Fejér Megyei Hírlap, 1972. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-04 / 155. szám
Merre tart a Fémmunkás 7 Mi az hogy Székesfehérvár 7 -----------------------------------A raktárak vámszerzői A lottó futalomsorsolás gyorslistám fi holnap szakmunkásaiért Ma, Székesfehérváron — a megye párt- és tanácsi, valamint nagy iparvállalatai vezetőinek bevonásával - ül össze az országgyűlés ipari bizottsága, hogy megvitassa az 1969. évi VI. számú a szakmunkásképzésről szóló törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatait. A 327- es Szakmunkásképző Intézetben tartandó tanácskozás révén először kerül arra sor, hogy az ipari bizottság összességében elemezze, értékelje a szakmunkásképzés reformájának valamennyi tapasztalatát A törvény bevezetésekor még magyarázni, érvelni kellett. Ma már szinte senki sem vonja kétségbe azt a megállapítást, miszerint a társadalom fejlődését alapvetően a rendelkezésre álló munkaerő szakmai fejlettsége és fejlődése határozza meg. Az az igen fontos tényező, amit célul kitűzött a törvény: a szakmunkásképzés mindenkor összhangban legyen a társadalmigazdasági fejlődés követelményeivel, sőt, amennyiben lehet és szükségszerű, előzze is meg azt. Ennek érdekében - a népgazdaság jelenlegi és közeljövőbeni fejlődésének megfelelően - két oktatási alapelv gyakorlati megvalósítását indította el a törvény: az általános, sokrétűen elmélyült szakmai tudás megalapozásának, növelésének, valamint a lépcsőzetes képzésnek az elvét. A két alapelv nem választható szét. Együttes alkalmazásuk adja azt az eredményt, amit az 1969. évi VI. számú törvénytől várunk: a jövő szakmunkásainak általános és szakmai műveltsége a követelményeknek megfelelően magas legyen, s hogy a termelés mindenkori struktúra-változásaihoz zökkenőmentesen alkalmazkodni tudjanak, azaz tartalmilag, technológiailag rokon szakmák valamelyikéhez rövid idő alatt átképezhetők legyenek. Mindezekről az elmúlt két oktatási év alapján már képet alkothatunk. Persze a végleges értékeléshez ez az idő még kevés. Egy dolog azonban már biztos, a tapasztalatok alapján igazolható: az 1969-ben megalkotott új jogszabályok helyesek, az MSZMP Politikai Bizottsága 1965. évi határozata fő célkitűzéseinek megfelelően hatnak. Kiszélesítésükhöz, általános alkalmazásukhoz azonban elengedhetetlenül fontos a tapasztalatok elemzése, értékelése, s amennyiben szükséges, a gyakorlati élethez való igazításuk. A törvény gyakorlati alkalmazásában már korábban történtek kisebb-nagyobb módosítások, mint például a Minisztertanács februári határozata a nehezen beiskolázható szakmák utánpótlásának javítására. Hogy ezt követik-e újabbak, s melyek lesznek azok, ennek megfogalmazása a mai tanácskozás célja. A megyénket ért megtiszteltetés nemcsak szakmunkásképzésünk számbeli súlyának (hiszen intézeteinkben közel száz szakmában, mintegy 8000 ipari tanuló képzése folyik), hanem az elméleti és gyakorlati oktatásban elért eredményeink elismerését is jelenti. S ez nem csupán gesztus, hiszen a tanácskozáson az értékelésben, a jövőbeni teendők rögzítésében helyet kapnak a megyére jellemző sikerek és gondok is. Ennek tudatában köszöntjük a mai tanácskozás résztvevőit. Takács Ferenc Az 50. nemzetközi szövetkezeti nap Nagygyűlés a Vidám Parkban Ünneplő, szórakozó ezrek A millenniumát ünneplő Székesfehérvár fogadta vasárnap az 50. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmával rendezett országos eseménysorozat vendégeit. A városból, a megye községeiből és az ország más részeiből sokezer ember látogatott el ezen a délelőttön a fehérvári Vidám Parkba, hogy résztvevője legyen az Országos Szövetkezeti Tanács és a Fejér megyei szövetkezetek szövetségei által rendezett ünnepségnek. Délelőtt fél tíz után nagygyűléssel kezdődött az ünnepség. A nemzetközi szövetkezeti napot és az 1000 éves Székesfehérvárt köszöntő feliratokkal díszített emelvényen helyet foglaltak: Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács elnöke, dr. Pach János, az OSZT titkára, Fehér Lajosné, az OSZT nőbizottságának elnöke, az országos és megyei szövetkezeti szövetségek vezetői, a tanácsok és társadalmi szervezetek képviselői. Fierpasz Károlynak, az Észak-Fejér megyei Tszszövetség elnökének megnyitója után Szabó István, az Országos Szövetkezeti Tanács és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Szabó István méltatta szövetkezeteink nemzetközi tevékenységét, annak jelentőségét, hogy a TOT, a SZÖVOSZ és az OKISZ, továbbá az Országos Szövetkezeti Tanács is tagja a nagy tekintélyű nemzetközi szövetségnek. A magyar szövetkezeti mozgalom több, mint ötven ország 80 központi szövetkezeti szervével áll társadalmi és részben gazdasági kapcsolatban. Hazánk szövetkezeti mozgalmának szerepéről, fejlődéséről szólva megemlítette: a körülbelül 10 000 vállalatnak fele szövetkezeti keretek között tevékenykedik, a mezőgazdaságban 3000, az iparban 1000, a kereskedelemben több, mint 600 szövetkezet tölt be nagyon felelősségteljes szerepet. Magyarországon minden harmadik aktív kereső a szövetkezetekben talál megélhetést. A mezőgazdaságban, a szövetkezetek adják a termelés háromnegyed részét, az ország kereskedelmi forgalmának csaknem egyharmadát a fogyasztási szövetkezetek bonyolítják le, a szövetkezetek részesedése az ipari termelésből 8 százalék. A szövetkezetek jelentőségét fokozza az új gazdaságirányítás rendszer viszonyai között, hogy viszonylag kis társadalmi költséggel működtethető vállalkozási formát jelentenek. Egy tévhittel vitatkozva hangsúlyozta a TOT elnöke: bár az állam jelenleg is számottevő segítséget nyújt a (Folytatás a 3. oldalon) ARCOK A róktából tesi Alacsony, „telt” ember, feszes pocakkal. Rózsás arcán szinte állandó a derű. Szemei aprók, ha nevet, vékony csíkba keskenyedik a fény. Ahogy kedveskedve, érdeklődön sétál az ebédelő vendégek között, pocakja és a keze együtt simogatja a házakat. Hivatalos titulusa: a szilasi Mezőföld Tsz konyhavezetője. Valójában főszakács. Dicsérik az ételt, amit főzött, mire valaki megjegyzi: pedig bognár a „tisztességes” szakmája, amit elhagyott. — Hogyan történt? — Már magam se nagyon tudom Még a kis szövetkezetben volt, valami ünnepségre készülődtünk. Akkor szólt az elnök, hogy le kellene vágni egy birkát. Levágtam, megfőztem, ízlett mindenkinek. — Miért éppen magának szólt? — Egyszer, fiatal koromban voltam egyhónapos tanfolyamon. A konyhára osztottak be. Attól kezdve otthon is szívesen főzögettem. Ezért. — Sok dolga akad a konyhavezetőnek egy ilyen szövetkezetben? — Jócskán. Az üzemi konyhán mindennap főzünk a tagoknak, meg vendégeknek. Nyár időben sok a külföldi, főleg a német. Az IBUSZ hozza őket, ő szervezi a programot. Ebédet kapnak, aztán megnézik a lovasbemutaót, a bátrabbja lovagol is, aztán ki ide a pincébe. — Mit főz nekik? — Főleg pörköltet. Azt szeretik, az az igazi. Nyársért szalad, elmagyarázza a szalonnasütés titkait, széles gesztusokkal kínál mindenkit, örül, ha jól érzi magát a vendég, figyel, kinek mivel kedveskedhet, elszomorodik, ha egy csipetnyi panaszt sejt. — Miért a gulyást szeretik?... — Könnyeznek, ha egy kicsit csíp, de azért „gut, gut”. A szalonnasütésnél áradoznak, a bortól még jobban belelkesednek. A nyugatiak gyakran arról érdeklődnek, hogy igazán úgy élünk-e, ahogy mutatjuk, vagy csalunk a kedvükért. — Mit válaszol ilyenkor? — Elviszem őket az én pincémbe, itt van nem messze a szövetkezetétől. Ott is akad mindig egy kis harapnivaló, a borom is jó, aztán mondom: lássátok feleim! Azt mondta a múltkor egyik, hogy én tulajdonképpen kapitalista vagyok. Azt feleltem: az ám az öreganyád, mi ezért igen megdolgoztunk. Munkatársai közül valaki szólítja: „Pocak, egy pillanatra.” Viszonozza, a csípést, jót nevet. — A régi szakmájához végleg hűtlen lett? — Dehogy lettem. Csak most kedvtelésből teszem azt, amit hajdan muszájból csináltam. — Mit például? — Nézze ezeket a kerékcsillárokat, azt a saroglyából épített ruhaakasztót — az én munkám. Járt a lovascsárdában? Annak a berendezését is én ..szerkesztettem”. Láttam valahol, lerajzoltam, megcsináltam. — Büszke rá? — Mint amennyire akkor vagyok, ha nagyon ízlik a förtöm. Demján József a neve. Állítólag szegről-végről rokona a híres, neves színésznőnek. (Fábián) C" , ÚJ FEJÉR MEGYEI . AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Kedd, 1972. július 4. XXVIII. évfolyam, 155. szám • • • Ára: 80 fillér Fock Jenő megérkezett Mongóliába A Mongol Népköztársaságba utazó Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és felesége hétfőn a kora reggeli órákban Irkutszkból tovább folytatta útján Ulánbátorba. Vele volt Érdembileg mongol külügyminiszter-helyettes, aki a magyar vendégek elé utazott Irkutszkba. Az irkutszki repülőtéren Fock Jenőt és kíséretét Jurij Kravcsenko, az irkutszki területi pártbizottság titkára búcsúztatta. Fock Jenő és felesége hétfőn hivatalos és baráti látogatásra megérkezett a mongol fővárosba. A magyar vendéget és kíséretét Ulánbátor repülőterén Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a mongol minisztertanács elnöke, valamint a mongol párt és kormány több más vezetője fogadta. Fock Jenő hétfőn látogatást tett Jumzsagij Cedenbalnál, s beszélgetést folytatott vele. A beszélgetésen részt vett Luvszan, a Mongol Népi Fordalami Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének első elnökhelyettese, valamint több más mongol párt- és állami vezető. Fock Jenő ezután koszorút helyezett el a Szuhe Bator és Csojbalszan, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a mongol népi állam két megalapítójának síremlékén. Fock Jenőné hétfőn látogatást tett az Ulánbátori képzőművészeti múzeumban. A Minisztertanács elnökének feleségét a múzeumba elkísérő A. I. Filatova-Cedenbal és Luvszanvandan, a Mongol Népköztársaság művelődésügyi miniszterének első helyettese. Jumzsagij Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Minisztertanács elnöke hétfőn vacsorát adott Fock Jenő tiszteletére. A testvéri barátság és szívélyesség légkörében eltelt vacsorán Jumzsagim Cedenbal és Fock Jenő mondott pohárköszöntőt. Hétfőtől Pusztaszabolcson is... Vasárnap délelőtt a pusztaszabolcsi Mező Imre Tsz elnöke és Besenyei István agronómus tartózkodott a tsz központi irodáján és utolsó ellenőrzésüket tartották az aratás hétfői megkezdése előtt. Fehér Mihály tsz-elnök elmondta: hat SZK-4-es kombájn kezdte meg 147 hold őszi árpa aratását. Ugyanekkor két rendrevágó is hozzáfog a búza rendrevágásához. A Dózsa szocialista brigád már napok óta készült a hétfői induláshoz és teljes kapacitással kezdték a termésbetakarítást. A tsz vezetői a prémiumon felül bevezették a 20 forintos tikett rendszert. Aki kiemelkedő teljesítményt nyújt, az 20 forintos tikettekkel jutalmazható, ami beváltható forintokra. Mintegy 20—22 mázsa árpát várnak holdanként. A tsz tagjai nagy lendülettel készültek az aratásra. Az aratás ideje alatt meleg ételt szállítanak a helyszínre és ugyanúgy hűsítő italt is. Állandó tűzvédelmi ügyeletet tartanak, ugyanekkor készenléti brisád van a műhelyben is, sőt az aratás helyszínén is. M. A.