Fejér Megyei Hírlap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

f*TM­­P­" | jjQl Pk M gm | I V,LAG «OCETAWAI Tettvágy, ambíció és a feladatok || _J| n"" ifj| i If | pj \ 'S g I j egyesüljetek! gg| |m a ’fgllfM gR9fe 1 Szerda, H Mk Tglflij OSSf J 1971. szeptember 1. m ya ««ssc XXVII, évfo,yam] H Ma: Magyarország-Jugoszlávia 1 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Ara: 80 fillér felszólal a csengő T­áskával a vállukon elindul­nak a kisdiákok, hogy elő­ször életükben átlépjék az is­kola küszöbét. Természetesen mennek azok is, akik már ta­valy is jártak iskolába, aktatás­kát cipelve, hogy szellemi ta­risznyájuk tartalmát gyarapít­sák. Ezeket a fiatalokat, a kez­dőket, és azokat, akik folytat­ják megkezdett tanulmányai­kat, köszöntik a mai ünnepé­lyes tanévnyitókon, ahol a szó­nok megpróbál szólni az első lépést tevőkhöz csakúgy, mint a régebb óta menetelőkhöz. Rövidebben, vagy hosszabban, de szól a beszéd a pedagógu­sokhoz, a szülőkhöz is. Köszöntjük azt a több ezer Fejér megyei diákot, aki az általános és középiskolákban, valamint az iparitanuló-intéze­­tekben ma kezdi az 1971-72-es tanévet. Az ünnepi szavak és a virágok hódolnak a mintegy 5000 pedagógusnak, akiknek segédletével kezdik, illetve foly­tatják lépéseiket a közművelő­dés, a tudomány útján gyer­mekeink. E hasábokon az ünnepi kö­szöntő lehetőségeinek keretein belül a mai érdekeltek közül a pedagógusokról és a szülők­ről tartjuk célszerűnek szólni. A pedagógusokról, akik az új tanárokat, tanítókat kivéve, új­ra kezdik a munkát, hogy tíz hónapon át legjobb tudásuk, lelkiismeretük szerint gazdagít­sák gyermekeinket tudásban, emberségben. E kettőt együtt kell tenniük, s a siker érdeké­ben számtalanszor felül kell vizsgálniuk magukat, mert a gyermekek legalább annyira különbözőek, mint szüleik, mint pedagógusaik és — még akkor is,­ha néhány osztály zsúfolt — egyéni bánásmódot kívánnak. Pártunk, kormányzatunk, né­pünk elismeréssel adózik a pe­dagógusoknak. Az erkölcsi megbecsüléssel együtt éppen a nyáron végrehajtott bérrende­zés is bizonyítja, hogy lehető­ségeink szerint anyagi eszközök­kel is iparkodunk az oktatás technikai feltételeit biztosítani. A szülőkhöz is szólni kívá­nunk, mert az iskola, a legjobb pedagógus is tanácstalan, ha a szülő támogatása elmarad. Közös munka, közös felelősség gyermekeink jellemének formá­lása, jövőjének kimunkálása. A felnőtt nemzedék a jövő iránti felelősségét azzal bi­zonyíthatja leginkább, hogy mi­lyen utánpótlást nevel. Nyilván­való, hogy e tekintetben is más a feladata a ped­agógusnak és a szülőnek, de ezen belül közös nemcsak a felelősség, hanem a célkitűzés is: úgy nevelni a fiatalokat, hogy ne csak isme­reteket szerezzenek, hanem em­berségben is nőjjenek. Táskával a vállukon, vagy kezükben, elindulnak a kisebb és nagyobb diákok, megkezdő­dik az 1971-72-es tanév. A régi ismeretekből, mindabból a tu­dásból, amit az emberiség legjava felhalmozott, kell me­ríteniük, figyelembe véve, hogy korunk gyorsan fejlődik, for­málódik. A szocialista alkotás, építés, egyre nagyobb tudást, alkotó­készséget, önálló cselek­vést kíván meg. A kisebb és nagyobb diák­j­­nak, pedagógusoknak és szü­lőknek nagy munka kezdődik. Nemcsak azokban az ünnepé­lyes pillanatokban szükséges érezni a felelősséget, amikor először szólal meg a csengő, hanem akkor is, ha az esztendő szorgos, küzdelmes tanítási napjain munkába szólít. B- B. _________________________________________ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kiállítás, metistdalversség, ifjúsági nagygyűlés­­ fegyveres erők napjóra készültek A megyei pártbizottság megbízásából a KISZ me­gyei bizottsága és a Haza­fias Népfront megyei elnök­sége szervezi a fegyveres erők idei ünnepségeinek programját. A korábbi évek ta­paszta­latai­nak megfelelő­en, ezúttal is egyhetes lesz a fegyveres erők napjának programja, amely ez évben is Fejér megyei Ifjúsági Honvédelmi Napok néven lesz ismert. A tervek szerint szeptem­ber 23-án kezdődik az egy­hetes program, ek­kor hon­védelmi nevelési tanácsko­zásra kerül sor. Másnap ki­állítást terveznek a Vidám Parkban, ahol a polgári vé­delemmel, a katonai felada­tokkal kapcsolatos gyakor­lati dolgokat lát­hatja­k majd a résztvevők. Menet­­dal verseny lesz a járási székhelyeken és a városok­ban szeptember 25-én. Az egyhetes program kiemelke­dő eseményére vasárnap kerül sor, amikor megyei ifjúsági találkozót­ szervez­nek. Már a kora reggeli órákban megrendezik a me­gyei menetdalverseny dön­tőjét ahol a járási, városi győztes csapatok szerepel­nek. Tíz órakor a Vidám Parkban ifjúsági nagygyű­lést szerveznek, majd repü­lőbemutatót és hajómodel­­­lező versenyt rendez az MHSZ megyei vezetősége. A nagygyűlés után kulturá­lis bemutatók lesznek, ahol különböző népi együttesek, énekkarok lépnek fel. Gazdag sportműsorra ké­szülnek a szervezők. Töb­bek között városismertető tájékozódási futóversenyt tartanak. Az ifjúsági sport­telepen nyolc női labdarúgó csapa­t küzd majd az érté­kes díjakért, szeptember 25—26-án a Velencei-tavon, a pátfozdi csata emlékére, vitorlás versenyt rendez­nek, kalóz, finn és cadett osztályban. A szervezők szeretnének háztömb körüli kerékpáros versenyt is ren­dezni. A Vidám Parkban a délutáni órákban egy fővá­rosi beat-zenekar lép fel, a tervek szerint több kiváló énekessel. Szeptember 27-én és 28-án alapszervi szinte­ken rendeznek majd meg­emlékezéseket a fegyveres erők napjáról. A fegyveres erők nap­ján, szeptember 29-én a szokásos atlétikai váltó nyolc órakor indul Székes­­fehérvárról a Dózsa György térről a pákozdi Szabadság­­harcos emlékműhöz. Itt 10 órakor kezdődik az ünnepi megemlékezés, a koszorú­zás, ezt követően pedig ej­tőernyős bemutatót tartanak. ezer televízió­ ba léptünk az esztendő harmadik harmadába. A napokban minden vállalat­nál, termelő üzemnél utána számoltak: teljesítették-e az éves tervet időarányosan? A Videoton legnagyobb egységében, a tv-gyártóban is elvégezték a számadást Az idén kétezer készülék híján negyedmillió televí­ziót adnak át a kereskede­lemnek. A legújabbak, az Elektro­nok és a színes tv-k az éves tervnek mintegy 5 szá­zalékát teszik ki. A többi, az Interstar, az Olimpia, a Fortuna, a Rekord a nagy­­közönség előtt jól ismertek, a hátralévő hónapokban a Minivizorból is több kerül az üzletekbe. És még egy újdonság, ami tulajdonkép­pen csak a hazai vásárlók­nak új: a TA 1250-es gép, amelyet eddig — kü­lönféle színű kávákkal — tőkés exportra szállítottak, a hazai üzletekben is kap­ható lesz, az idén még ezer darabot kap belőle a keres­kedelem. Az 1971-es évre tervezett 248 ezer készülékből egyéb­ként augusztus végéig közel 150 ezret készítettek el. A gyáregység tehát a tervek­nek megfelelően dolgozott, időarányosan egyenesben van, adósság nélkül. Mivel a tavalyi terveket is mara­déktalanul végrehajtották, az idén pedig számszerűleg nem szándékozták emelni a gyártást, a gyáregység bizo­nyára simán teljesíti éves tervét is. 205. szám « Cedenbal látogatása a Vadászati Világkiállításon Jumzsagim­ Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Fock Jenőnek, a Mi­nisztertanács elnökének társaságában kedden felkereste a Vadászati Világkiállítást. A vendégeket a Világkiállítás főbe­járatánál Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese és dr. Dimény Imre mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta. A vendégek a kiállítás központjában tájékozódtak a nagy­szabású vadászati-természetvédelmi bemutató szakmai rész­leteiről, adatairól, majd körsétára indultak. Elsőnek a dísz­csarnokot keresték fel, ahol dr. Tóth Sándor, a Világkiállítás kormány­főmegbízottjának helyettese ismertette a pavilon anyagát. A Szovjetunió nemzeti kiállítási csarnokában B. Szviri­­denko, a pavilon igazgatója üdvözölte a vendégeket. A bolgár nemzeti pavilon után a mongol nemzeti pavi­lonba érkeztek a látogatók, akiket itt Zs. Budszuren, Mongó­lia nemzeti megbízottja kalauzolt. Az NDK kiállítási csarnokában vadász fúvószenekar kö­szöntötte a vendégeket. Franciaország pavilonjába, majd a csehszlovák pavilonba látogattak ezután a vendégek. A kör­séta utolsó állomása a tanzániai pavilon volt. A körséta után Kádár János és Fock Jenő megtekintette a kiállítás lovaspályájának keddi versenyeit és bemutatóit. A Vadászati Világkiállítás megtekintése után Jumzsagim­ Dedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke elismerően nyilatkozott benyomásairól. (MTI) Most sem fenékig tejfel Egyenesben, adósság nélkül Túrós asszonyok, lányok A fehérvári tejüzemben nem helyben fejik a tehe­net, de az aludttejet, túrót, vajast, tejfölt itt készítik. Két megyét — Fejért és Komáromot — és a főváros egyes kerületeit látja el a gyár tejtermékekkel­. Napon­ta százezer liter érkezik az üzembe, amiből mintegy 50 ezer liter másnap már a reggeliző asztalra kerül. A többit feldolgozzák. A hatalmas köpülő hen­gerből vaj­hegyeket ürítenek a munkások, s az automata gépsorokról másodperce r a­­kérul több tízdekás csoma­golású vaj és kétdecis po­haras tejföl kerül a dobo­zokba, és a ládákba. A hat automata gépsor olyan zajt csap, hogy alig értjük egy­más szavát a Vörösmarty szocialista brigád tagjaival, szinte kiabálva beszélünk. Centis vízben tocsogunk, de az ő gumicsizmájuk nem veszi észre. „A túrós­ brigád” — csak így emlegetik őket az üzem vezetői. Szocialista módon dolgozni — kóstolja meg — kínál a keverőgép felé mutatva Hegedűs József, a brigádve­zető. Ez az ő „műve”, ő adagolta, az előírás szerint a vaníliás cukrot és a sima, ízesítés nélküli túrót, hogy az összegyúrás után ízletes palacsinta-töltelék legyen belőle. Két fajtát készít Vaníliás és mazsolás krém­túrót. — Huszonnégy éve dolgo­zom a szakmában, 1958 óta Fehérváron, 1966-ban ala­kítottunk először szocialista brigádot a régi üzemben. Az akkori tagokból most egy sem dolgozik a túró­sokkal, csak én maradtam magnak. Mikor átjöttünk az új munkahelyre, mintegy negyvenen, azt mondták, hogy az új embereket kell pártfogásba venni és tár­ií­tani. Mivel én voltam a két brigád közül az egyik veze­tője, s volt már némi ta­pasztalatom, az újakból verbuváltam a Vörösmar­­tyt. Ez 1969-ben volt. — Akkor még nem volt jogalapunk a szocialista cím­re, de két év alatt rászol­gáltunk. Dolgok, rendes asz­­szonyok, lányok. Tizen van­nak, meg mi ketten férfiak, a Lencsés Jóskával. Az alig pelyhedző állú fiút, mint a brigád másik férfitagját mutatja be Len­csés Józsefet. Félszeg ka­masz, aki az ismeretlen kí­váncsiskodó előtt azt sem tudja, melyik lábára álljon. — Csak segédmunkás va­gyok — mondja és úgy tű­nik, szégyelli a „csak”-ot. De ez az érzésem rögtön el­múlik, amikor arra a kér­désre, hogy miért nem ta­nul szakmát, határozott „nem szeretek tanulni és nem is fogok” a válasz. Et­től függetlenül hasznos tag­ja a csoportnak. Szemmel láthatóan szívesen szolgál­ja ki az adagoló gépek mel­lett dolgozó lányokat, tolja a 200 kilós túrós kádakat. (Folytatás a 3. oldalon) amerikai újságírók megyénkben A Nemzetközi Újságíró Szervezet USA tagozatának tíztagú küldöttsége járt tegnap Fejér megyében, Joseph Walkernek, a tagozat elnökének vezetésével. A küldöttséget délelőtt dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye és megyeszékhely életéről. A vendégek rövid látogatást tettek a váró­ban, délben Dunaújvárosba utaztak. A képen: Tapolczai elvtárs fogadja a küldött­séget. Új diákotthon Polgárdiban Sok jogos kifogás hangzott el a kiscséri pusztai általános iskolai diákotthon ellen. Az Enyingi Állami Gazdaság polgárdi kerülete dolgozói­nak gyermekei mostoha kö­rülmények között, elörege­dett és diákotthonnak sem­miképpen sem alkalmas épü­letben kaptak szállást, és az alsó tagozatosok onnan jár­tak a szomszédos iskolába, a felsősök pedig a polgárdi iskolába busszal utaztak be naponta. A polgárdi nagyközségi ta­nács most közölte velünk: szeptember elsején megnyílik az új negyven személyes di­ákotthon, amelyben a kiscséri pusztáról beköl­töztetett ál­talános iskolai tanulók kap­nak helyet. Ezzel megyénk valamennyi diákotthona elfo­gadható, korszerű elhelyezést kapott. Az új diákotthont a régi tanácsháza felújításával ala­kították ki. Mint azt a nagy­községi tanács vezetői közöl­ték, a diákotthont a negyedik ötéves terv folyamán száz­személyesre fejlesztik. Az új diákotthon kialakításához az Enyingi Állami Gazdaság közvetett úton jelentős segít­séget nyújtott, a felújítás 120 ezer forintos költséggel köz­ségfejlesztési alapból történt.

Next