Fejér Megyei Hírlap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
Péntek, 1973. június . Több a tanult ember A DOLGOZÓK SZAKKÉPZETTSÉGE, műveltsége, számottevően gyarapodott a legutóbbi két évtizedben. A kereső lakosság 1949-ben átlagosan még csupán 4,2 évet töltött iskolapadban, s ez a szám 1970-ig 7,4-re növekedett. Vagyis az átlagos iskolázottsági színvonal 76 százalékkal nőtt 21 év alatt. Meghökkentő adat. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése — és az ennek alapján készült kiadvány — az iskolázottság, a képzettség, a szakképzettség alakulását vizsgálva kimutatta, hogy az általános iskola nyolc osztályánál kisebb végzettségű dolgozók aránya 65-ről 39 százalékra csökkent 1960 és 1970 között. Vagyis 1,1 millióval nőtt a nyolc osztályt végzett keresők száma tíz év alatt. Még így is csaknem kétmillió dolgozó általános iskolai végzettsége hiányos, de ezzel együtt hazánk a dolgozók iskolázottsági szintjét tekintve a nemzetközi élvonalba tartozik. Még gyorsabban növekedett a közép- és felsőfokú képzettséget szerzett dolgozók aránya. Az általános iskolát végzetteké 3,4 szeresére, az érettségizetteké 3,9, a felsőfokú végzettségűeké 3,5 szeresére nőtt 21 év alatt. Az érettségizettek és a főiskolát végzettek aránya leggyorsabban a mezőgazdaságban, az erdő- és vízgazdálkodásban emelkedett (2,5 szeresére) 1960—1970 között. A mezőgazdaság szocialista átszervezése tehát nemcsak a paraszti életformát, a munkamódszert, a termelés technikáját változtatta meg alapjaiban, hanem valóságos képzettségi forradalmat is eredményezett. A főiskolát és egyetemet végzett ipari dolgozók száma kétszeresére, az érettségizettek csaknem 2,5-szeresére nőtt 1960 és 1970 között. A szállításban és hírközlésben szintén jelentős a fejlődés. A kereskedelemben viszont a felsőfokon végzett szakemberek számának növekedése — mindössze 20 százalék — a létszámgyarapodással sem tartott lépést. Érdekes, hogy a nők, bár hátránnyal indultak, napjainkban mégis iskolázottabbak, mint a férfiak. Amíg az érettségizett férfi keresők száma csaknem háromszorosára, a nőké hétszeresére emelkedett 1949— 1970 között. Az általános iskolát végzett és a diplomás dolgozó nők számaránya szintén gyorsabban nőtt, mint a férfiaké. A diplomások között még így is kisebbségben vannak a nők, a hátrányt csak részben sikerült megszüntetniük. Hazánkban a mérnökök száma 3,3 szeresére nőtt 1950— 1965 között. Ezt csak a Szovjetunió és Csehszlovákia (4,5—4,5 szeres), valamint Hollandia (3,9 szeres) fejlődése múlta felül. Kanadában 2,5 szeresére, az USA-ban, Svédországban, Angliában, az NSZK-ban kétszeresére nőtt a mérnökök száma ugyanezen 15 év alatt. A közgazdászok számarányának növekedése 1950—1965 között hazánkban 268 százalékos, átlagosan kétszer olyan gyorsütemű, mint más szocialista és tőkés országokban. Az orvosok száma 95, a pedagógusoké 78 százalékkal nőtt Magyarországon ugyanezen időszakban. A jogászok száma lényegében stagnál, s így részarányuk a diplomások körében évről évre csökken. TÍZEZER DOLGOZÓ KÖZÜL hazánkban 78-nak van műszaki diplomája, Svédországban 77-nek, Angliában 70-nek, Franciaországban 67- nek, Belgiumban 57-nek, Dániában 53-nak, az NDK-ban 49-nek, Hollandiában 36-nak. A műszaki diplomások száma — ugyancsak tízezer dolgozóra számlvó és szintén 1965-ös adatok alapján — az USA- ban 204, az NSZK-ban 139, Kanadában 112, Csehszlovákiában 106, Svájcban 93, Norvégiában 91. Vagyis a műszaki diplomások számaránya és a gazdasági fejlettség között nincs egyértelmű és szoros kapcsolat. A nem fizikai (szellemi) munkakörben foglalkoztatott dolgozók aránya már valamivel hívebben követi az országok gazdasági fejlettségének rangsorát. Az USA-ban 40, , Kanadában 39, Hollandiában 35, Belgiumban 34, Angliában 34, Svédországban 33, Svájcban 31, Franciaországban 30, az NSZK-ban 30, Dániában 28,, Csehszlovákiában 28, Norvégiában 26, Ausztriában 26, Finnországban 22, Olaszországban 21, Magyarországon 17 százalék a nem fizikai — szellemi — munkakörök aránya a teljes dolgozó létszámhoz viszonyítva az 1960. évi adatok szerint. 1971-ben már a dolgozók 24 százalékát foglalkoztatták hazánkban nem fizikai munkakörben. A megyék dolgozóinak iskolázottsági rangsora lényegében az ipari fejlettség függvénye. Baranya, illetve Hajdú- Bihar megye áll az élen, ezer foglalkoztatottra 52 diplomás és 104, illetve 103 érettségizett jut. (Pest megye 55 ezrelékes aránya rendhagyó, csakúgy, mint a fővárosi 61.) Őket követi Fejér 51, Csongrád és Komárom 49 ezrelék diplomás arányával. Majd Veszprém és Nógrád 47, Szolnok és Győr- Sopron 46, Zala, Tolna, Bács, Borsod 45, Szabolcs 44, Somogy 42 és végül Békés 39 ezrelékkel következik. a középiskolát végzettek aránya sem elhanyagolható: Győr-Sopron 1108), Borsod (103), Nógrád, Pest, Vas (102), az élvonalban állnak. Tolna (82), Békés, Szabolcs (83), Somogy (87) pedig a középiskolát végzettek ,arányát tekintve a derékhadtól leszakadtak. K. J. Üzemek a pályaválasztókért Az Országos Pályaválasztási Tanács nemrég alakult üzemi szekciója mostanában fejezte be az ország 18 üzemében annak vizsgálatát, hogy a gyárak, vállalatok miként segítik elő a munkaerőutánpótlást, hogyan segítik a pályaválasztókat? A szekció sok jó tapasztalatot szerzett. A Magyar Gördülőcsapágy Műveknél, Debrecenben például az idén 45 ezer forintot fordítottak a szakmunkástanulók üzemi tanműhelyének fejlesztésére. A gyár pályaválasztási megbízottja Hajdú megye negyven községében, 79 általános iskolát keresett fel, hogy tanulókat toborozzon. Az „Egy üzem, egy iskola” mozgalom keretében az MGM jelentős társadalmi segítséget nyújtott a város négy általános iskolájának, póktechnikai szakköröket hozott létre, ahol a diákok megismerkedhettek jó néhány szakmával még tanuló éveik alatt. Az üzem a vakáció idején néhány hetes munkára ezekből az iskolákból fogadja a gyerekeket, s a brigádok is mindig készek arra, hogy a munkájukról tudósítsanak. Nem sajnálta a költségeket a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár sem. „Hív a Hűtőgépgyár" címmel 22 perces színes filmet készíttetett, amelyet a Jászság 14 községében vetítettek a pályaválasztás előtt álló általános iskolásoknak. Az idén tavasszal 1590 nyolcadik osztályost fogadtak szüleikkel együtt egésznapos üzemlátogatásra. Nincs is gond náluk a beiskolázással, a fiatalság szívesen jön a gyárba dolgozni. Az üzem népszerűségéhez hozzájárul az egész megyében példás lakásépítési akciójuk is: a gyári lakótelep lakásainak 80 százalékát fiatalok kapják. A Kaposvári Ruhagyár az elmúlt években csak fiúkat szerződtetett szakmunkástanulónak, az 1972 73-as tanévre azonban már hatvan leányt is fogadott. A pályaválasztás előtt is gyakori vendégek voltak az általános iskolások, ilyen alkalmakkor fiatal technikusok vezették az üzemlátogatást. Kaposvárott az ipari tanulók tanulmányi segélyt kapnak, kedvezményes ruhavásárlást és térítésmentes üdültetést biztosít számukra az üzem. A Dunai Cement- és Mészmű hat tanműhelyben és a hozzátartozó szociális létesítményekben fogadja a szakmát tanuló fiatalokat. A pályaválasztókat felkeresik az üzemi megbízottak az iskolákban és osztályfőnki órán ismertetik a lehetőségeket. A fokozott törődés eredménye: az 1979-ben végzett huszonöt szakmunkástanulóból mindössze öt maradt náluk, az 1972-ben végzett huszonöt fiatalból viszont csak öten mentek más üzembe. A Dunai Cement- és Mészműben a szakmunkástanulók ösztöndíjára évente 147 ezer forintot fordítanak. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek a melegüzemi szakmákban 137 tanulóval kötött társadalmi tanulmányi szerződést. Szerződtek szakközépiskolásokkal is, közülük 12-en már olvasztárként dolgoznak az Acélműben, huszonheten pedig az idén végzők közül érkeznek a diósgyőri gyárba. Társadalmi ösztöndíjra az LKM-ben tavaly 552 ezer forintot fordítottak, az idén megemelték ezt az öszszeget 899, ezer forintra. Itt alakították meg az országban elsőnek a vállalati pályaválasztási tanácsot is, amely tervszerűen és átgdottan foglalkozik a kohász szakmunkásutánpótlással. K. É. Napirenden: a szabványok Csütörtökön Budapesten tegkezdődött a KGST szabványügyi állandó bizottság 32. ülése. Az egyhetes tanácskozáson részt vesznek a KGST- tagországoknak és a KGST szabványügyi intézetének küldöttségei, valamint a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) képviselője. A tanácskozást H. Emmerich, a KGST szabványügyiállandó bizottság elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság Szabványügyi Hivatalának elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Olajos József, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke, a magyar delegáció vezetője üdvözölte az ülés résztvevőit. AZ eseménysorozat alkalmával dr. Olajos József elmondotta, hogy a most először Budapesten ülésező állandó bizottság vizsgálja meg és hagyja jóvá a 14 ágazat állandó bizottság tárgyalásainak eredményét. Eddig körülbelül kétezer szabványajánlást fogadott el a szabványügyi állandó bizottság (SZAB). A Zsiguli programban megvalósított munkamegosztás sikeréhez is például jelentősen hozzájárult a szabványosítási munka. A szabványosítási szakemberek jelenleg az európai energiahálózat (gáz- és olajhálózat, elektromos rendszer) összekapcsolásának műszaki feltételein, valamint a nemzetközi víz- és levegőszennyeződés egységes elhárítási szabályain dolgoznak. A SZAB budapesti ülésén mintegy 159 új szabványajánlás elfogadásáról tanácskoznak a résztvevők. (MTI) HÍRLAP Tanácsválasztások a Szovjetunióban A helyi tanácsi választások mindig komoly belpolitikai eseményt jelentettek a Szovjetunióban. Az ezzel kapcsolatos választási hadjáratok, korteskedések, nem véletlenek. Hiszen a tanácsok a helyi államhatalom mindent átfogó szervei. A Szovjetunió Kommunista Pártja mint uralkodó párt pontosan e választások eredményeként szerezhet értékelést munkájáról, tevékenységéről. Az idei választási előkészületek olyan időszakra estek, amikor a szovjet nép az ötéves tervidőszak harmadik esztendeje nagyszabású feladatainak megvalósításán fáradozik. Az évi terv határidő előtti teljesítéséért, valamint a szocialista vállalások végrehajtásáért indított harc sokban függ a helyi szervektől, azok irányító és szervező tevékenységétől. A helyi tanácsoknak, amelyeket június 17-én választanak, igen fontos problémákat kell majd megoldaniuk. Meghatalmazási idejük gyakorlatilag a kilencedik ötéves tervidőszak végével esik egybe. És ez a tervidőszak az ország fejlesztésében, az életszínvonal emelése szempontjából rendkívül fontos helyet foglal el A helyi tanácsok munkája elsősorban a képviselők aktivitásától, kezdeményezőképességétől, energiájától és szervező képességétől függ. A társadalmi szervezetek és a vállalati kollektívák a jelöltek kiválasztásánál ezekhez a követelményekhez igazodnak. Ezekben a napokban már javában folyik a választási hadjárat. Működnek az agitációs központok és a választók klubjai. A választási hadjáratba aktívan bekapcsolódtak a pártszervezetek és a szakszervezetek, a komszomolisták és más társadalmi szervezetek képviselői. A Szovjetunióban a helyi tanácsok több mint kétmillió képviselőt tömörítenek. Ezeknek a munkáját hozzávetőlegesen 25 millió aktivista segíti. Különösen megnövekedett a helyi tanácsok szerepe az utóbbi időben az államigazgatás területén. A legutóbbi évek törvényerejű rendeletei, az SZKP Központi Bizottságának határozatai arra irányulnak,, hogy a tanácsok teljes mértékben végrehajthassák alkotmányos felhatalmazásukat, jogkörük kiszélesítése pedig a szovjet néphatalom fejlesztésében jelent komoly lépést . Zabelkin watt, gyógynövények Háromnapos országos gyógynövény konferencia kezdődött csütörtökön Tatán. A gyógynövények termesztésével, kutatásával és felhasználásával foglalkozó szakemberek ismertetik a legújabb kutatási eredményeket. Résztvesznek a konferencián azok a csehszolgák, NSZK-beli és mongol szakemberek is, akikkel együttműködnek a hazai kutattók. A három nap alatt hatvan előadás hangzik el. A csütörtöki előadók a gyógynövények ipari felhasználásáról és a nyersanyagok gyűjtéséről, értékesítéséről gondoskodó Herbária vállalat tevékenységével foglalkoztak. Elmondták, hogy a hazai gyógyszeriparban egyre nagyobb a gyógynövények szerepe. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban például jelenleg kétszer annyi növényt használ fel, mint öt évvel ezelőtt, s százszor több növényi eredetű gyógyszert készít, mint két évtizeddel korábban. A jelenleg forgatalomban lévő magyar gyógyszerek mintegy hatvan százaléka tartalmaz növényi hatóanyagokat. A kitűnő vérnyomáscsökkentő Rausedy- 1 hatóanyaga is növény. Nem, rég ismert az ananászkivonat, amely az emésztési zavarok gyógyítására alkalmas. Számos gyógyszerünk már tartalmazza. A magyar kutatók munkáját dicséri a téli-zöld meténg hatóanyag felderítése és nagyüzemi előállításának megoldása is. A konferencia előadói hangsúlyozták: a hatásos gyógynövények felhasználásának nem kis szerepe van abban, hogy szinte az egész világra eljutnak, s versenyképesek a magyar gyógyszerek. A Herbária a termelőszövetkezetektől, az ÁFÉSZ-ektől és az Állami Gazdaságoktól tavaly csaknem 14 800 tonna különféle gyógynövényt vásárolt fel és hozott forgalomba. Ezt fele-fele arányban értékesítették belföldön és külföldön. Külföldre elsősorban Olaszországba, Svájcba, Ausztriába, Skandináviába és az Egyesült Államokba exportálnak. 3 ------------------------------------------------------------------------------------------• •Ünnep után műnkét kivetkezik A megye kitüntetett termelőszövetkezeteit bemutattuk. Úgy, ahogyan láttuk, ahogyan a tagok, a vezetők beszéltek az elmúlt évi eredményeikről, kudarcaikról. Mert mi tagadás, a kiváló cím elnyerése mellett azt is elismerték, lehettek volna jobbak a termésátlagok, a szántóföldi hozamok éppen úgy, mint az állattenyésztés eredményei. Lovasberény, Aba, Kisláng, Csabdi, Ercsi, Dunaújváros, Dég, Lajoskomárom, Sáregres és két fehérvári közös gazdaság dicsekedhet azzal, hogy a közel száz termelőszövetkezetet „maguk mögött hagyva" az élenjárók közé tartoznak. És jó pár száz szövetkezeti ember mutatta meg az utóbbi két hétben a kapott kitüntetést, a kiváló jelvényt, vagy oklevelet. Közel húszan a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által adományozott Kiváló jelvény birtokosai, több százan pedig a vállalati Kiváló dolgozó jelvényt kaptak meg. Melio elismerése, megbecsülése a jó, az eredményes évi tevékenységnek. A legutóbbi ünnepi közgyűlés Kislángon zajlott le, ahol Kéri István és Ágota József a Mezőgazdaság kiváló dolgozója jelvényt, Kozzai János pedig az oklevelet vette át Torok Rozália, Harangozó Jánosné, Rumpler György és Juhász István a szövetkezet kiváló dolgozója május 30-tól. Persze ne kivonja senki, hogy most újra leírjuk, kik voltak a jók között is a legjobbak, hogy ilyen megtiszteltetésben részesültek. Az ünnepi közgyűlések lezajlottak, s hangsúlyozták is valamennyien akkoriban, hogy rendben van, ma ünnepelünk, de holnap már ismét a munka, a tett következik. Annál is inkább fontosabb ez utóbbi monaatrész hangsúlyozása, mert a tett, a cselekedet iránti készség, az együttes tervteljesítés nem kis feladat. A koratavaszi csapadékhullás óta jóformán alig esett eső, áprilisban - havi átlag - mindössze 50 milliméternyi csapadék hullott. Ahol tehát arra alkalom nyílik öntözzenek a gazdaságok, mert ezzel milliókat nyerhtnek a népgazdaságnak. Az állattenyésztés ugyancsak a legfontosabb ágazatok közé tartozik, s lényegében most dől el, hogy a termelőszövetkezetek milyen mértékben és milyen módon akarják, tervezik fejleszteni a sertés-, a szarvasmarha- és baromfitenyésztést. És hogy még egyről ne feledkezzünk el mi sem, mint ahogyan szinte valamennyi közgyűlésén hangsúlyozták: több zöldséget kell termelni a közeli években, s ha lehet már jövőre elkezdeni a nagyobb arányú fejlesztést az arra alkalmas területeken, mert különben nemcsak a megyében, de országos viszonylatban is gondok, bajok lesznek. Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára az ercsiek ünnepségén részletesen szólt erről a témáról. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a konzerviparnak kell termelni - noha ez is rendkívül fontos, jelentős -, hanem a közvetlen, bolti, piaci eladásra is. Ha nincsen saját kereskedelmi egységük a nagyüzemeknek, akkor a MEK közvetítésével kell a vásárlókhoz juttatni a nagymennyiségű friss zöldséget. De nemcsak a „szezonban", hanem tavasszal és késő ősszel is. Éppen ez a tényező volt talán a legdöntőbb akkor, amikor a minisztérium a TOT-tal egyetértésben - többek között - az ercsieknek is odaítélte a Kiváló címet. Mert ebben a kis területtel rendelkező közösségben nagyon sokat tettek az úgynevezett munkaigényes növények termelés-fokozásáért. Nemcsak a zöldség- és cukorrépatermelő területeket emelték jelentősen, hanem az öntözés jobb feltételeit is megteremtették. S ha kell, most, ebben a száraz időjárásban, akár éjjel-nappal is üzemeltetik a berendezéseket, hogy megfelelő hozamokat takaríthassanak be a kertészeti ágazatban, a pillangós területekről, de a búza is jó átlaggal fizessen. „ Valamennyi termelőszövetkezet „erényét" felsoroltuk tudósításainkban, ismétlésekbe kár lenne belebocsátkozni. A helyiek ismerik, mit tettek a kitüntetésért, a szomszédok pedig már bizonyára tudomást szereztek róla. De talán érdemes visszatérni az ercsiek közgyűlésére - nemcsak itt, de mindenütt megfogalmazták az idei tennivalókat is -, ahol a megyei pártbizottság első titkára úgy fogalmazott, amikor az állattenyésztés fellendítéséről és a zöldségtermelés növeléséről szólt, legyen ez a munka a megye valamennyi nagyüzemének egy óriási vállalkozása. Fogjanak össze, hogy a közeli hónapokban, s ha távlatban nézzük ezt a politikát, jövő évtől kezdve folyamatosan, visszaesés nélkül, legyen bőségesen hús a boltokban, olcsó zöldség, gyümölcs a kereskedelmi egységekben, a piacon. Ennél jobb ügyet most nemtudnak szolgálni a mezőgazdaságban dolgozók. Ilyen jeles ünnep, mint amely két héten belül lezajlott tizenegy tízben, egyszer adódik egy esztendőben. A többi munkanapnak számít. S nemmindegy, hogyan telnek ezek az órák, amelyekből a napok, hónapok, az egész év öszszetevődik. Szorgoskodni, dolgozni kell a párt és a kormány célkitűzéseinek megfelelően, mert csak így kovácsolódik eggyé a siker! ■ i* :«j I i Orsovai Tibor