Fejér Megyei Hírlap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-31 / 25. szám
H=DFEJER MEGYE! t , 19/3. január J1. | S Ék k XXIX évfolyam i I HHHB SS Sä|gEr Ara: 80 fillér ....’ .... "• 1 111 ......" ■ K—1 ...... ..........---■....... ' _______I AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA . EGYETÉRTÉSSES CSELEKVŐ TÁMOGATÁS ért-ír bevált gyakorlat, hogy az MSZMP Központi Bizottsága időről-időre áttekinti a politikai nrzetet, s elemzésének eredményét sürített formában a közvélemény elé terjeszti, ilyen módon, megbízatásának megfelelően, megjelölheti az ország belpolitikájának legárb vonatkozásait, az előttünk ellő feladatokat. A közzétett közlemények tájékoztatják a kommunistákat és a pártonkívüli dolgozókat, megjelölik a számukra kívánatos mozgásirányokat, s ösztönzik a megfelelő társadalmi támogatás kibontakozását is. A Központi Bizottság novemberi ülése jól elégítette ki ezt az igényt, megvonva a X. pártkongresszus óta kifejtett bérpolitikai tevékenség mérlegét. Bátran állíthatjuk, hogy a párt politikájának irányvonala, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai és művelődéspolitikai határozatai helyesnek bizonyultak, kiállották a gyakorlat próbáját. Mindez nem jelenti azt, hogy olykor nem feszítenek ellentmondások, a végrehajtás hiábáiból adódó tévedések. De, mert gondjainkról való vita, alkotó eszmecsere demokratikus közéletünk természetes velejárója lett, gyorsabban ismerjük fel a hibákat, hamarább hozzáláthatunk kijavításukhoz. Ugyanakkor idejében vesszük észre a fejlődésdiktálta új feladatokat is. Bizonyítja ezt a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása is, amely teljes egyetértéssel és cselekvő támogatással talákodott nemcsak a párton belül, hanem azon kívül is. A cselekvő támogatás mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a Központi Bizottság minden olyan nagy politikai és társadalmi jelentőségű kérdésre választ adott, melyek a novemberi ülést megelőző hónapokban a párttagságot, a munkástömegeket, a közvéleményt élénken foglalkoztatták. A Központi Bizottság a dolgozók tapasztalatainak és véleményének ismeretében hozta meg határozatát. Tartalma megfelel a kommunisták, a politikailag aktív és a szocialista társadalom építésén munkálkodó valamennyi dolgozó érdekeinek. Megyénk dolgozói, akik az országos politika megvalósításának aktív részesei, szintén várakozással fogadták, nagy figyelemmel tanulmányozták és vitatták meg a novemberi határozatot. Egyöntetű az a vélemény, hogy most az állsfoglalás végrehajtására kell összpontosítanunk erőinket. Egyetértés van abban is, hogy lesznek olyan tennivalók, amelyek majd állami rendelkezések útján valósulnak meg, de akadnak más feladatok is. A társadalmi tevékenység területét érintő feladatok, elsősorban a dolgozó emberek aktivitását, munkakészségét, alkotó kedvét kibontakoztató tennivalók. Az állami szervek számára javasolt intézkedések például egytől-egyig azt a célt szolgálják, hogy növekedjék a tisztességgel elvégzett munka anyagi és erölcsi megbecsülése, s ugyanakkor együttesen lennünk fel a káros jelenségekkel szemben. Nyilvánvaló, hogy a munkásosztály és a dolgozó tömegek ezeket a törekvéseket minden erejükkel támogatják. Az egyetlen, ami bennünket is előre visz, ha megyénk minden dolgozója azonosul a Központi Bizottság álláspontjával, azt sajátjának tekinti, annak szellemében dolgozik. Az idei évbeen, de a későbbiekben is a gazdasági hatékonyság fejlesztését tekintjük a fejlődés forrásának. Ehhez sok mindenre van szükség: a korszerű termelő kapacitások eredményesebb kihasználására, az üzem és munkaszervezés állandó korszerűsítésére, a termékek minőségi javítására, a szocialista munkaverseny és az üzemi demokrácia szakadatlan fejlesztésére és még sok másra. Minden jel azt mutatja, az idei beszámoló taggyűlések forró hangulata bizonyítja, hogy megyénk kommunistái és a pártonkívüli dolgozók széles tömegei ismerik és megértik a Központi Bizottság állásfoglalását, annak szellemében fokozzák aktivitásukat, politikai síkon és a termelő munkában. Az üzemekben és más munkahelyeken a dolgozók részt kérnek és vállalnak a határozat végrehajtásából. Mindennapi munkájuk mellett javaslataikkal, véleményükkel és magatartásukkal is hozzájárulnak az alkotó légkörhöz. A megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életét nagyfokú aktivitás, élénkség jellemzi. Közéletünk jelenlegi helyzetét vizsgálva, a szocialista demokrácia egységes fejlődése mellett és ezzel összefüggésben rendkívül bíztató az is, hogy a morális igények soha nem voltak még annyira az érdeklődés homlokterében mint éppen napjainkban. Jó példa erre, hogy a novemberi határozatból adódó ilyen irányú feladatainkat nem külön és elvontan, hanem aktuális gazdasági és társadalmi munkánk részeként tekintik. Mindez garancia arra, hogy következetesen haladunk előre. Túlzás nélkül mondhatjuk: megyénk tisztségviselőinek, közéleti embereinek van már iskolázottsága, sőt vannak már tradíciói is a közügyek demokratikus intézésében. A Központi Bizottság novemberi ülésén sorra vette belpolitikai életünk valamennyi fontos kérdését és az elfogadott állásfoglalás egységes, összefüggő egészét alkot. Minden, amit a határozat tartalmaz szerves kapcsolatban és kölcsönhatásban van egymással. Megerősíti a X. pártkongresszuson kidolgozott politikai irányvonalat, eloszlatja a félreértések és az önkényes értelmezés lehetőségét. Egyúttal konkrét intézkedéseket határoz el ennek a politikának a hatékonyabb érvényesítésére. A párt a határozat fegyelmezett és következetes végrehajtását várja el minden tagjától. A végrehajtás egyik legfontosabb feltétele, hogy a pártszervezetek legyenek e munkának kezdeményezői. Segítsenek a gazdasági vezetésnek az intézkedési tervek kidolgozásában. Hassanak oda, hogy a párttagok és a pártonkívüliek egyaránt megértsék: a párthatározat végrehajtása, társadalmunk minden dolgozójának a szocializmus valamennyi építőjének közös feladata. Németh Ferenc Megyénk a fővárosban Kiállítás a Csepel Galériában A főváros centenáriumi ünnepségeiből a vidéki városok, megyék is kiveszik a részüket. Minden fővárosi kerület egy-egy megyével épített ki kulturális kapcsolatokat. Az együttműködés keretében Fejér megye a nagy munkásmozgalmi múlttal rendelkező Csepellel teremtett kapcsolatokat. Az együttműködés első eseményeként Alba Regia napot rendeztek Csepelen, amelynek keretében levetítették az „Ezer éve épül” című filmet, s bemutatták az ezeréves Székesfehérvárról készült legszebb városfotókat. Tegnap, a Csepel—Fejér megyei kapcsolatok újabb eseményeként, képzőművészeti kiállítás nyílt a Csepel Galériában. A tárlaton Székesfehérvár millenniumi képzőművészeti pályázatára beérkezett képzőművészeti alkotások egy részét állították ki. A kiállítást dr. Fitz Jenő, a székesfehérvári István Király Múzeum igazgatója nyitotta meg. Rekonstrukció és beruházás című riportunk a 3. oldalon A vasút — veszélyes üzem. A vasúti munkában különösen fontos a munkavédelmi intézkedések betartása, mivel a nagyobb óvatosság nemcsak a dolgozó, de az utasok életét, a vasútra bízott vagyontárgyak épségét is védi. Megyénk vasúthálózatának egy jelentős része tartozik a Pécsi Igazgatóság hatáskörébe, az igazgatóság 1952 óta rendszeresen jegyzi és elemzi a területén előfordult baleseteket. Az elmúlt 20 esztendőből az utolsóban, az 1972-esben volt a legkevesebb baleset. Húsz évvel ezelőtt az igazgatóság területén 471 balesetet jegyeztek föl, a kiesett munkanapok száma megközelítette a 11 ezret. Súlyosabb, csonkulással végződő baleset 10 volt, a halálos balesetek száma öt. Tavaly 181 balesetet jelentettek, a kiesett munkanapok száma alig haladta meg a 8 ezret, csonkulással 7, halállal pedig 5 baleset végződött. Fejér megyében tavaly mindössze 23 baleset fordult elő az igazgatósághoz tartozó vonalakon, 933 munkanap esett ki. Sem halálos, sem csonkulásos baleset nem történt a megye területén. A pécsi vasútigazgatóság 15 ezer embert foglalkoztat. Az 1966 óta tartó folyamatos javulás elsősorban a rendszeres felvilágosító munkának és felügyeletnek köszön- ,hető. A bekövetkezett bal-lesetek 78 százaléka személyi mulasztás következménye. Tapasztalható italozás, közzömbösség — még munkacsapaton belül is. Különösen az alsóbb szinteken ellenőrzési lazaságok is vannak. Az igazgatóság egyik legfontosabb célkitűzésének tartja, hogy az idén tovább csökkentse, a lehetőségek szerinti minimálisra redukálja a területénelőforduló baleseteket. A megelőzés fő módszere változatlanul a rendszeres oktatás, meggyőzés marad 1966-tól a veszélyes területeken végrehajtandó feladatokra felelős személyeket jelöltek ki, a végrehajtás határidejének meghatározásával, a munkahelyre szóló munkavédelmi tennivalók megjelölésével. A kiadott intézkedések szervezeti ellenőrzését a szakszervezet és a vasútigazgatóság munkavédelmi felelősei végzik. Növelik a szolgálati vezetők személyi felelősségét, a balesetmentes szolgálat ellátása pedig több munkakörben anyagi elismeréssel jár. 1ST2: a legkevesebb baleset éve taorják az árellenőrzést Országos árkonferencia az idei tennivalókról Az árhatóságok, a minisztériumok, a megyei tanácsok és a fővárosi tanács ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi osztályainak szakemberei tartottak kedden az Állami Fejlesztési Bank nagytermében országos árkorferenciát, amelyen dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke adott tájékoztatást. Dr. Csikós Nagy Béla rámutatott arra, hogy a közelmúltban megjelent és a továbbiakban tervezett árpolitikai intézkedések korrekciós jellegűek, tehát nem alapvetően változtatja, hanem az eddigi tapasztalatoknak megfelelően javítják az ármechanizmust, s szüntetik meg a negatívumokat, az észlelt hibákat. Így a termékek szélesebb körére terjesztik ki az új áru megjelenése előtti ellenőrzést. A napokban jelent meg az az intézkedés, amely szerint az építőiparban felhasználásra kerülő szabadáras termékeknek a korábbinál lényegesen nagyobb körére — főleg gépipari termékekre — tett-k kötelezővé a tervezett áremelés előzetes bejelentését.. Hasonló intézkedésekre kerül sor néhány nap múlva a szabadáras gyermekruházati cikkek körében, s további árcikkekkel is növelhető a tervezett áremelés előjelei bejelentésére kötelezett termékek köre. A tervezett intézkedések előmunkálatai során különösen jelentősek azok a vizsgálatok, amelyeket a tisztességtelen haszon megítélésének témájában végeztek. Az eddigi viták során tisztázták, hogy az 1967-ben kiadott kormányhatározat alapvető megállapításai továbbra is érvényesek, tehát azt kell tisztességtelen haszonnak tekinteni, amit tisztességtelen magatartással, módszerrel vagy kirívóan magas árral értek el. Az idei árpolitikai feladatok középpontjában áll az árellenőrzés megszigorítása. Az ellenőrzésnél mind jobban előtérbe kell kerülnie a megelőzésnek. Ezért az árellenőrzési szakértő ne csak az árakhoz értsen, hanem egyúttal legyen elemző közgazdász is, aki még a bajok bekövetkezése előtt felismeri azokat a gazdasági tendenciákat, amelyek előbb-utóbb árproblémákat okozhatnak. Az ellenőrzés szemléletét is meg kell változtatni. Meg kell szüntetni a különböző visszaélések elnéző kezelését. Erélyesebben kell fellépni a lakosságot károsító kisiparosokkal, kiskereskedőkkel szemben is, s a korábbinál gyakrabban kell alkalmazni az egyik legsúlyosabb büntetést, az iparengedély megvonását. (MTI) A fehérvári téglagyárban befejezték a réti kaiatalt.«» és megkezdik az üzemelést. Erre az évre mintegy 20 millió tégla gyártását tervezik. Első képünkön Makk Ferencné, a Kevna T. tó,gyártógép kezelője. Az előszárított B—30-as téglákat Kokotitcs Antal és Lukács János rakja az alágui kemencébe ,,induló” kocsira, ahol 1001 Celsius fokon történik az égetés