Fejér Megyei Hírlap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
Bisztinnopszg A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 51. évfordulóján A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulója alkalmából a Videoton MSZMP Bizottsága tegnap délután ünnepi megemlékezést tartott a Megyei Művelődési Központ István-termében. A dicsőséges 133 nap jelentőségét és eseményeit felidéző ünnepséget Tamon József, a Videoton pártbizottságának munkatársa nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, köztük Takács Imrét, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága titkárát és Kalmár Dezsőt, az MSZMP Székesfehérvári Városi Bizottsága első titkárát, az állami-, párt- és tömegszervezetek képviselőit, valamint az elnökségben helyet foglaló 19-es veteránokat. Ezt követően Boór Ferenc, a Fejér megyei Tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet Boór Ferenc elvtárs beszéde Bevezető szavaiban méltatta a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének történelmi körülményeit. Megállapította, hogy az évfordulók, köztük a Magyar Tanácsköztársaságra való emlékezés a ma élő nemzedék számára is sok tanulsággal szolgál. Világosabban látjuk azt az utat, melyet megtettünk, erősít bennünket a jövő feladatainak végrehajtásában. Nemzeti történelmünk haladó hagyományokban kimeríthetetlen. A mi államunk munkás-paraszt állam, így érthetően történelmi hagyományainknak azok a lapjai különösen fontosak számunkra, amelyek a társadalmi elnyomás, az igazságtalanság elleni harcnak, hősi küzdelmeknek és győzelmeknek emlékét idézik. Ez fűzi egybe az 1846-os polgári forradalom és szabadságharc, és az első Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulójának ünnepeit. Majd így folytatta: — A magyar munkások, a forradalom erői előtt ott állt Szovjet-Oroszország lelkesítő példája. 1918 november elején, a polgári forradalom győzelmét követő útkeresés napjaiban Szovjet-Oroszország vezetői felhívást adtak ki, „az Osztrák—Magyar Állam dolgozó népéhez”. A felhívást elsőnek Lenin írta alá, és a forradalom továbbvitelére szólította fel a dolgozókat. A felhívás kiemelte, hogy a munkásosztály semmi jót nem várhat a demokratikus álarcban fellépő angol, amerikai burzsoáziától, a magyar proletariátus segítséget csak az orosz munkásoktól várhat. Irreális ez a célkitűzés? A távoli jövő ködképének felvillantása volt-e ez csupán? Utólag már tudjuk, hogy a történelmi körülmények kedvezőtlenül alakultak a dunavölgyi népek közös, szocialista forradalmának megvalósításához. Erős volt a nacionalizmus befolyása. Az évszázadok alatti nemzeti elnyomás kiváltotta a népek közötti gyűlölködést, az egymás álánti bizalmatlanságot. 1918 őszének történelmi, forradalmi időszakában alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely a magyarországi osztályharc fejlődésének történelmi sorsfordulójának belső szükséglete és a forradalom továbbfejlesztésének feltétele is volt. A párt a magyar és a nemzetközi szocialista forradalom ügyének elválaszthatatlanságát hirdette. Rámutatott, hogy az ország függetlenségét ne az antant imperializmussal kötött szövetség, hanem ellenkezőleg, az azzal való szakítás, a nemzetközi proletariátussal, Szovjet-Oroszországgal való összefogás biztosíthatja. Ez a program a forradalom gyors fejlődésével számolt. Középpontjában a szocialista forradalomba való áttérés, a munkáshatalom megteremtése állt. Helyes választ adott a burzsoá kormányok idején évtizedek alatt felhalmozódott és megoldásra váró kérdésekre. E célok nem szűken vett munkáskövetelések voltak. Amikor a párt, a munkásosztály hatalmáért és érdekeiért szállt síkra, egyúttal az összes dolgozók érdekeinek, vágyainak megfogalmazója, kifejezője és hordozója is volt. A proletár internacionalizmus melletti állásfoglalása a magyar nemzeti érdekek legigazibb védelmét is jelentette. 1919 tavaszára már világossá vált, hogy a magyar nemzeti ügy védelmére, a forradalom vezetésére csakis a kommunisták hivatottak. Ennek elérésére azonban a munkásosztály hatalmát meg kellett teremteni. A hatalom megragadásának lehetősége február, közepétől erőteljesen kirajzolódott. A vidéki városok egy részében — köztük Székesfehérvár forradalmi erői is — elűzték a burzsoá rend képviselőit és helyükbe a" munkástanácsok léptek. A kommunista program és politika meghozta gyümölcsét. 1919. március 21-én megalakult a Magyar Tanácsköztársaság és győzött — Szovjet- Oroszország Után a világon másodiknak — hazánkban is a proletárdiktatúra. Ezután azokról az eredményekről szólt az előadó, melyeket a Magyar Tanácsköztársaság fennállásának. • 133 (Folytatás a ? oldalon ) A díszünnepség elnöksége. Boor ferenc elvtárs az Ünnepi beszédet mondja 1Fotó : szukácssyl FEJÉR MEGYEII — ..... ............................~ H iflBfetE ■' ÉL 1 Csütörtök: gfj «HPM 1973. március 22. ■F jMUflSB XXIX. évfolyam _- ' r~ • • isIiJBS»-- iaWBfSi' 68 szám © — Ara: 80 fillér AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A tanácskozás szünetében: Herczeg Károly elvtárs megyénk országgyűlési képviselője Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével beszélget Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szerdán a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszakai Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Aprós Antal, az országyűlés elnöke nyitotta meg.Megemlékezett történelmünk kimagasló " förrátfaihi eseményének évfordulójáról,, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. — Munkásosztályunk, dolgozó népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve megdöntötte a tőkés—nagybirtokos uralmat, kezébe vette sorsának irányítását és Szovjet- Oroszország példáját követve elsőnek teremtett proletár hatalmat a Duna-völgyében. A tanácshatalom létrehozásával hazánk a haladás élvonalába került. Olyan társadalmi rend megvalósításáért vívott hősi harcot, amely új korszakot nyitott a dolgozó emberiség számára.. . és azóta legyőzhetetlen világrendszerré vált. — A Magyar Tanácsköztársaságot, 133 napi csodálatos alkotó munka és leírhatatlanul nehéz körülmények között vívott önvédelmi harc után, a túlerőben lévő nemzetközi és hazai reakció leverte. Eszméi azonban kitéphetetlenül tovább éltek a munkásság és a szegényparasztok szívében, és mindazokéban, akik megértették, hogy csak a munkáshatalom hivatott új útra vezetni a nemzetet. Az 1919-es forradalmi küzdelmek emléke új harcra lelkesítette őket; gazdag tapasztalatai és tanulságai nagy segítséget nyújtottak társadalmi és politikai küzdelmeikhez. Csaknem három évtizede, hogy a Szovjetunió felszabadító harca és a magyar dolgozó nép forradalmi küzdelme elsöpörte a 25 éves ellenforradalmi rendszert, s a szocializmus ügye győzött hazánkban. A Tanácsköztársaság céljai most megvalósulnak. A magyar nép — a munkásosztály és pártjának vezetésével, a szocialista országok testvéri közösségeibe támaszkodva sikeresen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén, így lett Népköztársaságunk jogos örököse és hűséges folytatója a Magyar Tanácsköztársaság ügyének, forradalmi hagyományainak — hangoztatta Apró Antal. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter benyújtotta az országyűlésnek a büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés elnöke, hogy hatan nyújtottak be interpellációt. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról; 2. a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat; 3. a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása; 4. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. (Fock Jenő beszámolóját lapunk 35 oldalán közöljük). Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke terjesztette elő a kormány munkájáról szóló beszámolót Huszonöt éves a Duna bizottság Az 1948. évi belgrádi hajózási egyezmény alapján hozták létre a dunamenti államok kormányközi szervezetét, a Duna bizottságot,amelynek székhelye húsz esztendő óta Budaapest. A bizottság negyedévszázados, tevékenységéről beszélt szerdai sajtótájékoztatóján dr. Fekete György, a bizottság titkárságának igazgatója. Bejelentette, hogy a 25. évforduló alkalmából pénteken jubileumi ülésszakot tartanak a Magyar Tudományos Akadémián. (MTI)