Fejér Megyei Hírlap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

_______________________________________. . IFEJÉR MEGYEIl^TM= interjú a megyei főügyésszel ■ ■ ■ B W ■ mm ^^1 ■ nmm i ------------------------------. __________________'T ' . 'fez'“ . ■ _ .•* A jelölőgyűlések tapasztalatairól ...::::'If8 8 ''V­asárnap v1S hH B F ajk aP ffr I Jé érv a birka mellett | | ' |g||| , ll |^| X X­IX . é­vfo­lya­m -------- m WgflBjg atfm flH y 77. szám Vasárn­api melléklet © _________ _____________________________ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA _________________ □□□ I­r­r­r­ww ■■ | ifjú egészségérek vetélkedése Móron Első: a Petőfi iskola csapata Fejtető kötés, sínezés, kézfejkötés, kitűnő készülődés a megyei döntőre Versenyláz uralja a móri járási művelődési ház hűvös nagytermét. A székeken út­törők, majdnem százan, ver­senyzők és szurkolók. Az asz­talok közül a járás általános iskoláinak 5—5 diákja foglal helyet, a háziversenyek leg­jobbjai, hogy tudásukat, fel­­készültségüket most maga­sabb szinten mérjék össze és bizonyítsák. Piros nyakken­dők, kipirult, izgatott arcok. Petró Józsefné, a Vöröskereszt járási titkára úgy mozog kö­zöttük, úgy osztogatja a taná­csokat, a feladatokat, olyan kedves, baráti, igazi pedagó­gus hangon, hogy a versenyláz néhány fokkal alább száll. A tesztlapok 10 elméleti kérdé­sére kell választ adniuk, ez­után jönnek a kötözési, a tö­résrögzítési és betegszállítási gyakorlatok. A legnehezebb feladatok közé tartozik a fej­tető kötés, a sínezés és a kéz­fejkötés, ezt szinte hibátlanul oldották meg a gyerekek. A fehérvárcsurgói nevelő­otthont Szabó Judit, Szabó Ágnes, Bernáth Teréz, Bódog Mária és Bajkán Sanyi képvi­selte. Ágnes nyolcadikos, jó tanuló, megkedvelte az egész­ségügyi pályát, szeretne a Jó­zsef Attila Gimnázium ezen tagozatán továbbtanulni. Az otthon ápolónője Mik­ás Gyu­­láné kísérte el őket, ő a vö­röskeresztes pajtások gyakor­lati oktatója. Húsz éve telje­síti szép, de nehéz hivatását. Nemcsak ápolónő, nagyon sokszor szülői feladatokat is teljesít. Milyen érzés próbababának, álsebesültnek lenni? A kérdésre Horváth Ilona és Topa Edit csak azután tudott válaszolni, hogy elszenvedett néhány kötözést. „Minden­esetre jobb mint igazi sérült­nek lenni — mondták. — Megnyugtató, hogy ilyen ügyes társaik vannak, akikre számíthatunk, ha váratlan baleset­­, akik tudják, hogy mi a teendő.” A zsűri kemény munkát végzett és igazságosat. Úgy alkottak véleményeket, úgy mondtak bírálatot, hogy azok kedvét sem szegték, akik rosz­­szabbul oldották meg a fela­datokat. A verseny az oku­lásra, a tanulásra is lehetősé­get adott. Az első, és máso­dik helyre a móri Petőfi Sán­dor Iskola egészségőrei kerül­tek. A második hely birtoko­sa a móri 2-es iskola csapata lett. Vesztese nem volt ennek a szép, a szüneteket is játékkal, nótával, vígsággal megtöltött vetélkedőnek. Valamennyien dicséretet érdemelnek azért a többletért, amit vállaltak, amitől már gyermekkorban magatartásuk, moráljuk ré­szévé válik a mentés, a segí­tés gondolata. Messzemenő el­ismerés jár azoknak is, akik ezeket a gondolatokat, a cse­lekvőkészséget, a hogyan tu­dását elültetik és szüntelenül táplálják, a pedagógusoknak, a vöröskereszt-mozgalom ak­tíváinak, vezetőinek. Ezen a héten Sárbogárdon és Móron rendezték meg a já­rási vetélkedőket, amelyek a jövő héten befejeződnek. Az általános iskolák megyei ver­senye április 18-án lesz, 18-én pedig a középiskolák egész­ségőrei vetélkednek Székesfe­hérváron. — zágoni — Megkezdték az öntözést A víz elegendő • Kiöblítették a csatornákat A több mint két éve tartó csapadékszegény időszak a­éli hónapokban is folytató­dott, az Alföld fele annyi csa­padékot sem kapott, mint amennyi a sokévi átlag. Külö­nösen aggasztó, hogy a talaj­víz a szokásosnál jóval mé­­lyenre süllyedt, s így nincs Vl­tartaléka a talaj legfelső rétegének. Ezért az Országos Vízügyi Hivatal a szokásosnál jóval korábban intézkedett az öntöző főművek előkészíté­séről. Így a vízügyi igazgató­ságok és a regionális vízmű- és vízgazdálkodási vállalatok friss vízzel öblítették ki az or­szágnak 5000 kilométer hosz­­szú öntöző főcsatornáját és öntözőt v­izet szállító belvíz­­csatornáját, a téli csapadék­kal, hóolvadással összegyűlt sós, s ennél fogva ártalmas vizet kellett eltávolítani ezek­ből a csatornákból. A „tiszto­gatással” most már minden feltételét megteremtették an­nak, hogy a nagyüzemi gaz­daságok baj nélkül felhasz­nálhassák a csatornák vizét. Néhány héttel ezelőtt még csak egy-két nagyüzemi gaz­daság, de a legutóbbi héten számos közös gazdaság meg­kezdte az öntözési munkálato­kat, a Tiszán túli regionális vízmű- és vízgazdálkodási vállalat területén a közös gazadságok jelenleg 14 300 hektárnyi legelőt és pillangós takarmányt látnak el mester­séges csapadékkal. Ugyanak­kor feltöltötték az összes ha­lastavat is. A Kisalföldön, ahol a talajvíz szintje általá­ban 200—250 centiméter mélyre süllyedt, az öntöző­csatornák feltöltésével és a belvízi csatornák torkolati zsilipjeinek lezárásával tárol­ják a vizet, hogy a csatornák­ból a talajba beszivárgó víz mintegy 40 000 hektárnyi te­rületen átnedvesítse a gyö­kérzónát. Az Országos Vízügyi Hiva­tal szakembereinek e heti ha­társzemléje, országjárása ar­ról tanúskodik, hogy a nagy­üzemi gazdaságok jelentős része megértette, hogy soha nem volt szükség annyi öntö­zésre, mint ebben az időszak­ban, amikor olyan rendkívül kevés a talaj víztartaléka. Így a kora tavaszi öntözésbe már nemcsak azok a gazdaságok kapcsolódtak be, amelyek máskor is az elsők voltak. A folyó- és csatornamedrek­ben a jelenlegi helyzet szerint elegendő a víz az öntözésre. A vízügyi igazaatóságok és a regionális vízmű- és vízgaz­dálkodási vállalatok gondos­kodnak arról, hogy az öntö­zésre berendezkedett közös gazdaságok a bejelentést kö­vető napon belül elegendő és jó minőségű öntözővízhez jus­sanak. A hazai öntöző és öntö­zésre hasznosított belvízcsa­tornák, valamint szivattyúte­lepek lehetővé teszik, hogy másodpercenként 240 köbmé­ter mesterséges csapadékot kapjanak a víz után áhítozó földek, növények. (MTI) Munkásőrök ünnepsége A Munkásőrség Fejér me­­gye­ parancsnokságán rendez­ek ünnepséget péntek dél­­után, felszabadulásunk 28. év­­ordulója tiszteletére. Az év­­orduló alkalmából Németh G­yöző, a Munkásőrség megyei parancsnoka mondott beszé­­lőt, majd kitüntetéseket adott át. Munkásőr emlékjelvényt kapott Langó István, az IKA­RUS pártbizottságának titká­ra, az elvtársi együttműködés és segítség elismeréseként. A Haza Szolgálatáért ér­­lemérem arany fokozatát ad­a­koz­­ták Porszt Györgynek, a 14. Volán dolgozójának, bronz fo­kozatot Szente Béla, a megyei parancsnokság gépkocsiveze­tője kapott. Többen kaptak országos és megyei parancs­noki dicséretet és jutalmat. Ára: 1 forint Készülődés felszabadulásunk 28. évfordulójának megünneplésére Nagygyűlések, koszorúzás! ünnepségek, új létesítmények átadása Április 4-e, felszabadulá­sunk 28. évfordulójának meg­ünneplésére készülődnek a városokban és a falvakban, külsőségekben is rangot adva a történelmi évfordulónak, fellobogózzák a lakóépülete­ket, nemzetiszínű és vörös zászlókkal díszítik az utcá­kat és tereket, s az ünnepkö­szöntő feliratokkal, dekorá­ciókkal ékesítik a középüle­tek, állami intézmények hom­lokzatát. A fővárosban kigyúlnak majd az esti díszkivilágítás nagy fény­erejű reflektorai, látványos fényköntösbe öl­töztetik Budapest központi épületeit, műemlékeit, a Du­­na-hidakat, a gellérthegyi fel­­szabadulási emlékművet és a Felvonulás téri Lenin szob­rot. Április 3-án ünnepi kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással felvonják az ál­lami zászlót az Országház előtti Kossuth téren, a Ma­gyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmoz­galom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Április 4-én délben az Országház előtt az állami zászlónál zenés őrség­váltás lesz, miközben a Gel­lérthegyen felállított lövegek össztűzzel köszöntik a felsza­badulás ünnepét. Az évforduló ünnepség­so­rozata már hétfőn megkezdő­dik: az Elnöki Tanács, a Mi­nisztertanács és a magyar fegyveres erők nevében meg­koszorúzzák azoknak a ro­mán, lengyel, angol és ame­rikai katonáknak a síremlé­két, akik életüket áldozták a hazánk felszabadulásáért ví­vott csatákban. Elhelyezik a kegyelet virágait Harkányban a bolgár, és Pécsett a jugosz­láv hősök emlékművén is. Hétfőn adják át a Parla­mentben az Állami-díjakat és a Kossuth-díjakat, köszön­tik a Fészek klubban azokat, akik az ünnepen különböző művészeti díjakban részesül­tek. Kedden délelőtt az MSZMP Központi Bizottsága, a Mi­nisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendez koszorúzási ünnepsé­get a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél és a hősök terén. Délben a Parlament­ben azoknak nyújtanak át kitüntetéseket munkájuk el­ismeréséül, akik kiemelkedőt alkottak a szocialista építés­ben. A rádióban és a televí­zióban délután hangzik el Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak ünnepi beszéde, este az Operaházban díszelőadást rendeznek a felszabadulási évforduló tiszteletére. A főváros fiataljai a for­radalmi ifjúsági napok prog­ramjában köszöntik ország­építő munkánk eredményeit, rendezvényeik leglátványo­­sabbja az idén is a legifjabb, mostanában fogadalmat tett KISZ-tagok nagygyűlése lesz április 4-én, a Felvonulási téren. A gyűlésre 25 000 részt­vevőt várnak. Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára mond ünnepi beszé­det. Koszorúzási ünnepsége­ket tartanak a fővárosi kerü­letekben, virággal díszítik a szovjet hősi emlékműveket, a hazánk szabadságáért életü­ket áldozott szovjet katonák sírjait. Az ünnep rangjához mél­tóak a vidéki rendezvények, megemlékezések is. Pécsett az évforduló alkalmából avatják fel a Misinatetőn épült csaknem 200 méter ma­gas tv-tornyot, Kékestetőn,, az ország legmagasabb csúcsán hála tüzet gyújtanak, a He­ves megyei, fiatalok, Miskol­con nemzetközi úttörő talál­kozót rendeznek. Székesfe­hérváron a KISZ Fejér me­gyei Bizottsága rendez ifjúsá­gi nagygyűlést és felszabadu­lási stafétát, Dunaújvárosban megnyílik négy elektrotech­nikai vállalat gyártmánykiál­lítása, Veszprémben az ün­nepi nagygyűlést követően új KISZ-tagok tesznek foga­dalmat. A salgótarjáni kohá­szati üzemek ifjúkommuni­­táinak ünnepélyesen adják át jó munkájukért a KISZ Központi Bizottságának ván­dorzászlaját, Győrben ünne­pélyesen kihirdetik a 10. ju­bileumi felszabadulási irodal­mi és képzőművészeti pályázat eredményét. Pakson emlék­túrára indulnak a fiatalok. A Vas megyei Nemesmedvesen ismét megkondítják azt a harangot, amely 1945. április 4-én 11 órakor szólalt meg, hirdetve Magyarország teljes felszabadítását. (MTI) Kora tavaszi kép a Vértes déli lankáin: A nyálmozgatás tenyésztési feladat. (Riport az 1­­­5. olda­ln.) * I l. . Olcsó és kiszépáras termékekből is bővebb választék Az elmúlt napokban terme­lési tanácskozást tartottak a Fejér megyei Iparcikk Keres­kedelmi Vállalatnál. A válla­lat vezetői értékelték az el­múlt esztendő eredményeit, elemezték a tanulságokat és ismertették az 1973-as esz­tendő vállalati terveit. Ezek­ből kitűnt, hogy a vállalat az eddigieknél is nagyobb gondot kíván fordítani arra, az alapvető kereskedelempo­litikai célkitűzés megvalósí­tására, amelyet az olcsó és középáras termékek választé­kának bővítésével már az elmúlt években megkezdtek, s amelyek egyik kézzel fog­ható eredménye volt a szé­kesfehérvári Forintos Áruház létrehozása.­­ A tanácskozáson Hajba Kálmán tanácselnök-helyet­tes a megyei tanács elnöke nevében a Tanácsi Kiváló Dolgozó jelvényt nyújtotta át Schön József igazgatónak, abból az alkalomból, hogy pontosan huszonöt éve irá­nyítja a vállalatot. Két dol­gozójukat a belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetés­ben részesítették, a termelé­si tanácskozáson köszöntötték Kóger Ferenc székesfehérvári boltvezetőt, akit a belkeres­kedelmi miniszter a kereske­delem államosításának 25. évfordulója alkalmából, 25 éves vállalati munkaviszonya elismeréseképpen it­t van csak a belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetésben ré­szesített.

Next