Fejér Megyei Hírlap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
Vasárnap, 1973. április 1. A Járműjavító legjobb éve volt Ha jól belegondolunk, csak az időt tekintjük, akkor 1 esztendővel a gazdaságiráyítási rendszer módosítása tán már nem annyira dícsértes dolog, ha valamelyik nem teljes egészében az új adósági irányítási rendszer jelleme alapján cselekszik, és jól él annak minden vagy legalábbis legtöbb tehetségével. Azonban a gyakorit, mint legtöbbször, most is isolja az ilyen következtetseket. Jelenleg ugyanis még évesebb az ilyen üzemek sáma, mint az ellenkező pélát képviselőké. Éppen ezért a MÁV széesfehérvári járműjavítógazgatójának, Németh Imréék véleményével — úgy vélm — nem lehet egyetértei, hogy tudniillik: — Miért ■nne példás dolog a kollokvára, beosztottakra és velőkre nézve, hogy a gondok zenére egész évben volt munkánk, hogy teljesítettük érvünket? Ez a feladatunk... De kezdjük az elején. Az nem életében, 1957 óta, amior ismét a MÁV-hoz csatolik, az 1972-es gazdasági év olt a legnehezebb. Az ok nem volt munkájuk. Helyesében: kapacitásuk jelentős ásze nem volt munkával feezve. Mindez azonban nem rossz éves terv, vagy az zemvezetés nagy hibája olt, hanem a beruházási patika évközi módosításából redt. A beruházások konstrálására hozott ésszerű intzkedések a MÁV beruházási tevékenységét is érintették egy sor feladatot későbbi idős kellett halasztani. A beállott helyzetet így jllemezte az igazgató: " A második félévben bárhonnan s bármilyen munkát kénytlenek voltunk felkutatni és leállani... Ebben a kijelentésben nncs semmi túlzás, mert valóan „bárhonnan és bármiben” munkát elvállaltak, például: minden előkészítés s előzetes anyagbiztosítás nélkül, igen rövid idő alatt elkészítettek a Könnyűfémmű számára ; egy darupályát, ezenkívül adagolókat, egyéb kovácsolási munkákat végeztek a fehérvári gyár részére. Az Északi Járműjavítótól átvettek egy sor munkát és munkaerővel is kisegítették a társüzemet. A fényeslitkei vasúti csomóponthoz nagyméretű darupályát, az úgynevezett központi vonókészülék kipróbálására 20 kocsiból álló kísérleti szerelvényt gyártottak. Új típusú szikratörőket, a Fejér megyei Kórház részére ajtókat, ablakokat készítettek, 150 HÉV-kocsi javításátvégezték el. Saját maguk tervezték meg és gyártottak le — rekord idő alatt — két szemégépkocsi-szállító vasúti kocsit — elsőként az országban. A MÁV Kórház részére fűtési berendezést készítettek, s részt vettek a budapesti földalatti építésének befejező munkálataiban is: rozsdamentes és réz alapanyagú borítólemezeket gyártottak, stb. Összesen mintegy 150 000 munkaórát töltöttek ki ezekkel az évközben vállalt feladatokkal. Vagyis sikerült a folyamatos munkát megteremteniük az üzemben. A körülmények kényszerítő hatása — mondhatnánk, egyetértve a gyár igazgatójával — s ők nem tettek mást, mint eszerint cselekedtek. Igaz, s talán az is, hogy szerencse is társult akaratunk mellé. Csakhogy vannak még üzemek, ahol hasonló körülmények és azonos lehetőségek (ami mellé minden bizonnyal a szerencse is párosult volna!) mellett, nem érnek el említésre méltó eredményt. Azt is mondhatnám, nem tudnak élni a lehetőséggel, nem ismerik fel. Ezért vélem dicséretesnek a székesfehérvári járműjavító múlt évi eredményeit. Ezt támasztják alá Völgyi Imre főkönyvelő által elmondott adatok is: — Termelési értéktervünket 282 millió forintra teljesítettük, ami hárommillióval több a tervezettnél. A nem MÁV megrendelésre, hanem más vállalatok számára végzett munkáink értéke a tervezett 174 millió forinttal szemben 181 millió forint volt, azaz 104 százalék. Nyereségünk 46 millió forint, 27,6 sázalékkal több az eredeti célkitűzésnél. Az elmondottak bizonyára kellően érzékeltetik az 1100 fős kollektíva múlt évi erőfeszítéseit, eredményeik jelentőségét. A mindenkori körülményekhez igazodni tudó vezetés, s kiváló munkásgárda összefogása révén lett a legrosszabbnak ígérkező esztendő a legjobb. Az eddigi legmagasabb nyereséget oszthatták szét 30-án, pénteken, átlag 22 munkanap bérének megfelelő összeget. Tavaly például 19,5 napot fizettek. Sok mindent le kellene még írni, hogy például január 1- től átlag 45 fillérrel emelték saját erőből a munkásgárda órabérét (nem szólva most a március 1-i központi bérfejlesztésről), hogy idén új feladatra, a gőzmozdony-kazánok javítására kell átállniuk, aminek előkészületei jórészt megtörténtek és megindult a javítómunka is, stb. De végezetül csak egy véleményt még: — Olyan feladatokkal birkóztak meg rekord idő alatt, ami több más üzemben hónapokat, éveket vett volna igénybe. Például: a 20 kocsiból álló gépkocsi-szállító szerelvény megtervezése és legyártása. Ilyen vasúti kocsi — amit hazánkban még nem gyártottak — megtervezése, ismerve tervezőintézeteink kapacitását, több hónapot, esetleg egy évet vett volna igénybe, ha nem ők csinálják ... A nem üzembeli szakember, úgy vélem nem volt elfogult. Takács Ferenc Erzsébet elbúcsúzott Tavaly ilyentájt még a Dunai Vasmű nevezetességének támított a folyamatos acélöűtőmű építőinek segítőtársa, huszonötezer kilogrammot melő Erzsébet-daru. A 3-ANZ MÁVAG híd-gyáregyégének szerkezetlakatosai a lapokban szerelték le ezt az emelő monstrumot. Keresztesi László munkavezető már csak a vasúti kocsikba emelt darabokat mutathatta. — Ezzel a daruval építettük a budapesti Erzsébet-hidat. Erről az építkezésről kapta a nevét is. Most szállítják, darabokra szedve, a leninvárosi építkezésekhez — tájékoztatott Keresztesi László. Elmondta, hogy a Ganzból még most is csaknem harmincan dolgoznak a helyszínen, de a főcsarnok lényegében már kész. A képen előtérben látható, alacsonyabb részen pedig kilencven százalékban befejezték a szerelést. — Ezt a hosszabbítást is befejezzük egy hónapon belül. Úgy tervezzük, hogy júniusban elvonulunk, átadjuk a helyet más vállalatoknak. Tehát most még nem utazunk az Erzsébet után. A csarnok egy része üvegburkolatot kapott. Az egyik felvételen úgy tűnik, mintha már kész is lenne. Az ellenkező oldal kusza szerkezetei azonban még lázas munkáról vallanak. És ha a toronydaru most el is hagyja a helyszínt, marad még itt olyan monstrum, ami csodálható. Az öntőcsarnok félszáz méteres mennyezete alatt mozognak az 550 tonnásak, a két szerkezet teherbírása egyenként 280 tonna. Az öntőcsarnok tetejére négy kisebb darut is szereltünk, ezek látják majd el a „nagyokat”. Meghibásodás esetén segítenek az alkatrészek cseréjénél — mondta el a munkavezető. Észrevéve a nagy magasságban serénykedő szerelők életveszélyesnek tűnő mozdulatait, hozzátette: — Komolyabb üzemi balesetünk nem volt az építkezés alatt. Csak most, néhány napja az egyik emberünk volt vigyázatlan. Rosszul kötötte ki magát, és egy hirtelen mozdulatnál kioldott a biztosítókötél. Körülbelül öt méterről zuhanhatott le. Szerencséje volt, megúszta bordarepedéssel és néhány zúzódással. Ez egyébként az utolsó emlékünk az Erzsébettel, ugyanis éppen azt bontotta a szerelő. (Fotó: Kabáczy) HÍRLAP 3 Fejér megye fehérebb let — adtuk hírül egy esztendővel ezelőtt lapunk hasábjain, a Legfőbb Ügyész országos statisztikai felmérései alapján. De mi történt a legutóbbi egy esztendő alatt? Növekedett a bűnözési arány? Vagy éppen ellenkezőleg, tovább javult megyénk helyzete e tekintetben, s Fejér megye ismét „fehérebb” lett? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel dr. Mátay Pál megyei főügyészt. * — Hol áll megyénk az országos bűnelkövetési statisztikában? — Hazánkban nyolc év távlatára visszatekintve tízezer lakosra átlagosan 103 bűnelkövetés jut évente. Az ország megyéi közt természetesen vannak „fehérebb” és vannak „sötétebb” megyék a bűnelkövetések gyakorisága alapján. Bács-Kiskunban 143 ez az arányszám, Hevesben 69. Megyénkben tízezer lakosra 131 bűnelkövetés esik átlagosan, a megyei statisztika 1970 óta folyamatosan javuló tendenciát mutat. 1972-ben 636-tal kevesebben követtek el megyénkben bűncselekményt, mint egy évvel korábban, s 703-mal kevesebb bűncselekmény elkövetésére került sor. * — Tehát: csökkent a bűnözés megyénkben. — Valóban. Míg országosan 2,3 százalékkal emelkedett a bűnözés, Fejér megyében 13,4 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma. — Minek köszönhető ez a jelentős mértékű csökkenés? — Van ebben az örvendetes jelenségben egy sor véletlen elem is. Végső soron azonban, úgy vélem, mindenekelőtt a tudatos megelőző tevékenységnek köszönhető. A rendőri megelőző munkát — megyei kezdeményezésre — tavaly már szélesebb körű társadalmi akció is segítette. Így 1972 nyarán megyénk munkásőrei társadalmi tulajdonvédelmi hónapot tartottak, sőt az akciót követően is sokat tettek a munkásőrök a maguk munkahelyén annak érdekében, hogy felderíthetővé váljanak a bűncselekmények elkövetésére módot adó tényezők. — Sor került más, hasonló intézkedésre is? — Igen. A társadalmi tulajdon védelmére vonatkozó feladatot kapott a munkásőrökhöz hasonlóan az Ifjú Gárda minden egyes kiszese. De sokat segítettek a tanácsok, és szervezett akciónkként tartjuk számon azt az intézkedést is, hogy a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban ezer példányban bocsátottunk közre tájékoztató füzetet. • — Melyek a leggyakoribb bűncselekmények? — A vagyon elleni bűncselekmények képezik a megyénkben 1972-ben elkövetett bűncselekmények több mint 60 százalékát. Ezeket nyomban a közlekedési bűncselekmények követik a „rangsorban”. (Tanulságos dolog, s a megelőző munka sikerét bizonyítja: a vagyon elleni bűncselekményeknek csak a kisebb hányadát követték el a társadalmi tulajdon sérelmére. Érdekes az a tény is, hogy a vagyon elleni bűncselekmények túlnyomó többsége csak alacsony, 1000 forinton aluli kárral járt. A betöréses lopások statisztikáját véve példának: ezek 51 százaléka járt ezer forinton aluli kárral, 23 százalékuk pedig még az 500 forintos kárértéket sem érte el. Persze, félreértés ne essék: a betörés „apróban” is betörésnek számít.) * — Megtudhatnánk, főügyész elvtárs, milyen a helyzet megyénkben az élet elleni bűncselekményekkel kapcsolatban? — Az imént említést, tettem már arról, hogy összességében véve csökkent a bűnözés megyénkben. Sajnos, ezen belül egy-két vonatkozásban romlott a helyzet. Ez utóbbiak közé tartozik ez az igen súlyos kategória is: a szándékos emberölések száma nőtt a megyében. Ez egyébként a legszomorúbb vonása a bűnelkövetési statisztikának. Természetesen itt igen kis számokról van szó. 1971-ben tízen alul volt az emberölések száma, 1972-ben pedig tíz fölött. — Mi az oka a növekedésnek? — Könnyen feltárható: 1972-ben 5 olyan eset történt, amikor a gyermekanya szülés közben megfojtotta csecsemőjét. Látnivaló tehát, nem a közbiztonság romlásáról van szó, hanem egy olyan társadalmi jelenségről, amely ellen főként tudati eszközökkel, fokozott felvilágosító munkával lehet fellépni. • Sok szó esett a korábbi években egy másik aggasztó jelenségről, a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekről. Mi a helyzet napjainkban? — Örvendetesen csökkent megyénkben a fiatalkorú bűnözés, egy esztendő alatt egyheteddel. E tekintetben sorrendben majdnem a legjobbak vagyunk az ország megyéi között. — Mi eredményezte a csökkenést? — Úgy vélem, ez arra vall, hogy sokkal szervezettebb volt ifjúságvédelmi tevékenységünk, mint bármikor, aminthogy valóban tapasztalható is, a tanácsok és az ifjúsági szervezetek ilyen irányú tevékenysége 1972-ben aktívabbnak, cselekvőképesebbnek bizonyult. * — Csökkent-e az erőszakos bűncselekmények száma? — Igen, s ezen az általános kategórián belül is közel egyharmaddal a garázdaság. Része van ebben a bűnüldöző szervek következetes szigorának, rendőreink határozott fellépésének, és része van a bírósági ítéleteknek. (Pusztán a helyes jogi minősítés természetesen nem „csökkenti” az erőszakos bűncselekmények számát. Igaz, hogy közrejátszott a garázdaságnak minősülő cselekmények számának csökkenésében, viszont ugyanakkor növekedett a súlyos testi sértések kategóriájába jutó cselekmények száma. A közérthetőség kedvéért: egyszerűen arról van szó, hogy például egy családon belüli verekedés nem számít feltétlenül garázdaságnak, lévén a garázdaság fő jellemzője a közösségellenesség, közbotrányokozás. • Minden egyes gazdasági bűncselekmény bírósági tárgyalását nagy érdeklődéssel kíséri aközvélemény. Szükségesnek látjuk tehát megkérdezni, ezek felderítésével kapcsolatban milyen tapasztalatok állnak főügyész elvtárs rendelkezésére? — Az elmúlt évben a gazdasági bűncselekmények száma csökkent ugyan megyénkben, a gazdasági bűncselekményt elkövetők száma viszont nőtt. Nem nagy számokról van szó ezúttal sem, mégis nyugtalanítóak, hiszen minden egyes gazdasági bűncselekmény közvetlenül a népgazdaságot károsítja. — A vállalati haszon jogtalan növelése a fogyasztók kárára? — Igen, többek közt ebben rejlik a gazdasági jellegű bűncselekmények nagy társadalmi veszélyessége, fennáll a lehetősége annak, hogy például üzérkedés, vagy szükségtelen kereskedelmi közbeiktatódás miatt sok embert ér kár. Fokozza az ilyen bűncselekmények társadalmi veszélyességét az a tényező is, hogy nehezen felderíthetők. A közvéleményben pedig, jogosan, mindig nagy felháborodást váltanak ki. — Mit lehet tenni felszámolásuk érdekében? — A jövőben is fokozott szigorral sújtunk le az üzérkedőkre, a tisztességtelen haszonra törekvőkre, bárkiről is legyen szó. Bíztató tény, hogy a közélet tisztaságának durva megsértését jelentő bűnügyünk nem volt az elmúlt évben, megyénk közéleti tisztasága hatáírozottan jónak mindható. Ez annak köszönhető, hogy a megye politikai vezetésének erre vonatkozó következetes küzdelme meghozta gyümölcsét. • — Hadd tegyünk fel végül kérdést egy igen általános problémával kapcsolatban! Főügyész elvtárs szerint milyen a rend megyénk közútjain? — A megye területén elkövetett közlekedési bűncselekmények száma jelentősen csökkent. (Egyébként hasonló tendencia tapasztalható országos méretekben is.) Ez nagyon örvendetes jelenség. Bebizonyosodott: a gépjárművek számának növekedése nem jelenti azt, hogy feltétlenül növekedni kell a balesetek számának is. Bebizonyosodott immár a gyakorlatban is, hogy nincs szó effajta objektív törvényszerűségről. Persze, a csökkenő tendencia ellenére is sok áldozata van még az emberi felelőtlenségnek közútjainkon — sok még a tennivaló. — Mi okozza a legtöbb balesetet? — Továbbra is a gyorshajtás, legalábbis megyénk útjain. Ezt követően az elsőbbségi jog meg nem adása a leggyakoribb balesetet kiváltó tényező, de gyakran keletkeznek balesetek szabálytalan kanyarodásból, szabálytalan előzésből, és sok bajt okoznak a szabálytalankodó gyalogosok is. Általában véve a járművek közül a személygépkocsik és a motorkerékpárok „vesznek részt” leggyakrabban balesetben. — Az alkoholfogyasztás is közrejátszik a balesetekben? — Feltétlenül, és pedig nemcsak a közlekedési balesetek bekövetkeztében, hanem az összes bűncselekmények, kiemelten a fiatalkorú bűnözés tekintetében is „ludas” az alkohol. Sokkal kevesebb balesettel kellene számolnunk, ha nem lenne olyan elterjedt az alkoholfogyasztás. Ezen változtatni, persze, nehéz dolog. A társadalmi szokásoknak kellene megváltozniuk, annak, hogy nem történhet szíves vendéglátás, családi és baráti összejövetel, öröm vagy bánat, alkoholfogyasztás nélkül.• — Mindent összevetve: megnyugtató a törvényesség helyzete megyénkben? — Általánosságban véve jónak tartom megyénkben a törvényesség helyzetét. A bűnözés ilyen nagy arányú csökkenése feltétlenül örvendetes jelenség, annál inkább, hiszen a bűnözés gyakorisága szempontjából megyénk földrajzi fekvése korántsem mondható kedvezőnek. A sok fontos közút és vasútvonal, amely megyénkén áthalad, egyúttal azt is jelzi: a bűnözők „átmenő forgalma” is nagyobb itt, bűnelkövetés szempontjából ez a földrajzi helyzet „fertőzöttebbé” teszi a megyét. Hogy mégis sikerült ilyen jelentős eredményeket elérnünk a bűnözés csökkenésében, az nem kizárólag a véletlen műve, hanem nagyon is a tudatos rendőri megelőző munkáé — fejezte be nyilatkozatát a megyei főügyész. Mekis János Fejér megye ismét „feltel” lelt Erélyes intézkedések a társadalmi tulajdon védelmében [~] Betörés „apróban” | | Még mindig sok a közlekedési baleset Interjú a megyei főügyésszel