Fejér Megyei Hírlap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

Megváltozott szemlélet —s több eredmények Do­szvidányi­a, Rosszba ! A községferjesztés tavasza Lottó tárgynyereménysorsolás Ésszel és szívvel Vannak gondjaink, melyek megoldását - bonyolultságukra való hivatkozással — sokszor hó­napokra, évekre elodázzuk. S aztán, ha valaki megtalálja a megoldást a­­ legegyszerűbb­nek, legtermészetesebbnek tart­juk, így voltunk valahogy a tár­sadalmi munkával is. Igen, hiszen nyugodtan mond­hatjuk: immár évek óta jelent­kező gond a szocialista brigád­mozgalomban a társadalmi munka elvégzése, hatékonysága. Miről van szó? Arról, hogy a vidéki ipartelepítés, az iparfej­­lesztés alapja nem egy-egy köz­ség vagy város, hanem egy-egy körzet munkaerő-feleslege volt. A bejáró munkás fogalma tehát megtalálható, a hozzá csatla­kozó gondokkal együtt minden vidéki ipari centrumban. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a bejáró emberek számára a napi nyolc­órás munkaidő a bejárással megnő kilenc vagy tíz órára, s ha­sszociátlíta brigádokban meglevő társadalmi munka irán­ti munkakedvet és felajánláso­kat is számoljuk, a dolgozók lakhelyüktől távol töltött ideje tovább növekszik. A brigádmozgalom szervezői­nek tehát választaniuk kellett: vállalják-e a társadalmi munka árán a bejáró munkások élet­rendjének további változását, vagy pedig elégedjenek meg a napi nyolc órán belül végzett „társadalmi munkával". Azt hi­szem, bár embere, brigádja és vállalata válogatja, mindkét vá­lasztással találkozhattunk. S íme a harmadik lehetőség, a megoldás: az egész megye értesülhetett az Ikarus székesfe­hérvári gyárában bevezetett újításról. A bejáró dolgozók, szocialista brigádtagok végez­ték lakóhelyükön a vállalt tár­sadalmi munkát. Ésszel és szívvel született meg a vállalati döntés, vagy nevez­zük inkább így: ajánlás. Ésszel, hiszen ha csak azt számítjuk, hogy hány községből járnak be Székesfehérvárra az Ikarusba dolgozni, látható, hogy akármilyen nagyvállalatról is van szó, mindenhol, minden köz­ségben nem segíthet az üzem. Pedig valamilyen formában fel­tétlenül elvárnák a községek a segítséget, hiszen az Ikarus-dol­­gozó gyermeke a községi bölcső­débe, óvodába, iskolába jár, hi­szen a község fejlődése az ipari munkás kommunális ellátottsá­gát javítja. Ésszel, okosan döntöttek a vállalat vezetői, amikor azt ajánlották, a bejáró dolgozók felajánlott társadalmi munkáju­kat lakóhelyükön végezzék. De szív is kellett a döntéshez: be­látni, hogy a döntés nemcsak a községeknek segít, hanem az embereknek is. Azoknak, akik esetleg korábban csak a brigád iránti kötelességből, ígéretük megtartásáért vállalták - talán néha mérgesen - a városi tár­sadalmi munkát, és most öröm­mel saját maguknak, gyerme­küknek végzik a legbarátibb körben a legsürgősebb munká­kat. Persze kellett még valami a döntés meghozatalához. Felis­merése annak, hogy a társadal­mi, vállalati és egyéni érdeknek lehet egy olyan eddig fel nem ismert összefonódása, ami egy ilyen egyszerű — s végsősoron — adminisztratív ténykedéssel megvalósítható. S. Boda András Sz MT.KÖZPONT. KÖNYVTÁR SZÉKESFEHÉRVÁR­­ 1, hf­­­LL211 ,jt lf FEJÉR MEGYEK­I HIRLAP Kommunista szombat hét fehérvári vállalatnál 14-es i­o­ön: 4200 tonna — 1300 ára A szombat egy kicsit moz­galmasabb volt a 14-es Volán központi telepén, mint a töb­bi nap. Több tucat gépkocsi­­vezető és gépkocsi raj­zott ki a megye különböző pontjaira, hogy a brigádgyűléseken megbeszélt helyeken beje­lentkezzenek és megkezdjék azt a nagyszabású kommu­nista műszakot, amit a közle­kedésiek hazánk felszabadu­lása 30. évfordulójának tisz­teletére vállaltak. A „motorizált brigádok", a Horvát István, az Ifjúsági, a Felszabadulás, a Fáklya, a Volán, a Schönherz Zoltán, a Vörös Lobogó, a Bem József, a Győzelem és a Zalka Máté brigád, a Rákóczi, a Dobó István, az Alba Regia, a Má­jus 1 és a Barátság szocialis­ta brigádok tagjai, de brigá­don kívüliek is elindultak Adonyi Gánt térségébe, és megkezdődött a nagy munka. (Folytatás a 2. oldalon) Kiállítás, seregszemle, találkozás Emlékünnepély a móri Petőfi iskolában A Móri Petőfi Sándor Ál­talános iskola alapításának 200. évfordulóját háromna­pos rendezvénysorozattal kö­szönti. A megnyitó esemény­re tegnap délelőtt a filmszín­házban került sor, ahol So­mogyi Sándorné az iskola igazgatója köszöntötte a je­lenlévőket, s méltatta az év­fordulót. Kovalovszky Miklós nyel­vész és irodalomtörténész, mint egykori móri diák az iskolaügy múltjába adott be­tekintést. Az általános elma­radottságban az 1800-as évek­ben Mór viszonylag jó iskola­­hálózattal rendelkezett. Ami­kor megyénkben huszonegy községben iskola, de tanító sem volt, akkor a korabeli dokumentumok Mórról ezt írták: „A katolikus iskolák a gyerekek számához képest kicsinyek, a kettőhöz még egyet építtetni szükséges. A református iskola egyébként alkalmatos, de a szisztemati­kus (szabvány) padok hibádz­­nak...” Kovalovszky Miklós széles körű ismereteire ala­pozva szólt dilemmájáról; az első móri iskola talán már 3—400. évfordulóját is ünne­pelhetné, ha megbízható do­kumentumokkal rendelkez­nének, hiszen számos utalás sugallja, hogy itt már sokkal előbb volt tanítás, bár való­színű, hogy nem iskolaépü­letben. Az 1600-as évek végé­ről maradt egy írás, amely a móriakat eltiltja a pap- és tanítótartástól. Tehát ezek szerint itt már azokban az időkben is volt oktatás. Sudár Iván, a megyei ta­nács elnökhelyettese ebből az alkalomból nyújtotta át a mi­niszteri kitüntetéseket azok­nak, akik a tudás lángját már sokakban fellobbantották. Az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést kapta Somogyi Sándorné, Hübler Józsefné és Kóczán Jánosné. Miniszteri dicséretben részesült Szeke­res Sándorné és Csonka Ká­­rolyné. Ezen az ünnepi napon osztották ki a pedagógusnapi jutalmakat is. Az irodalmi színpad mű­sora után az emléktábla ava­tására került sor, majd a ta­nulók munkáiból és a neve­lők alkotásaiból készült kép­ző-, iparművészeti, és fotó­­kiállítást tekintették meg a jelenlevők. Délután ünnepé­lyes rajfoglalkozáson talál­koztak a diákok az iskola volt növendékeivel. Ma járási sportvetélkedőn versenyeznek, délután pedig szavalóversenyre kerül sor. Szerdán ünnepélyes csapat­­gyűlés lesz, majd kulturális seregszemle, este pedig a szü­lők és nevelők báljával zárul a programsorozat. Zak­ovai Viktória vezetésével az isztiméri iskola kórusa énekel. Éneklő ifjúság című beszá­molónk a 2. oldalon VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Kedd, 1974. április 2. XXX. évfolyam, 77. szám **» Ára: 80 fillér Nguyen Buy Trinh megyénkben Nguyen Duy Trinh, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság miniszterelnök-helyet­tese, külügyminiszter, — aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, — Puja Frigyes külügyminiszter társaságában vasárnap me­gyénkbe látogatott. A VDK külügyminisztere és kísérete elsőként az 1848-as szabad­ságharcos honvédek pákozdi emlékművét tekintette meg, majd a Velencei-tó­ környéké­­vel ismerkedett. Ezután Szé­kesfehérvárra látogatott. Nguyen Duy Trinh és kísére­te megtekintette a középkori romkertet, majd városnézé­sen vett részt. Megnézték a történelmi belváros neveze­tességeit, végigsétáltak a Március 15 utcán, majd az Alba Regia Szálló éttermé­ben ebéden vettek részt. Puja Frigyes külügyminisz­ter hétfőn ebédet adott Ngu­yen Duy Trinh tiszteletére a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában. Az ebéden részt vett töb­bek közt dr. Bíró József kül-­­kereskedelmi miniszter, dr. Schultheisz Emil, egészség­­ügyi miniszter, Gyenes And­rás, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Nguyen Manh Cam, a VDK nagykö­vete és Nguyen Phu Loai, a Dél-Vietnami Köztársaság nagykövete is. A szívélyes, baráti hangulatú ebéden Puja Frigyes és Nguyen Duy Trinh pohárköszöntőt mon­dott.­­ Délután látogatást tett Lo­­sonczi Pálnál, este Fock Jenő adott vacsorát a küldöttség tiszteletére. Ifjúsági fórum Fáin és Szabadn­a A székesfehérvári járás községei közül elsőként Pat­kón tartották meg a termelő­szövetkezeti fiatalok ifjúsági fórumát. A fórumon megjelent pa­­rasztfiatalok előtt Koszper Sándor, az Aranykalász Ter­melőszövetkezet elnöke tar­tott beszámolót. Beszédében kitért az ifjúságpolitikai ten­nivalókra, számot vetett a megvalósult s még ezután megvalósuló tervekkel. A beszámolóhoz tizenöten szóltak hozzá. A fiatalok nemcsak az ifjúság jogairól, hanem kötelességeiről is emlí­tést tettek. Beszéltek a szo­cialista intézkedésekről, a to­vábbtanulás lehetőségeiről, a fiatalok részvételéről a veze­tésben. *** Klubavatással — mégpedig stílusosan, az új ifjúsági klub átadásával — vette kezdetét Szabadegyházán a termelő­szövetkezeti fiatalok ifjúsági fóruma. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben­­ dol­gozó fiatalok „parlamentje" szombati ülésén sok ered­ménnyel vethetett számot, a legnagyobb eredmény azon­ban kétségkívül a tanácsko­zás helyszínében adódott: az ülést a termelőszövetkezet se­gítségével létrehozott, s a ta­nácskozás kezdetén átadott új, korszerű ifjúsági klubban tartották meg. Sz. K. — Sz. J.

Next