Fejér Megyei Hírlap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-01 / 51. szám
Hatvan lóerős önérzet n FEJ ER ME©YEIL=] Köze épp elitika és egészségügy _____________________ __________________ fi BgpB| Hl |«K Ml WSwBBPly 1QS5k8 kukil | Szerda, n i fin Ml fid i 1972. március 1. H evelhettünk-e m ^ A w A YY./M1 . . . Q &zinteseg nélkül ? f raJOS IP 9i WM m Wimm___— 1 SS»!» _________________ 1 Ük ÜmI B y m IpEsÉBI sí- sióm Ajándékozzunk! -------------—~———-------------------------------------------------------Ara: 80 fillér AZ MSZMP MeGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA NEB-vizsgálat A dunaújvárosi járási és városi NEB keddi bizottsági ülésén a megvizsgált hat termelőszövetkezet képviselőinek jelenlétében tárgyalta a közös gazdaságok társadalmi tulajdonának védelmét. Sokfelé tapasztaltak vagyonvédelmi hiányosságokat. A tsz-ellenőrző bizottságok munkája távolról sem kielégítő. A rossz példaként kiemelték az ercsi termelőszövetkezet ilyen irányú tevékenységét. Itt 1971-ben 6,6 millió forintos leltárhiányt mutattak ki. Az eltérések okairól készült ugyan jegyzőkönyv, de a különbözet rendezéséről nem intézkedtek. A rácalmás tsz-ben a tavalyi borsószedésnél 1250 zsák hiányt állapítottak meg, de a hiány miatt senkit nem vontak felelősségre. A nagyvenyimi közös gazdaságban pedig az elhullások és kényszervágások felét nem igazoltatták az állatorvossal. A bizottsági ülésen részt vett szövetkezeti vezetők a vagyonvédelmi teendőkkel kapcsolatban egyöntetű felső tájékoztatást, a főkönyvelők évenkénti továbbképzését, az ellenőrző bizottsági tagok képzését sürgették. Az ülésen elhatározták, hogy a NEB vizsgálati és bizottsági anyagot nemcsak a megvizsgált hat termelőszövetkezetnek, hanem a járás valamennyi közös gazdaságának megküldik. Előszálláson Fokozódó közéleti pezsgés Megválasztanák a székesfehérvári népfrontbizottságot A Hazafias Népfront székesfehérvári választó gyűlésének részvevőit, a körzetek, üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények képviselőit köszöntötték az énekszámok, és Horváth Ilona alkalomhoz méltó szavalata is. Hozzájuk szólt Kiss László, a népfrontbizottság városi elnöke megnyitójában. A városi tanács nagytermében rendezett választó gyűlés elnökségében helyet foglal Kalmár Dezső, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Horváth Győző, a Hazafias Népfront Országos Központja képviseletében Kerkay Andorné és dr. Mirtay Pál országgyűlési képviselők, dr. Tilinger István, a városi tanács elnöke A körzetekben dolgozó sokszáz mozgalmi munkás, aktíva helytállását, tettkészségét foglalta össze az írásos értékelés. Ebben méltatták a városi népfront, az elnökség s a nyolc munkabizottság tevékenységét. Ennek az előre kézbeadott értékelésnek jó kiegészítője volt Móri István városi titkár, — akinek irányító, szervezőmunkájáról többen, ez alkalommal is, elismerően nyilatkoztak — szóban elmondott tájékoztatója. A választási gyűlés is példája volt annak a fokozódó közéleti pezsgésnek, amely egyre inkább kezd kibontakozni a megyeszékhelyen. Kalmár Dezső elvtárs felszólalásában többek között ezért a közéleti aktivitásért mondott köszönetet annak a mintegy huszonötezer embernek, közöttük a népfront-mozgalom fáradhatatlan veteránjainak és új, fiatal erőinek, akik szabad idejük egy részét a közösség javára kamatoztatják. És hogy mennyire sokféleképpen lehet részt vállalni az egész lakosság érdekét szolgáló feladatokból, ezt a jelenlévők közül is sokan elmondották. De ugyanezt érzékeltették azok — több mint kétszázan —, akik az elmúlt napokban a huszonhárom körzetben kértek szót. Ezeknek a fórumoknak hangulatát hozták magukkal a tegnapi esemény résztvevői. Egységes akarattal szorgalmazták a lakóterületek fejlesztését, a meglévő javak közös védelmét. Karácsony Imre, Harza Ferencné, Borostyán János, hangsúlyozták a mozgalmi munka szépségét, amelyhez elengedhetetlen a folytonos bátorítás, az eredmények elismerése. Csak ilyen módszerrel lehetett elérni a négy év társadalmi munka mérlegében a közel 18 millió forintos értéket. Ugyanakkor Rákos Imre azt is szóvá tette, hogy vannak még közömbös, nemtörődöm emberek, akiknek megnyeréséért, neveléséért lakóterületen és munkahelyen egyaránt sokat kell tenni. Dr. Horváth István ennek a problémának másik oldalát említette. Azt kutatta: vajon elég bátran megosztják a tennivalókat a körzetek mozgalmi vezetői? Bíznak-e azokban, akik csak a hívó szóra várnak s utána készek a cselekvésre, a közreműködésre ? - Ismét találkozott a mostohasorsú peremkerületek és összkomfortos belváros problemikája. De éppen a körzeti választások tapasztalata bizonyította minden területen van mondanivalója, javaslata a lakosságnak. Mert amíg a kisfaludi Jaki Károlynénak az autóbuszközlekedés, adta a mondanivaló apropóját, addig Salamon László és a rádióállomás képviselője a helyben, a saját kezdeményezésből megoldható dolgokat vette számba. Lehet a város, az egész közösség javára takarékoskodni a partok, játszóterek, virágok megvédésével, a lakónegyedek tisztántartásával is. Ez pedig nagyon is belvárosi téma. A versenymozgalomhoz ösztönzést ad a megyei tanács vb és a Hazafias Népfront megyei elnökségének közös felhívása Szóba került a millenniumi készülődés, azok a vállalások, szocialista szerződések, amelyek a lakosság érdeklődését cselekvő lendületét bizonyítják. Indítványozták az öreghegyen és Palotavárosban bevezetett munkanapló vezetését a terület bejárások meghonosítását. Példaként említették Hornyák György krónikás füzetét is. A hasznos sokoldalú elemzés után megválasztották a 65 tagú bizottságot és a 17 tagú elnökséget. Az elnöki tisztséget ezután is Kiss László tölti be, a titkári teendőket továbbra is Móri István látja el. ------ N. E. Tavaszi előzetes a vetőmagról a szaporítók felelőssége A vetőmagtermesztéssel, szaporítással foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemekkel tanácskozott tegnap, február 29-én a megyei vetőmagfelügyelőség, a tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a TIT mezőgazdasági szakosztálya. A Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat klubhelyiségében Kövesi Antal összegezte a témában a szakigazgatás tapasztalatait, majd Szakál Márton, a vetőmagfelügyelőség vezetője részletezte a szaporítás, a megfogás gyakorlatát. Jelzés a tsz-ből Előadásából megismerhettük: megyénk rangos hen található, részesedésünk az ország vetőmagtermő területéből 6 százalék. Szántóföldi szemlénkén huszonkét növényfajba tartozó 64 fajta található. Ezek szaporítása 14 állami nagyüzemben — tíz ÁG, két célgazdaság, az MTA gazdasági, a tordasi fajtakísérleti állomás között megosztva — és 74 termelőszövetkezetben történik. Számok alapján azt gondolnánk, a szövetkezeti üzemek adják a legtöbb szaporító anyagot, de az az igazság, hogy még mindig az állami gazdaságok az ország vetőmag-ellátásának bázisai. Szövetkezeteink eredményei és sikerei azonban már jelzik: nincs messze az idő, hogy a különféle növényfajok szaporításában a legmagasabb szintre kerüljenek. Mit engedélyez a hatóság? A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek tájékoztatására is érdemes leírni, hogy a tanácskozás tisztázta nemcsak a feltárt szaporítási fogyatékosságok okát. Pontosan és egyértelműen megfogalmazták azt is, hogy mire vállalkoztak a szaporításban részt vevő üzemek, és mikorra várható az ésszerű fajtaváltás, legelőbb a búzatermesztés területein. A szaporításban található fajtaarány szerint megnyugtatónak látszik ez a termelési részkérdés is. Egyértelművé tették: elérkezett az idő, hogy csakis magas biológiai értékű fajták szaporítását, termesztését engedélyezheti a hatóság. Azzal együtt, hogy szorgalmazzák, ajánlják a szakemberek az évenkénti vetőmagfrissítést. A termelés fedezete A közelmúltban Budapesten lezajlott vetőmagtermesztési sajtótájékoztatón elhangzott megállapításokat igazolta minden vonatkozásban a tegnapi fehérvári tanácskozás. Ahhoz, hogy hazánkban és szűkebb pátriánkban, Fejér megyében tovább erősödjék a megbízható termelési szint fedezete, már nemcsak talajtechnikai-művelési, műtrágya és növényvédelmi probléma. A magas hozamú, gyorsan szaporítható fajták „bevetése” végtére is egyformán gazdasági érdek is. E követelményeknek megfelelő az a szigor is, amit a minőség védelmében, egyáltalán a minőségért alkalmaz ezután a felügyeleti hatóság. (pdf) Nincs a vállalásban !Mikor kereskedelmi iskolába jelentkezett, általános iskolás osztálytársai „sötét jövőt” jósoltak neki. „Majd takaríthatsz eleget a boltban!” — mondták. Azok a lányok, akikkel együtt jár elméleti oktatásra, sokszor panaszkodnak, hogy egyebet sem bíznak rájuk, mint a csomagolást, meg a rakodást a pincében, és általában azt a munkát, amit a felnőtt dolgozóit nem szívesen csinálnak, az odakerülő fiatalokkal végeztetik. Valóra vált volna az osztálytársak pályaválasztási jóslata? Mégsem. Áldott Ottilia elsőéves kereskedőtanuló és egy héten négy napot Dunaújvárosban, a MÉK vállalat tizenötös számú zöldségüzletében dolgozik. Ez a város legnagyobb forgalmú zöldségboltja, tíz elárusító váltja egymást a pult mögött. Valamennyien szocialista brigádtagok. Áldott Ottilia szerencséjére ebbe a közösségbe csöppent, és így kiváltságos helyzetbe került, olyan helyzetbe, amelynek ma már nem kiváltságnak, hanem természetesnek kellene lennie. Mert ugye nincs abban semmi különös, hogy Ottiliától megkérdezik a munkatársak, hogyan felelt az iskolában, vagy hányast kapott a dolgozatára. Az sem meglepő, ha rosszabb osztályzat esetén foglalkoznak vele, elmagyarázzák a tananyagot. Az talán csodálatra méltó, hogy kezdetben mindig állt mellette valaki ha kiszolgált, s vagy a boltvezető számtalan zacskót hajtogatott vele — pedig akadt volna más dolga is , míg végre tökéletesen sikerült? A kérdésre, hogy melyik, a zöldség, a gyümölcs, vagy a mirelit múltnál szeret legjobban dolgozni, azt válaszolta, mindegyikhez szívesen megy, mindhárom helyen sokat segítenek neki. A félévi bizonyítványa csak közepesre sikerült, de év végére négyesre akarja javítani, mert — ő mondta — ha valamit elkezd, azt szereti rendesen végezni. Elhatározása megvalósításában sem marad egyedül, továbbra is számíthat a munkatársak támogatására, és már maga az a tudat, hogy tizen ,,szorítanak” érte, ösztönzi a felkészülésben. A brigád vállalásában nincs benne ennek a jó bizonyítványnak az elérése, de ha sikerül, a vizsga, akkor a közösség is jól vizsgézett — felelősségvállalásból. — mihők — _____________________________ Megszűnt a papírhiány Magyarországon Legnagyobb fejlesztés Dunaújvárosban Elértük az európai átlagot: 1971-ben már 44 kilogramm volt hazánkban az egy főre jutó papírfelhasználás. Egybevetve ezt a tíz évvel ezelőtti 27—28 kilogrammos „fejadaggal”, valóban jelentős fejlődésről adhattak számot az iparág egészét képviselő Papíripari Vállalatnál. Elmondották a vállalat központjában, hogy a papír általában ma nem hiánycikk Magyarországon, sőt van, amiből már több is fogyhatna a jelenleginél. Nem papírhiány az oka, ha az étkezéshez nem kapunk papírszalvétát, ha véletlenül az üzletben nem adnak a kenyérhez papírt, a gyümölcshöz zacskót. Csomagolópapírból, iskolai papírárukból sincs hiány, teljes a választék. Az iskolafüzetek gyártásánál csak famentes papírt használnak, s így termékük minden igényt kielégít. Általában elmondható: a boltokban, üzletekben minden papíráruból annyi van, amennyit a belkereskedelem rendel, s ha itt-ott éppen hiányzik egy cikk, annak legtöbbször a rendelés késedelme vagy elmaradása az oka. Előkészületben a negyedik ötéves terv legnagyobb könnyűipari létesítménye, a már meglévő dunaújvárosi gyár fejlesztésének második lépcsője, a több milliárd forintos beruházással épülő hullámpapírgyár. 1976—77- ben már teljes termeléssel 100 ezer tonna csomagolóanyagot gyárt, s ezzel biztosítja az export szállítmányok hullámdoboz-ellátását. A fejlesztések nyomán az idén már csökken, jövőre pedig teljesen megszűnik a hullámpapír-import, pedig tavaly még körülbelül 35 000 tonnával vásároltunk tőkés országokból , 7 millió dollárért. Számottevő már a papírexportunk, Dunaújváros termékeiből, író-nyomópapírokból, csomagolóanyagokból, hullámalappapírokból és különféle vékonypapírokból az idén már 40 000 tonnát szállítunk külföldre. A Szovjetunióba, Csehszlovákiába, az NDK-ba, Jugoszláviába és Ausztriába exportálunk nagyobb tételeket. (MTI) I Új magyar búzák Dr. Balla László, a martonvásári búzanemesítők vezetője nyilatkozik A mezőgazdasági szakemberek régóta várják az új, a régi Tisza-vidéki magyar búzák hírnevét visszaállító hazai búzát. A nemesítés azonban igen hosszú folyamat, 10—12 esztendő szükséges ahhoz, hogy a kutatók gondolataiból megszülethessen az új fajta. Az állami elismerést több éves kísérletsorozat előzi meg, ahol az új búzák a kisparcellákon, majd az országos kísérletekben mutatják meg, „mit tudnak”. Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében dr. Balla László kandidátus vezetésével 1958 óta folytat búzanemesítési kísérleteket egy hattagú kutatócsoport. A tizenkettedik esztendeje tartó nemesítési munka gyümölcse az idén érett be: a martonvásári fajtajelöltek közül egy, az MV 1-es állami elismerésben részesült. A kutatók célja az volt, hogy intenzív, rövidszárú, nagy termőképességű fajtákat nemesítsenek ki, olyanokat, amelyektől várható, hogy visszaszerzik a magyar búzák régi hírnevét, s piacot teremtenek a búzatermelő gazdaságok részére. Milyen konkrét eredményeket értek el a martonvásári nemesítők? — Dr. Balta László, a kutatócsoport vezetője válaszol: — Hat fajtajelöltet jelentettünk be 1969-ben az országos fajtakísérletekbe. 1970- ben ezt újabb öt követte. A jelöltek közül kettőt a természet ..selejtezett”, az első két év után ..kiestek a versenyből”. Egy, az MTV 1-es fajtajelölt tavaly előzetes elismerésben részesült. Jelenleg még hét fajtajelölt vár minősítésre. A szakemberek az idei aratás után döntenek erről, hogy melyiket javasolják köztermesztésre. — Mit várhatunk a mezőgazdászok a martonvásári fajtajelöltektől? — Bővítik majd a fajtaválasztékot, és segítségükkel a középkorai csoportban leváltható lesz néhány, már elavult búzafajta, amit annak idején is csak kompromisszummal fogadtak el köztermesztésre, így megszüntethető, vagy visszaszorítható lesz a San Pastore, a Moisson, az Eloise, a Mironovszkaja, a Kiszombori, és a Fertődi 298-as búzafajták termesztése. (Folytatás a 3. oldalon)