Fejér Megyei Hírlap, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

Napirenden Nyár a napközikben A ném­­t faluról Világgazdasági híradó Felállni a dobogóra! A szerdai megyei tanács vb­­ülésén került nyilvánosságra hivatalosan is a hazánk felsza­badulása 25., valamint a Lenin­­centenárium tiszteletére indított ve­seny eredménye. Tisztesség­gel szóltak a megye vezetői azokról a termelőszövetkezetek­ről, amelyek helyezést értek el e­zen a ne­ves vetélkedésben, de azokról is, akik elküldték nevezésüket érdekvédelmi szer­vükhöz. Igaz, hogy tavaly sok tényező akadályozta a maga­sabb terméshozamok elérését, de szégyellnivalónk így sincsen, hiszen, ha országos mércével értékelünk, akkor helyezésünk nem a legrosszabb. De előbbre kell jutnunk, jobbat, többet kell nyújtanunk ebben az év­ben. S követve a hagyományt, bizonyos, hogy esztendő múlva az országos értékelésnél is „jegyzett’ megye leszünk. Köz­­használatú szóval: dobog­­s me­gye. Alkalmat ezúttal is a két te­rületi szövetség nyújtott, ami­kor meghirdette a felszabadu­lásunk 26. évfordulójának tisz­teletére a szocialista munka­­versenyt medvénk termelőszö­vetkezeteiben. Ennek hatása máris „kézzelfogható" kint a területen: a szántóföldön, a ker­tekben, a gyümölcsösökben, szőlőkben, s az állattenyésztés épületeiben, hiszen mindenki igyekszik a tőle telhető legtöb­bet, legjobbat nyújtani. Nera véletlen, hogy a ver­seny hatására ismét alakulnak szocialista címért küzdő brigá­dok. Sokan, százan és százan akarják folytatni a múlt jó ha­gyományát, ezúttal magasabb szinten. Mert a hármas jelszó — akárhogyan is mondjuk —, csak nehéz feladat elé állítja a kollektívákat. Szocialista mó­don dolgozni - ez talán a leg­könnyebb. Persze csak a külső szemlélőnek. Mert a földből „kihozni" a maximumot, nem gyerekjáték. A szocialista mó­don élni jelszó sem szópuffog­tatás. És ott a harmadik, a szocialista módon tanulni! El­végezted munkahelyeden a dol­god, hazamégy. Vár a feleség, a gyerek. Sétálni kellene men­ni, megnézni, mit vetítenek a moziba, játszanak a televízió­ban, vagy ha éppen bérleted van, akkor pontosan megjelen­ni a fehérvári vagy a pesti színházban. És emellé még tár­sul néhány kollektív kirándulás, esti tanfolyam, továbbképző, esetleg esti iskola, gimnázium, technikum. Könnyű dolog e hármat egy­ ig­­en, teljességgel teljesíteni? Nem hinném, hogy bárki is egy­értelműen igennel válaszolna. Már csak a leírtakhoz is sok­szor a 48 óra kevés volna! De tenni kell, mert ezt várják tő­lünk, ezt csikarjuk ki magunk­tól önmagunk érdekében is. Islett ebben az évben „dobo­­gósnak" lenni egy országos felmérés után, szép volna, na­gyon szép, dicsőséget jelentene megyénknek. A politikusok, a mezőgazdászok azt mondják: meg vannak ehhez a reális fel­tételek. Szorgalmasak voltunk ősszel, amikor a kenyérgabona alá készítettük a talajt. Meg­kapta a búza a sok műtrágyát, kell, hogy jól fizessen. A kuko­rica tízezer holdjai is jó termést ígérnek. S a többi mezőgazda­sági növény is — úgy tűnik - megfizeti a fáradozást. Nem sz­­ölködünk ma már napfény­ből, de a csapadékot sem hiá­nyolhatjuk. Most már csak az ember következhet: tudását, szorgalmát adva járulhat a si­kerhez. A „dobogós" helyezés­hez. Orsovai Tibor MSZBT emléklap a Vasműnek A Dunai Vasmű dolgozói közül majdnem kilencezren vettek részt azokon a bri­gádgyűléseken, amelyeket a békehónap kezdetén a kohá­szati nagyüzemiben tartottak. Ezeken a gyűléseken minde­nütt lelkesen fogadták azt a javaslatot, hogy csatlakozza­nak a Lenin Kohászati Mű­vek országos kezdeményezé­séhez, a Dunai Vasműben is alakítsák meg a Magyar— Szovjet Baráti Társaság he­lyi csoportját. Céljuk ezzel az, hogy az eddiginél is szé­lesebb körben ápolják a Vas­műben a szovjet baráti kap­csolatokat. Mély gyökerei­­ vannak a Vasműben a ma­gyar—szovjet barátságnak. A hét elején a Vasmű gyá­ri művelődési házában tar­tott szabad pártnapot — amelynek Herczeg Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Fejér me­gyei Pártbizottság első titká­ra volt az előadója — hasz­nálták fel arra, hogy a tag­csoport megalakulásáról szó­ló emléklapot a Vasmű dol­gozóinak átadják. Ottó Ist­ván vezérőrnagy, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság or­szágos elnökségének tagja nyújtotta át az országos el­nökség emléklapját az önál­ló tagcsoport működésének engedélyezéséről. *** A béke és szolidaritás hó­napjának dunaújvárosi, be­fejező eseményeként szerdán délután a Vasmű klubban a kohászati nagyüzem négy Béke-brigádjának tagjai jöttek össze. Kedves baráto­kat, szovjet fiatalokat hívtak meg körükbe. * A Hazafias Népfront váro­si bizottságának elnöksége szerda délutáni ülésén fog­lalkozott a békehónap ered­ményeivel. A béke­rendez­vények közül is kiemelked­tek számos üzemiben rende­zett magyar—szovjet baráti találkozók. (Sz) ­ Befejezés jött a béke és szolidaritás hónapja 2­20 nagygyűlés, táviratok ezrei Befejeződött békemozgal­munk hagyományos tavaszi országos eseménysorozata, amely a korábbi esztendők­höz hasonlóan ezúttal is a Győzelem napjától, május 9- től kezdődött, az idén a béke­ és a szolidaritás hónapjává bővült. Mint az Országos Béketanácsnál elmondták, a június 10-zel zárult hazai béke­eseménysorozat minden eddiginél nagyobb jelentő­ségre tett szert, azáltal, hogy időben mintegy keretül szol­gált a nemzetközi békemoz­galom Budapestre összehí­vott nagy találkozójához, a május 13—16. között meg­rendezett BVT-közgyűléshez. — A békedemonstrációk egyhónapos sorozatához a Parlamentben megrendezett Országos Békekonferencia jelentette a nyitányt, majd valamennyi megyében ünne­pélyes megnyitó vezette be a békehónap sokrétű program­ját.­­ Kiemelkedő eseménye volt a béke- és szolidaritás hónapjának a Győrött meg­rendezett országos ifjúsági békekonferencia, amelynek összehívását a KISZ Köz­ponti Bizottsága kezdemé­nyezte. Népes küldöttségek vettek részt ezen a találko­zón az ország minden részé­ből és a fővárosból is. Ugyan­csak a társadalom fiatal kor­osztálya tett hitet békeaka­ratáról és a szabóságukért küzdő népekkel vállalt szoli­daritásáról azon az ifjúsági nagygyűlésen, amelyre Bu­dapesten került sor, a Hanoi parkban , Ho Si Minh szob­ránál. Bensőséges koszorúzási ün­nepség volt a közgyűlés ide­jén Budapesten a Joliot Curie téren és a Hősök terén levő emlékműnél. A négy­napos nemzetközi béketalál­kozó után emlékezetes törté­nése volt a­ hónapnak az eu­rópai fővárosok és nagyvá­rosok békemozgalmait kép­viselői delegációk nemzet­közi konferenciája, majd ■ utána — május 17-én — a Sportcsarnokban megrende­zett forró hangulatú nemzet­közi szolidaritási nagygyű­lés, több ezer részt­vevővel. A nemzetközi békemozga­lomnak olyan kiemelkedő személyiségei tolmácsolták ezen a nagygyűlésen a kü­lönböző földrészek békeüze­netét, mint Nguyen Thi Binh, a belga Isabella Blume, Ca­mara Damantang guineai külügyminiszter, Khaled Mo­hér el Din,­­az EAK béketa­nácsának főtitkára, Ralph Abernathy lelkész, aki Mar­tin Luther King utódaként vezeti az amerikai négerek polgárjogi mozgalmát, s nem utolsó sorban Romes Csand­­ra, a BVT főtitkára. — Vidéken is mozgalmas volt a béke- és szolidaritási hónap. Körülbelül 220 de­monstratív nagygyűlés jelen­tette a program gerincét, ezernél több helyi gyűlésre, különböző békerendezvényre került sor, mintegy 900 ré­tegtalálkozón foglalkoztak a béke ügyének hazai és nem­zetközi kérdéseivel. Se szeri, se száma a kisebb kollektí­vák által tartott összejövete­leknek, szocialista brigádok gyűléseinek, kulturális mű­sorral, sportrendezvényekkel is vonzóvá tett találkozók­nak, az indokínai népek sza­badságküzdelmét bemutató kiállításoknak. Székesfehér­vár, Debrecen, Eger, Jászbe­rény, Törökbálint volt a szín­helye a BVT-közgyűléshez kapcsolódó vidéki nagygyű­léseknek — mindegyik a nemzetközi tanácskozás egy­­egy fontos témáját állította középpontjába. (MTI) 11 sitt*»* FEJÉR MEGYEI­ "■· AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA •_______ _____________­­ ________________________ A soponyai lányok: Ilona és Aranka. A cseresznye-erdőben nekik kétezer-kétezerötszáz forint „terem" (foto; Kaoaczyj Péntek, 1971. június 11. XXVII. évfolyam, 136. szám Ára: 80 fillér Nagy részvéttel búcsúztatták el Lukács Györgyöt Csütörtökön Budapesten a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el a 86 éves korában el­hunyt Lukács Györgyöt, a Magyar Tanácsköztársaság volt népbiztosát, kétszeres Kossuth-díjas akadémikust. A Munkásmozgalmi Panthe­on területén a gyászolók so­kasága állta körül a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelke­dő személyiségének, a kivá­ló marxista filozófusnak és esztétának vörös szemfedél­lel borított, virágokkal és koszorúkkal övezett ravata­lát A gyászszertartáson a hozzátartozókon kívül részt vettek és a koporsó mellett díszőrséget álltak párt- és állami vezetők, tudományos életünk ismert személyisé­gei, a különböző társadalmi szervezetek képviselői; el­jött a végső tiszteletadásra a munkásmozgalom sok ré­gi harcosa, lerótták kegye­letüket az elhunyt egykori munkatársai, tanítványai, barátai és ismerősei, köztük számos külföldről érkezett tisztelője. A ravatalnál a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Ma­gyar Tudományos Akadé­­­­mia nevében Friss István az MSZMP KB tagja, akadé­mikus búcsúzott Lukács Györgytől, akinek távozásá­val — mint mondotta — a magyar és a nemzetközi munkásmozgalmat, a ma­gyar és a nemzetközi tudományos életet és a tu­dományon és a munkásmoz­galmon túl a magyar társa­dalmat érte nagy veszteség. Méltatta Lukács György rendkívül gazdag életét. Lukács György sokoldalú tevékenységét jellemezve elmondta, hogy az esztétiká­val korántsem merült ki ér­deklődési köre Mióta elsa­játította a marxizmus tudo­mányos módszerét, szenve­délyesen érdekelte, hogy a legszélesebb körben mi a valóság és ez a valóság ho­gyan tükröződik az ember fejében. Halála előtt már csaknem teljesen elkészült nagy munkája, a társadalmi lét elméletéről, s mennyi más terve volt még, és mi­lyen szenvedélyes figyelem­mel kísérte a valóság ala­kulását élete végéig! Lukács György emberi tu­lajdonságairól szólva külö­nösen kiemelte rendkívüli szerénységét. — Ma már nem vitatható, hogy Lukács György na­gyot alkotott. Megterméke­nyítően hatott az utolsó év­tizedek filozófiai, esztétikai, társadalmi-politikai, tudo­mányos gondolkozására. Új felismerésekkel gazdagította a marxizmus—leninizm­ust. Hatása messze túlterjedt ha­zája határain, a nemzetközi tudományos közvélemény, mint a marxizmus vezető gondolkodóját, képviselőjét tartotta számon. Halála óta szerte a világon egymást élik az életét, munkásságát méltató megnyilatkozások. Nemzete, a haladó tudo­mány és a nemzetközi for­radalmi mozgalom gyászol­ja benne nagy halottját, — mondotta befejezésül. Az elhunyt barátai nevé­ben Déry Tibor író mondott búcsúszavakat A gyászbeszédek elhang­zása után a koporsót a Pantheon temetőjébe vitték, s az Internacionálé hangjai mellett bocsátották a sírba, amelyet elborítottak a gyász és a kegyelet virágai. A Déli után Kelenföld A jövő év végére elkészül a Déli pályaudvar átépítésé­nek első üteme, az utcai ré­szen befejezik az építkezést. Ide egy nagy automatasort telepítenek majd, étel, ital, dohány és bazáráruk árusí­tására. Ahogy a Déli pályaudva­ron szabadulnak fel a gépek és az építőbrigádok, újabb nagy munkába kezdenek, Kelenföld rekonstrukciójába. A KPM, az Építési és Város­­fejlesztési Minisztérium, va­lamint a Fővárosi Tanács rövidesen pályázatot hirdet az állomásépület és az előtte levő Etele tér áttervezésére. A munkálatok első ütemébe egyébként itt két nagy felül­járó építése is tartozik, a ferencvárosi vonal számára egy kétvágányú hidat kell építeni a Kelenföld—székes­­fehérvári vonal fölött. Időszerű mezei riport (1.) Cseresznye, hagyma, hűtőház A falvakban most a nyárra készülnek. Úgy a hosszú napokra, amikor lezajlik a legfontosabb, a mindennapi kenyér betakarítása. Mielőtt azonban beérik az őszi vetés, meg kell kapálni a kukori­cásokat, kazlakba, pajtákba szállítani a kaszálók szénatermését, és a többi között csomókba kell kötni a kertészetek hagymáját és le kell szedni még a cseresznyét is. Mondani sem kell: moz­galmas, izgalmasan létfontosságú napokat él át a földművelő tár­sadalom. Fotósunkkal ezúttal egy pillanatképet a Bodakajtori Állami Gazdaságban rögzítettünk. Két vagon Germersdoszi Közép-Dunántúlon, a Bala­tontól észak-keletre me­gyénkben található két apró fekete folt, ami azt jelenti, hogy ott cseresznyések talál­­hatók. A Prunus avium ne­mesített leszármazottai: Tóth István gazdasági fő­­agronómus, a 17 éves sopo­nyai Király Ilona, a 16 éves Pál Aranka társaságában ad­(Folytatás a 3. oldalon)

Next