Fejér Megyei Hírlap, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-01 / 283. szám

------ 2 ----------- 5§eg£ezd8dötl a varsói külügyfsi miniszteri értekezlet Kedden délután Varsóban, a lengyel minisztertanács palotájában megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek két­napos értekezlete. A tanácskozás célja az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet összehí­vásával és előkészítésével össze­­ítt fő problémák meg­vitatása. A találkozón résztvevő bol­gár küldöttséget Ivan Basev, a csehszlovákot Jan Marko, a lengyelt Stefan Jedrychowski, a magyart Péter János, az NDK-belit Otto Winter, a ro­mánt Corneliu Manescu, a szovjetet Andrej Gromiko külügyminiszter vezeti. A tanácskozáson részt vesz­nek külügyminiszter-helyet­tesek, valamint tanácsadók és szakértők. (MTI) Nixon február 21-én utazik Kínába Hétfőn a Fehér Ház beje­lentette, hogy a Richard Ni­xon amerikai elnök 1972. feb­ruár 21-én repül Pekingbe. A hírt egyidejűleg hozták nyilvánosságra Washington­ban és Pekingben. Ronald Ziegler, az elnök sajtótitkára azt is­ közölte, hogy kedden számol be Nixon kínai tar­tózkodásának időtartamáról és a látogatással kapcsolatos egyéb részletekről. A Fehér Ház által nyilvá­nosságra hozott rövid, egy­mondatos közlemény szó sz­e­­r­­­inti fordításban így hangzik: „A Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok kormá­nya­ megállapodott abban, hogy Nixon elnök 1972. feb­ruár 21-én kezdi meg látoga­tását Kínában”. Mint ismeretes, a pekingi látogatást követően az ameri­kai elnök ellátogat a Szov­jetunióba is. A pekingi és a moszkvai lá­togatás előtt Nixon elnök még tanácskozni óhajt olyan szövetséges országok vezetői­vel, mint Japán, Nagy-Britan­­nia, Franciaország, Nyugat- Németország és Kanada. A hírek szerint e csúcstalálko­zók központi témája a nyuga­ti világot sújtó pénzügyi vál­ság. Ezen kívül Nixon leg­fontosabb szövetségeseit arról is meg akarja győzni, hogy sem Pekingben, sem Moszk­vában nem tesz az ő érdeke­ikre hátrányos engedménye­ket. A­z Liga védelmi tanácsának ülése Hétfő estétől kedden haj­nalig megszakítás nélkül, ki­lenc órán át ülésezett Kairó­ban az Arab Liga védelmi ta­nácsa. Számos határozatot fogad­­tak el az Izrael ellen vívandó közös harccal kapcsolatban, ezeket azonban nem hozták nyilvánosságra. A tagországok külügy- és hadüg­yminiszter , valamint vezérkari főnökeit egyesítő védelmi tanács szombaton kezdte meg munkáját. A ta­nácskozásokat Teli, Jordániai miniszterelnök meggyilkolása miatt rövid időre félbeszakí­tották. Bevárták az új össze­tételű jordániai küldöttség érkezését, s azután láttak is­mét — hétfőn este — mun­kához. A jordániai delegációt — mint már jelentettük — Ah­mad Luzi, az új miniszter­­elnök hadügyminisztert mi­nőségben vezeti. Luzi, akinek személyes biztonságát külön­leges intézkedésekkel garan­tálják, elhozta magával Husszein király Szadat elnök­höz intézett üzenetét. A ki­rály méltatta az egyiptomi államfő magatartását a Teli elleni merénylet ügyében. Programhangulatú távira­tot intézett uralkodójához hétfőn Habesz el-Madzsali tábornagy, a jordániai kato­nai elit rettegett figurája, a hadsereg főparancsnoka. „Az ön katonái ígéretet tettek Is­ten előtt, hogy eltapossák el­lenségeit, szétverik a hitetle­neket és az ateistákat, a cio­nista ellenség bérenceit”. Habár Madzsali nem emlí­tette név szerint, kire gondol, bizonyos, hogy a baloldali irányzatú palesztin gerilla­szervezeteket vette célba. Ez derül ki a Husszein királyhoz intézett „hűségtávirat” egy további mondatából is: „Szent kötelességünk, hogy megtisztítsuk országunkat a cionizmus bérenceitől és a­ re­negát árulóktól, megsem­misítünk mindenkit, aki megpróbálja áruló kezét nemzeti egységünkre emelni”. A UPI hírügynökség sze­rint félő, hogy a Husszein­hez vakon hű Beduin had­sereg (Teli is Beduin szár­mazású volt) bosszút áll a meggyilkolt miniszterelnökért a több mint egymillió főt számláló palesztin lakossá­gon. Időközben Kairóban gyors ütemben halad előre a vizs­gálat a Teli gyilkosság tet­teseinek ügyében. Hasszán Omar ügyész szerint a letar­tóztatottak vallomásaiból ki­derült, hogy a csoport veze­tője a 27 éves haifai születé­sű Ezzat Ahmed Rabah volt. Rabah elmondta az ügyészek­nek, hogy több kommandó­akcióban vett részt Izrael te­rületén, és súlyos sebesülése­ket szerzett. Családjának né­hány tagját viszont egy jor­dániai harckocsi taposta ha­lálra az elmúlt évi polgárhá­borúban. Ő volt az, aki az ut­ca felől az első lövést adta le Vaszfl Tell-re. Az egyiptomi rendőrség kü­lönben egy ötödik palesztin után is nyomoz, ennek az embernek —­ úgymond — „ti­tokzatos szerepe” volt a me­rényletben. Az Al Ahram szerint „Aabu Ahmed” vagy ,,Abu Mohamed” vasárnap reggel meglátogatta az össze­esküvő csoportot az általuk bérelt kairói lakáson, s azt a parancsot adta nekik, hogy „Ezzat utasításainak megfe­lelően hajtsák végre az ak­ciót”. A Libanonban élő paleszti­nok úgynevezett politikai fő­bizottsága — más palesztin szervezetekhez hasonlóan — nyilatkozatban kérte föl Sza­dat egyiptomi elnököt Teli letartóztatott merénylőinek szabadon bocsátására. Ahmad Luzi, Jordánia új miniszterelnöke Kairóban, az arab védelmi tanács ülésén. Mm vidéki körút Losonczi Pál folytatja algériai tárgyalásait Algír Hajdók Lajos, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti. A hivatalos baráti látoga­táson Algériában tartózkodó Losonczi Páll, a Magyar Nép­­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke kedden, m­agyar idő szerint 11.00 óraikor az algíri kormá­nypal­on­álban megkezdte politikán tárgy­állá­sait Huari Bumediiennnel, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság forrada­limi tanácsának elnökével. Huari Bumedien a palota előtt fosibidita Losonczi Pált és kíséretének A politikád tárgyailássokoin magyar részről Losoncai Fa­lom kívül részt vett d­r. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, d­r. Korom Mihály igazságügyminiiszter, Paja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és több más hivatalos személyiség. Algériád részről a tárgyalá­sokon Huaim­i Bumedianen kí­vül megjelenít Ahmed Kaid, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) vezetője, Abdel Aziz Buteplika külügyminisz­ter, Lajpsa Jalkir kereskede­lemügyi m­iniszter, Bualem Ben Hamuda igazságügymi­­niszter, Mohamed Ben Jashia felsőoktatási miniszter és több más hivatalos személyi­ség. A ming­bes­zéléseken megvi­tatták a nemzetközi helyzet­nek, va­lam­ lcmit a két ország kapcsolatainak kérdéseit és a két államfő tájékoztatta egy­mást országa helyzetéről is. E egyetértettük abban, hogy a két ors­zá­g kapcsolatait az őszinteség és a bánáti együtt­működés jellemzi, és mind­két tél elégedett a kapcsola­tok alakulá­sával, a­zók dina­mikus fejlesztésére törek­szik. Losonczi Pál hangsúlyozta, hogy a soioclailiista országok szolidárisak. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országai van: a Magyar Népköztársaság há­­t­tereiket nyújt a fejlődő orszá­goknak és műszaki segítség­ben részesíti azokat. Hazáink kezdettől fogva állást foglalt Izrael agressziója ellen. Jól tájékozott, körök sze­rint a két fél hasznosnak tar­talma egy taik­ Bi ülközót a két or­szág képviselői között a kül­ügyminiszteri szinnten. A megbeszélések meleg, baráti légkörben folytak és mintegy négy óra hosszat tartottak. Kedden délutánn a tárgya­lásokat szakértői szinten f­oly­tattá­k. Dr. Bíró József Lajosii Ja­­kinrail, dr. Köröm Mihály pe­dig Bualem Ben Hamudéval találkozott. A küldöttséghez közelálló körök szerint Losonczi Pál és Huari Bumedien még négy­szemközti tárgyalást folytat egymással, későbbi időpont­ban. * Kedden este Huari Bume­dien a nép palotájában díszvacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. A vacsorán a két államfő üdvözlő beszédet mondott. * Losonczi Pált hétfőn este látto­gatásit tett az algíri ma­gyar kolónia tagjainál, akik a meleg hangulatban lezaj­lott találkozón tájékoztatták az EU.nöiki Tanács elnökét munkájukról.­­ Losonczi Pál szerdán reg­gel, látogatásának harmadik napján vidéki körútra indul Algériában. Oramba utazik, ahol egy mezőgazdasá­gi üze­met, egy kőolaj finomítót te­kint meg, majd az olajkutak körzetét keresi fel, és az éj­szakát is Hassa Messaoudban, s szaharai olaj­ 1 élőhelyeknél tölti. Losonczi Pál Huari Bumedien algériai elnök társaságában fogadja az algíriak üdvözletét. Iráni akció Hoveida miniszterelnök kö­zölte a parlamenttel, hogy „a Hormuz-szoros kis szige­tein és Abu Mi­­szán véget ért a 80 éves brit gyarmati ura­lom”. Irán szerint a szóban for­gó területeket 78 évvel eze­lőtt adták kölcsönbe Nagy- Britanniának a kalózok elle­ni harc céljaira. A britek később átadták a szigeteket a Perzsa-öböl sejkségeinek, de megtartották fölöttük a teljes ellenőrzést. Az elmúlt év februárjában a sah kijelentette, hogy Irán, ha kell, erőszakot is alkal­maz szuverenitásának vissza­állítása végett. Hoveida szerint az akció erőszakmentesen zajlott le Ennek ellentmond a Ras el- Khaimah-i kormánynak az a közlése, hogy a Tomb-szige­­tek egyikén tartózkodó hat rendőr közül kettő iráni go­lyóktól esett el kedden haj­nalban, minthogy a megszál­lást az iráni haditengerészet ágyúi „vezették be”. Kuwaitból jelentették a hírügynökségek, hogy az ot­tani nemzetgyűlés a meg­szállással kapcsolatos hírek vétele után haladéktalanul vitát kezdett a kialakult hely­zetről. Ras al Khaimah távirat­ban kérte fel a brit kor­mányt arra, hogy gyakorol­jon nyomást Teheránra az iráni csapatok visszavonása végett. Ras al Khaimah, mint je­lentettük, igényt tart a Tömb-szigetekre. Brit részről sem a távirat­ra nem válaszoltak, sem ál­lást nem foglaltak a kedd hajnali iráni akció ügyében. H­I­R­­­A­I» Scheel hazautazott Walter Scheel nyugatné­met kü­lü­gy­miniszter, akii ötnapos hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, ked­den Moszkva—Seremetyevó repülőtér­ről visszautazott hazájába. Scheel búcsúztatására a repülőtéren megjelent And­rej Gromiko, a szovjet kül­­ügymini­szter, Andrej­­Szmír­no­v, k­ülügyminis­zter-­he­­lyettes és m­ás hivatalos személyeik. * A látogatásról közös köz­temén­yt adtak ki. Szerda, 1971. december 1. Röviden Tízezer barcelonai egyete­mista az előadások bojkottá­lása mellett döntött, hogy ny­módon támogassa az egye­tem 250 professzorának sztrájkját. A tanárok azért sztrájkolnak, mert már több hónap óta nem kaptak fize­tést és az egyetemi vezetőség nem hajlandó velük munka­­szerződést sem kötni. Montevideo Az uruguayi gerillák né­hány órai fogva tartás után szabadon bocsátották a Mon­­tevideoban hétfőn elrabolt Michele Ray, francia újság­­­írónőt. A gerillák kijelentet­ték, hogy „csak beszélgetni akartak” az uruguayi válasz­tások alkalmával Montevi­­deoba érkezett újságíróval. Bonn Nyugat-Németország úgy döntött, hogy a Máltának nyújtott közös NAT­O-segély keretén belül 4,3 millió már­káig terjedő összeget bocsát a szigetország rendelkezésére. Bonn ezenkívül arra is köte­lezte magát, hogy évenként egymillió fonttal járul hozzá a Málta-szigetén létesített brit támaszpont fenntartásá­hoz. Lima Földlökések rázták meg hétfő este Limát. Sokan az utcákon és tereken kerestek menedéket, de komolyabb anyagi károkról , vagy sebe­sülésekről nem érkeztek je­lentések. A földrengés kö­zéppontja Limától 120 kilo­méterrel északnyugatra, a Csendes-óceán térségében volt. Pasadena A Mars körül keringő Ma­riner 9. amerikai űrhajó ka­merái hétfőn felvételt készí­tettek a bolygó egyik hold­járól, a Phobosról. A földre továbbított felvételen több sötét folt látható. Mint is­meretes, a Mariner 9, a Mars másik holdját, a Deim­ost pénteken fényképezte le. Montevideo Kedden reggel, több mint 24 órával az uruguayi elnök­­választások befejezése után még mindig nem adtak ki hi­vatalos jelentést a választá­sok végeredményéről. Hírek szerint a szavazatok össze­­számlálása továbbra is rend­kívül vontatottan halad. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy titokzatos módon „el­tűnt" 33 szavazaur­a és ezért néhány körzetben esetleg újabb választásokat kell tar­tani. /NPOPAK Harcok, statisztikák Jakja Khan pakisztáni el­nök kedden fogadta a pa­kisztáni politikai élet két legjelentősebb aktív politikai vezetőjét: Zulfikar Ali Bhut­­to­t, a néppárt vezetőjét és Nurul Amint, a centrista és jobboldali pártok egyesülésé­ből alakult Egyesült koalí­ciós párt elnökét. A megbeszélésről távozó­ban a két politikus elmon­dotta, hogy az elnök tájékoz­tatta őket a Kelet-Pakisztán­­ban és az indiai határ men­tén kialakult helyzetről és szó volt a december 20-án kihirdetésre kerülő alkot­mányról is. Megfigyelők a magassziintű tanácskozást úgy értékelik, hogy az elnök a gyakorlatilag háborús helyzetre való tekintettel egyesíteni kívánja az ország politikai erőit. A nyugati hírügynökségek jelentései szerint nyugat-pa­­kisztán nagyvárosaiban há­borús hangulat uralkodik: Rawalpindiben a polgári la­­kosság légvédelmi gyakorla­tokon vesz részt, a mohame­dán egyházi vezetők pedig „szent háborúra” hívják fel híveiket. Kelet-Pakisztán főváro­sának katonai körei szerint kedden délelőtt is súlyos har­cok folytak a határvidéken. A pakisztáni egységek állító­lag több indiai hadifoglyot ejtettek . A daccal pakisztá­ni katonai egységek főpa­rancsnoka elismerte, hogy a főváros környékén sőt ma­gában a városban is több ezer a Bangala Desh-hez tartozó felkelő hajt végre harci cse­lekményeket. Dzsingzsivan Ram, indiai hadügyminiszter a parlament keddi ülésén bejelentette, hogy az ellenségeskedések kitörése óta a határ mentén 210 indiai katona és 745 pol­gári személy vesztette életét. 1971. március 26-a, az in­diai-pakisztáni határvillon­gások kitörése­ óta pakisztáni csapatok 1859 alkalommal lőtték a határon át India fal­vait és városait, s 1483 ízben követtek el ha­társértést­­, közölte kedden az indiai par­lamentben Dzsagzsivan Ram indiai hadügyminiszter. A pakisztáni fegyveres alakulatok határmenti táma­dó akciói nyomán 210 indiai katona és határőr, valamint 145 indiai polgári egyén vesztette életét. Nyugat-pakisztáni diákok kedden Rawalpindiben tar­tott tüntetésükön India állí­tólagos „kelet-pakisztáni ag­ressziója” ellen tiltakoztak és követelték a „szent hábo­rú” meghirdetését India el­len.

Next