Fejér Megyei Hírlap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

_________ ________________________ 8 ____________________ ’ CT IT I |Uns ilk inas II I , vtuo proletárjai , A tanácsi tervezés tapasztalatai || ITMTM TMJ| | l­, I W Q EZ, g ITM I egyes ulete ki — --------------------------------------------------- , * a­latta /utalomformolásról " — • Ára: 80 fillér " AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fi riporsát­­választások elé A fozgalmas téli napok követ­­el­­keznek, a legszélesebb tömegmozgalom, a Hazafias Népfront helyi bizottságait vá­lasztják újjá. Az áprilisban sor­ra kerülő V. kongresszus előké­születeiként a helyi népfront­bizottságok számot adnak azok­ról az eredményekről, amelye­ket az elmúlt négy évben a kö­zös összefogás, a cselekvés és az alkotó gondolatok terem­tettek meg. Ha nem is lehet név szerint az egyes emberek tetteit, segítőkészségét méltatni, az bi­zonyos, hogy a népfront-politi­ka támogatói egyenként is jól szolgálták nagy ügyünket, a nemzeti egység erősítését, a szocializmus építését, a béke védelmét. Mindazok hozzájárultak eh­hez, akik szabad idejük egy részét lakóterületük fejlesztésé­ben kamatoztatták, akik a közjó érdekében hallatták szavukat és akkor is jelen voltak, ami­kor egy-egy program „kivitele­zése" került napirendre. A népfrontmozgalomnak ed­dig is voltak hivatott választott tisztségviselői, politikánkat hir­dető, magyarázó aktívái. A mostani választások után még­­inkább lesznek, hiszen nő a kez­elési tevékenységéből önzetlenül részt vállaló emberek száma. A mozgalom régi munkásai mellé újak sorakoznak fel. Megnő a népfront mozgalmi tevékenysége, közéleti szerepe, s bővül hatásköre az élet min­den területén. Nemcsak ta­nácstagi és képviselői válasz­táskor lesz szerepük - eddig sem csak akkor volt, mégis ez tűnt a látványosabb, nagy munkának - hanem a minden­napok gyakorlatában. A válasz­tási törv­ény továbbfejlesztése megnövelte a mozgalom közjo­gi szerepét és felelősségét. Az új tanácstörvényen alapuló és jogszabályokban is rögzített ta­nács-népfront kapcsolat az ed­diginél is nagyobb lehetőséget biztosít. Székesfehérváron, a két testület már elfogadta az eg­yetm­ie­­lési megállapodást. A hatékonyabb együttmunkál­­k­odás garanciája az is, aho­gyan a népfrontvezetők, illetve tanácselnökök tanfolyamán a legilletékesebbe­­ szóltak erről a feladatról. A népfront tekinté­lye, közéleti jelentősége jut kifejezésre abban is, hogy a módosításra kerülő alkotmány­ban megfogalmazzák a mozga­lom társadalomban elfoglalt he­lyét, szerepét. Megyénkben csakúgy, iránt az ország más községeiben na, február­ban kezdődnek a nép­fronttá zottságok választásai. Ma este Csce község lakói jönnek össze, hogy megbeszéljék kö­zös dolgaikat és bizalmat, út­­revalót adjanak az új népfront­­bizottságnak. Az ezt követő he­tekben több mint százötven ha­sonló bizottságot indítanak ily módon útra. Mintegy hat és félezer­­községi, kerületi, já­rási, városi) bizottsági tagot választanak. Az előkészítésben és a ké­sőbbi munkában részt vesznek a párttagok és párton kívüliek, a különböző világnézetű állam­polgárok, akik szocialista ha­zánk építéséért a népek közötti barátság ápolásáért eddig is sokat tőttek. A szocialista haza igaz szeretetét hirdetik azok az emberek, akik új lendülettel vállalnak részt a népfrontmoz­­galom mindennapi feladataiból. - n. - Zárszámadó közgyűlések Tudósítások a tsz-ek évzárójáról Az elmúlt hét végén ismét több közös gazdaságban tartották meg az évzáró közgyűlést. Összefoglalónkban ezekről az esemé­nyekről tudósítunk. Martonvásár: Növekvő fegyelem, árbevétel • A martonvásári Szabadság Termelőszövetkezet közössé­ge a szombati évzárón elé­gedetten vette tudomásul, hogy lassanként „egyenes vágányra” kerül gazdaságuk. A vezetőség, sok egyéb mel­lett, arra is nagy gondot for­dított a múlt évben, hogy megszilárdítsa a terv- és munkafegyelmet. A követe­­­kezmény: jóval kevesebb fe­gyelmi ügyet tárgyaltak, s a tervszerűen végzett munka a szövetkezet árbevételét is emelte, a növekvő hozamok eredményeként. A beszámoló most is hangoztatta: a jövő­ben sem nézik el a hanyag munkát, és szigorúan bünte­tik azokat, akik ártanak a közösség érdekeinek. Hogy mi volt tavaly ennek­­ a „szigornak” a kézzelfog­ható bizonyítéka? Bruttó be­vételük több mint négymillió forinttal emelkedett, a tagság pedig egy-egy ledolgozott munkanap után nyolc fo­rinttal kapott többet, mint 1970-ben. Etyek: Az az egy kivétel... . A közös gazdaság elnöke — a vezetőség nevében — tartalmas, mindenre kiterje­dő beszámolót terjesztett a tagság elé. Elmondta: a ter­melőszövetkezet a mostoha időjárás ellenére „hozta” a tervezett jövedelmet. Ez az, aminek mindenki örült. Azt is örömmel nyugtázták, hogy a különböző ágazatok dolgo­zói teljesítették a rájuk há­ruló feladatokat. Egy kivétel van ez alól, a lakatosüzem kollektívája. Pedig év köz­ben nemegyszer figyelmez­tették őket: „Vigyázzatok, mert veszteséggel dolgoztok, nem tartjátok be a határ­időket”. A többi ágazat ugyancsak kitett magáért. Búzából 22, kukoricából 24 mázsás átlag­termést takarítottak be hol­danként. Egyébként vala­mennyien bizakodtak: ebben az évben „megemberli” ma­gát a lakatosrészleg és va­lamennyi ágazat nyereséges lesz. Bakonycsernye: Szanálás előtt Mit sem használ a szép szó, ezt megmondták a ba­­konycsernyei Málnatermelő Termelőszövetkezet közgyű­lésén is: a gazdaság veszte­ségesen dolgozott tavaly és valószínű az állam segítségé­re lesz szükség, azaz szanál­ják a termelőszövetkezetet. Hogy hogyan jutottak el idá­ig? E rövid tudósítás nem nyújt alkalmat arra, hogy mindenről beszámoljunk. Azt elmondhatjuk: nemcsak „rossz” oldala volt ebben az évben a Málnatermelő Tsz­­nek. Az állattenyésztési üzemág például 6,4-ről 7,1 millióra növelte bruttó ter­melését. Tiszta vagyonuk majdnem kétmillióval nőtt. S hogy mégis szanálják a tsz-t? Igen, mert az állam se­gítségével kilábalnak majd a bajból néhány év múlva e „zergemásztó terület” szor­gos emberei. Mint ahogyan azt a táciak és a szabadegy­háziak tették tavaly. Sukoró: Fontos a biztonsági alap Nem nagy területen — alig 1500 holdon — gazdálko­dik a sukorói Kossuth Ter­melőszövetkezet. Ennek elle­nére állattenyésztése fejlett, növénytermelése sem rossz, szőlő- és gyümölcstermelés­ben pedig az élenjárók közé tartozik. Az elnök azt újsá­golta, hogy a nehézségek el­lenére — a tervezett jövedel­met megkapták a tagok — nincsenek anyagi gondjaik. A biztonsági alapba 1,8 milió forintot tettek, s a tavaly ter­mett 500 hektoliter boruk is a pincében áll még, ami vi­szont forgóalapjukat növeli. o.­t. Fámítán 278 hektáron 2,8 millió facsemetét ültetnek ki A Mezőföldi Állami Erdő­­gazdaság 1972-ben 278 hek­táron végez erdősítést. Rész­ben fakitermelés utáni erdő­­felújítás, másrészt a már meglévő erdősítések pótlása történik. Csupán 13 hektárt tesz ki az a terület, ahová most telepítenek erdőt. Hektáronként átlagban 10 000 csemetét helyeznek ki, azonban ez termelőhelytől és fajtától függően változhat. Ily módon 2 millió 800 ezer csemetét ültetnek el. A tele­pítendő erdőség 40 százalé­kát a fenyvesek alkotják. Jelentős telepítések lesznek a sárosdi, a mecséri, a szé­kesfehérvári és a soponyai erdészetben. A kihelyezési munkákat március elején kezdik meg és május elsejéig be is fejezik. Szintén a Me­zőföldi Állami Erdőgazdaság végzi az M 7-es műút men­tén a füvesítést és a fásítást. Ez évben Törökbálinttól Martonvásárig 20 ezer koro­nás fát és 200 ezer cserjét ültetnek ki. A megye 80 termelőszövet­kezeténél is fásít az erdő­­gazdaság és ehhez 300 ezer csemetét használnak fel. A zámolyi víztározó körletfásí­­tásánál 250 ezer, a fehérvár­csurgói víztározó fásításánál 300 ezer csemetét ültetnek ki. Ebben az esztendőben be­fejezik a fehérvári parkerdő telepítését,­ahol közel félmil­lió facsemete kerül a földbe. A kiültetendő nagy meny­­nyiségű csemetét és fát az erdőgazdaság csemetekertjé­ben nevelik. — mihók — ■» A b­ika , ha felébrednének, azok a sárszentmiklósi földmű­vesek, akik az elmúlt het­ven esztendőben költöztek az örök mezőkre, nem hin­nék el, hogy létezik ma olyan ember, aki egymaga 300—400 hold területet megkapál. Még talán ak­kor sem, ha szemük láttá­ra bizonyítanák. Zámbó János, akit csodálniuk kel­lene, talán nem is gondol olyasmit, hogy mit szólná­nak hozzá, a régiek. Ome­gát életében szerencsésnek tartja, mert elkerülhette a kaput. Most meg, amikor, a Super-Zetorral, mögötte a permetezőgéppel a kukori­casorba áll, csak a sebes­ségre, a méreg használatá­nak szabályaira kell ügyel­nie. Est ezt a fajta kapálást, növényápolást Negyvenöt esztendős fővel is készség­gel vállalta. Dicsekvés nél­kül felelhetett mégis az új munkabeosztására vonatko­zó kérdésekre. Ismereteit a vegyszerekről most gyara­pítja a járási­ növényvédős tanfolyamon. Eddig csu­pán azzal a felkészítéssel dolgozott, amit gyorsan, ha­marjában kaphatott. A tíz hetes sárbogárdi „kiképzé­sen” majd betekinthet aboa is, ami eddig­­ rejtve volt előtte a Hungaria PR-ról, a Burinolról és társaikról. Csendes, halk szóval és mégis hatásosan válaszolga­tott a változásról, arról, hogy ezer ember helyett hatan elintézik az Arany­kalász összes gyomlajav­í­­tási munkáit. Ő a hatból az egyik, aki részese a holdan­­kénti 6—8 mázsával maga­sabb kukoricahozamnak. Öó kézi erővel szemben ennyi volt az első esztendőben ki­mutatható termés különbség. Arról nem is szólva, hogy a tsz-tagság, de a család­­tagjaikból sem­ kerülne ki maholnap annyi kapás­erő, ami elegendő lenne a gyom­talanításhoz. És ezen a­ ponton gondol­kodik el mindenki, Zámbó János, de mások is csak génnel halandók kanálul. És ha ez nem így lenne, ak­kor a tartásnak legalább akkora fizetést kellene ad­ni, mint a minip.r terv­ok, mert különben le kellene mondaniuk sok növény ter­mesztéséről. Ezzel együtt pedig arról a gazdasági ha­szonról is, ami a létük fe­dezete. De amert a kémia termelőeszközzé is változott, kijutott a bajból, a munka­erő gondjából a sármiklósi szövetkezeti gazdaság. Még akkor is, ha egyelőre csak rendkívül óvatosan alkal­mazható lehetőséget kapott helyébe. Zámbó János azt mondja, soha sem félt a vegyszer­től. Egyébként is óvatos ember lévén, csak megala­pozottan kockáztat. Néha­­néha pedig azt hiszik róla, hogy őm­aga a méregraktár. Igen, ki mivel bánik... Két éve, még nem­ tudhatta, hogy mi a vegyszer, az a méregfajta, amely végtére is gyomirtásra jó. Elcsod­á­l­­kozott, és azót­a is ha szóba kerül, megdöbben: mi lehet az, ami által elpusztul a ta­laj édes gyermeke, így tudj­­a, és nem is téved felőle, hiszen a kultúrnövény fej­lődéséért ennyi a jelenlegi „áldozat”. Mi történik akk­or, ha gépével végigperme­tezi a táblákat? Rejtély előtte az, amivel bánik. Gondolkodott erről is. Be­vallani sem kell, érzi, előbb­re jár az alkalmazott tu­domány, mint a legdúsabb paraszti fantázia. Verejtékezett az olaj­kályha mellett Zámbó Já­nos, pedig biztattuk, hogy szabadítsa ki magát a pu­­fajkából. De egyébként is — kimondatlanul — ez az új munkabeosztás meggon­­dolkoztatja. Amiért most az évi végelszámoláskor az 10­71. évi munkáért több mint 31,3 ezer forintot ír­hatott alá. (PDF) Fock Jenő vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a VDK-ba Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a VDK kormányának meg-­­hívására, hétfőn hivatalos, baráti látogatásra párt- és kor­mányküldöttség utazott a Vietnami Demokratikus Köztár­saságba. Fock Jenőt útjára elkísérte Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Csémi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, altábornagy, a honvé­delmi miniszter első helyettese, dr. Várkonyi Péter állam­titkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Marjai József külügyminiszter-helyettes és Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Jakus Jenő, a Magyar Népköztársaság hanoi nagykövete a VDK-ban csatlakozik a küldöttséghez. A delegációt a Ferihegyi Repülőtéren Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese és a Központi Bi­zottság és a kormány több tagja búcsúztatta. (MTI) Korszerűsítésre vár az üzem­és uitanezés A SZOT irányelveket bocsét ki A SZOT elnöksége hétfői ülésén elhatározta, hogy irányelveket bocsát ki a vál­lalati üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítését segítő szakszervezeti feladatokra. Megállapította az elnökség, hogy hazánkban elmaradott a vállalatok belső szervezeti működési rendszere, több­nyire kidolgozatlanok a dön­tési hatáskörök, a szervezet nehézkes, bürokratikus, nem eléggé hatékony. Az MSZMP Központi Bizottsága már foglalkozott e kérdéssel és felkérte a SZOT-ot is, hogy támogassa a társadalmi moz­galmat a vállalati szervezés javítására. A SZOT elnöksége felhívja a szakszervezet szerveket, hogy széles körű politikai felvilágosító munkát végez­zenek a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsí­tésére. A szakszervezeti ve­zető szervek évente rendsze­resen értékeljék az üzem- és munkaszervezés helyzetét. Gondoskodjanak arról, hogy a soron következő műszaki konferenciákon, termelési ta­nácskozásokon, munkaérte­kezleteken megismerjék a dolgozók a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsí­tésével kapcsolatos felada­tokat. A SZOT elnöksége a má­sodállásokat és mellékfoglal­kozásokat érintő állami ren­delkezésekkel is foglalkozott, hangsúlyozva, hogy a szak­­szervezetek is elítélnek­­min­den olyan foglalkoztatást, amely ellentétes a vállalati gazdaságosság, a szocialista munkaerkölcs követelmé­nyeivel. Ezért szükséges, hogy a tapasztalt szabályta­lanságok és visszaélések megszüntetésében a szak­­szervezetek segítsék az álla­mi szerveket. A leghatározot­tabban fel kell lépni a vál­lalat érdekeit nem szolgáló, vagy azokkal éppen ellenté­tes foglalkoztatások ellen. A szakszervezetek segítsé­­ az állami szerveket a törvé­nyes rendelkezések végre­hajtásában. (MTI)

Next