Fejér Megyei Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

F Kedd, 1971. május 4. Bp. Honvéd — D. Kohász 3:0 (1:0) Kispest, 10 000 néző, vezet­te: Hegyes. Honvéd: Lévay — Kele­men, Ruzsinszki, Tajti, Vági, Szűcs, Komora, Pusztai (Fe­­hérváry), Pintér, Pál,­­Tóth Gy-­ Kozma. Edző: Mészáros József. Kohász: Papp — Formag­gini, Faji, Somogyi, Ruppert, Cseh, Harangi, Simon, So­­­mogyvári (Kamarás), Szima­­csek, Kovács. Edző: Fejes László. A Honvéd már az első per­cekben fölényt harcolt ki, Pappnak több ízben akadt munkája. Szűcs lövése volt az első említésre méltó ese­mény, az ellentámadás során viszont Szimacsek és Kele­men összecsapott, végül a labda a Honvéd kapusának zsákmánya lett. Gyenge szín­vonalú játék folyt a pályán, mindkét oldalon labdakeze­lési hibákat vétettek a játé­kosok. A Honvéd a vezető gólt csak az utolsó percben érte el. A kaputól mintegy 25 méternyire szabadrúgás­hoz jutottak a fővárosiak. Szűcs lövése elhagyta volna a játékteret, Faji azonban sze­rencsétlenül ért a labdához, róla a bal sarokba pattant. Öngóllal vezetett tehát a félidőben 1:0-ra a piros-fe­hér gárda. A második félidőben egyre erősödtek a Honvéd rohamok és az 54. percben parázs tű­zijáték alakult ki Papp ka­puja előtt, a labda az egyik védőről kipattant és Tóth Gyula ívelt labdáját Kozma az ötös tájékáról vágta a bal sarokba. 2:0. Újabb gólt sze­rezhetett volna nem sokkal ezután a Honvéd, Kozma fe­jesét azonban Papp ritkán látott bravúrral hárította. A 71. percben védelmi hibából esett a hazaiak harmadik gólja. Szerzője Pusztai volt. Az utolsó percekben tovább növelhette volna előnyét a Honvéd. Kozma még Pappot is kicselezte, de aztán 14 mé­terről mellé helyezett. Egyoldalú volt a játék, a Dunaújváros védekezésre rendezkedett be, igyekeztek kikapcsolni a fővárosi csa­pat kulcsembereit a játékból. A Honvéd csak a második félidőben találta meg a Ko­hász védekezésének­ ellensze­rét és ekkor fölényük már gólokban is kifejezésre jutott. A fővárosi együttesből Ru­­zsinszkit, Szűcsöt (a mezősig legjobbja volt, válogatott for­mában játszott). Komorét és Pusztait dicsérhetjük. A Kohászban Papp bravú­ros védések egész sorozatát m­utatta be. Somogyi, So­­mogyvári és Formaggini vé­tette időnként észre magát. Hegyes játékvezetőnek nem sok dolga volt a sportszerű mérkőzésen,­­ jól vezette a találkozót. Nagy II. Berlinbe Tegnap reggel az MLSZ- ben gyülekeztek a magyar labdarúgó-válogatott keret tagjai. Hamarosan f kiderült, hogy a behívott 16 játékos nem mindegyike tud utazni. Rothermen, Noskó, Kocsis, Albert sérült. Gondoskodni kellett a helyetteseikről. Má­sodik kapusnak Géczi mellé a Honvéd fiatal játékosa Lé­vai került és utazik Fábián a Vasas hátvédje, Répás (Sal­gótarján) és az egyre na­gyobb tehetséget eláruló szé­kesfehérvári Nagy SL Berlinibe tehát ma dél­után az alábbi játékosok utaznak: Géczi, Lévay, Pán­­csics, Kovács, Szűcs, Fábián, Juhász P., Halmosi, Karsai, Vidáts, Fazek­as, Répás, Be­ne, Nagy N­., Zámbó és Kozma. HÍRLAP ----- Barts Oszkár a megyei TS új elnöke Tegnap délután a megyei TS Ady Endre utcai székhá­zában rendkívüli tanácsülést tartottak. Az ülésen megje­lent Kezsák Ferenc, az MSZMP Fejér megyei bizott­ságának titkára, Bán József, a pártbizottság osztályvezető­je, dr. Szatmári István, az MTI OT elnökhelyettese, dr. Lőrinczi Géza, az MTS OT munkatársa, valamint Szabó Béla, a Népsport főszerkesz­tője. Székelyhídi János, a megyei TS elnökhelyettese köszöntöt­te a résztvevőket, majd dr. Szatmári István, az MTS el­nökhelyettese jelentette be a személyi változást. Az MTS OT és az MSZMP Fejér me­gyei Bizottságának közös ha­tározata alapján — egészsé­gére való tekintettel Szűcs Imrét, az MTS Fejér megyei tanácsának elnökét kérésére felmentették funkciójából. Az MTS OT elnökhelyettese javaslatot tett az új elnökre is. A tanácsülés egyhangúl­a­g fogadta el a megyei TS új el­nökének Barts Oszkárt, a Du­naújvárosi Kohász volt elnö­két. Szűcs Imre tegnap délelőtt Budapesten a „Magyar Nép­­köztársaság Sport­ érdemérem aranyfokozatát kapta”. A ki­tüntetést dr. Beckl Sándor, az M­TS OT elnöke adta át. BVSC — MÁV Előre 3:0 (0:0) Budapest, Szőnyi úti pálya 1000 néző, vezette: Marton. BVSC: Németh — B. Nagy, Kovács, Jávorka, Bodomczi, Binder, Nagy I., Bazsánt, Ma­­tulai, Zsebeházi (Both), Ka­szás. Edző: Marosvári Béla. MÁV Előre: Devecseri — Mester, Bátor, Rabi, Karsai, Horváth, Jelinek, Tiber, Pa­­padimitriusz, Beke, Lechner. Edző: Teleki Gyula. A három gól története. 69. perc: Matulai, a fehér­vári védőik hibáját kihasznál­va a kapu bal sarkába helye­zett. 1:0. 73. perc: baloldali támadás után Matulai ismét a hálóba talált. 2:0. 88. perc: A jól játszó BVSC csatárt Matulait, a 16-oson belül buktatták. A 11-est Kaszás értékesítette, 3:0. A BVSC jobb volt és ebben az arányban is megérdemelte a győzelmet. A MÁV Élőté­ből Mester, Tiber és Papadi­­mittriusz játékát dicsérhetjük­. Vélemények a magyar-lengyel Davis Kupa mérkőzésről A vártnál sokkal nagyobb arányú győzelemmel végző­dött Magyarország—Lengyel­­ország Davis Kupa találkozó után érthetően nagy volt az öröm a magyar csapat tábo­rában s egyben nagy volt a lehangoltság a vendég együt­tesben. Zbigniew Beldowska, a len­gyel Davis Kupa kapitánya a következőket mondta a talál­kozóról: — Mikor Budapestre ér­keztünk megmondtam, hogy a magyar csapat a mérkőzés esélyese. Akkor 4:1 volt a tip­­tem s ez az 5:0 engem is meglepett. Nem voltak meg­felelőek felkészülésünk lehe­tőségei, otthon a kedvezőtlen időjárás miatt alig tudtunk megfelelő edzést tartani. Per­sze nemcsak ezen múlott a nagyarányú vereségünk, ha­nem azon is, hogy a ma­gyar együttes minden tagja sokkal jobban játszott, mint vártuk. A mi csapatunkban a páros okozta a legnagyobb csaló­dást. Wieslaw Gasiorek, a len­gyelek 12-szeres bajnoka így vélekedett: Tudtam, hogy Gu­­lyásék az esélyesek, de arra nem számítottam, hogy mind­össze két játszmát nyer a csa­pat Budapesten. Gulyás István, aki most aratta a Davis Kupában 25. egyes győzelmét boldogan fo­gadta a jókívánságaikat. Sze­­­­rintem az volt a döntő, hogy Szabolcs legyőzte az első na­pon Gasioreket. Az adott len­dületet a csapatnak. Megyei bajnokság A megyei labdarúgó-baj­nokság legutóbbi fordulójá­ban a legnagyobb meglepe­tés a Spartacus-Volán ösz­szecsapáson született. A túl­zottan magabiztosan pályára lépő közlekedésiek ellen a Spartacus jó játékkal győ­zött. Ráadásul a Volánból két játékost kiállított a mér­kőzésvezető. Gólszüret volt Sárosdon. Itt érdekesség, hogy a félidőben a vendég lovasberényiek vezettek 4:1- re, szünet után viszont a magukra talált sárosdiak megfordították a mérkőzés állását. Idegenben győzött a KÖ­­FÉM SC és a Sárbogárd is. A kincsesbányaiak továbbra is gyengélkednek, bicskei tu­dósítónk viszont elmondta, hogy a KÖFÉM több hely­zetet hagyott ki, az egy gó­lon kívül csatárai öt kapufát is lőttek." Döntetlenül végző­­d­ött Börgöndön a Honvéd rangadó. Itt egyenlő erők küzdelmét láthatták a nézők. Pusztaszabolcson a kitűnő csatárjátékot produkáló sza­bolcsi ötösfogat biztosan fektette kétvállra Martonvá­­sárt. Adonyban nagy küzde­lem után nyertek a hazaiak Mezőfalva ellenében. A részletes eredmények: Spartacus—Volán 3:0 (2:0) Homoksori pálya, vezette: Horváth (Veszprém megye). Szondi SE—Toldi SE 1:1 (1:1) Börgönd, 300 néző, vezette: Csatári. Sárbogárd—Kincsesbánya 2:0 (1:0) Kincsesbánya 100 néző, vezette: Rá­cz. KÖFÉM SC—Bicske 1:0 (lett Bicske, 200 néző, vezette: Kádár. MÁV Előre­­—Baracska 2:1 (0:1) Vasutas pálya, vezette: Fördécz. Adony—Mezőfalva 2:1 (2:0) Adony, 300 néző, vezette: Illikmann (kitűnően). Gólszerzők: Kolfeld, Si­mon, ill. Erdélyi. Sárosd—Lovasberény 5:4 (1:4) Sárosd, 600 néző, vezette: Dobler. Pusztaszabolcs—Martonvásár 5:1 (2:0) Pusztaszabolcs, 400 néző, vezette: Jámbor. Gólszerzők: Szőke, Kul­csár, Táncos, Berkesi, Házi, ill Juhász. Az NB Illából jelentjük Fontot szerzett idegenben az Ercsi és a Kr az utolsó percben egyenlített Fehérváron a KOMOLAJ Értékes pontot rabolt Bu­dapestről, illetve Fertődről az Ercsi Kinizsi és a Puszta­vári M. Bányász. A Balatoni úti pályán az Alba Regia, a Komáromi Olajimunkás csa­patát fogadta és balszerencsés mérkőzést vívott. A komáro­miak az utolsó percben szer­zett góljukkal elvitték az egyik pontot Idegenben ka­pott ki a D. Papír és a D. Építők is. Alba Regia—KOMOLAJ 2:2 (0:1). Balatoni úti pálya, 400 né­ző. Vezette: Bauer. Alba Regia: Erdész — Kiss, Bobory, Sepsi, Doropulosz, Karajanisz, Józsa, Jancsek, Molnár (Nagy), Réti, Tóth. A vendégcsapat az első fél­időben vezetést szerzett, szü­net után Kiss egyenlített, majd Jancsek góljával 2:1-re alakult az eredmény. A ko­máromiak egyenlítő gólja vé­delmi hibából esett. Kiskőrös—D. Építők 2:1 (0:0). Kiskőrös, 700 néző, vezette: Schléger. A látottak alapján a dön­tetlen reálisabb lett volna, a két csapat találkozóján. Az Építőik gólját Szabó Z. lőtte. A 85. percben Miklósinak volt újabb gólszerzési lehetősége, ő azonban nagy helyzetben hibázott. Fertőd—Pusztavám M. Bá­nyász 1:1 (0:0). Fertőd, 400 néző. Mór: Tanná — Bakonyi,­­Kádas, Braveczki, Végh, Da­rabos, Héberling, Egri (Rét­falvi), Ruzsics (Katz), Kenye­res, Drobni. Drobná góljával 1:0-ra ve­­zettek­ a vendégek. A 75. perc­ben egyenlített a hazai együt­tes. A 88. percben Héberling a kapussal szemben állva óri­ási helyzetben sem talált a hálóba. Bp. Vegyiművek—Ercsi 1:1 (1:0). Budapest, 100 néző, vezet­te: Szórádi. Kinizsi: Horváth (Molnár) — Kovács, Csajtai, Erben, Markó II., Dolmány, Muharai, Herczeg, Szilassy, Marikó III, Király (Rappai). A Kinizsi végig többet tá­madott és a helyzetek alap­ján akár 6:3 is lehetett volna a zöld-fehérek javára. Az első 45 percben egy jobb oldali beívelés után kapushibából szerzett vezetést a Vegyimű­vek. Szünet után Markó III. egyenlített. A 70. percben a játékvezető egy jogos 11-est nem adott meg a zöld-fehérek javára. GANZ Villany—D. Papír 2:1 (1:1). Budapest, 200 néző, vezette: Kakukk. Németh szabadrúgásból el­ért góljával a Papír vezetett 1:0-ra a 15. percben. Ezután Pocsik, Molnár, majd Simon hagyott ki biztos helyzeteket. A második félidőben feljött a listavezető és megfordítot­ta a már vesztésb­e álló mér­kőzést. Az utolsó percekben a Papír is szorongatott, de már egyenlítésre nem futotta erejéből A Köztársaság moziban ÉGI BÁRÁNY Egy művelődéspoli­tikai tanfolyam hall­gatóival együtt néztem meg az Égi bárány­t a főváros­ban. Negyven ember közül alig hét-nyolcnak tetszett. A többi szidta a rendezőt. Véle­ményük­­ ítéletként csat­tant. Csupán arról feledkez­tek­­meg: egy mű nem feltét­lenül rossz azért, mert nem értjük szavát! Lehet hiba a „saját készülékben” is, a jancsói­ filmnyelv, jelképrend­szer meg nem értésében. Nem csoda, ha a közönség többsége nem érti (vagy ke­véssé érti) meg Jancsó Mik­lós új filmjét. Hiszen olyan közismert filmkritikus, mint B. Nagy László is elismeri, hogy az Égi bárány „gyötrel­­mesen nehéz, első látásra visszataszítóan különcnek rémlő film...” De azt is hozzáteszi: ez a mű „még a Jianicsó-pálya ismeretében is szokatlanul merész ívű, tág ölelésű, már-már túlzsúfoltan gondolatgazdag alkotásként mutatkozik meg azok előtt, akik nem érik be az első be­nyomás bizonytalan és el­lentmondó adataival. Az elgondolás mindenképpen nagyszabású. Az Égi bárány­ba Jancsó nemcsak a Horthy­­kor megsemmisítő film­­pamfilettjét (az ellenforrada­lom egy fajtájának elemzé­sét) építette be, de a helyszí­nül választott birkalegelőn egy nemzeti sorstragédia is lezajlik...” A film mondanivalója egyértelmű: az 1919-es ma­gyarországi fehérterror ember­telenségének, fanatizmusának művészi ábrázolása. Kérlel­hetetlen bírálata. A cselek­ményben szegény film kö­zéppontjában egy megszállott pap áll, aki a bosszú angya­laiként vezeti a leszámolást a forradalom embereivel. Köz­ben a vörösök fogságába esik, ahonnan úri társaival hama­rosan kiszabadul és azután a fehérten­ör fegyveres védel­me és együttműködése mel­lett folytathatják a megkez­dett népirtást. Később jön­nek zenekarok, nemzetiszí­nűre pántlikázott gazdagok és megtévesztett emberek, hogy dáadalmá tort üljenek a le­­­­vert vörösformadialcim felett. Körülbelül ennyiben sűrít­hető a film cselekménye. Mindezt elmondhatta volna Jancsó sokkal közérthetőb­ben, ha ő nem Jancsó volná. Ám nemcsak témájában ala­kult ki egy visszatérő mon­danivaló (a forradalom és el­lenforradalom, a forradalom és terror, az erő­szak és a ki­szolgáltatottság) műveiben, hanem Jancsó megteremtette hozzá a maga sajátos film­nyelvét, sajátos vizuális látá­sát, jelképrendszerét. S mint a Magyar Nemzet kritikusa megjegyzi, „ennek a jelkép­­rendszernek a megértéséhez gyakorlat és szótár egyaránt szükséges.” Nem könnyű tehát megér­teni az Égi bárány szimbó­lumrendszerét. B. Nagy Lász­ló, az Élet és Irodalom kriti­­kusa írja: „E nacionalizmu­sok közös vonása, hogy kö­zépkori tudatformák rögződ­tek bennük; a mitikus világ­kép eltorzult maradványait hurcolják tovább, emelik át a politikai cselekvés színteré­re... Jancsó, ha már a kö­zépkor virulens tudati ma­radványainak leleplezéjéül szegődött, magától értetődően fordult a misztériumjáték­­ mintáihoz, szimbolikájához”. A misztériumok hármas szín­tere — menny, föld, pokol — felismerhető a filmen ábrá­zolt vörös forradalmárok hu­manista tojásaiban, a megté­vesztett tömeg tétova hányu­­lásába­n, valamint az ellen­­forradalmi téboly elszaba­­dult poklában. „Jancsó szá­mára a forradalmi humánum jelenti a „mennyországot" — az „üdvösséget” — állapítja meg B. Nagy László. Sok néző megkérdő­jelezte a főhős pap (Ma­daras József) „nyavalya-toros” betegségének értelmét. A „szent betegség”, a jól időzí­tett­ roham valami mitikus révületet jelképez, a pap ez­zel tartotta a maga hipnoti­kus uralma alatt környezetet „Mi mással lehetne elnyomni az észérveket, a józan em­berséget mint az irracionális erők őrületben megnyilatko­zó fenyegetéseivel, „látnoki” sejtetésekkel?” (B. Nagy László). A Népszabadság kritikusa, midőn vitatkozik a jancsói látásmód és mondanivaló el­lentmondásosságával,­­ elis­meri: „részleteiben igen sok szép és emlékezetes mozza­nat, megoldás van a filmen. Jancsó és a forgatókönyíró Hernád Gyula jelképei, le­gyenek bár egyszerűek és közvetlenek — mint az epi­lepszia vagy a krematóriu­mokat előrevetítő megrendí­tő máglyajelenet — vagy kö­dösebbek, nehezebben meg­fejthetők és többféleképp ér­telmezhetőek — mint a hege­dű, a vonat stb. —, mindig magukon viselik Jancsó vi­zuális látásának és látta­tásá­nak ködvösségét; figurái — melyek a középkori miszté-­­rumdrámáik kötelmeinek megfelelően szociológiai tel­jességben sorakoztatják fel a „játék” szereplőit: a papot, a tisztet, a kulákot, a dzsen­trit — megfogalmazásuk pon­tosságával, önmagukban te­litalálatok”. Legtöbben talán azt vitat­ták: mit jelképez a meztelen lányra helyezett hegedű? A fehérterror egyik vezére, aki a harc első szakaszában he­gedűjével (értsd: álhumanis­­ta eszmékkel, frázisokkal) nyeri meg és fanatizálja a népet, a második szakaszban lezárja a fehérkesztyűs ter­ror korszakát, midőn a hege­dűt leteszi a lányra. Nyom­ban utána előveszi „új esz­közét” — a revolvert, mely­­ivel az őt szolgáló papot le­lövi. Véleményem szerint a fasizmus burkolt, leplezett formájának, illetve a nyílt fasiszta módszereknek a jel­képes váltásával van dolgunk. Bevallom, számomra sem jelentett különös filmélményt , az Égi bárány,­­ inkább kí­váncsian, a megértés szelle­mi erőfeszítésével figyeltem. Nehéz szavú, de igaz szavú mű. A kritikusok egyöntetűen dicsérik Kende János opera­tőri munkáját, aki nagysze­rűen használja ki a termé­szetes környezet, a fény a koreográfikusan megkompo­nált mozgások lehetőségeit. Az Égi báránynak vannak gyengéi, mellyel avatott kri­tikusok foglalkoztak cikkeik­ben. Lapunkban nem szán­­dékszun­k a filmrendező sa­játos rendezői­­ felfogásával, látásmódjával vitatkozni — csupán a közönséget kíván­tuk segíteni azzal, hogy „szó­tárt” adunk a jancsói film­­nyelv megértéséhez. Könnyebb a sommás „leszólás” de aligha cél­ravezető. Hasznosabb gon­dolkozni, a film megértésén fáradozni. Az Égi bárány’vé­gül is súlyos történelmi, mo­rális mondanivalót jelenít meg egy nagy rendezőegyé­­niség sajátos filmnyelvén. Nem könnyű megérteni — próbáljuk meg megérteni! (b­­ö.) - 5 .

Next