Fejér Megyei Hírlap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP VASÁRNAPI MELLÉKLET Nemzetiségi nyelvoktatásunk Népköztársaságunk al­kotmánya a köztünk élő nemzetiségek számára lehe­tővé teszi, hogy anyanyel­vüket szabadon tanulják és­­ gyakorolják. E végből a nemzetiségek által lakott területeken olyan iskolák is működnek, amelyekben minden tárgyát anyanyel­vüken tanulhatnak, de szá­mos olyan alap- és közép­fokú­ iskola van, ahol sza­kosított osztályokban kizá­rólag az anyanyelv tanítá­sára szorítkoznak. Fejér megyében aránylag csekély a nemzetiségek számaránya, mégis — mint azt a Művelődésügyi Mi­nisztérium nemzetiségi osz­tályán Fekete Tibor főelő­adótól megtudtuk­ — hat község hét iskolájának tíz pedagógusa 37 tanulócso­portban 685 tanulót oktat német nevezeetiségű anya­nyelvére. Egy szakosított német nyelvű gimnáziumi osztály is működik me­gyénkben, mégpedig Mó­­rott. Hazánk lakosságának négy százaléka tartozik va­lamelyik nemzetiséghez. Hogyan történik a nemze­­tiségek tankönyvekkel való ellátása, erről kértünk fel­világosítást Szabó Gyulától, a Tankönyvkiadó Vállalat főszerkesztőjétől. — A Tankönyvkiadó csaknem negyedszázados működése alatt 600 féle tankönyvet adott ki a nem­zetiségi tanulók számára, természetesen ezek egy ré­sze már nincsen használat­ban, hiszen az idő halad­tával a tankönyvek anyaga is mind korszerűbb lesz. Hazánkban öt nemzetiség nyelvén adunk ki tanköny­veket, mégpedig: németül, románul, szerb-horvátul, szlovákul és szlovénül. Mivel Fejér megyében kizárólag német nemzetisé­gi nyelvoktatás folyik, el­sősorban a német nyelv­könyvek iránt, érdeklőd­tünk. Szabó Gyula főszer­kesztő megmutatott egy kétkötetes „Képes nyelv­könyv” című kiadványt, amelyben egyetlen betű­szöveget nem találni, csu­pán színes képeket, képso­rozatokat. — Ez a kiadvány — tá­jékoztat a főszerkesztő hazánkban öt nemzetiségi nyelv oktatására készült, első és második osztályosok számára. Természetesen — kizárólag a tanárok hasz­nálatára — adunk hozzájuk megfelelő szövegkönyvet is, a tanárok ebből készülnek fel, a könyvek részletes módszertani útmutatást is tartalmaznak. A tanulók nem szavakat sajátítanak el ebből a rendkívül prak­tikus könyvből, hanem mondatstruktúrákat. Egy év alatt mintegy 150—180 ki­fejezést ismerhet meg a tanuló. Két éven keresztül tehát ebből a képes nyelv­könyvből történik az anya­nyelvi oktatás. Érdekessége ennek a va­lóban praktikus nyelv­könyvnek, hogy az első olyan tankönyv, amely há­rom szocialista ország ösz­­szefogásával készült, még­pedig Magyarország, Ju­goszlávia és Szlovákia vet­tek részt a kooperációban. Egyébként ezt a képes nyelvkönyvet — az említett két partnert és Romániát is tekintetbe véve — ösz­­szesen tizenhárom nemze­tiség használja. Természetesen a képes nyelvkönyv megszerkesz­tésében bizonyos nehézsé­gek áthidalása vált szüksé­gessé, mert valamennyi­ or­szág szokásait, sajátossága­it tekintetbe kellett venni. , A szocialista országok kooperációjával kapcsolat­ban Szabó Kálmán, a Tan­­könyvkiadó Vállalat igaz­gatóhelyettese elmondotta, hogy különösen az NDK- val fejlődnek kedvezően a­ kapcsolataink. A közeljövő­ben jelenik meg a Deutsche Sprache című német nyelv­könyv a nemzetiségi isko­lák számára, öt évvel ez­előtt közös tankönyvbizott­ság alakult, amelynek tag­jai — többek között — a két ország művelődésügyi minisztériumának képvi­selői­­és az Országos Pe­dagógiai Intézet megbízott­jai is. A bizottság felváltva hol Budapesten, hol Ber­­­­linben tartja megbeszélé­seit. A nemzetiségi tankönyv­­kiadásra hazánk tetemes­­ összeget áldoz, m­ert itt nem nagypéldányszámú széri­ákról van szó, hanem 500— 5000 példányos kiadványok­ról. Az pedig köztudomású, hogy különösen a többszí­nű nyomásban megjelent tankönyv előállítása igen drága. Népköztársaságunk azonban semmi áldozatot nem sajnál ahhoz, hogy az Alkotmány szellemében a nemzetiségi oktatást magas színvonalon megírt és meg­szerkesztett tankönyvekkel elősegítse. Balogh József. Két vádlott beszélget: — Magát miért hozták ide? — Gyorshajtásért. És magát? — Engem lassú hajtásért. Folytatás a vizsz. 2. és függ. 1. sorokban. VÍZSZINTES. 15. Email. 17. összeszid. 18. Kő­ből készült díszítőelem. 19. Igazodik az előírás­hoz. 21. Állati hím. 22. Gyermek-játékszer. 23. Gallium. 25. A selyem franciául (La solle). 27. A Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótaná­csának elnöke (Sándor, 1879—1947). 28. Kötőszó. 29. Mély női hang. 31. Két v. több árbocos vitor­láshajó (magyarosan ejtett angol szóval). 32. Ilyen a harang hangja. 33. Tüzet szüntet. 34. A Duna Erdélyben eredő mellékfolyója. 36. Angol gyermek (KID). 37. Mutatószó. 39. Dativus röv. 40. .Ékezettel, nagyon régi. 41. Szelencék (dóznik) fonetikus németséggel. 43. Kevéssé, kismérték­ben. 46. Arra a helyre ne! 47. Támogat. 49. Alarm. 50. Hivatalos papírja. 51. Nevet ad. 53. Liberális politikus, kiegyezéskori igazságügyi miniszter (ke­resztnevének — Boldizsár — kezdőbetűjével, 1822—98). 54. Nem annak! 55. Baj, ha a fiú... szeret, mint akit anyuka kiválasztott neki. 57. Nevelővel, fizetést. 59. Sor, idegen szóval. 60. Belejt vala. 62. Kémiai Nobel-díjas angol fizikus .(Francis William, 1877—1945). 63. Idegen női név. 64. Si­tcínaros. 66. Gyümölcs, tájszólással 67. Szalad. 69. Ezt ..csap” némelyik tánczenekar. 70. Német­­ifjúsági író (..) 71. Értelmetlenül beszél. 73. A­ szói üreg b­ehátulsó része. 75. Német név­elő. 76. AAAA. 77. „A” maszk. 78. Latin szín, névelővel. 80. KT. 81. Csak ilyen receptre adnak némely orvosságot. 82. Megyénk községe. 34. Nö­vekszik, fejlődik. 86. Il­ven dallal altatta anyu­káig a kisbabát. 87. Megyén­k­ egyik községébe való. 89. Az ilyen adag kell pl. a betonhoz is. FÜGGŐLEGES. 2. Ütőhangszer. 3. Súlyemelő igéje. 4. Nyerges ló jelzője. 5. Tanoncok. 6. Tova. 7. Népi Ellenőrző Bizottság. 8. Tudományos v. művészeti társaság, v. főiskola. 9. Kis ház. 10. Amerikai hírügynökség (AP). 11. Jégbehűtött sű­rű gyümölcsszörp (arab szó). 12. Urat utánzó. 13. Jég­ vagy gyep... (ütővel végzett labdajáték). 14. ... Szófia, a bizánci építőművészet remeke. 16. Amerikai orvosíró (Archibald, híres műve a Réztábla a kapu alatt). 18. Tiszántúli város. 20. A te tulajdonod. 22. Éles vágófegyver. 24. Kár­tyajáték. 26. Német ő. 27. Gombos Éva. 28. Női név. 30. Ennyi éves a végzős általános iskolás. 33. Odanyújtottad (karjaidat!). 35. Vallásos elbeszé­lés. 37. Utánzó. 38. Elhajítja. 40. Odapusztul. 42. Arckrém. 44. Vérpálya. 45. ... ipso, természetesen. 46. Arca közepébe. 48. Régi címzésrövidítés. 50. Inota egynemű betűi. 52. Mez betűi. 53. Szám­név. 54. Attila legidősebb fia. 56. Kisgyermeknek szóló vigasztalás apró balesete esetén. 58. Tyúk­­anyó igéje. 60. Apró fehér kvarckavics népies neve­. 61. Világrész. 64. Pompás épület. 65. Kor­csolya, gyereknyelven. 67. Ugyanígy: futball. 68. Spanyol város Madridtól délre. 71. Gépgyárunk. 72. GC. 73. Timár­ Antal. 74. Ékezettel: egyházi ének. 77. Bajt okozó. 79. Jelfogó. 81. Mint vizsz. 33. 82. Alája röv. 83. Egyik szülő. 85. Fagypont alá hűlt vízgőz (csapadék). 87. Juttat. 88. III. ■ Beküldendő a vizsz. 2. és függ. 1. sorok meg­fejtése. Határidő: május 24. Helyesen megfejtő­ink között jutalomkönyveket sorsolunk ki. ) Az április 30-i rejtvény megfejtése: Köszön­tünk város, ezer év dicső és nehéz napjait idézve, egy új kor dolgainak ünnepi perceiben. Megfejtőink közül könyvjutalomban részesül­nek: Gyimesi Vincéné Szivár, Novák I­. 1/4. Ka­ján Jánosné Aba. Dózsa u. 40. Preszter Imre Ta­tabánya, Vasút u. 52/4. Pinke Irén Szfvár, 2. pos­ta, hírlaposztály. Szabó Dénes Szfvár, Fáv lt. XI. ép. » — M — Autós história 1972. május 14. A Szlovákiában található igen sok kultúrtörténeti em­lék közt­­ különös érdeklő­dés kíséri az anyagi ter­melési módszerek fejlődé­sének emlékeit. Ezek közé tartozik az a sókitem­elő telep a Pesov (Eperjes) melletti Solivarban — Ke­let—Szlovákia — ahol a kö­zépkor kezdete óta mindmá­ig sót bányásznak A ún. Slánsiké-hegység északnyugati, szélén Ruská Nová Vés község fölött emelkedik egy Zárnok elne­vezésű, jellegzetes hegy­csúcs. Szép kilátás nyílik ró­la a Torysy nevű völgyre Soli vár és Eperjes városra, a völgyet szegélyező hegylánc­ra, a Sar­s-i várdombra a megyei vár romjaival, a Kapusiany-i várdombra, amelyet a nép nyel­vén Zbor­­nicky zámoknak (Zsivány­­vár) neveztek. A monda szerint az itt élő békés szlovák népet az ava­rok győzték le. Kegyetlen és nagyravágyó fejedelemnőjük kényszerítette a legyőzött népet, hogy a környéken sót bányásszon. A sótömbökből várat akart építeni. Az épít­kezéshez minden sót fel­használt — a környéken egy maréknyi sem maradt. Az elkínzott nép fellázadt. Élükre egy Fincík nevű ve­zér állt, akit a nyugati szlo­vák egységének megteremtő­je, Samo kalmár küldött ki. Fincík egymás után vette be az avarok várait, de Solny hrad (Sóvár) alatt a fejede­lemnő varázserejével elbű­­völte katonáit, s azok kőibál­­ványokká változtak.­ Csak Finciket mentették meg az er­dei tündérek. Varázskardot adtak neki, s azt tanácsol­ták, hogy a vár alatt csörge­dező patak vízével locsolja meg katonái arcát. A kato­nák csodálatosképpen fel­éledtek. Ekkor egy óriási vi­har lerombolta a várat, he­lyén nagy sóstó keletkezett. Annak a vízében pusztult el a gonosz fejedelemnő is. Fincík ezután a közeliben új kővárat épített. Elképzelhető, hogy a IX. században SOLI VAR terüle­tén vár állott a sós források védelmére, amelyet a tatár hordák elpusztítottak. 1921- ben a Zárnok nevű dombon Juraj Bokis új várat épített. A várat környező utakat IV. László király ajándékozta neki. Leszármazottai, akik a vár után a Soós nevet vették fel, egymást felváltva birto­kolták a várat, annak pusz­tulásáig. Nagyon sok harcot, támadást és pereskedést folytattak Solny hrad bir­toklásáért, és a sós forrá­sokért. Lehet, hogy a nép ezért nevezte el Zsivényvár­­nak. A Solivar-i sós források felhasználásáról az első írá­sos bizonyítékok 1223-ból származna­k. 1572-ben ásták ki a sóbánya Lipót-aknáját, amely még ma is üzemel. A sót szilárd állapotban bá­nyászták. 1752-b­en a­ bányát árvíz öntötte el, az akkor ott dolgozó bányászok el­pusztultak. A víz szintje az akna aljától számítva 05 méterre emelkedett. Azóta a bányából a sósvíz kimeríté­­­­sével és elpárologtatásával nyerik a sót. A sósvizet a legutóbbi idő­kig két 5,5—8 hektóliteres bivalybőr tömlővel merítet­­­­ték. A tömlőket acélsod­ronyra akasztották, amelye­ket húzószerkezet emelt fel — körülbelül­­ötperces időkö­zökben egyet. Ma már a sós­vizet az akna aljában elhe­lyezett villamos szivattyú meríti. A sósvíz a felszín alatt 150 méter magasságból mesterséges eséssel a 71 m távolságra lévő forrásból az aknába folyik, s itt az akna alján fekvő gyűjtőtartályban fogják fel. Egy perc alatt több mint 34 liter víz ömlik be. Soli vár egy XIX. századi termelő városka fennmaradt emléke, egészen egyedülálló technikai berendezése és egységes architektúrája van. A legrégibb épület a Lipót­­akna fölött emelkedő ún. „gépes” (járgány), egy 1800- ból származó, nyolcszögű épület, ebben van a sósvíz eredeti merítőberend­gzése elhelyezve. A gápei (jár­gány), mellett van az ún. „ce­terne” (ciszterna) egy 1815- ből származó fa épület, ahol 12 fatartályban tartják a kimerített sósvizet. A ceter­­ne alatt áll a huta. Itt főzik a sósvizet, nagy serpenyők­ben, párologtatják és szárít­ják. Az ún. „smikine” épület­ben van elhelyezve a laka­tosműhely és a múzeum, amelyben a helybeli bányá­szok munkáját mutatják be. A legpompásabb épület az ún.­­ „Komora” (Sókamra), ez a XVIII. századból származó eredeti épület, amelyet óra­torony díszít. Ebben vannak elhelyezve a sóraktárak. B. Topolska : Ahol a sót párolják Éjjel-nappal két-két bőrzsák váltakozva bukkan elő a föld mélyéből a felszínre. Ketten mondják Elsőnek mindig azok a vendégek érkeznek meg, akik nem is hivatalosak. * A regény hősei olyannyira élettelenek voltak, hogy in­kább egy növénygyűjte­ményre emlékeztettek.­­ * Le akarta tenni a garast­­a tudományban, de ott nem szeretik a garasoskodókat. * Nem lenne rossz, ha a szerencse kerekének is ad­hatna gázt az ember. * X. társaságában még a háziállatok is megvadulnak. * Hogy igazán megtanuljuk beverni a szöget egyszer­­kétszer az ujjúnkra is kell csapni. (A. Davidovics) * A család autókirándulásra megy. Már elhagyták a vá­rost, kint vannak a zöld övezetben. A kis Peti fész­­kelődik a hátsó ülésen, hol az egyik, hol a másik abla­kon néz ki és közben har­sogva kiabál: — Mama, nézd csak, egy tehén! — Anyu, pacsirták! — Mami, oda nézz, meny­nyi liba! Majd kevés idő múlva: —­ Apu, apu, nézd csak, micsoda nő jön ott! (Kovács S. fordítása) Hírességek körünkben Prokrusztesz már idejében gondolt arra, hogy a mo­dern bútoripar képtelen lesz alkalmazkodni az igények­hez. Megpróbálta az embe­reket alakítani... * Néró felgyújtotta Rómát, hogy megénekelhesse a tűz látványának gyönyörű­ségét. A talpnyalói azonban azt terjesztették, hogy csak tűzoltóversenyt rendezett. * Mátyás alaposan elbánt a kolozsvári bíróval. Szegény bíró, ha tudta volna, hogy népellenőr rejtőzik az ócska darócruhában! * Egy diák fogalmazványá­ból: „Amikor Caesar átlépte a Rubicont, azt mondta: A kocka el van vetve, kezdőd­het a játék!” * Odisszeusz bolyongása megrendítő. De mennyivel hitelesebb lenne ma, ha egy hiánycikk után kellene bo­ly­ongania! 11

Next