkakörülménye. Fontos érvként hangzott el az is, hogy tavaly a munkabér is jelentősen emelkedett. A gazdaság egy dolgozója munkabére 27 924 forint volt. Ehhez persze hozzászámítják az évközi jutalmait, a nyereségrészesedést is, így az öszszeg 32 311 forintra alakul Verseny Szép, valóban elismerésre méltó tények, számok kerekednek ki a beszámolóból. De azt is hozzáteszik, ha nem indítanak versenyt a X. pártkongresszus tiszteletére, bizonyos, hogy ez a péntek nem lett volna enynyire ünnepi. A gazdaság dolgozói szívesen tették meg vállalásaikat az év elején. S az eredmény? Plusz tizennégymillió forint — ami a szorgos tevékenységgel fillérekből tevődött össze —, és a kiváló cím, a iflyft S amikor a múltról, a jelenről beszélnek, a jövőt is megemlítik. Szép tervek, elképzelések születtek. Idén több takarmányt kell termeszteni, hogy az állattenyésztés jövőre nagyot léphessen előre. Javul a szarvasmarha-hizlalás „mutatója”, hiszen bevezetik, és értékelik a takarmányozási kísérletet. A sertéstenyésztésben folytatják a fajtaváltást és idén túlsúlyban már a fehér hússertést tűrik csak meg az ólakban. De a sonkasertés-előállításra alkalmas fajta sem szorul utolsó helyre. Jövőre belép a termelésbe a 4000 férőhelyes szarvasmarha hizlaló telep, és sok-sok más beruházást kell tető alá hozni, hogy a következő esztendők alapjai is erősek legyenek. Orsóvai Tibor Szőlőoltvány — exportra Egymillió szőlőoltványt készítenek piros traminiből és szőlőskertek királynőjéből a fehérvári Szabad Élet Tsz-nél Az oltványokat Szabó István brigádja exportra készíti A bábolnai monokultúráról Megszerezhető a John Deere gépsor Országos kukoricatermesztéai bemutató Országos jelentőségű tapasztalatcsere és bemutató színhelye volt a hét közepén az országos hírű Bábolnai Állami Gazdaság. A kukoricatermesztés tavaszi munkáinak korszerű, komplex gépesítését láthatták munkában az országból odasereglett mezőgazdasági szakemberek. A gazdaság vezetői ismertették termelési módszereiket. A szántóterület 85 százalékán kukoricát, martonvásárt és külföldi fajtákat termelnek. A legkisebb táblanagyság 60, a legnagyobb 500 hektár. Vannak földterületeik, ahol 10 éve csak kukoricát termelnek. A múlt évi hozam 7000 hektár átlagában 60 mázsa volt. Hektáronként 17 mázsa vegyes műtrágyát használnak, a 76 centiméter sortávú táblákra 60 ezer kukoricamagot vetnek. A szakemberek munkában láthatták a gépsorokat; a vetőkombinátot ami egy menetben 4 munkaműveletre, vegyszeres gyomirtásra, műtrágyaszórásra, vetésre és talajfertőtlenítésre alkalmas. Tíz órás műszakban 60 hektáros teljesítménnyel. Komplett nagyteljesítményű talajművelő, és 10 tonna befogadóképességű műtrágyaszóró egészíti ki a gépsort A gépsort a gazdaság egy éve vásárolta az USA-ból. A tavalyi sikeres vizsga után került sor a mostani bemutatóra. A határszemleszerű megrendezés külön dicséri a házigazdát. A több száz résztvevőnek alkalma volt végigjárni a 30 kilométer hosszú üzemi betonutat, melynek szélén az autópályához hasonló táblákon közlik a gazdaság jellemző adatait, az érintett települések és telepek megnevezését. Az üzemi sztráda mentén látható sok száz hektáron a termőföldek között nyárfaerdők vannak, köztük az állattenyésztő telepek korszerű épületei. A bábolnaiak gazdasági nyeresége az üzemi mérleg szerint 1970-ben 130 millió forint volt. Ha a bemutatón részt vevő szakemberek a gazdaságaikat rövid időn belül nem is tudják bábolnai szintre emelni, de az ott látottakból sokat vihettek haza üzemeik számára. A gazdasággal kooperációs termelési szerződést köthetnek a tsz-ek, az állami gazdaságok. Kukoricatermelési együttműködésre ajánlkoznak, és ehhez adják korszerű gépsoraikat bármelyik Fejér megyei szövetkezetnek is. Bognár József mezőgazdasági mérnök 3 — Sikeres tavasz Ráckeresztúron Jól halad a tavaszi munka a ráckeresztúri Március 15. Tsz-ben. Áprilisban kedvezett az időjárás a mezőgazdasági munkáiknak, a napfényes, száraz időjárás megkönnyítette a talajélőkészítést és a vetést. Hosszú évek óta először nem késik a tavaszi munka. Szinte menetrend szerinti pontossággal kerül földibe a vetőmag Termelőszövetkezetünk befejezve a tavaszi vetést öszszesen 110 hold lucerna, 25 hold zaftosbükköny, 80 hold napraforgó, 420 hold kukorica, 105 hold burgonya és 120 hold cukorrépa magva került a földibe. Az idén megnöveltük a cukorrépa vetésterületét. Szövetkezetünk tavtasza munkálatainak időbeni elvégzéséhez nagyban hozzájárult a traktoros-brigád szorgalma. Raffer János párttitkár