Fejér Megyei Hírlap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-01 / 178. szám
A homokkő „tréfája” volt Már kisicssej a minőséggel a fehérvári téglagyárban Mi történik, ha az új tégla nem felel meg, kis (a számítottnál, eredeti rendeltetésénél lényegesen kisebb) nyomás, illetve súly alatt összeporlad, szétmálik? Ha beépítik az alapba, a falba...? Többen azok közül, akik a tavasszal vásároltak téglát, végigvitték a gondolatsort, s elmondták a gyár vezetőinek és másoknak. Ezzel került napvilágra az az érdekes eset, ami a székesfehérvári téglagyár életében először fordult elő, és — ahogyan Horváth Sándor, a gyár vezetője azóta már sokszor megfogalmazta — remélhetőleg utoljára. A dolog úgy kezdődött, hogy valaki a nemrég vásárolt téglák között frissen megrepedt, porladó darabokat fedezett fel. így jutott a gyár tudomására, hogy a korábbi napokban, hetekben rossz minőségű téglát gyártottak, adtak el. Gyorsan cselekedtek, nem várták meg az újabb és újabb reklamációkat. (S ez természetesen érthető, noha a tégla nem olyan árucikk, ami mellé jótállási papírt is adnak, de az előírt minőségét a gyárnak mindenkor garantálnia kell! Vagy úgy, hogy a már bekövetkezett károkat fizeti, vagy úgy, hogy időben kicseréli a rossz terméket!) Megállapították, melyik időszakban, mely időponttól meddig került ki rossz minőségű tégla a gyárból. Ennek alapján a diszpozíciókból, vásárlási bizonylatokból és fuvarlevelekből visszakeresték azokat a vevőket, akik a kérdéses időszakban előállított téglából vásároltak. Vagyis megtettek minden tőlük telhetőt, hogy a lehetőségekhez mérten mindenkit kárpótoljanak. A kérdéses időszakban gyártott tégla mintegy 60 százaléka bizonyult rossznak, selejtnek. Összesen 67 190 darab B—30-as téglát kellett kicserélniük, a rossz helyett újat, garantáltan jó minőségűt adniuk. Ennek a nem éppen egyszerű folyamatnak költségeit természetesen a gyárnak kellett viselnie, s nekik kellett a cserét megszervezniük, véghez vinniük. S ez nem volt olcsó. A selejtpótlásra, a rossz ellenében adott tégla értéke 260 ezer (Folytatás a 3. oldalon) Amit a felvételen látható VK—30-as bagger jelenleg a bányából kitermel, az már jó minőségű anyag Félévi mérleg tervezettnél gyorsabban nőtt az ipari termelés A KSH adatai szerint 1973 első félévében az ipari termelés a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A bruttó termelés az állami iparban 6,3, a szövetkezeti iparban 10,1 százalékkal, a szocialista iparban összesen 6,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A terv azzal számolt, hogy 1973-ban a szocialista ipar termelése 5,5—6 százalékkal emelkedik A bányászat termelése 4,1 százalékkal haladta meg az 1972 első félévit. Ezen belül a szénbányászat termelése lényegében stagnált, a kőolaj- és földgáztermelés 7,7 százalékkal emelkedett. Az alapenergia-hordozók felhasználásán belül a szénhidrogének aránya az 1972 első félévi 55,9-ről 57,9 százalékra nőtt. A vaskohászat első félévi termelése 5,3, az alumíniumkohászaté 6,6 százalékkal volt magasabb, mint tavaly az első félévben. Az építőanyagipar 4,1 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A növekedés nagyrészt a mész- és cementipar termelésének 14 százalékos emelkedéseiből adódott. A tégla-, cserép- és tűzállóanyagipar megközelítőleg annyit termelt, mint egy évvel ezelőtt. A gépipar termelése 4,9 százalékkal múlta felül a tavalyi első félévit. A gépipari ágazatok közül a közlekedési eszközök gyártása 6,8, a műszeripar termelése 8,5 százalékkal nőtt. Nem érte el az átlagos fejlődési ütemet a gépek és gépi berendezések, valamint a villamosipari gépek és készülékek gyártása. A vegyipar és a könnyűipar csaknem valamennyi ágazata gyors ütemben, 10— 15 százalékkal fejlődött. Az élelmiszeripar két százalékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor. (Folytatás a 2. oldalon) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Határozottság — igen, gorombaság — nem! Munkásellátás az erdészetnél A hét filmje: Bob herceg Négyezertől a harmincnégyig Dicsérik a gazdák az aGROKER-t Az elmúlt hetekben — az aratás időszaka alatt — nem egy ízben beszéltünk szövetkezeti, tanácsi vezetőkkel. Amikor a betakarítás kellős közepén érdeklődtünk és az alkatrész ellátásról kértünk információkat, mindenütt azt hallottuk: — Ebben az évben valóban kitett magáért az AGROKER! Közöltük mindezt a Fejér megyei AGROKER igazgatójával, Illés Hajóssal, aki szerényen elhárította a dicséretet. — Nekünk az a dolgunk, hogy kielégítsük a vásárlók igényeit. Hogy idén sikerült? Lehet, hogy nem csak a mi érdemünk. Elhatározták a vállalatok, hogy az aratási időszak alatt kisegítik egymást. Ha valami itt nincs, akkor megkérdezik, hátha máshol megtalálható, így esett aztán, hogy a fehérvári vállalat Kaposvárról, Pécsről és Veszprémből szállított Székesfehérvárra nagymennyiségű pótalkatrészt. Hogy mik voltak ezek? MTZ traktorokhoz, SZK 4-es kombájnokhoz, bálázógépekhez szükséges alkatrészek. — Milyen összegben? — Legalább hárommillió forintot ért ez az alkatrész. — Adtak segítséget a fehérváriak is! — Mi más megyébe mintegy négymillió forint értékű árut továbbítottunk. A vállalat egy teherautót állított üzembe, amelynek nem volt más dolga, mint hetente kétszer elment a szomszédos megyék központjába, és ott megvették a gépkocsi kísérők, anyagbeszerzők azt, ami ebben a megyében hiányzott. Egy gépkocsi viszont állandóan Budapestet „járta”, hogy teljesítsék az igényeket. Igaz, azt mondják, voltak nehézségek, bajok is. A négyezer alkatrész közül hiányzott harminc-harmincnégy. De ezt sem sorolják a krónikus hiányzók közé, mert egy napon belül beszerezték az alkatrészt. Hogy honnét, a termelőt nem érdekli, lényeg az, hogy tartósan, egy napon túl alkatrészhiány miatt egy kombájn vagy traktor sem állt. Felállította a vállalat központja ezen túl az úgynevezett telexszolgálatot is. Ez annyit jelentett, hogy a fehérvári központ kizárólag csak alkatrész ügyben beszélhetett más cégekkel, délután pedig a telefonügyelet jelentkezett. A Fejér megyei AGROKER egyébként az aratási időszak alatt — ezt júliusban jelölik meg — hétmillió forint forgalmat bonyolított le. S hogy ez így történhetett, s hogy a termelőktől lényeges panasz nem érkezett, azt nagyrészt a MEZŐGÉP Tröszt üzemeinek köszönhetik. Ugyanis a vállalatok kollektívái, mihelyt megtudták, hogy milyen alkatrészek nem érkeztek be külföldről, azonnal elkezdték azok gyártását. — Szerintem a tröszt — mondta Illés Lajos — feltétlenül megérdemli a dicséretet, mert ilyesmire még nem volt példa az aratás időszakában. Az aratás ebben az évben sikeresen befejeződött. Igaz, azt is mondják szerényen az AGROKER vezetői, hogy nem voltak gyomosak a táblák, kevés volt a géptörés. Da azért úgy véljük, őket is megilleti a dicsérő szó, amikor azt nyugtázzuk, hogy léényegében egy hónap alatt befejeződött ez a fontos munka. ptt. Fejér megyei delegáció utazik Svédországba A közép-svédországi Västerranland megye vezetőinek meghívására háromtagú Fejér megyei delegáció utazik ma délelőtt Svédországba. A küldöttség vezetője dr. Hantos László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, tagjai: dr. Nehrer György, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint dr. Péntek József, a megyei tanács osztályvezetője. A Fejér megyei vezetők nyolc napot töltenek Svédországban, s a vendéglátó megyében a közigazgatást, a városfejlesztést és az egészségügyet tanulmányozzák. Egyenesedik a kanyar Jól halad a Kl esuk építése. A Közúti fepu-j vallahu brigádjai most Mezőszilas községben, etve a Me-Jószilíis*—-Igar közötti szakaszon dolgoznak. Képünkön éppen egy kanyart egyenesítenek a korszerű kubikosszerszámokkal, a kotrógéppel és a billenőplatós teherautókkal. Egy nap alatt száz lapátos-talicskás kubikos ötnapi munkáját végezve. (Fotó: Siska) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Szerda, 1973. augusztus 1. XXIX. évfolyam 178. szám * Ára: 80 fillér Állatpiac Élénk vásárlókedv Július végén országszerte élénk érdeklődés az állatpiacok kínálata iránt, ami azt jelzi, hogy az állategészségügyi okok miatt bekövetkezett kiesést a háztáji termelők minél előbb igyekeznek pótolni. Az állattartói kedvre leginkább az jellemző, hogy egy évvel korábban a különben akkor is jó forgalmat lebonyolító állatpiacokon 13 000 malacot vásároltak meg egy hét alatt, idén ennél lényegesen többet, öszszesen 17 000-ret. Tavaly az értékesítés nem érte el a felkínált állomány 50 százalékát, idén pedig a felhajtott állatoknál lényegesen több mint felét értékesítették az eladók. A felvásárlási szakemberek szerint az élénk érdeklődést az is magyarázza, hogy a takarmány „keresi az állatot”, ugyanis a nyári takarmánykínálat igen kedvező, sehol sincs fennakadás sem az állami kereskedelem forgalmában, sem pedig a szabadpiaci értékesítésben. A piaci érdeklődésre jellemző, hogy az árak tovább-ra is magasak, és hetek óta tartják a 30 forintot erősen meghaladó kilónkénti értéket. A malacok kilónkénti ára 30—50 forint között alakult, az átlagárat 39—40 forintra teszik az állatforgalmi szakemberek. (Tavaly lényegesen olcsóbb volt a malac, kilónként 37 forintért értékesítették az állatokat az állattartók, tenyésztők) az árakban elég nagy differenciált-ság tapasztalható. A legolcsóbban Somogyban keltek el a malacok, 30—40 forintos áron, Baranyában 35—40 forint, Bácsban 32—50 forintot kértek az állatokért. Jellemző az állatpiacok forgalmára az is, hogy egy-egy vásárló 4—6 malacot visz haza.