Fejér Megyei Hírlap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-05 / 183. szám
|IFEJÉR MEGYEII Gondok és örömök között | Kan Hi | W 1 ILa 1 2» | készülnek Csütörtök: ------------------------------- 1971. augusztus 5. 1 |HHB fi |HB 'fi WmKm V xxvii. Tudomány — technika ------------------------------———| ----------- 111 Ára: 80 fillér ___________________________________________AZ MSZMP MEGYEI bizottsága és a megyei tanács lapja ______________________________ A KISZ kongresszusára Ajánlás nert először foglalkozunk a gazdaságos rét- és legelőműveléssel, de valószínű, hogy mégsem utoljára, hiszen a megye adottságai, e téren összegezett munkája messze alatta marad a lehetőségeknek. Annak ellenére, hogy a gazdaságokban elismerik — nemcsak a tej- és hústermelés takarmányköltségeire tekintve, hogy mit jelent az, ha alkalmazzák a szakszerű módszereket. Ismert és elismert agrárfőiskoláink, egyetemeink speciális tanszékein évekkel előbb hozzákezdtek a gyakorlati rét- és legelőápolás viszonylag elfogadható „receptjeinek” elkészítéséhez. Példák ereje is kevésnek látszik mégis ahhoz, hogy általános kezdeményezéssé erősödjék a jó minőségű fűtermelés gazdasági gyakorlata. Az utóbbi néhány esztendőben, különösképpen az elmúlt két évben — a megyei tanács szakigazgatási osztálya és az Állattenyésztési Felügyelőség kezdeményezésére számos tapasztalatszerzési program valósult meg rér-legelő „ügyben”. Legutóbb Válón Körtvélyesi Ferenc tsz-elnök fogadta a megye gazdaságaiból meghívott növénytermesztőket, állattenyésztési ágazatvezetőket, hogy jó szívvel „átadják” mindazt, amit a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésében tettek. Mindazt amire vállalkoznak a takarmánytermesztésben a negyedik ötéves tervidőszakban. A tények, számok, adatok itt is meggyőzőek. Kimutatásuk szerint négy évvel ezelőtt a rét terület 20 százaléka jó, negyven közepes, de negyven százalék gyenge minőségű volt. Ma húsz százaléka a gyenge minőségű csoportba sorolható. Vár tehát ilyen szempontból jó példa. De ismét rögzíteni kell: sok még a mulasztás, sok a sovány rét és legelő, ahol ki tudja mikor látnak munkához. Az úgynevezett középtávú tervekben úgymond „előirányozták” jóformán mindenütt a korszerű ápolást, a rét- és legelőgazdálkodást. Különösképpen azokban a gazdaságokban, ahol jelentős fűtermő területek találhatók. A Várvölgye, a Sárrét, a Mezőföld kaszálói a tervek alapján 1975-ig jobb szénát teremnek, ha igaz. Ebben kételkedni sem engednek, mert akkor rögvest a nagyüzem ismert és még rejtett lehetőségeire, fejlesztési törekvéseire utalnak. És talán azért sem kimondani itt-ott még restellik is, mert annakidején már bizonyították, hogy jobb füvet is lehetséges kaszálni, vagy legeltetni ott. A váli elnök megfogalmazta, hogy az állami támogatás, a saját anyagi és szellemi javak hasznosításával a szénfatermés átlaga két év alatt csaknem a háromszorosára gyarapodott. Egy száz holdas területen, ahol intenzív művelési eljárást alkalmaztak, 45 mázsa volt az eredmény. Az öntözött területeken 52—55 mázsa szénát terveztek begyűjteni. Ám mégis elgondolkoztató az a sajnálatos állapot, ami legelőink nagyobbik részén látható. Rossz gazdának mondták azt a földművelőt, aki annak idején elhanyagolta rétjét, legelőterületét. Szépíteni azonban sokkal nagyobb rétek, mint azt gondolnánk. Ilyesmire egyébként sem vállalkozhatunk, hiszen rét- és legelőügyben kimondott vagy majd csak ezután megfogalmazandó betű és szó legelőbb a gazdaságok érdekében történik. És anélkül, hogy okoskodnánk, a témában sokkal többet nem is tehetünk, minthogy a legjobbak megtekintését ajánljuk. ( ÍPzf) Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1971. augusztus 4-i együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1971. augusztus 4-én Kádár János elvtárs elnökletével együttes ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság és a Minisztertanács tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a budapesti pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Hazafia Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az államtitkárok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság és a kormány együttes ülésen megvitatta és elfogadta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXV. ülésszakáról, valamint az 1971. évi népgazdasági terv teljesítésének helyzetéről szóló jelentést. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése a nemzetközi helyzet idő(Folytatás a 2. oldalon) 8711 közérdekű bejelentés 3532 intézkedés az idei évben Tájékoztató a megyei tanács végrehajtó bizottságának üléséről A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén az 1971. évi választások tapasztalatairól és a választások során felmerült javaslatokról, azok intézéséről tárgyalt A jelölő gyűlések több mint 90 ezer résztvevője közül 11 346-an szóltak hozzá, a közérdekű bejelentések száma 8711 volt. Az egyéni jellegű panaszok száma 490. A közérdekű bejelentések, illetve a javaslatok száma körülbelül 10 százalékkal több mint az 1967. évi választáskor volt. A választópolgárok aktívak voltak, ezt bizonyítja a sok ezer közérdekű bejelentés. Nagyban tükrözi a fejlődést az is, hogy a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bejelentések, panaszok száma csökkent. Jó pár évvel ezelőtt a tsz-szervezés kezdeti időszakában a tanácsi rendezvényeken is nagyon sok mezőgazdasági jellegű észrevétel hangzott el. A gazdaságok megerősödésével, a javuló ügyintézéssel együtt a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések döntő többsége az első fórumra, vagyis a tsz-közgyűlésre került át. Ez annak következménye, hogy a tsz-ekben a tagok ügyeit, dolgait egyre jobban intézik. Változatlanul jelentős a községfejlesztéssel kapcsolatos észrevételek, közérdekű bejelentések száma. Ez érthető is, hiszen falvainkban, városainkban szeretné,nek még kulturáltabb körülmények között élni. Ez utóbbiról az is vall, hogy nagyon sokan sürgették törpevízmű létesítését, a közművesítést, az út- és járdaépítést. Ugyanakkor az elhangzott javaslatok összegezésekor kiderült, hogy a községfejlesztéssel kapcsolatos megjegyzések száma az 1967. évinél kevesebb. Ebben tükröződik az is, hogy az elmúlt négy év alatt nagyon sok javaslat, kérelem elintéződött Az élet változását viszont az igazolja, hogy a korábbiaknál jelentősebb mértékben nőtt a kereskedelmi, ipari szolgáltatással, közlekedéssel, munkaerőgazdálkodással, a kulturális, az egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos közérdekű javaslatok, észrevételek száma. A lakosságot, a választókat legjobban az érdekli, mi is történik javaslataikkal. Éppen ezért fordított ennek elemzésére nagy gondot, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülése. 1600 közérdekű bejelentés sorsában máris intézkedés történt, a községi, városi tanácsok még az idén további 1932 ügyet tudnak elintézni. Ez azt jelenti, hogy 1971-ben a bejelentések 40 százalékában történik intézkedés. További 38 százaléka a bejelentéseknek a negyedik ötéves tervben oldódik meg. Jó néhány olyan feladat van, melynek megoldása áthúzódik a következő ötéves tervre, többet pedig anyagiak híján belátható időn belül nem sikerül megvalósítani. A községi, városi tanácsok mindenütt megtárgyalták a lakosság észrevételeit, közérdekű bejelentéseit és hozzáláttak az intézkedések megoldásához. Minden hozzászólót értesítenek. A levél közli, hogy az illető milyen észrevételt tett, beszámol arról, hogy az intézkedés mikorra várható. Tudatják a hozzászólóval azt is, ha észrevétele az anyagiak és egyéb feltételek híján pillanatnyilag megvalósíthatatlan. Több községben a tanácsok nemcsak a hozzászólókat, hanem az adott körzet tanácstagjait is értesítették a bejelentésekről, illetve azok intézéséről. Az idei év végén valamennyi tanács újra visszatér a bejelentések kapcsán tett intézkedésekre és a jövőben is minden évben öszszegezésre kerülnek a feladatok és az újabb teendők. A végrehajtó bizottság joggal állapította meg, hogy a tanácsok lelkiismeretesen foglalkoznak a választók bejelentéseivel, ügyeik intézésével. A megyei végrehajtó bizottság szerdai ülésén több, a közeljövőben tanácsülés elé kerülő anyagot is megvitatott. Biztat@ fel a telelőül: $IC- Fél év múlva már lesz vonal lér az öt számjegy & Közvetíti tárcsázással Budapest és Veszprém $ Kevesebb lesz az ideges központos?... Nemcsak a székesfehérvári távbeszélő főközpont gépei dolgoznak szünet nélkül, hanem — a látogatónak úgy tűnik — a falak, a padló és a mennyezet is szüntelenül remeg, akárcsak egy óriási rázórosta, vagy mint egy túlpörgetett motor. S a gépeket kiszolgáló emberek, a 01 és „társai” hívószámok mögött ülő lányok, asszonyok arcán műszak végefelé már az idegfáradtság jelei mutatkoznak. Érthető, hiszen végül is rajtuk csattan az ostor; az előfizetők, állomástulajdonosok haragja őket éri. Nekik kell végighallgatni a reklamációkat, a panaszokat, bejelentéseket, s nem ritkán az otromba, nyomdafestéket nem tűrő „véleménynyilvánításokat”. Mert ők vannak a vonal „másik végén”. A szerelők vagy a berendezéseket javítják, vagy állomásokat szerelnek, vagy vonalat ellenőriznek, építenek, ők akik bizony mindig kevesen vannak. A Fejér megyei Távközlési Üzem vezetőjének irodájában valamivel csendesebb délután. Csupán a percenként, hárompercenként kicsengő telefonok, no meg a hőség zavarja beszélgetésünket. De meleg van, s ez ellen tenni nemigen lehet. Ami meg a telefonhívásokat illeti, hát azok ellen sem. Mert eltéptek az egyik belvárosi építkezésnél egy telefonkábelt, mert Bicskén újabb állomások kellenének, mert valakinek ismét soron kívül kellene készüléket cserélni, mert... Mert rendelkezni, intézkedni, utasítást adni kell, s feljegyezni a holnapi holnaputáni teendőket, venni a jelzéseket. Bonyolítani, pontosabban egyengetni ezt az összecsomózott telefonhelyzetet. (Folytatás a 3. oldalon) Sajtótájékoztató Dunaújvárosban 2100 diák a KISZ előkészítő táborban Szerdán Dunaújvárosban Szűcs Istvánné, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője sajtótájékoztatón ismertette az ifjúsági szövetség egyetemi előkészítő akcióját. Az egyetemi KISZ- szervezetek kezdeményezésére — mint elmondotta — 1968-tól segítik szervezetten a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását: egyetemi előkészítő tanfolyamokat és téli-nyári előkészítő táborokat szerveznek. Tavaly 1800, az idén 2500 tehetséges munkás-paraszt származású középiskolás diák végzett kilenc felsőoktatási intézményben egyetemi előkészítő tanfolyamot. Tavaly óta három központi nyári tábort nyitottak Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen, és Vácott, az egyetemek hatósugarából kieső területek középiskolásai számára. Az oktatást egyetemi tanárok és egyetemisták végzik. Az idén összesen 2100 fizikai dolgozó gyermeke vett részt a KISZ KB előkészítő táborain. Dunaújvárosban például három turnusban 380 középiskolás tanul. A KISZ KB által szervezett egyetemi előkészítő tanfolyamok és táborok egységes tematikával dolgoznak a matematika, fizika és a politikai gazdaságtan tantárgyakból, és jegyzetet is biztosítanak. A humán tárgyak, valamint az idegen nyelvek oktatása már kötetlenebb, és kevésbé egységes. A KISZ KB egyetemi előkészítő akcióját az idén 1,6 millió forinttal támogatják az állami szervek. Vasúti fékek és a KU-250-02 köszörűgép A Szerszámgépipari Művek Székesfehérvári Köszörűgépgyárát nyugodtan el lehetne nevezni fékgyárnak is, hiszen ,,öreg” termék náluk a vasúti fékberendezés, amelyet évről évre nagyobb mennyiségben, s mindenkor a legkorszerűbb követelményeknek megfelelően állítanak elő. A képen Réti József és Papp Béla az úgynevezett kormányszelepeket ellenőrzi. Ez a művelet igen nagy figyelmet követel, s roppant nagy felelősséggel jár, hiszen ezektől a berendezésektől vonatszerelvények sorsa függ . A KU—250—02 jelű balászköszörűgép a gyár egyik fő terméke, s ebből havonta átlagosan tíz hagyja el a végszereldét. A kénen Frecott György művezető és Végh József szerelő ellenőrzi a berendezést. A „HAZAI” felirat nem minőségjelzés, csupán tájékoztató jellegű felirat a készárusok részére