Fejér Megyei Hírlap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 10 Negyvenen túl . Az ez évi divatban már senkinek sem lehet panasza arra, hogy csak a vékonyaknak és csak a fiataloknak ter­veze­ek ruhákat. A divat ugyan nagyon fiatalos, de ez főleg a színösszeállításokban és nem annyira a formaképzésben jut érvényre. Minden divattervező tudja, hogy negyvenen felül már megfontoltan kell összeválogatni azokat a ruhákat, amelyek az egyéniséghez megfelelőek. Még nehezebb kérdés a molettebb termetűek öltözködése. Nem lehet és nem azt kell a divatból választani, amely teljesen speciális. Ha va­laki ismeri egyéniségét és válogat a divatból, akkor nagyon előnyösen öltözhet. Tulajdonképpen semmi „tilos” jelzés nincs a divatban. Negyvenen felül is, ha nem túlságosan molett valaki, — ha sovány, akkor pedig különösen — nyugodtan viselhet bármilyen nadrágos összeállítást is. A molettebbek már a nadrágviselethez megfontoltabban nyúl­janak és főleg a fiatal molett nők hordjanak csak nadrágot, de mindig olyan kabáttal vagy tunikával, amely legalább csípőközépig ér. A divatos kabátok közül a sportos trencskó-jellegű, a redingot mindenki részére alkalmas. A festőköpeny stílusú bővebb kabát viszont csak a soványaiknak való, vagy előnyös a kismamák részére is. A kosztümök közül a legdivatosabb a klaszikusan meg­formált, zakószerű felsőrésszel készült egyenes- vagy bővülő szoknyás modell, legyen az sportos blézer jellegű, vagy ele­gáns alkalmi kosztüm. Az idén nagy divat a komplé,­ a ruha, kiskabáttal ki­egészítve, vagy a ruha hosszáig érő, azonos anyagból való kabáttal. Ezek mindegyike előnyös az erősebb testalkathoz is. A nyári ruhák közül az ingruha formát ajánljuk, bár­milyen anyagból is készüljön, mert ez a legdivatosabb és a legelőnyösebb mindenkinek. A Divattervező Vállalat tavaszi—nyári kollekciójából válogattuk össze a modelleket, amelyeknek mindegyike a legújabb divatot képviseli és negyvenen felül vagy 60 kilón túl is kimondottan előnyös. 1. Barna alapon pasztell színű virágos lenvászonból ké­szült princesszruha „U” alakú kivágással, kis komplykabát­­tal, amely barna lenvászonból készült fahéjszínű szegéllyel a kihajtón, zsebeken és az ujján. Levegőben karcsúsított, hosszanti szabásvonalakkal készült a kabátja, a testalkatot karcsúsítja. 2. Modellünket 40 éven felüli nőknek ajánljuk: halszál­­kás jersey anyagból készült A paszpallal díszített kabát a csípő alatt végződik, a szoknya elöl bereik ásókkal bővített, hozzá egyszínű jersey blúz illik Jót 5. Mélyzöld nadrág lefelé bővülő vonallal, a tunika nagyvirágos, színes Trevira jersey ből ingblúz fazon. 4. Barna-fehér csíkos blézer, fehér vagy barna, elől két hallal bővített szoknyával hordható. De, ha a kabáthoz csi­náltatunk saját anyagból egy egyenesvonalú szoknyát, akkor még több változatban viselhetjük. A csíkozás variálásában — ahogy a rajzon látható —, az oldalrész ferdén szabott, nagyon előnyösen karcsúsítja az alakot. 5. A Pápai Textilgyár kockás, korszerű kikészítésű ze­­fírjéből készült ingruha, kis kihajtott gallérral, rövid ujjak­kal. Elől halpánttal záródik és szoknyája deréktól lefelé két rakással bővített. 6. Az elegáns alkalmi kosztüm beige síkantunglból ké­szült, hozzá barna beige pettyes sálas blúzt viselt a manö­ken. A gömbölyített szabásvonalak és a szoknya hosszanti vonalai karcsúsító hatást érnek el hatvan kilón felül A vitaminokról A vitaminokról mindenki tud, mindenki beszél. A vi­taminokat mindenki hasz­nálja, de kevesen mond­hatják azt, hogy ismerik is ezeket a kissé furcsa, szo­katlan tulajdonságú vegyi­anyagokat. Az első érdekes­ségük az, hogy a vitaminok nem­ rokonok. Ha vegyi összetételüket nézzük, egye­sek nagyon is messze es­nek egymástól. Miért közös­ mégis a nevük? A latini „vita” szó azt jelenti élet. A görög ,,ami­­no” szó alá, pedig a kémia a nitrogéntartalmú szerves anyagok bizonyos fajtáit sorolja. A vitaminokat egy­mástól megkülönböztető — A, B, C, D, stb. — betűk­nek egymással semmiféle komoly kapcsolatuk nincs. Az az, hogy egy van: az vitathatatlan, hogy az élet­hez az egészség egyensúlyá­nak megtartásához a vita­minok nélkülözhetetlen anyagok. Meg az is igaz, hogy élő­­ szervezetekben, főleg növényekben kelet­keznek, bár némelyiküket már sikerült vegyi úton is előállítani. Ez mind igaz, sőt az is, hogy a gondos és pontos vegyvizsgálatok sze­rint „amin” nem sok akad bennük. Még a közös betűvel el­nevezett vitaminok sem egységesek, vegyileg­ nem azonosak. Például valami­kor csak B vitaminról be­széltek. Ma már külön em­legetik a B,, a Bs, a Be és a Big vitaminokat, hogy csak a legjellegzetesebbeket említsem. Tulajdonságaik sem egységesek: az A, a D és az E vitaminok zsírban oldódnak. Másik csoportjuk a vízben oldódó vitaminok, pl. a B csoport tagjai, a C, a H, vagy a P Vitamin. Tulajdonképpen hány vi­­tamin van? *— kérdezheti valaki. Őszintén megmon­dom, hogy nem tudjuk pon­tosan. Mert ahogyan széle­sednek és tökéletesednek a biokémiai vizsgálatok, egy­re több olyan hatással ta­lálkoznak a kutatók, ame­lyek valamilyen — eddig ismeretlen — vitamin je­lenlétére, vagy hiányára utalnak. Aztán nemsokára, megtalálják ezeket is. Szá­muk tehát egyre nő. „Közös nevüket csak an­nak köszönhetik, hogy együttes tárgyalásuk gya­korlati szempontból elő­nyös ...” — írja „Élet és táplálkozás” című kitűnő könyvében Dr. Lantos Ti­bor. Második érdekességük az, hogy a vitaminok akkor jelentkeznek, ha nincsenek. Az átlagos vegyes táplál­kozás étrendjében az egész­ség megtartásához szüksé­ges vitaminok mind meg­találhatók, hiszen aránylag csak kis mennyiség kell be­lőlük. De ha még annyi sincs, vagy ha teljesen hi­­ányzik, vitaminszegénység, vagy a vitaminhiány már kifejezett betegség formá­jában jelentkezik. Éppen ezért a legköny­­nyebben aszerint oszá­lyoz­­hatjuk a vitaminokat, hogy hiányuk milyen ártalmakat okoz, illetve sorozatos ada­golásukkal milyen panaszok enyhíthetők, milyen életfo­lyamatok erősíthetők. Szervezetünk számára minden vitamin egyformán fontos. Ezért mindig ügyel­jünk arra, hogy étrendün­ket vitamindús táplálékok­ból állítsuk össze. Különösen fontos ez tél végén, tavasz elején, ami­kor a vitaminszükséglet megnövekszik, éppúgy, aho­gyan fokozott a vitamin­­igény a terhesség, a szop­tatás, a serdülés, a­z idült betegségek a fokozott testi és szellemi megerőltetés alatt is. Az élelmiszerek vi­tamintartalma­­ , elsősor­ban a C-vitamin­ mennyi­sége a tárolás folytán erő­sen csökken, ezért kellene mennyiségben több zöldség­félét, gyümölcsöt fogyaszta­ni. Az első tavaszi zöldség­félékből — spenót, sóska, saláta, retek, stb. — igye­kezünk ezért is minél töb­bet fogyasztani. Egy csokorba fogva­­ a vi­taminok — ezek az egy­mással még csak rokonság­ban sem lévő, kismolekulá­­jú különleges vegyianyagok — abban egységesek, hogy egészségünk egyensúlyának őrei, biztosítói. Dr. B. L. DARÁZS ENDRE: Május arany fá­ja Égig növekedett Május aranyfája, Boldog földek népe özönlik a fája. Ágai az égen Énekünktől ringnak, Tetejében ragyog örök vöröscsillag. I CSALÁDI KÖRBEN MEGHATÁROZÓ — A CSALÁD A TÁRSADALOM alap­vető pillére a család. Ami­kor a nevelés szerteágazó és bonyolult kérdéseit vizs­gáljuk, a családi nevelés fontosságát kell az első he­­­lyen említenünk. A csa­ládból hozza magával a gyermek elsősorban örök­lött tulajdonságait, de mindezeken túl sok más olyan hatást, amely a ké­sőbbiekben személyisége formálásához hozzájárul. Kétségtelen azonban, hogy rohamosan fejlődő korunkban számos más kül­ső hatás is éri a gyerme­ket. Elsősorban az iskolá­ban, de a játszótereken, ba­ráti társaságokban, ahol egyaránt tapadhatnak rá jó vagy kevésbé jó hatások. Mivel a gyermek életének nagyobb részét a családban tölti el, az ott uralkodó ne­velési formák döntő módon befolyásolhatják fejlődését. Mindezek ellenére semmi nem menti fel az iskolát alapvető funkciójától, az oktató-nevelő munka ha­tékonyságával formálni a gyermek személyiségét és kialakítani benne mindazo­kat a tulajdonságokat, ame­lyek a teljes emberré válás követelményei. Ezt a fel­adatot a család és az iskola csak közösen, összhangban tudja elvégezni. Éppen ezért közös az öröm, de kö­zös az esetleges kudarc is. Mi, pedagógusok, min­dennapi oktató-nevelő mun­kánk során nemegyszer halljuk a már-már szálló­igévé vált mondást: „Kire ütött a gyermek?” A kér­désre, így első hallásra igen nehéz a választás. De meg­válaszolható az adott csa­lád környezetének alapos ismeretében. A rendszeres és módszereiben körülte­kintő családlátogatások, a szülőkkel fenntartott állan­dó kapcsolat, a tanítási, vagy más foglalkozásokon szerzett megfigyelések és ezek pedagógiai rendszere­zése megközelítő pontosság­gal feleletet adhat a kér­désre. Ott, ahol harmonikus, ki­egyensúlyozott a családi élet légköre, ritkán merül fel ez a kérdés. Ott, ahol mindkét szülő naponta és rendszeresen szakít időt a gyermek nevelésére és ki­alakítják az összhangot, a gyermek életét napsugár ragyogja be. A probléma ott élesedik az olyan csa­ládoknál, ahol az otthoni élet zaklatott, elavult neve­lési módszerek uralkodnak; kialakul az úgynevezett családon belüli kettős neve­lés, amelynek minden sa­lakja az iskolában csapó­dik le, sűrítve a nevelő gondjait. SZÓLJUNK TEHÁT a családon belüli kettős ne­velés néhány közismertebb formájáról, hogy a kérdés világosabbá váljék. Ezek, a túlzott apai szigor, vagy engedékenység, a büntetés drasztikusan megnyilvánuló eszközei, az anyáskodó ma­jomszeretet, az egymás háta mögötti alakoskodás, a hi­bák takargatása, elkenése, a megalapozatlan, felelőtlen ígérgetések, az önző példa­­mutatás, a jutalmazás hiá­nya, vagy sok esetben, a család erejét meghaladó teljesítése — és sorolhat­nánk a példák tömegét. Sok családban vagy nin­csenek, vagy elavultak a nevelési­ elvek és az a fel­fogás vált uralkodóvá, hogy , az iskola feladata a neve­lés. Párosul ehhez az a ká­ros felfogás, hogy a gyer­mek fejlődésében tapasztalt rendellenességeket a peda­gógus nyakába akarják varrni a szülők. A családi beszélgetések során, vagy fogadóórákon szinte min­dennapos a siránkozás. Ki­re ülhetett a gyermek? Itt­hon ezt nem látja, itt csak jót hall és tapasztal. Örök­ké azt mondogatjuk neki: tanulj és mégis hazugsá­gokkal, nyegle viselkedésé­vel, apróbb lopásokkal, fe­leseléssel, hisztériázással, zsarolással pokollá teszi az életünket! A pedagógus előtt nem ismeretlen szimfómák ezek. A kialakítandó nevelési módszereiben helyes, ha ezekre is felfigyel, de az igazi ok mélyebben kere­sendő. A panaszkodó, kese­­­­rű szóáradat alatt kétség­telen ott lappang egy sok­kal mélyebb ok: a szülők pedagógiai ismereteinek hi­ánya, amiről persze csak kis mértékben tehetnek, de azzal viszont mérhetetlen károkat okoznak elsősorban saját gyermekeiknek. Pél­dául, ha hibáikat palástol­ják, indokolatlan hiányzá­saikat igazolják,, vagy — és az ilyen esetek sem rit­kák —, az ügy alapos is­merete hiányában a peda­gógust okolják és lejárat­ják tekintélyét a gyermek előtt A LEGTÖBB BAJT az okozza, hogy más elveket vall a nevelésben az apa és­ mást az anya. Ha bün­tetni kell és ennek legdur­vább módja a verés,­­ ez az apa joga. S ha védeni kell, vagy takargatni a hi­bákat, ezt a szerepet az esetek többségében az édesanya vállalja. Nem győzzük eléggé hangsúlyoz­ni, hogy veréssel nem lehet és nem szabad nevelni, mert ez a durva, erőszakos, személyiséget sértő fenyí­­tési mód jóvátehetetlen kárt okoz a gyermek érzel­mi fejlődésében. Elvárhat­ja-e a szülő gyermekétől, hogy őszinte lesz, ha tudja, hogy a bevallott hibáért ve­rés jár? Lehet-e tekintélye annak a szülőnek a gyer­meke előtt, aki fedezi bot­lásait, akár féltésből, akár, szeretetből, nem is sejtve, hogy ezzel önkéntelenül is hazugságra neveli? Az elmondottakból ön­ként adódik a kérdés: segí­teni kell a családokat az otthoni nevelés helyes mód­szereinek­ kialakításában. A pedagógus akkor jár el he­lyesen, ha a problematikus eseteknél szaporítja a szü­lőkkel való találkozásokat. Ha a gyermek iskolai éle­tének ígéretét kiegészíti a családi otthonokban tapasz­talt megfigyeléseivel és mindkét szülővel együtte­sen kidolgozzák és követ­kezetesen végrehajtják az adott eset legkézenfekvőbb nevelési elveit. TERMÉSZETESEN ez többletmunkát igénylő fel­adat. De megéri, hiszen gyermekeinkről van szó, akiknek kezébe letesszük a jövőt, formálják és alakít­ják olyanná, hogy még bol­dogabb nemzedékek élvez­hessék gyümölcseit. Három a kislány 1B7S® ÜL?* KA Ül A' A betűrejtvények megfejtése egy-egy leánynév. (Megfejtés a 12. oldalon.) 1972. május 14.

Next