Fejér Megyei Hírlap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

Oktatás sablon nélkül Patkó a „b” betűn A Hírlap rejtvénypál­yázata A szerkesztőség postájéból Az MSZMP bicskei pisi­szollsíp- ülése Az MSZMP bicskei járási bizottsága tegnapi ülésén érde­meinek elismerése mellett felmentette első titkári tisztségéből Estélyi Gyula elvtársat, aki más fontos gazdasági funkcióba kerül. A testület a járási pártbizottság első titkárává Tőke Gyu­la elvt irsat, az MSZMP dunaújvárosi járási bizottságának volt titkárát választotta meg. f*­BCn­F meg­yei elnökségének napirendjén • béke és barátság ápolása A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége tegnapi ülésén az 1973. második félév béke, barátsági és szolidaritási ak­cióinak tapasztalatait össze­gezte Megvitatta az ezzel kapcsolatos tevékenység 1974- re szóló irányelveit, valamint az első félév munkaprogram­ját. A mozgalom egyik igen népszerű, sokoldalúan és ha­gyományosan művelt mun­káját elemezték. Azokat a sokoldalú tevékenységi for­mákat, érdeklődési köröket, programdús rendezvény­so­rozatokat foglalta össze a je­lentés, amely megyénkben a béke­ és a népek barátságá­nak ápolása, a nemzetközi agitáció érdekében a múlt évben is megnyilvánult. Az eredményes időszak zárszám­adásában szó volt a baráti es­tekről és napokról, amelyek kedvelt formái a kapcsolat erősítésének. Elismeréssel il­lették az elnökség tagjait, az egy-egy szakterület — közok­tatás, közművelés stb. — dol­gozóinak érdekében szerve­zett előadásokat, kiállításo­kat, szakmai vitákat. Az említettek csak kiraga­dott eseményei a sokszínű programnak, amely idén újabb, tartalmat gazdagító formákkal bővül. Ez évben az NDK Kulturális és Tájékoz­tató Központ, a Bolgár, a Lengyel, a Csehszlovák Kul­túrával közösen szervezett rendezvények mellett újabb lehetőséget kínál a népek ba­rátságának erősítéséhez az 1973. november 9-én Buda­pesten megnyílt Szovjet Tu­domány és Kultúra Háza. Ez­zel az eddiginél is több mód kínálkozik szovjet művészek, tudományos szakemberek meghívására, konzultációk­ra, kölcsönös tapasztalatcse­rére, kiállításokra, zenei es­tekre. A béke és barátsági munka gerincét a szovjet— magyar kapcsolatok további ápolása adja. A tervek szerint sor kerül békeestekre, szov­jet-magyar baráti és családi találkozókra, a baráti orszá­gokból érkező turistacsopor­tok fogadására, magyar— NDK barátsági hétre, a szé­kesfehérvári járásban ven­dégül látják a galántai test­vérjárás képviselőit, lesz ma­gyar—lengyel, magyar—finn és magyar—vietnami baráti délután is. Az elnökség különös gond­dal foglalkozott az iskolán kí­vüli orosz nyelvoktatással. Idén a TIT megyei szerveze­tének gondozásában hét — 2 területi, 5 üzemi — tanfolyam van. Ezt lehet bővíteni. Fel­hívták a figyelmet a bázisis­kola-mozgalom feleleveníté­sére. Egyetértéssel találkozott M. Tóth István javaslata: is­mertessük meg a szovjet em­bereket a megyénkben élő képzőművészek alkotásaival. Lehetne még sorolni a szü­lői munkaközösségekhez, a fiatalokhoz és más rétegekhez címzett programokból, ame­lyek idén csakúgy mint az ez­előtti években találkoznak megyénk közvéleményének aktív érdeklődésével. N. E. A tókörnyék fejlesztésére: 125 millió forint Fejér megye 1974. évi fej­lesztésével együtt a Velencei­Tavi Fejlesztési Alap idei tervelőirányzatát is elfogad­ta a megyei tanács legutóbbi ülése. E terv szerint 1974-ben 125 millió forintot fordítanak a tókörnyék, az üdülőterület fejlesztésére, ebből a megyei tanács támogatása 18 millió forint, a központi költség­veté­­si juttatás 60 millió. Az összegből legtöbbet a szennyvízelvezetés megoldá­sára fordítanak, együttesen csaknem 25 millió forintot A következő legnagyobb tétel a part- és mederszabályozás költsége, ami csaknem 20 mil­lió forintot tesz ki. A vizesl­tás javítására 6 milliót, a me­derkotrás gépesítésére 6 mil­liót, a felszíni vízelvezetésre 3 milliót költenek. A vízrende­zés, közművesítés összesen 66 millió forintba kerül az idén. . ­ FEJÉR MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EG­YESÜLJETEKI Péntek, 1974. február 1. XXX. évfolyam, 26. szám ••• Ara: 80 fillér Csepeli hét Idén tovább fejlődnek Csepel és Fejér megye kul­turális, társadalmi kapcsola­tai. Mint a Fejér megyei Ta­nácsnál csepeli népművelési szakemberek közreműködésé­vel tartott munkaértekezle­ten megtudtuk, lényegében elkészült a Székesfehérváron megrendezésre kerülő Cse­peli hét programja, amely — Budapest centenáriumi évét követően — a megye főváro­si testvérkerületének további megismerését, a kapcsolatok további fejlesztését teszi majd lehetővé. A csepeli hét eseményso­rozata az idei Alba Regia napok programjába épül be, május 13-a és 18-a közt ren­dezik meg a megyeszékhe­lyen. A kulturális hét központi eseménye az a nagyszabású kiállítás lesz, amely Csepel múltját és jelenét mutatja majd be tablók, dokumentu­mok segítségével. A kiállí­tást a Szakszervezetek Fe­jér megyei Tanácsa fehérvári székházában rendezik meg. Ebben az időszakban kerül sor egy diáktalálkozóra is, a csepeli KISZ-diákklub és a fehérvári 320-as Szakmun­­kásképző Intézet és Szakkö­zépiskola diákklubjának tag­jai között. A székesfehérvári és a csepeli zeneiskolák növen­dék-hangverseny rendezésé­vel járulnak hozzá kulturá­lis kapcsolataink ápolásához. A barátság további záloga­ként a megyeszékhely egy szobrot — Kalamár József portréját — kap ajándékba a fővárosi munkáskerülettől. A Csepelt bemutató kiállítás színhelyén a tervek szerint a kerület történetét, fejlesz­tését ismertető előadás hang­zik majd el. Címert, zászlót használhatnak a városok Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárának a termé­szettudományi kutatások helyzetéről szóló jelentését. Hazánkban ma már 20 kuta­tóintézet, 197 egyetemi tan­szék és 2 további kutatóhely foglalkozik természettudo­mányi kutatásokkal. A kuta­tók mindinkább részt vállal­nak a gyakorlati kérdések megoldásában, amit többek között az is mutat, hogy az utóbbi években megnöveke­dett a hasznosított szabadal­mak, valamint a szerződéses munkák száma. A természet­­tudományi kutatások további fejlődését nehezíti ma még a kutatási tematika szétapró­zottsága, valamint az, hogy a kutatóintézetek munkája között nincs megfelelő össz­hang és együttműködés. A természettudományi kutatá­sok eredményeit így elsősor­ban az egyes ágazatokon be­lül használják fel, s csak ki­sebb mértékben az orvos-, az agrár- és a műszaki tudo­mányokban, a kormány a jelentést elfogadta. A Minisztertanács Tanács­ Hivatalának elnöke javasla­tot tett a kormánynak a he­lyi címerek, zászlók alkotá­sának és használatának, va­lamint a díszpolgári cím ado­mányozásának szabályozásá­ra. A kormány a javaslathot elfogadta a helyi kezdemé­nyezések alapján kibontako­zó gyakorlatot szabályozva a Minisztertanács úgy döntött, hogy a városok haladó ha­gyományai és mai arculatuk kifejezésére a jövőben jel­képként címert alkothatnak és használhatnak, és azt zászlón is alkalmazhatják. Ez azonban nem érinti az or­szág címerének használatát, az állami eljárások során még azzal együtt sem hasz­nálható. A kormány hozzá­járult továbbá ahhoz, hogy a városi tanácsok a megörökí­tésre méltó tettekért és tevé­kenységért díszpolgári címet­ adományozhassanak. A kormány az egészség­­ügyi miniszter előterjeszté­sére, miután a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa az Orvostovábbképző Inté­zetet az elmúlt év végén egyetemi jellegű felsőoktatá­si intézménnyé nyilvánította, dr. Farádi Lászlót, az inté­zet főigazgatóját a rektori te­endők ellátásával bízta meg. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI Üzemi demokrácia a termelési tanácskozásokon Ülést tartott az SZMT Elnöksége fel valamennyi hozzájuk tar­tozó intézmény vezetőit a ha­tározat feladataira. A kor­mányhatározat és a SZOT irányelvek ugyanis továbbra is a termelési tanácskozáso­kat jelölték meg az üzemi demokrácia alapvető fóru­mainak. Elmondotta, hogy a dolgo­zók mozgósítása a termelési tanácskozásokra általában a bizalmiakon és a művezető­kön keresztül történik, a ta­nácskozásokat szinte kivétel nélkül munkaidő alatt tart­ják és így a részvételi arány 70—100 százalék között mo­zog. A tanácskozások haté­konyságát nagyban befolyá­solja az előadók felkészültsé­ge és az, hogy a mondaniva­ló mennyire közérthető. A vizsgálat alkalmával ugyanis tapasztaltak olyan eseteket is, amikor a beszámolók fel­színesen értékelték az elmúlt időszak eredményeit és nem tárták fel azokat a problémá­kat, amely érintette a veze­tést és a dolgozókat. A termelési tanácskozások aktivitásáról vegyes kép ala­kult ki. Volt olyan tanácsko­zás, ahol a résztvevők 20—25 százaléka, és volt olyan, ahol senki, vagy csak egy-két dol­gozó mondotta el vélemé­nyét. A felvetett problémák megoldásakor több alkalom­mal fordult elő, hogy bár tet­tek intézkedéseket, ezekről azonban nem tájékoztatták a dolgozókat. Ilyen helyzetek­ben a dolgozók körében ki­alakult az a vélemény, hogy úgyis megoldódott volna a felvetett probléma, ha azt ők nem is mondották volna el. A fejlődés elsősorban a Fi­nommechanikai Vállalat, a Fejér megyei Víz- és Csator­namű Vállalat, és a dunaúj­(Folytatás a 3. oldalon) Csütörtökön Székesfehérvá­ron az SZMT székházában ülést tartott a Szakszerveze­tek Fejér megyei Tanácsa Elnöksége. Megállapították, hogy az üzemi demokrácia keretei adottak, azokat bőví­teni nem szükséges, viszont annál nagyobb igénnyel je­lentkezik a tartalmi oldal erősítése. Tegnap tartotta idei első ülését a Szakszervezetek Fe­jér megyei­ Tanácsa Elnöksé­ge. Elsőként Kiss György HVDSZ megyebizottsági tit­kár tájékoztatta az elnökség tagjait az üzemi demokrácia érvényesüléséről a helyiipar termelési tanácskozásain. Az 1973-as évben a párt Központi Bizottság határoza­tát követően új kormányha­tározat és SZOT irányelv je­lent meg az üzemi demokrá­cia továbbfejlesztéséről. A HVDSZ Fejér megyei Bizott­sága ankét keretében hívta Zárszámadás Nagyvelegen. Képünkön: a tagok a vezetőség beszámolóját hallgatják. Közé­pen Pöntös István nyugdíjas, a szövetkezet alapító tagja. (Riport a 3. oldalon)

Next