Fejér Megyei Hírlap, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-01 / 283. szám
Hasznon „szórakozás" Felelősség a fiatal dolgozókért Ki ásta ki a csatabárdot? A zebra a gyalogosoké Isi után... Gazdálkodásunk, kereskedelmünk mindennapjaiban egyre sűrűbben hangzik: az az üzlet, amelyben nagy fantáziát, hasznot láttunk, sajnos keveset hozott, vagy éppen csak egy az egyben megállt a bolt. Utólagosan kapkodunk a fejünkhöz, és ott is kaparjuk ahol nem viszket, mert elmulasztottunk előre kalkulálni, számolni, amit már a föníciaiak is tudtak, és sok hasznos tapasztalatot hagytak vissza a tárgyban a görögök, a rómaiak, de a hazai kereskedők és mezőgazdasági uradalmak is. Mégis, úgy viselkedünk, mintha csak most kezdenénk járni tanulni ezen az úton, holott kismillió ragyogó tapasztalat és módszer közül válogathatnánk. Olyan gazdag a civilizált emberiség e tevékenységi tárháza, hogy szinte vétek fel nem használni, a kor termelési és értékesítési szellemének megfelelően modernizálni. A gazdaságok, az állami mezőgazdasági nagyüzemek, a termelőszövetkezetek csalódásainak hátterében is ezt a fogyatékosságot leplezhetjük le. Azt a fogyatékosságot, miszerint az adott termelő üzem vezetői magukra hagyatkozva próbálkoztak üzleti haszonnal számolni. Holott minden valamire való mezőgazdasági nagyüzemben ott található a könyvelés, ez az adminisztrációs szervezet, amely a legtöbbet tehetné a különféle termelési, értékesítési ügyletek, vállalkozások szelektálásában, a megfelelelőbb kiválasztásában. A szocialista gazdálkodás sokoldalú modernizálása mellett úgy tűnik, mintha e téren lemaradtunk volna. Még akkor is, ha a megállapítás nem egyformán érvényes, minden állami gazdaságra és termelőszövetkezetre. Kétségtelen, hogy a nagyüzemi könyvelés fejlődése relatíve semmiképpen nem bírálható. A gazdálkodásnak, a termékforgalmazásnak ma már megnyugtató a rögzítése. A gazdasági tények pontosan följegyeztetnek, sőt egyes ágazati elszámolásokban utólagosan az önköltséget, a 100 forint költségre számolható eredményt is megbízhatóan kimutatják. Általában takarékosságra, a különféle költségek mérséklésére szorítják, ha kell az ágazatokat. Esetenként már-már a kicsinyesség határát súrolva, mert hiányzik az a fajta nagyvonalúság, ami nélkül ténylegesen csak olcsó vásári számvevővé degradálódik a könyvelő. A kor követelménye, maga a közgazdaság fejlődése ad ilyenféle értékelést, bírálatot a nyilvántartásszerű könyvelésről. Ahhoz azonban, hogy gyorsabban igazodjék, korszerűsödjék az egyébként technikailag és technológiailag modernizált gazdaságban a könyvelés, a közvetlen vezetésnek kell feloldania a „fékeket”. Pontosabban: a gondolkodásmódon kell változtatni. Korszerűbb észjárással kívánkozik gondolkodni, hogy az üzleti egyenlet megoldása ne jelentsen nagy kockázatot. Hogy az a könyvelés, mely eddig kedvezően fejlődött, képes legyen arra, hogy elvégezze az elemzést az összes valamennyi összefüggés ismeretében, hogy ha kell kezdeményezni legyen képes, máskor pedig megóvni a gazdaság vezetését a ballépéstől. Hogy a könyvelés ezután ne afféle „eső után köpönyeg” maradjon a holnap számára, hanem olyan fajta „jelző"-rendszer, amely érzékeny műszerként figyelmeztet, mikor kell a „köpönyeget” felvenni. (Pdf) FEJÉR MEGYEI I M-— ■ nKT«J»«g-up-■ - ni N ' WI I I II—N ■ .■■"——■»I—I AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Is párbeszéd folytatódik Párt- és szakszervezeti vezetők a tárgyalóasztalnál Kedden, november 30-án az SZMT székházában tárgyalóasztalhoz ültek a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete, a megyei pártbizottság és a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa vezetői, hogy elemző megbeszélésen áttekintsék megyénk „vasas” üzemeinek helyzetét, meghatározzák a tennivalók sorrendjét, s a véleménycserében kikristályosodott álláspont alapján vigyék magasabb szakszervezeti és államhatalmi szervek elé megoldásra váró feladataink legsúlyosabbjait. A mindvégig teljes nézetazonosság alapján lefolytatott eszmecserén a szakszervezet központi vezetőségének tárgyalócsoportját Méhes Lajos a szakmai szakszervezet főtitkára vezette. A megyei pártbizottságot Herczeg Károly első titkár, a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa tárgyaló csoportját Pálfalvi András vezető titkár képviselte. A kora délelőtti óráikban megkezdődött eszmecserét Pálfalvi András vitaindító beszámolója nyitotta meg. Ebből kitűnt, hogy megyénk dolgozóinak mintegy 50—51 százaléka tartozik a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetéhez. Tehát amikor e látszólag szűk szakmai réteg helyzetéről — munka- és életkörülményeiről — beszélünk, tulajdonképpen megyénk lakosságának is a felét közvetlenül és közvetve érintő kérdésről van szó. Szakszervezeti vonatkozásban ide tartozik a Videoton, a Dunai Vasmű, a SZIM székesfehérvári Köszörűgépgyára, az Ikarus és a Nehézfémöntöde is, tehát évi tíz milliárd forintnál is nagyobb volumenű termelési érték, s a legnagyobb üzemekről lévén szó: a beruházások nagy hányada is e területen létesül, s fejti ki hatékonyságát. Éppen ezért örvendetes az, amit Pálfi elvtárs a szakszervezethez tartozó üzemek termelékenység-növekedéséről mondott: az év első felében 11 százalékukak termeltek többet mint az előző esztendő azonos időszokában, s ennek több, mint kétharmad részét termelékenységgel biztosították. Az arányaiban és hatékonyságában jelentős termelésbővítés azonban nem jelenti azt — állapította meg a vitaindító beszámoló, — hogy nincsenek gondjaink az említett üzemekben, vállalatoknál. Éppen ezért a továbbiakban főként a fejlődés lehetőségeit akadályozó gondokról, feladatokról volt szó. S ha csak címszavakban akarnók megfogalmazni a csaknem egésznapos tanácskozás témáját, akkor is hoszszú felsorolás következnék most, hiszen a beruházásoktól kezdve az átlagos bérszínvonalig, ezen belül pedig az egyes szakmák közötti bérarányokról és béraránytalanságokról éppen úgy szó esett, mint a szociális létesítményekről, a munkaerőmozgásról, a következő évek munkaerő-ellátottságának lehetőségeiről, a munkaerő képzettség és egyéb szempontok szerint csoportosítható összetételéről, a balesetvédelemről, a túlórákról — ezen belül az úgynevezett fekete túlóráztatás különféle elszámolási manipulációiról —, a nyereségképzés jelenlegi és távlati prognózisairól, s nem utolsó sorban a szakszervezetek egyre növekvő felelősségéről az említett témakörökkel kapcsolatban. Néhány nagyüzem, pontosabban iparági gondok súlyát hordozó vállalatunk napi és távlati gondjairól is sok szó esett a tanácskozáson. Herczeg elvtárs például a feladat minden vonatkozásában érzékeltette az Ikarus fejlesztési célkitűzéseit akadályozó gondokat, s szinte folytatva a megyei aktívan megkezdett gondolatsort, országos ésnemzetközi érdekeltségek összefüggésében sürgette, hogy mielőbb kerüljön országos fórum elé az Ikarus, mint a hazai járműfejlesztési program szerves része. A tanácskozás után az SZMT székházának tanácstermében Bárányos József, a központi vezetőség titkára aktívaértekezleten tájékoztatta a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó üzemek, vállalatok szakszervezeti titkárait az eszmecseréről. Kátay Antal VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Szerda, 1971. december 1. XXVII. évfolyam, 283. szám * Ára: 80 fillér Kisiparosok az óvodáért „WC műszakot, 20000 forint értékben” Hétfőn kora délután a Finommechanikai Vállalat brigádvezetői értekezletén csattant fel az egyetértő taps a székesfehérvári óvodai program társadalmi erővel történő megvalósításához való hozzájárulás jeleként. Két órával később, a székesfehérvári és székesfehérvári járási kisiparosok taggyűlésén töltötte be egyetértő taps az új székház tanácstermét, amikor Bartus János véleményt kért: hozzájáruljanak-e a járás és a város kisiparosai a millenniumi óvoda létesítéséhez. A javaslat átgondolt, s tömören fogalmazott volt: járuljanak hozzá a kisiparosok száz műszakkal, összesen húszezer forint értékben a millenniumi óvoda létesítéséhez. E hozzájárulás egyrészt szakmunkával, másrészt a nem építőipari jellegű ipart folytatók részéről az e célra létrehozott kilenctagú bizottság megállapítása szerinti összeggel történik. A kisiparosok csatlakozási elhatározását Marton János kőműves fogalmazta meg Az országos központ részéről Lánczi István fejezte ki elismerését a város és a járás kisiparosainak. Ezt követően Gubics István, a székesfehérvári Városi Tanács általános elnökhelyettese szólalt fel. Többek között elmondotta, hogy az elhangzott felszólalásokból is kitűnt, a kisiparosok tudják, érzik és értik, hogy pártunk és kormányunk bízik a kisiparosokban, számít rájuk, hasznos tevékenységükre a közép és hosszútávú terveinkben is épít. Ugyanakkor az is kicsendült ezen a tanácskozáson, hogy kisiparosaink is bíznak a pártban és kormányunkban, s e kölcsönös bizalom megnyilvánulása az is, hogy a millenniumi óvoda ügyében megtestesülő társadalmi méretű összefogásból a maguk erejéhez mérten, részt kérnek és vállalnak a járás és a város kisiparosai is. Az új KIOSZ-székház első ízben adott otthont a járás és a város kisiparosai időszakos taggyűlésének. S mert nemcsak az óvodai hozzájárulás kérdését kellett megvitatni ezen a fórumon, érthető, hogy a tanácsterem zsúfolásig megtelt, s jónéhányan álltak is, amikor Borostyán János, a járási és városi szervezet titkára megkezdte a beszámoló ismertetését. Alapvetően tovább javult a kisiparosok szolgáltatási tevékenysége az elmúlt tíz hónapban is. Székesfehérváron különösen a peremterületeken érezhető jelentős javulás, kivételt képez a Maroshegy, ahol sajnos még mindig hiányoznak az alapvető szolgáltatást végző kisiparosok. (Folytatás a 3. oldalon) Küldööttválasztó közgyűlések Hasznos tapasztalatok. Je Javo&statek Jó néhány termelőszövetkezetben megtartották már azokat a küldöttválasztó köz- és részközgyűléseket, amelyeken beszámolnak a területi szövetségek elmúlt négy évi tevékenységéről. E kölcsönös eszmecserék folytatódnak a héten is és a tervek szerint december 8-ig megyénk valamennyi közös gazdaságában lezajlanak. A Mezőföldi Tsz-szövetség területén eddig hét, az Észak- Fejér megyei szövetsége tagszövetkezetei közül 27 termelőszövetkezet tagsága jött össze, hogy meghallgassák a beszámolót, megválasszák a küldötteket. Melyek az eddigi mezőföldi tapasztalatok? Az egyik az, hogy a tagság egyértelmű helyesléssel fogadta a javaslatot, miszerint egy-egy gazdaságból kétkét küldöttet delegálhatnak a területi szövetségbe. Eddig a küldött általában a tszelnök volt, most viszont a „második” — úgymond — „közülünk való”. Úgy értelmezik ezt, hogy a jelölőbizottságok a legtöbb helyen második küldöttként, kétkezi munkást, tagot javasolnak, akik majd rendszeresen részt veznek a szövetség küldöttgyűlésein és be is számolhatnak munkatársaiknak az otthallottakról. Mondhatnák többen: a beszámolás kötelessége lett volna eddig is a küldöttnek. Igyekeztek is részletesen bemutatni a sző-, vétség tevékenységét. Hogy nem jutottak el minden emberhez? Még, ezen sem lehet csodálkozni, hiszen az elnöknek — valljuk be őszintén — ezen kívül sok más teendője is van. Nemcsak Nagyvenyimen, de másutt is azt remélik, hogy a most megbízott „kettős” pótolja a jövőben ezt a hiányt. Az északiak küldöttválasztó közgyűlései közül a csákvárit tartják a legjobbnak. A tsz elnöke, Hollósi Vilmos ismertette a szövetség eddigi tevékenységét. Helyeselték valamennyien, hogy a szövetség sok hazai és külföldi tapasztalatcserét szervezett, amelybe nemcsak a tsz-vezetőket, a tagokat is bevonták. Ugyancsak jónak tartják, hogy a közösség irányításában részt vevő szakemberek számára rendszeresen tartanak információ-szolgáltatás,,, igényével előadásokat", tanfolyamokat. A tennivalók közül ebben a községben ,azt„javasolták, a szövetség az IdfVvJigiél erélyesebben szorgalmazza, hog£ a . termelőszövetkezet, mint a termelő vállalat,bármilyen ügyben .egyenrangú partnerként* t.Ítygvalt HSsVo az értékesítő vagy felvásárló szervekkel. Ülést tart az MSZMP KB A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1971. december 1-re, szerdára, összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek, valamint az 1972. évi népgazdasági terv és költségvetés irányelveinek, és a Központi Bizottság 1972. évi munkatervének megtárgyalását javasolja az ülés napirendjére. (MTI) Nyári ízek ◦ raktárban — Felkészülten várjuk a telet és a tavaszt — mondják a MÉK Vállalatnál, és a számok alátámasztják ezt a kijelentést. 560 vagon burgonyát, 60 vagon vöröshagymát, 40 vagon káposztát, 80 vagon almát, és más zöldség- és gyümölcsféleségből is nagy mennyiséget raktároznak. Ez az árukészlet 20 százalékkal több a tavaly forgalomba hozottnál. A zöldséget és gyümölcsöt részben saját tárolóikban helyezik el, másrészt bérelt hűtőházakban és termelőszövetkezeteknél 1 336 '‘ vagon burgonyát a vállalat raktáraiban."a,, többit ..pedig a dunaújvárosi Vörbe Csillag, a sárbogárdi Kossuth, a cecei Béke, a sájoskomáromi Győzelemés , a kislángi Béke Tsz-ben tárolják .A vöröshagymát... a lájoskomáromi GyöZel¥íH-t és"a "táti Petőfi Tsz-nél helyezték el. Tizenöt vagon befogadóképességű hűtőházban kör,t és fejeskáposztát raktároznak. Más megyéből hozzák az almát — Kiskörösről, Soltvadikertről —, sárgarépát és a petrezselymet. Hogy a havas, téli hónapokban se akadozzon az ellátás, minden kirendeltségei annyi árut tartanak raktáron, hogy egy ideig utánpótlás nélkül is kielégíthessék a lakosság zöldség-gyümölcs szükségletét. A MÉK vállalat tartósító üzemében eddig 12 vagon káposztát savanyítottak és még 10 vagont készítenek az idén. A káposztán kívül 920 mázsa uborkát, 360 mázsa paprikát, 280 mázsa paradicsomot és 30 mázsa cseresznyepaprikát tartósítottak. . Az átépített üzemben jövőre már alkalmazzák a meleg, steril tartósítási módszert, ami befőttek készítését is lehetővé teszi majd. M. L.