Fejér Megyei Hírlap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

Az MSZMP Fejér megyei Bizottságának napirendjén Megyénk beruházási helyzete Szombaton kibővített ülést tartott az MSZMP Fejér me­gyei Bizottsága. A pártbizott­ság egy napirendi pontot tárgyalt meg: megyénk beru­házási tevékenységét és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az erről szóló írásos jelen­tést, valamint a szóbeli ki­egészítést — melynek előadó­ja Homoki József, a megyei pártbizottság titkára volt — a pártbizottság megvitatta és a jelentést, valamint a beru­házásokkal kapcsolatban ho­zott határozatot elfogadta. Ára: 1 forint -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Vasárnapi melléklet Budapestre érkezett Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ________________________________________________ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szombaton délben rövid baráti látogatásra Budapestre érkezett Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és kísérete, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Nyikolaj Rogyionov, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, külügyminiszter-helyettes. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizott­ság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Bein­kes András, a KB tagja, belügyminiszter, dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Pója Frigyes, a KB tagja, a külügy­miniszter első helyettese, Gyenes András, a KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Marjai József, külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Átadás előtt a Forfa óvodák Interjú Gubics Istvánnal, a fehérvári tanács elnökhelyettesé­vel A pártértekezletek és a kongresszus után a megye­­székhelyen nagy társadalmi akció indult az óvodai elhe­lyezési lehetőségek bővítésé­re. A folyamatot Papp István, a VIDEOTON gyár vezér­­igazgatójának pártértekezleti felszólalása, és a 4 millió fo­rint felajánlása indította el. Ezt követően a város más üzemei, termelőszövetkezetei és intézményei is csatlakoz­tak e kezdeményezéshez. Na­gyon indokolt volt az össze­fogás, a társadalmi erőbeve­tés, mert sok szülő sürgette gyermeke óvodai felvételét. Felkerestük Gubics Istvánt, a városi tanács elnökhelyette­sét, hogy tájékoztassuk olva­sóinkat a tettekről, a pártér­­tekezlet határozatának meg­valósításáról. Kérdés: Milyen konkrét eredményben mérhető a mun­kahelyek részvállalása, köz­reműködése? Válasz: A törekvés feltétle­nül dicséretes, elismerésre méltó. A megvalósítás, a ki­vitelezés már nem ennyire zökkenőmentes. A vállalatok­kal eddig megkötött szerződé­sekből kiderül, hogy ebben az ötéves tervben 7 millió 720 ezer forinttal sietnek e gond enyhítésére. Az ilyen segítő­kész üzemek között van a VI­DEOTON, a Hűtőház, a szol­gáltató vállalat, az IKV, az IKARUS és az állami építő­ipari vállalat. Ezzel a sor nem zárul le, mert folynak a szer­ződéskötések. Nekünk az a feladatunk, hogy felkeressük a szóban már ígéretet tevő vállalatokat, intézményeket és hivatalosan megállapod­junk a hozzájárulás mértéké­ről és a teljesítés időpontjá­ról. Ugyanis jelenleg közel 8 millió forint a szerződésben meghatározott összeg, mégis ebből csak 400 ezer forinttal rendelkezünk, mert az ez évi törlesztés csak ennyi. Kérdés: Tapasztaltuk, hogy az anyagi gondok ellenére bővült az óvodai ellátás. Korszerűsítik a gyermekin­tézmények régi épületeit és új óvodák is megnyitották vagy néhány napon belül megnyitják kapuikat. Milyen anyagi erőből valósult meg a fejlesztés? Miért húzódott el a Forfa óvodák átadása? Válasz: A múlt évben sok gyermek kimaradt, sok volt a reklamáció. Ez a közhangula­­­­tot is befolyásolta. A városi tanács illetékesei ezért igye­keztek gyorsan intézkedni. Segítségünkre sietett a me­gyei tanács, amikor a közpon­ti fejlesztési alapból 125 férő­hely bővítését átvállalta. Emellett a városi tanács sa­ját anyagi eszközökből 250 újabb gyermek felvételének lehetőségét teremtette meg Ily módon idén kimondottan tanácsi erőből 375 helybővítés valósult meg. Ez a fejlesztés komoly anyagi megterhelést jelent tanácsunknak. Vásá­roltunk ideiglenes jelleggel három Forfa óvodát. Sajnos, a menet közbeni váltakozó előírások, újabbnál újabb fi­gyelmen kívül nem hagyható észrevételek s nem utolsó sor­ban a szűkös kivitelezői kapa­citás mind-mind hátráltatta, az új előírások betartása pe­dig meg is drágította az épít­kezést. A három ilyen gyer­mekintézmény közel 10 millió forintba kerül. A Velinszky lakótelepi For­fa óvoda átadásakor műszaki hiányok adódtak. Ezeket megszüntetik és e létesít­ményt birtokba vehetik a gyermekek. A Mészöly Géza (Folytatás a 3. oldalon) át' * v ^. VILÁG PROLETÁRJAI |"" F" | CT |J fk M |W S egyesüljetek. 1*® jT_ |TM| g g I %JJ f gT^ | Ha választhatnának... ■_________-■» _______________Jegyzetek a csendről H ||j| llPigSilliF a fizuit i fUf Up 1 —————— —[/' JgS»­­ /'||i * háziasszonyok Másfél millió látogató A Vadászati Világkiállítás 30. napján, szombaton dél­előtt kereste fel az Albertir­­sai úti kiállítási várost a másfél milliomodik látoga­tó, Márton Ambrus, nagykő­rösi vadász és termelőszövet­kezeti tag.­ A Vadászati Világkiállítás elnöksége nevében Vallu­s Pál, a Magyar Vadászok Or­szágos Szövetségének elnöke, a Nemzetközi Vadászati Ta­nács alelnöke köszöntötte a jubiláris vendéget és átadta az elnökség ajándékát, egy rend vadászöltözetet. Az IBUSZ egy hetes zakopánei útra szóló utalvánnyal aján­dékozta meg Marton Amb­rust. Nemcsak a másfél millio­modik látogató kapott aján­dékot, hanem a sorban előt­te és utána haladó vendég is. Fóliás tej A több mint százmilliós beruházással nemrégiben lé­tesített szegedi tej­gyárban számos tejipari újdonságot hoznak rövidesen forgalom­ba. Szegeden még új cikk­nek számít a fóliatasakos tej, amelynek — a gépek próba­járatása után — megkezdték a tömeges gyártását. Az NDK-ból vásárolt modern berendezéssel naponta 2000 liter tejet zárnak nylonzacs­kóba. 1 „Aranybánya** 2800 hektáron Kevés „bányásszal” sok kincs Csákváron Köztudott, hogy a Csákvári Állami Gazdaság is „beneve­zett a bábolnaiak által kez­deményezett CPS program­ba. Ennek az a lényege, hogy nagy területen, a technoló­giai sorrend szigorú betartá­sával évről évre mind ma­gasabbra emelni a kukorica hozamát és tíz év alatt meg­közelíteni azt a maximumot, amit a termőföld produkálni képes. Az idei terméseredmé­nyekre már lehet következ­tetni, s nem véletlenül mond­ják a csákváriak, hogy meg­találták a 2800 hektáron az aranybányát. S az új terme­lési szisztémával kevés „bá­nyász”, azaz munkás is elég ahhoz, hogy elegendő kin­cset nyerjenek a földből. Nem lehet heteket csúszni Enyingen is feltettem a kérdést, ezzel kezdem Csák­­váron is. —Sokan még mindig „ame­rikai rendszerűnek” tartják a CPS programot. Igaz ez? Aki válaszol: Fehérvári Vilmos igazgató. — Aki nem ismeri teljes részletességgel ezt a kukori­ca-termesztési eljárást, az va­lóban hajlamos „amerikai­nak” kikiabálni a szisztémát. Talán a „nemzetközi” jelző közelíti meg legjobban az igazságot. Mert vannak ebben a programban baráti állam gépei, nyugati gyártmányú kombájnok, a műtrágya egy része is innét származik. De az is kétségtelen, hogy ma­ga az eljárás amerikai, s egyben a szigorú termelési program is. — Ez utóbbin mit értsünk? — Azt, hogy minden mun­kát optimális időben kell el­végezni. Tehát a talajelőké­­szítéstől a betakarításig min­dent. Ha elcsúszol egy-két hetet, akkor talán egész évi fáradozásod hiábavaló. Az állami gazdaság idén 2800 hektáron termelt kuko­ricát. S bizony, ha a vetést például nem fejezik be ide­jében, akkor most nem ne­veznék aranybányának ezt a nagy területet. CLAAS kontra SZK 5 Térjünk vissza a gépekre. Azt mondják, nagyon jó kom­bájnok a CLAAS-gyártmá­­nyúak. — Kétségtelen igaz. Pre­cíz, tökéletes masinák. És még az az előnyük is meg­van, ha tegyük fel egy al­katrész felmondja a szolgá­latot, s az éppen nincsen a központi hazai készletben, akkor az érdekképviseleti szerv egyik embere gépkocsi­ra ül, átmegy Ausztriába és másnap reggel már a szere­lők jóval pótolhatják a rosz­­szat, indulhat a gép. Nem rossz. Vajon mikor érjük ezt meg minden más gépnél? — Az idei kukorica beta­karításban szovjet gépek is részt vesznek. — Nésv CLARS gépünk már két hete dolgozik. Hét­főn három SZK—4-es is csa­tasorba áll. Szeretnénk vé­gezni legkésőbb november 6-ára. — Tudomásunk szerint a Szovjetunióban már készül­nek az SZK 5-ös kombájnok. Mi a véleménye ezekről a gépekről? — Szerintem ezek az új gé­pek felveszik a versenyt a CLAAS-okkal. Minőség­ben is tudják majd azt hozni, amit a nyugatné­met, emellett strapabíróbbak és olcsóbbak lesznek. Ez utób­bi kettő sem utolsó szem­pont. Főleg, ha azt nézzük, hogy dollár helyett forintot kell fizetnünk érte. Jöjjön hát az SZK 5-ös és győzzön! Napi ötven vagon száraz kukorica Kísérőnk, Gálicz Gyula, a gazdaság főagronómusa elő­ször a szemestermény ter­mesztés egyik nélkülözhetet­len eszközét, az úgynevezett szárító-bázist mutatja be. A Góricz-majori kerület köz­pontjában két, szovjet gyárt­mányú szárító épült. Az egyik idén, a másik néhány évvel ezelőtt, így összesen csak erről az egy helyről napon­ta 40 vagon száraz kukoricát nyernek, két kerületben tíz vagonos a kapacitás, így 24 óra alatt 50 vagon száraz ál­lapotban lévő kukoricát to­vábbíthatnak az átvevőnek, vagy raktározhatnak saját maguknak. Ez utóbbi célt szolgálja az a tíz, egyenként (Folytatás a 3 oldalon) Befejezés előtt az utolsó — hatodik — toronyház a Münnich Ferenc lakótelepen. fotó: Jubány ém a hangra! 19 72-t­l! földgázzal főznek Oklevél a „Bolsoj”­­nak Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke a város­házán fogadta a Szovjetunió Nagy Színházának igazgató­ját, Jurij Muromcev profesz­­szort, a társulat művészeti vezetőit és több művészét. A moszkvai Nagy Színház együttesének kimagasló mű­vészeti teljesítményük elis­meréseként átadta a buda­pesti művészeti hetek em­lékplakettjét és oklevelét. (MTI) négyszáz vagon búzát mentettek ki Az összefogás és a segíte­ni akarás szép példája nyil­vánult meg a szeptember 11- én hajnalban lángra kapott debreceni István malomhoz tartozó silótorony leégése után. A 25 méter magas si­lóban 420 vagon gabonát tá­roltak. Kockázatos, bátor munkára volt szükség, a tűz eloltása után megmaradt nagy mennyiségű kenyérga­bona megmentéséhez. Az azóta is ott dolgozó katonák és munkásőrök mellett a vállalat segítségére siettek a hajdúsági mezőgazdasági nagyüzemek is. A hajdúszo­­váti Lenin Tsz négy pótko­csis teherautót bocsátott ren­delkezésre, markológépekkel és rakodómunkásokkal együtt. A nádudvari Vörös Csillag Tsz-ből három öt ton­nás tehergépkocsit küldtek ugyancsak markológépekkel és munkásokkal. A Hajdú-Bihar megyei Építő Ipari Vállalat tizenöt fős ácsbrigádja készítette el az állványokat, hogy a men­tési munkák veszélyteleneb­bek legyenek. A Debreceni Orvostudományi Egyetem húsz hallgatója ötven órát lapátolt a kenyérgabona megmentésénél. A széles körű összefogás eredményeként végül is mintegy négyszáz vagon búzát sikerült kimen­teni, a tűz martalékává lett silótoronyból. (MTI)

Next