Fejér Megyei Hírlap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

Ax­éhai kávés p­­séldaképek köztünk élnek Amerika axahid tőigfjén Tudomány­­­technika Rsmes Cssntfra Budapesten Homes Csindra, a Béke vi­lá­­gtanács főtitkára az Orszá­gis Béketanács meghívásá­ra január 28­-30. között Bu­­rt­nesten tartózkodott. Láto­­g­at­sa alkalmával tájékoz­tatást adott az ősszel Moszk­­v­álban sorra kerülő béke vi­lágkongresszussal kapcsolatos kérdésekről, a Békevilágta­­n­cs előtt álló időszerű fel­adatokról, valamint a BVT Vietnamban járt küldöttsé­gének tapasztalatairól. Kon­zultációt folytatott a magyar békemozgalomnak a moszkvai béke-világkongresszus előké­szítésében való részvételéről. Reines Csandrát fogadta Kál­lai Gyula, a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke. Pullai Ár­pád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, és dr. Sík Endre, Lenin-békedíjas, az Országos Béketanács elnö­ke. (MTI) Kissinger Hanoiba látogat Hanoi A Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok megállapodott: feb­ruár 10—13. köz­ött Hanoiba látogat dr. Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzet­­biztonsági főtanácsadója, hogy a két ország háború utá­ni kapcsolatairól és más, köl­­csönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről tárgyaljon a VDK kormányával. (MTI) A KB határozat szellemében t­anácskozott az MXT elnöksége A Magyar Közgazdasági Társaság Fejér megyei szer­vezetének elnöksége, igazod­va az elmúlt hetekben meg­tartott soronkívüli országos elnöki és titkári értekezlet­­­tekhez, január 30-án, soron­­kívüli elnökségi ülést­­tartott. Az országos elnöki tanácsko­zásról Homoki József elvtárs tájékoztatta az elnökséget. Elmondta, hogy a szervezet­be tömörült közgazdák vá­lasztott képviselői a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának novem­beri határozatából eredő fel­adataikat vitatták meg, s egy­séges állásfoglalásuk, hogy mind teljesebb alkotó lég­körben kell dolgozniuk a népgazdasági tervek sikeré­ért. A szervezetbe tömörült közgazdák időszerű feladatai közül is kiemelte a hatéko­nyabb bérrendszerek kiala­kításának fontosságát, a munka és üzemszervezés te­rületén végzendő komplex- és részfeladatok jelentőségét, a termelés gazdaságosságát, a munka hatékonyságát se­gítő elemző, tervező és szer­vezőmunka fontosságát. Kü­lön felhívta a figyelmet a gazdaságtalan termékek fo­kozatos visszaszorítására, a beruházások ütemének gyor­sítására, s még jó néhány, a KB határozataiból eredő fel­adatra. Az elnökség a beszámoló alapján felülvizsgálta éves munkatervét, s úgy határo­zott, hogy annak módosításá­ra nincs szükség, viszont ar­ra kötelezte önmagát, a szak­osztályok vezetőségét és a szervezet tagságát, hogy nagy következetességgel hajtsák végre az 1973-ra munka­­programokban vállalt felada­taikat. A megyei szervezet elnöke ezt követően, az elmúlt évi költségvetési beszámoló elemzése és az idei költség­­vetés áttekintése után javas­latot tett az elnökségnek, hogy a rendelkezésükre álló anyagi forrásokból az MKT Fejér megyei szervezete lé­tesítsen egy négy vagy öt esz­tendőre szóló ösztöndíj-ala­pítványt, amelynek lényege az lenne, hogy minden esz­tendőben felkutatnának egy olyan munkás- vagy paraszt­származású fiatalt, akinek a tehetsége, rátermettsége, ér­deklődése a közgazdasági pá­lya felé orientálódik, viszont a családi körülményei, anya­gi helyzete lehetetlenné ten­né továbbtanulását. Az elnök előterjesztése szerint ez a társaság megyei szer­vezetének szociális és a szo­cialista humánumból eredő kötelessége is, s noha a havi 800 vagy 1200 forint — eset­leg 800—600 forint, s akkor két fiatal támogatásáról le­hetne szó! — nem old meg társadalmi méretű gondokat, annak egy kis részét magá­ra vállalva követendő példá­val szolgálhatna országos vi­szonylatban is. Az elnökség kiegészítő ja­vaslatok alapján egyhangú szavazattal határozatba fog­lalta az alapítvány létrehozá­sát. Az országos titkári érte­kezletről szóló beszámoló je­lentést a betegség miatt tá­vollevő dr. Fodor Lajos tit­kár nevében Szecsődi Ferenc terjesztette az­ elnökség elé. A beszámolót az elnökség jóváhagyólag tudomásul vet­te. Az elnökség ezt követően az 1972-ben Székesfehérvá­ron megrendezett XI. Köz­gazdász Vándorgyűlés anya­gának megjelentetésével fog­lalkozott. Tudomásul vette az országos elnökség elismerő sorait a szervezés és lebo­nyolítás példamutatóan pon­tos munkájáért, s készségét fejezte ki, hogy az 1973-ban Szombathelyen sorra kerülő XII. vándorgyűléshez a szer­vezési tapasztalatokat átadja. A vándorgyűlés szervezésé­ben és, lebonyolításában ki­emelkedő munkát végzett el­nökségi tagokat értékes könyvjutalomban részesítet­ték az ülésen. Az MKT Fejér megyei szervezetének elnökségi ülé­sén megjelent Lantai Gyula elvtárs is, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága munka­társa, s javaslatot tett arra, hogy az elnökség a megyénk­ből felelős gazdasági funk­cióba távozó Homoki József elvtársat, a szervezet alapí­tásában és megerősítésében végzett kiemelkedő érdemei­nek elismerése mellett ment­se fel az elnöki tisztségből. Az elnökség a javaslatot el­fogadta, Homoki József elv­társ lemondását tudomásul vette, s új munkaköréhez sok sikert kívánt. Ezt követően az elnökség saját soraiból választott meg­bízott elnököt, Kiss Illjos elvtárs személyében, aki gya­korló közgazda, az MKT me­gyei , szervezetének alapító tagja, s mint az a jelölést kö­vető vélemény-nyilvánításból kitűnt, egyértelműen élvezi az elnökség bizalmát. Az MKT Fejér megyei szervezetének elnöksége egy­hangú szavazattal bízta meg Kiss Lajost az elnöki tiszt­ségnek a következő szerve­zeti választásokig való be­töltésére. Kátay Antal Munkaprogram a tízezrekért A múlt években a Szak­­szervezetek Fejér megyei Ta­nácsa kidolgozta a leglénye­gesebb párt- és szakszer­vezeti határozatok megvalósításá­val kapcsolatos megyei szak­szervezeti tennivalókat. Az idei elfogadott munkaprog­ram továbbra is központi feladatként jelöli meg a nép­gazdaság fejlesztésével, a munkásosztály, nők, ifjúsági és más rétegek helyzetével, valamint a közoktatás, kul­turális nevelő munkával kap­csolatos határozatok végre­hajtását. A népgazdaság és a megye tervszerű fejlődésének ér­dekében a szocialista munka­verseny középpontjába a termelékenység és a termelés hatékonyságának növelését állítják. A­­ szakszervezeti mozgalom nagy gondot fordít ennek velejáróira, a termelési költségek csökkentésére és ez eszközök jobb kihasználá­sára, a gazdaságtalan terme­lés visszaszorítására. Az újí­­tómozgalom tömeges kibon­takozására a szocialista mun­kaverseny mozgalom ad új lehetőségeket. Az alkotókész­ség kibontakoztatása a mű­szaki fejlesztés elősegítésére, a vállalati munka és üzem­­szervezés korszerűsítése so­kat vár az újítóktól, többek közt a termelés gazdaságos­ságának növelését, a munka­feltételek javítását­ és a vál­lalatok gondjainak megoldá­sában való részvételt. A szakszervezeti szervek kiemelt feladatként foglal­koznak az állami ipar- és ki­vitelező építőipar munkásai és művezetői egyszeri köz­ponti bérfejlesztésének dif­ferenciált és célszerű fel­­használásával. Valamennyi szakszervezeti sejt gondos­kodik majd arról, hogy a központi irányelvek mara­déktalanul érvényesüljenek. Nagy gondot fordítanak ezen túl a vállalati saját erőből történő bérfejlesztésekre, ál­talában a helyes és tervszerű vállalati bérpolitika kiala­kítására. A fogyasztói érdekvéde­lem további erősítése érde­kében szervezettebbé és irányított­abbé teszik az árak és a kereskedelem társadal­mi ellenőrzését. Az idei évben tovább ja­vítják megyénkben az üze­mek és munkahelyek mun­kavédelmi és egészségügyi helyzetét. A szociális ellá­tottság és fenti követelmé­nyek megvalósítására szor­galmazzák az ezzel kapcso­latos fejlesztések megvalósu­lását és a vonatkozó törvé­nyek, rendeletek maradék­talan betartását. A szocialista tudatformálás és a szocialista közgondolko­dás erősítésére a szakszerve­zeti szervek növelik az a­gi­­tációs és propaganda fóru­mok hatásfokát. Határozot­tabb és sokoldalúbb nevelő­tevékenységgel lépnek fel a közömbösség, a passzivitás, a kispolgári magatartás és gon­dolkodási mód ellen, fokoz­zák a szocialista erkölcs erő­sítésére irányuló nevelőmun­kát. Tervszerű munkával to­vábbfejlesztik a felnőttek munkahelyi általános — é s szakmai képzését __...... FEJÉR MEGYEIÉ— IMKyk sail Tggflplj# BKi-HBfe. 1 Csütörtök, K­­M —Jk Igjl flip J 1973. február 1. 3 §1m Safe tj.". flRfiil XXIX évfolyam AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 8° fi"ér . Zárszámadás Termelési sikerek Pusztavámon Amint azt tudósítónk, Kiss Józsefné jelentette, a puszta­­vámi Sallai Imre Termelő­­szövetkezet tagsága az elmúlt évben is szép termelési sike­reket ér­t el. Zárszámadási közgyűlésüket már megtar­tották, s amint a vezetőség beszámolójából kitűnt, a jó gazdálkodás eredményeként nemcsak a tagság jövedelme emelkedett az előző évhez képest, de arra is jutott pénz, hogy több mint egymillió fo­rintot tartalékoljanak. Idei terveik között szerepel a szarvasmarha-ágazat továb­bi fejlesztése, s noha eddig sem szégyenkeztek a tehené­szetben és a nevelő-hizlaló istállókban elért eredmé­nyekért, emelni kívánják a hozamokat. ülést tartott a Fejér megyei Taanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap rendkívüli ülést tartott a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, melyen intézkedési tervet fogadott el az MSZMP KB. 1972. novemberi határozatában foglalt taná­csi feladatok végrehajtására. A napirend előadója dr. Ta­­polczai Jenő, a megyei tanács elnöke volt. A végrehajtó bizottság ezután dr. Hantos László általá­nos tanácselnökhe­ vette­ s előterjesztésében meghallgatta a negyedik ötéves terv fejlesztési feladatainak időarányos tel­jesítéséről szóló tájékoztató jelentést. a Támogatás lakásépítőknek Új feltételek alapján folyósítják az építési kölcsönöket A kormány — mint isme­retes — módosította, és kie­gészítette az egyes lakásépí­tési formák pénzügyi feltéte­leit és új konstrukcióval — vállalati és külön állami tá­mogatással — újfajta lehető­séget teremtett a munkások lakásproblémáinak megoldá­sához, meggyorsítva ezzel a városok és a munká­lató tele­pülések lakáshelyzetének ja­vítását. Az ezzel kapcsolatos minisztertanácsi rendelet, va­lamint a végrehajtására ki­adott illetékes miniszteri rendeletek a Magyar Köz­löny 6. számában jelentek meg. Az új jogszabályok a la­kosság — ezen belül különö­sen az állami vállalatok munkásai — számára kedve­zően módosították a társas­­ház-építkezések hitelfeltéte­leit. A változás lényege, hogy az OTP egy társasház-lakás­építőnek vagy vásárlónak ezentúl nagyobb összegű köl­csönt folyósíthat, s az egyes építési formákban a korábbi­akhoz képest kisebb saját készpénz-hozzájárulás is ele­gendő a lakásépítkezés meg­kezdéséhez, a vásárláshoz. Az új feltételeket differenci­áltan állapították meg, a kü­lönböző kedvezményekkel el­sősorban a telepszerű társas­­ház-építkezésekre ösztönzik a lakosságot. A rendeletek tartalmazzák a változásokat, részletesen meghatározzák a hitelfolyósí­tás és -törlesztés feltételeit, s külön intézkednek az állami vállalatok munkásainak la­kásépítési támogatásáról, az őket megillető különféle ked­vezményekről. Az állami vállalatok mun­kásai a jogszabály mellékle­tében felsorolt helységekben •telepszerű, több szintes la­kásépítkezéshez, (vásárlás­hoz) a szociálpolitikai ked­vezményen felül — a lakások szo­baszá­mától függően — 40 000—80 000 forint állami támogatást és saját 10 száza­lékos előtörlesztés mellett kedvezményes, 35 éves lejá­ratú, évi 1 százalékos kamatú OTP-hitelt kapnak a költsé­gek 70 százalékára. Mindeh­hez azonban az szükséges, hogy az állami vállalatok az építési költségek legalább 20 százalékára kamatmentes vállalati kölcsönt adjanak munkásaiknak. További ked­vezmény, hogy a három-, vagy­ az annál több gyermekes munkás saját előtörlesztése egyedi elbírálás alapján a költségvetés terhére részben, vagy teljesen elengedhető, a vállalat vissza nem térítendő támogatásként is megfizethe­ti, és az OTP a hitel havi tör­lesztési részletét az első há­rom évben mérsékelheti. A vállalati kölcsöntámogatás után felmerült 1 százalékos kezelési költséget is a válla­latnak kell megfizetnie. Az új jogszabály alkalma­zása szempontjából a rende­let szerint állami vállalatnak tekintendő a vállalati formá­ban működő állami gazdálko­dó szerv, ideértve a trösztöt, az egyesülést és az állami gazdaságot is. Munkásnak minősül a statisztikai szabá­lyok szerint a munkásállo­mányban nyilvántartott fizi­kai dolgozó, továbbá a kisegí­tő állománycsoportból — a kereskedelemben a forgalom­tól függő, a közlekedésben a forgalmi állománycsoportból — a fizikai munkát végző dolgozó, valamint a termelés közvetlen irányítói közül a főművezető, a művezető és a segédművezető. A külön­féle munkás lakás­­építési kedvezmények az alábbi helységekben, telepü­léseken — a fővárosban, a munkáslakta centrumokban — illetik meg a munkásokat: Budapest, Ajka, Baja, Balas­sagyarmat, Békéscsaba, Deb­recen, Dunakeszi, Dunaújvá­ros, Eger, Esztergom, Dorog, Érd, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hatvan, Hód­mezővásárhely, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazinc­barcika, Kecskemét, Komá­rom, Komló, Kőszeg, Lenin­­város, Miskolc, Mosonma­gyaróvár, Nagykanizsa, Nagy­körös, Nyíregyháza, Oroshá­za, Oroszlány, Ózd, Pápa,­­ Pécs, Salgótarján, Sárvár, Sá­toraljaújhely, Sopron, Százha­lombatta, Szeged, Szekszárd, Székesfehérvár, Szigetvár. folytatás a 2. oldalon) . Az átszervezés jól vizsgázott A dunaújvárosi 26-os Épí­tőipari Vállalatnál a múlt év­ben azt is jelentette, hogy megváltoztatták a lakásépí­tésen dolgozó munkabrigá­dok szakmai összetételét. Így kerültek például a Valkóczi László vezette, többszörös szocialista címet nyert asz­talos brigád tagjai az épí­tőmesteri tevékenységet folytató termelési egység­hez. Horti József, az egység főépítés vezetője elmondta, hogy ez a szervezési forma a gyakorlatban jól vizsgázott, s mindjárt egy példával iga­zolta állítását. Valkóczi László tizennégy tagú brigádja a múlt évben 684 lakás építési munkálatai­ban vett részt. Dolgoztak a beépített bútorokkal, a nyí­lászárókkal, s ők végezték a vasalásokat is. Az átszerve­zés előtt ezt a munkát egy külön csoportot képező har­minc asztalos végezte­­el. Vagyis az átszervezés révén ugyanennek a feladatnak az elvégzéséhez feleannyi dol­gozó munkájára volt szük­ség. Ez igazolja azt is, hogy a munkaszervezésnek ez a formája jelentősen növeli a hatékonyságot. Sőt, gyor­sítja a munkát, hiszen ebben a szervezési formában együtt, egy irányítás alatt dolgoznak az iparág valamennyi szak­területének munkásai. Egy­más munkáját, tevékenysé­gét tehát nem zavarják, ke­resztezik (ez nem volt ritka a korábbi szervezeti keretek között), hanem elősegítik. — gubacsi —

Next