Fejér Megyei Hírlap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának soros ülését november 1-ére összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések meg­vitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) FEJÉR MEGYEI ^_____** * ------------------------------------­AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Csütörtök, 1973. november 1. XXIX. évfolyam 256. szám * Ára: 80 fillér Tudatosabb gazdálkodást ajánl a TOT Sajtótájékoztató a MUOSZ-ban A mezőgazdasági szövetke­zetek II. országos kongresszu­sa javaslatainak megvalósítá­sáról és időszerű érdekképvi­seleti kérdésekről tartott teg­nap délelőtt sajtótájékoztatót Budapesten, a magyar sajtó székházában a MUOSZ mező­­gazdasági szakosztálya és a TOT elnöksége. A sajtótájé­koztató két előadója, Moha­ros József és dr. Nyíri Béla, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnökhelyettese foglalta össze azokat a tapasz­talatokat is, melyeket időköz­ben rögzítettek a területi szö­vetségek közreműködésével. A kongresszus óta eltelt idő­ben az egyes ágazatok fejlesz­téséért fáradoztak a szövetke­zetek és érdekképviseleti szer­veik egyformán. Az ágazati eredmények, közöttük a búza és a kukorica hektárátlagai — túlzás nélkül — nemzetközi sikernek számítanak. De vál­tozatlanul sok még a tenniva­ló az állattenyésztés, kivált­képpen a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésében. Dr. Nyíri Béla megállapította, hogy a magyar szövetkezetek­ben — egyes megyékben, tsz­­ekben kiemelkedő példaadás­sal — szerencsésen zajlik a műszaki-technikai, a biológiai eszközök együttes alkalmazá­sa. Bátrabbak a szövetkezetek, az új eljárások alkalmazásá­ban. A zöldségtermesztésben — a kimutatható fejlődés el­lenére — változatlanul na­gyobb erőfeszítésekre van szükség. Nemcsak a termelő­üzemekben, hanem az ország legmagasabb fórumán is, hi­szen nem titok: a kertészeti terméktermelés hanyatlásának oka az ide vonatkozó közgaz­dasági szabályozó nem éppen szerencsés megalkotásában keresendő. Néhány más részkérdéssel kapcsolatosan is őszintén fel­tárta az előadó az ellentmon­dásokat hordozó összefüggése­ket. Kijelentette: ahhoz, hogy a tsz-ek gyorsabban haladja­nak a tudatosabb, előrelátóbb gazdálkodás felé, a szövetsé­geseknek is körültekintőbben kell megfogalmazni a terme­lésfejlesztésre szerkesztett ajánlásokat. Jobban ki kell használni az üzemi határokon túli együttműködés lehetősé­geit. Az együttműködés haté­kony termelési eszköz, ha jól élnek vele. A látványos, és ténylegesen apró, majdnem értéktelen együttműködésnek nincs értelme A TOT a közel­múltban is kiadta ajánlásait arról, hogy megalapozottab­ban kezdeményezzék a gazda­ságok és partnereik közötti kapcsolatot. Ismét bírálták azokat a tsz­­eket, ahol még mindig nem töltötték be képesített szak­emberrel az ágazati munka­köröket. Azoknak a szakem­bereknek az alkalmazásáról­­ van szó, akik — bizonyos köz­­gazdasági felkészültséggel — az adott ágazati munkát hasz­nosan, eredményesen képesek irányítani és szervezni. A mű­trágya, a technikai eszköz, a tudomány eredménye nélkü­lük nem hozhatja a lehetséges nyereséget. Előtérbe kerül a szövetkeze­tek ötödik ötéves középtávú terve is. Készítésükre minde­nütt alaposabban fel kell ké­szülni, mint az előzőre, pon­tosabban: nem nélkülözhetik majd annak tapasztalatait. Ehhez tovább kell fejleszteni az érdekképviseletekben az ál­lami akarat megértését. Meg­értemi azt, hogy a szövetkezet társadalompolitikai tényező, és működésének gyengéit ezután­em szabad meggondolatlanul bírálni. A TDT nagy jelentő­séget tulajdonít a tsz-ekben működő döntőbizottságoknak, továbbá a szövetkezeti önkor­mányzatnak. Peresztegi T. Ferenc f& szolgaltatás Bicskén Az igény is ingázik Vajon az ingázó dolgozók hol tartanak igényt a külön­böző szolgáltatásokra: ott, ahol otthonuk van, vagy aho­vá eljárnak dolgozni? xMi be­folyásolja a választásban dön­téseiket: az adott szolgáltató ágazat helyi kapacitása, tevé­kenységének színvonala, gyor­sasága, a megszokás, vagy ép­pen az előítélet? Válasz nél­­­kül is bizonyos: a tömeges eljárással ,,ingázik” a szolgál­tatások iránti igény is. Hasonlóképpen fogalmazott Keindl János, a bicskei nagy­községi tanács igazgatási fő­előadója i­s, amikor a telepü­lés szolgáltatási lehetőségei­ről beszélgettünk. Mint is­meretes, Bicske munkaképes lakosságának túlnyomó több­sége nem a községben, nem is a megyében, hanem nagyrészt Budapesten, kisebb részben Tatabányán dolgozik. Éppen ezért igen nehéz képet alkot­ni az igények nagyságáról. Az idei év előző hónapjaiban például egy említésre, méltó panasz sem érkezett a tanács­hoz a szolgáltatásokkal kap­csolatban (előző esztendők­ben sem volt különösebb pa­nasz, a kisebb észrevételeket, javaslatokat pedig igyekeztek orvosolni). Az állami szolgáltatóipart a GELKA és a Patyolat, a szö­vetkezeti szektort pedig a he­lyi Fa- és Építőipari és a Ru­házati Szolgáltató Ktsz, va­lamint igen kis mértékben a termelő­szövetkezet képviseli a községben. Nehéz megfogal­mazni a GELKA szerepét, mert meglehetősen szokatlan számunkra az a forma, ami a korábbi években Bicskén ki­alakult. Már az is érdekes, hogy nem a megyei, hanem a tatabányai GELKÁ-val van kapcsolatuk. Az előző évek­ben korszerűtlen körülmé­nyek között, egy kis helyiség­ben dolgozott egy-két szerelő. Munkafeltételeikre jellemző, hogy a műszeres vizsgálato­kat helyben nem tudták el­végezni, Tatabányára kellett szállítani a beadott készüléke­­­­ket, ami különösen a garan­ciális javításoknál okozott gondot. Az utóbbi egy-két év­ben, főként a garanciális ja­vítások iránt növekedett igé­nyek miatt, fejlesztésbe kezd­tek. Tervük, hogy Bicskén ki­rendeltséget hoznak létre. Eh­hez az első lépéseket, éppen ebben az időszakban, már megtették azzal, hogy bőví­téseket hajtanak végre és korszerűsítik a javítások fel­­­­tételeit, így lehetőség nyílik a munka minőségének növe­lésére, s ezzel párhuzamosan csökkenthető lesz a vállalási idő is. A megyei Patyolat Válla­latnak egy fióküzlete műkö­dik — kielégítően — a nagy­községben; mosást és tisztí­tást vállalnak. Festést nem, de erre a tapasztalatok sze­rint számbavehető igény sincs jelenleg. A Fa- és Építő­ipari Ktsz szinte kizárólag csak üvegezést vállal. Más területen (például festés) a kis kapacitás miatt elenyésző lakossági igényt elégít ki. A Ruházati Szolgáltató Rtsz­­nek szabó, cipőjavító és fod­rász részlegei állnak a lakos­ság rendelkezésére, de ezeken kívül foglalkoztatnak kozme­tikust és lábápolót is. A ter­melőszövetkezet pedig fuva­rozást végez (ebben egy fu­varos kisiparos is besegít). (Folytatás a 3. oldalon) ­ Szövetkezetek vetélkedője Fehérvári siker Tegnap Székesfehérváron a Víz- Fűtésszerelő Ktsz nagy­sikerével ért véget az ipari szövetkezetek munkavédelmi területi vetélkedője. Fejér, Komárom, Veszprém é Vas megye hét szövetkezeti csa­pata közül a fehérvári Víz- Fűtésszerelő szövetkezet öt emb­ere, Egyedi Sándor, Má­­tyus Gyula, Radács Béla, Ko­vács József és Páli Győző ta­núsította a legalaposabb fel­készültséget a munkavédelmi ismeretekből. A másik Fejér m­egyei csapat, a Sárosdi Ru­haipari Szövetkezeté gyen­gébben szerepelt, csak a he­tedik (utolsó) helyet sikerült megszerezniük. A vetélkedő szervezője, a megy­ei KISZÖV munkavé­delmi felügyelője, Szabó Im­re tapasztalata szerint a ver­seny igen magas színvonalú­­volt. A fehérvári siker bizo­­­nyára annak is köszönhető, hogy a munkavédelmi hely­zet a megy­e szövetkezeteinél manapság már jobb. Például a szövetkezeteknél az idén súlyosabb baleset nem volt, az abszolút szám 36 százalékos csökkenést je­lez. A balesetek miatt kiesett munkanapok is negyven szá­zalékkal csökkentek. Hason­ló számokkal dicsekedhet a győztes szövetkezet is. A Víz- Fűtésszerelő Ktsz csapatkapitánya, Egyedi Sán­dor a következő szavakkal jellemezte e versenyt: — Jól felkészült csapatok­kal álltunk szemben, elég ne­héz volt a győzelem. A döntő az volt, hogy alaposan felké­szültünk, konzultációkat, tar­tottunk. — A következő lépés az or­szágos döntő. — Nyolc csapat lesz ott ve­lünk együtt az ország terüle­téről. Ott még erősebb lesz a mezőny, szorosabb lesz a küzdelem. — Milyen , helyezéssel szá­mol Egyedi Sándor? — Őszintén szólva elsőre nem, de másodikra, harma­dikra. Mindenesetre az elsőt is megpályázzuk. Véget­ ért a békeerők világ­kongresszusa (2. oldal) Is közúti közlekedés Tegnap Székesfehérváron tanácskoztak a Volán Tröszt­höz tartozó vállalatok forgal­mi-kereskedelmi igazgatóhe­lyettesei. Takács Endre, a Volán Tröszt személyforgalmi főosztályának vezetője tájé­koztatójában az 1974-ben vár­ható közúti személyszállítási feladatokról, az autóbuszbe­szerzésekről, illetve az új tí­pusú autóbuszok munkába állításáról beszélt. Megtud­tuk, hogy 1974-ben lép be a forgalomba a 200-as autó­buszcsalád, és az import Sko­­da-buszokkal is találkozunk­­ majd. A tervek szerint közel 700 új autóbuszt kap majd a szakma, amelyet­­selejtpótlás­,­ra, illetve fejlesztésre hasz­nálnak fel. A tanácskozás ma folytató­dik. B. Z. Tananyagcsökkentés 9 tanárnak 11, a diáknak kevesebb munka Tegnap reggel nyolc órakor összeült a középfokú taninté­zetek igazgatóinak értekezle­te Székesfehérváron. A napi­rendi pontok szerint elsőnek az egyes iskolatípusok igaz­gatói számoltak be a tan­anyagcsökkentéssel, az érett­ségi rendszer megváltoztatá­sával, az új rendtartással, az iskolai demokrácia kérdései­vel kapcsolatos eredményeik­ről, gondjaikról. A tanan­yagcsökkentést min­den iskolában bevezették, bár a szakközépiskolákban nem egyértelmű az eredménye, és a szakmunkásképző intéze­tekben is problémák adód­nak. Az írásbeli házi felada­tok eddig az ismeretek kiegé­szítését segítette, problémák megoldását követelte; a diák sokszor másolásra kénysze­rült és a tanár sem ellenőriz­te a feladatok megoldását rendszeresen. Az új minisz­tériumi rendelet értelmében — amely korlátozta ezek mennyiségét, gyakoriságát — a tanárnak minden esetben ellenőriznie, értékelnie kell a megoldásokat, és a tehetséges diákok fejlődése érdekében ajánlott feladatokat is adhat. Úgy találták, tanácsos volna ezeknek az ajánlott felada­toknak a megbeszélését a korrepetálási formák egyiké­ben megoldani. Általános ta­pasztalat az is, hogy míg a diákok egy részénél valóban csökkent a házi feladatok megoldására fordított idő, a tanárok munkája megnöve­kedett — ez azonban nem ér­te a pedagógus kollektívákat váratlanul. * A rendtartás szerint a jo­gok, kötelességek és a fele­lősség egységet alkotnak; ha már eddig is ennek szellemé­ben dolgoztak a képzőinté­zetek, akkor az átállás nem jelentett nagyobb nehézséget. A társadalom és az iskola vi­szonya mindig is szoros volt, ezért, ha a társadalomban a demokrácia fejlesztéséről va­­ szó, akkor törvényszerű, hogy­ az iskoláknak is fel kell fi­gyelniük arra: az oktatás a nevelés folyamatában elen­gedhetetlen, hogy a tanári diák viszonya az egyenrangú felek kapcsolatához közeli ér­jen. A megyei, országos taps­z­­talatok is hasonlóak ezekhez.­­ Elmondhatjuk, hogy a tanév előkészítését tartalmá­­ban nagy fegyelemmel haj­­tották végre az intézetek­, ez­zel az igyekezettel pedig egyetértett a pedagógus köz­vélemény is. Hozzákezdtek a megvalósításhoz, az értelme­zésben, a megvalósítás gya­korlatában azonban vannak még gondok, problémák — mondta Seres József, a Fejér­ megyei Tanács V. B. Műve­lődésügyi Osztályának veze­tője. — További feladatunk az, hogy m­­em türelmetlenül, hanem magyarázattal, meg­győzéssel egységes szemléle­tet alakítsunk ki, és ezzel könnyítsünk az intézkedés gyakorlati nehézségein. Az értekezleten résztvevők véle­ménye: a pedagógusok nagy munkát vállaltak, amit be­csülettel el is végeznek. Az intézetek igazgatóinak fel­adata az, hogy a legjobban dolgozókat erkölcsi, anyagi elismerésben részesítse.­­Ebben az évben új, na­gyobb jelentőségű pedagógiai intézkedésekbe nem fogunk, a jelenlegi intézkedések meg­valósítását kell figyelemmel kísérnünk annak érdekében, hogy az évtized végén az új tantervek bevezetésére sor kerülhessen. F. E.

Next