Fejér Megyei Hírlap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

Igénytelen anyaggal — igényes tárolás Félrevezető Információ Több mint félszáz előadás A szerkesztőség postájából Alumínium konferencia 72 üzemlátogatás lustán A alumínium konferencia több mint háromszáz vendége üzemlátogatással és kirándu­lással töltötte a tegnapi napot. A tizenhat országból érkezett szakemberek a délelőtt során az Inotai Alumíniumkohót te­kintették meg, délután pedig balatoni kiránduláson vettek részt. Napirenden Jogok, hatáskörök, kötelességek Ülésezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A tanácsülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak Tamás László, a SZOT elhunyt tagja em­lékének. Az ülés első napi­rendi pontjaként Gál László, a SZOT titkára a vállalati és üzemi szakszervezeti szervek jog- és­ hatásköréről terjesz­tett elő jelentést. Majd rámutatott, hogy a szakszervezeti mozgalomban az írányítómunkát is erőtel­jesen tovább kell javítani. Ennek alapvető feltétele, hogy jobban alapozzanak a tagság előzetes véleményére, javaslataira, s a dolgozókat fokozottan vonják be a fonto­sabb kérdések eldöntésébe is. A szocialista demokrácia, s ezen belül az üzemi és szak­­szervezeti demokrácia fontos eszköz a munkásosztály, a dolgozó tömegek kezében a hatalom gyakorlására. Ezért nem elég csupán a feladato­kat közölni, a dolgozókat a vitába bevonni, arról is gon­doskodni kell, hogy a dönté­sek meghozatalában is köz­reműködjenek. A továbbiakban a SZOT titkára az ellenőrzési, véle­ményezési és döntési jogok gyakorlásának­­ tapasztalatait elemezte. Mint mondotta, a dolgozók érdekvédelmének egyik legfontosabb tényezője az alapos, mélyreható ellen­őrzés. A műhelybizottságok­nak mindenekelőtt azt kell figyelemmel kísérniük, hogy a vállalati szakszervezeti ta­nács, vagy az SZB és­­a vál­lalatvezetés megállapodásait, határozatait végrehajtják-e az adott munkahelyen, s szá­mon kell tartaniuk a dolgo­zók javaslatainak sorsát. Véleményezési jogaikkal a vállalatnál általában kevéssé élnek a szakszervezetek. E munkát csak azzal lehet lé­nyegesen megjavítani, ha vé­leményeiket jól megalapoz­zák, előterjesztéseiket alapo­san előkészítik, és azokban széles körben felhasználják a dolgozók véleményét, észre­vételeit. Következetesebben kell figyelemmel kísérni, hogy a vállalat a szakszervezet vé­leményét milyen mértékben veszi figyelembe, ha azt el­utasítja, követelni kell a gaz­dasági vezetőktől a megfelelő indoklást. A SZOT titkára külön felhívta a figyelmet azokra az esetekre, amikor a szakmai vezető vezetési kész­ségéről mondanak véleményt. A vezetői készséget minde­nekelőtt azon kell lemérniök a szakszervezeteknek, hogy a vezető objektív és szubjektív eszközökkel mennyire képes megteremteni az üzemi de­mokrácia fejlesztésének, a dolgozók aktivitásának fel­tételeit. •.*w Végül a SZOT titkára a ta­nácsülést számos javaslatról tájékoztatta, amelyeket a vállalati szakszervezeti szer­vek nyújtottak be a szakszer­vezeti munka további javítá­sára. Többen kezdeményezték például, hogy a kifogásolási jog kiterjesztésével erősítsék az alapszervezetek fellépését a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Ja­vasolták azt is, hogy bővít­sék a szakszervezetek hatás­körét a költségvetési szer­veknél. H­­í SiZb­il dokumentumai Két napon keresztül jelentős tanácskozás színhelye volt a székesfehérvári oktatási igaz­gatóság, amelyen tíz dunán­túli megye párt archívumának vezetői és ügykezelői, vala­mint a KISZ megyebizottsá­gok és a megyei munkásőr pa­rancsnokságok ügykezelői vet­tek részt. Megjelentek a ta­nácskozáson a Párttörténeti Intézet vezetői, munkatársai, a KB Pártgazdasági Osztály Ügykezelési Alosztályának munkatársai, ugyancsak kép­viseltette magát a Munkásőr­ség Országos Parancsnoksága, valamint a KISZ KB gazda­sági osztálya is. Az MSZMP Borsod megyei Bizottsága képviseletében az archívum vezetője és ügyke­zelője, mint annak a koráb­ban Miskolcon megtartott táj­értekezletnek a házigazdái vettek részt a tanácskozáson, amely az ország másik terü­letén hasonló témát tárgyalt. Az archívum-vezetők és ügykezelők nem kisebb fela­datot látnak el, mint a mun­kásmozgalom iratainak keze­lését, megőrzését az utókor és nem kevésbé a jelen számára. Ezért rendkívüli fontos, hogy az archívumok és az ügyke­zelés kapcsolata a tervszerű együttműködés alapján álljon. Mint Takács Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta: megyénk igen gazdag munkásmozgalmi és történelmi hagyományokkal rendelkezik és a hagyomá­nyok ápolásának továbbfej­lesztése, szélesítése érdekében mi is munkálkodunk. A munkásmozgalmi-törté­neti kutatásoknak egyik nél­külözhetetlen forrása a gon­dosan megőrzött dokumen­tumo irat. A Központi Bizott­ság Titkárságának határozata értelmében tíz esztendővel ez­előtt vette kezdetét a helyi pártarchívumok szervezése és az eltelt évek során folyama­tosan részévé vált a pártmun­kának, a politikai feladatok­nak ez a munka is. A pártle­véltár ezzel vált egységes rendszerré. Hangsúlyozottan szólt Ta­kács elvtárs arról, hogy felbe­csülhetetlen értékű és jelen­tőségű dokumentum gyűlt össze, a pártpolitikai munka tapasztalatainak tanulmányo­zásához, népi demokratikus és szocialista fejlődésünk törté­netének feltárásához. Az ebből adódó további fe­ladatok megkövetelik az ar­chívumok és ügykezelők mun­kájának jobb egybehangolá­sát, a tervszerű kapcsolatok kialakítását az irattári, levél­tári munka javítását. A tanácskozás lényegében e témát merítette ki, részletei­ben és igen alaposan vitatva meg az eddigi tapasztalato­kat. Mód nyílott arra a két­napos program keretében, hogy külön-külön vitassák meg munkájuk részletkérdé­seit az archívum­vezetők, munkásőr-ügykezelők, KISZ- ügykezelők, majd vitaindító előadás hangzott el az archí­vum és ügykezelés kapcsola­táról, a tervszerű együttmű­ködés kialakításáról , melyet Elő Zoltán, a Fejér megyei pártarchívum vezetője tar­tott. Fejér megyében 1962. szep­temberében kezdődött az ar­chívumi munka, s az eltelt idő alatt a megyei párt vb több ízben is foglalkozott a pártarchívum helyzetével, te­vékenységével, ezzel is hang­súlyozva, hogy mennyire fon­tosnak tartja a pártmunka e részét. Nem volt könnyű fela­dat összegyűjteni, rendszerbe foglalni az anyagokat, hogy azok a megye munkásmozgal­mának hű képét adják — hi­szen egyidejűleg kellett kiala­kítani és elsajátítani a mun­ka módszerét is. Ma már a párt működéséhez szervesen hozzátartozik a jól szervezett ügykezelés, amely jelentős se­gítséget nyújt a politikai-tör­téneti szemlélet alakításában az apparátus munkájához. Világosan kitűnt a tanács­kozáson az is, hogy nem egy­szerű adminisztrációról, ne­tán bürokratikus irathalmo­zásról van szó, a rendszerezés, a megőrzés, a selejtezés egyik fő biztosítéka annak, hogy úgyszólván lépésről-lépésre nyomon tudjuk követni mind­azt az eseményt, amely mun­kásmozgalmunk történetében említésre méltó. Mindezt ma már kialakult és egységes rendelkezések szabályozzák, de hogy a ta­pasztalatokat nem árt, sőt időnként szükséges és hasz­nos kicserélni, annak ered­ményességéről a megyeszék­helyen lezajlott tanácskozás is tanúskodhat ­ FEJÉR MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ­ETEKI Szombat, 1972. október 7. XXVIII. évfolyam, 237. szám f • • • Ára: 80 fillér '! Kincsesbányára látogatott Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára Pénteken a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat vendége­ként Ki­­esbányára látogatott Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára. A délelőtti bányalátogatás után az Elnöki Tanács titkára pártnapon találkozott a bánya dolgozóival és azokra a közér­dekű kérdésekre adott választ, amelyeket a vállalat pártbi­zottsága a pártcsoportok által összegyűjtött és eljuttatott szá­mára. Új székházban Bővülő nemzetközi kapcsolatok Legközelebbi közgyűlését december 12-én a Kossuth Lajos téri új székházban tart­ja a Magyar Kereskedelmi Kamara — jelentette be pén­teken sajtótájékoztatóján Kal­lós Ödön, a kamara elnöke. Az új székházzal a kereske­delmi kamara munkájához jobb technikai feltételeket sikerült teremteni. Ennél is fontosabb azonban, hogy az eddiginél nagyobb kezdemé­nyező készséggel kívánja se­gíteni a kamara tagvállalatai­nak nemzetközi együttműkö­dését. A Magyar Kereskedelmi Kamara jelenleg 344 vállala­tot — az ország valamennyi jelentős nagy vállalatát — tö­möríti. Valamennyi cég, amely külkereskedelmi joggal rendelkezik, tagja a kamará­nak. A tagvállalatok 19 főha­tóság felügyelete alá tartoz­nak. Mivel egy közelmúltban ho­zott határozat a kamarát köz­vetlenül a Minisztertanács fennhatósága alá rendeli, je­lentősen megnőtt mind a ha­zai, mind a külföldi piacokon a kamara tekintélye. Ebben az évben 4 országban, Hol­landiában, Lengyelországban, Spanyolországban és Angliá­ban rendeznek magyar gaz­dasági napokat, nem rég fe­jeződött b­e egy igen jelentős ankét a versenyképességről a 45 legnagyobb magyar válla­lat részvételével —, hogy csak az idei legjelentősebb akciókat említsük. Mint a sajtótájékoztatón bejelentették, az 1973. évet a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok további javításá­nak jegyében kívánják meg­kezdeni. Jövőre Dánia és Nyugat-Németország mellett a Szovjetunió 3 nagyvárosá­ban rendeznek magyar gaz­dasági napokat, ahol a hazai gazdasági élet vezetői segítik az érdeklődőket a magyar népgazdaság jobb megisme­résében. A közgyűléssel egyidőben várhatóan szervezeti változá­sokra is sor kerül, a Magyar Kereskedelmi Kamara a jö­vőben még hatékonyabban kívánja szolgálni a tagválla­latok kereskedelmi érdekeit abban a 80 országban, amely­­lyel jelenleg kapcsolatban áll. (Fotó: Kabáczy) A Dél- dunántúli Kőbányák polgárdi üzeme­ nagyságú követ állít elő és éves szinten mint­­ben ebben az évben állították munkába, a egy 600 ezer tonna össztermelése képes. A mintegy 30 millió forintos összberuházással termelés 45 százaléka útépítéshez kerül, 55 létesített, utántörő és osztályozó berendezést, százaléka a Dunai Vasmű részére a koh­ók­ Az új berendezés egyszerre nyolcféle szem- hoz adalékanyagnak. 1009 népzet­­méteres áruház a Münnnich lakótelepnek Székesfehérvár egyik leg­népesebb, új városnegyedé­nek, a Münnich lakótelep la­kosainak kereskedelmi ellá­tását egy ezer négyzetméter alapterületű, hatalmas ABC- áruház fedezi majd. A bevá­sárlási centrum létrehozásá­ra pályázatot írt ki a városi tanács. A tanács döntése alap­ján az áruházat az ALBA­­KER, a Fejér megyei Élelmi­szer Kereskedelmi Vállalat nyitja meg. A vállalat egyéb­ként már jelenleg is pavilont tart fenn a lakótelepen. A tervek szerint a könnyű­­szerkezetű épületben elhelye­zett új ABC áruház 1974-ben nyílik majd meg.

Next