Fejér Megyei Hírlap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

2 Kiváló Váltalat a Könnyűfémmű Értelmes élettel megtölteni... Felépült a ház... Ezzel a példával kezdte felszólalását dr. Juhász Ádám­, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezér­­igazgatója a székesfehérvári Könnyűfémmű ünnepi nagy­­nagyűlésén, ahol sok évi vára­kozás után végre jogos ün­neplésre, az 1973. évi eredmé­nyeikkel kiérdemelt Kiváló Vállalat cím köszöntésére jöt­tek össze a vállalat dolgozói. Felépült a ház, s mint min­den házépítés, éveken át gon­dot, kemény munkát, kevés szabad időt és kevés örömöt jelentett a Könnyűfémmű dolgozóinak, vezetőinek ez a hatalmas beruházás, amely­ben nemcsak a hazai alkotási szándék és képesség, hanem a szocialista országok közötti együttműködés is megtestesül. Ebben a felépült házban, több ezer ember második otthoná­ban jól érzik magukat a Könnyűfémmű dolgozói. Ér­telmes élettel, alkotó munká­val töltik meg ezt az otthont. Olyan eredményekkel és olyan termékekkel, amelyek hazánk határain belül és azon túl is büszkén hirdetik a ma­gyar alumíniumipar dolgozói­nak képességeit, szándékait. A nagygyűlés külsőségeiben is kifejezte a gyáróriás dolgo­zóinak őszinte örömét, s az el­nökségben helyet foglaló munkások, műszaki értelmisé­giek, politikai és tömegszerve­zeti dolgozók mellett olyan vendégek jelenléte fejezte ki a társadalom megbecsülését és tisztelgését munkasikereik előtt, mint Czottner Sándor nyugalmazott nehézipari mi­niszter, Závodi Imre a megyei tanács elnöke, Dajka Ferenc a Vegyipari Dolgozók főtitkára, Pálfalvi András az SZMT ve­zető titkára, Fogarasi Tibor a megyei pártbizottság osztály­­vezetője, Verbó Géza a me­gyei KISZ-bizottság titkára, Kovács László a Nehézipari Minisztérium munkatársa, or­szággyűlési képviselők, a fegyveres erők képviselői, s a társvállalatok vezető munka­társai. Szép versek hangzottak el az emberről, a szabadságról, a munkáról. Arról, amiről Tég­lás István szakszervezeti tit­kár megnyitó szavai után Ju­hász János igazgató szólt. A nemzetközi munkásosztály nagy ünnepének előestéjén, ezen a legforradalmibb ünne­pen, amelynek most már a Könnyűfémmű kollektívája is kitüntetett részese. Az igazgató a munka, a bé­ke, szolidaritás eltéphetetlen egységéről beszélt. Arról a láthatatlan de eltéphetetlen kapcsolatról, ami összefűzi a magyar munkásosztályt a vi­lág munkásosztályával, s ar­ról a kapcsolatról, ami ha­zánk munkásosztályát a szo­cialista államok, ezen belül is a Szovjetunió népeivel örök időre összefűzi. Ez a hatalmas üzem is, amelyen évtizedek óta szüntelenül építenek, bő­vítenék, erre az önzetlen test­véri kapcsolatra épül. Ezért is külön öröm a Könnyűfémmű dolgozóinak, hogy elnyerték a Kiváló Vállalat megtisztelő címet, mert ezzel is üzenhet­nek szovjet barátaiknak; erő­feszítéseitek, segítségnyújtáso­tok nem volt hiábavaló. Mint ahogyan nem volt hiá­bavaló a Könnyűfémmű kol­lektívájának sem a szorgal­ma, bizakodása, kitartása, amivel áthidalták a nehézsé­geket, hogy eljuthassanak a mai eredményekig. Mit tettek ezekért a sikere­kért? A vendégként résztve­vők talán azt várták, hogy a vállalat igazgatója felsorolja az 1973-as gazdasági év „főbb mutatóit”, tonnák ezreiben, forintok százmillióiban, gyárt­­mányféleségek tucatjaiban. Nem ezt tette, s joggal. Hiszen ez a kollektíva nyilván nyi­tott könyvként ismerte terve­it, amelyeket megvalósított, ismerte felajánlásait, amelyek szellemében túlteljesítették azt a mennyiségi és értékha­tárt, amelyet népgazdasá­gunk terve szabott ki rájuk. Ők dolgozták ki és az alkal­mazás során ők bizonyították be, hogy a rugalmas bérrend­szer igenis a többet, jobbat, jobban szép ügyét szolgálja, ők vitték sikerre a folyama­tos munkarend ügyét ott, ahol ezt kívánta meg a közösség ügye, ők küzdöttek meg az előző esztendő rendeléshiá­nyával, az anyagellátási ne­hézségekkel, s azzal a „sötét ellenféllel”, amelyet a közgaz­dászok nagyon halkan így fo­galmaztak meg 1972-ben: gaz­dasági mélypont. Nem titkolják a Köfém dol­gozói, hogy voltak kutyaszo­rítóban, hogy voltak olyan időszakok, amikor többen megkérdőjelezték a hatalmas fejlesztések létjogosultságát. Nem titkolják, hiszen ünne­pelnek. Munkasikereket ünne­pelnek, amelyeket maguk te­remtettek meg. Fizikai mun­kások és vezetők. A törzsgár­da hűsége, a szocialista mun­kabrigádok lelkesedése, az irányítás hozzáértő kitartása, egyszóval: szövetségük. En­nek a hatalmas kollektívának és a magyar alumínium ügyé­nek az íratlan szövetsége. Az a szép konokság, ami hajtja előre az embert, aki látja a célt, bármilyen távo­linak is tűnik, ők látták, s elérték. Teg­nap, azazhogy 1973-ban. De már feltűntek az újabb célok, körvonalazódtak az újabb le­hetőségek, s a Könnyűfémmű kollektívája az ünnepvárás szép izgalomtól telített nap­jaiban is képes volt arra, hogy megfogalmazza elhatározásait a többre, jobbra, pártunk XI. kongresszusának és felsza­badulásunk 30. évfordulójá­nak tiszteletére indított mun­kaversenyének nagyon is konkrét célkitűzéseit. A Magyar Alumíniumipari Tröszt húszezer dolgozója, gazdasági, párt, szakszerveze­ti és ifjúkommunista vezetői nevében ezért köszöntötte őszinte elismeréssel őket a tröszt vezérigazgatója, aki a székesfehérvári kollektíva munkájának jelentőségét az­zal is aláhúzta, hogy elmond­ta: a tröszt termelési értékei­nek egynegyedét itt állítják elő a székesfehérvári gyár­ban, s azt, hogy itt minden egyszázalékos termelési ér­téknövekedés harmincmillió forintot jelent a népgazdaság­nak. Mint a sokáig visszatartott lélegzet után harap levegőbe az ember, úgy robbant ki a vastaps a nagygyűlés résztve­vőiből, amikor Dajka Ferenc a minisztérium, a szakmai szakszervezet nevében, a me­gyei pártbizottság és tanács jókívánságaival átnyújtotta Juhász Jánosnak a Kiváló Vállalat cím viselésére jogo­sító díszes oklevelet. A Vegy­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára sem bocsátko­zott a gazdasági eredmények taglalásába. Közvetlen sza­vakkal beszélt viszont a szo­cialista munkaversenyben résztvevő kollektívákról, a brigádokról és üzemekről, fő­osztályok és gyáregységek kollektíváiról. Azokról, akik a magyar munkásosztály erejét, képességeit itt, a székesfehér­vári Könnyűfémműben bizo­nyították. Vastaps köszöntötte a tröszt vezérigazgatójának a bejelen­tését is: azt, hogy a tröszt vállalatai között folytatott szocialista munkaversenyben az első helyezést is a székes­­fehérvári kollektíva érdemel­te ki. A munka fegyelmezett moz­dulataihoz szokott kezek ön­feledt ünneplése volt ez a taps. Érzelmek kifejezője, az a ritka alkalom, amikor az ember hagyja, hogy a jól vég­zett munka öröme utat talál­jon magának az érzelmek mélységéből az összecsattanó tenyerekig. Hogy ünnep múl­tával ismét a szemérmes fe­gyelem mögé bújtassák érzel­meiket. Belepréselve, öntve, kovácsolva a „fehér arany” ezernyi formájába. Sokat tapsoltak, tapsolhat­tak ezen a napon a vállalat dolgozói, hiszen az ünnepi szónoklatok után a megérde­melt kitüntetéseket nyújtot­ták át a vállalat dolgozóinak. Néztem az arcokat és keze­ket. Kocsis József hengerész talán egész élete során nem engedett meg mozdulatainak annyi bizonytalanságot mint most, amikor átvette a Munka Érdemrend bronz fokozatát. S láttam, hogy akkor keménye­dett meg újra, amikor társai tenyere tapsra csattant. Kö­szöntő, tisztelgő tapsra. Néztem az arcokat és keze­ket. Mizse Gyula hengerész, Jámbor Ilona préskormányos és a többiek arcán és mozdu­latain is látszott, hogy a Ne­hézipari Minisztérium Kiváló Dolgozója kitüntetés átvételé­nek ünnepi pillanatai hosz­­szabbnak tűnnek számukra a legnehezebb műszaknál is. Mert néha nehéz az örömöt is, a megérdemelt örömöt is elviselni. Kitüntetések, egyének, ki­­sebb-nagyobb kollektívák ki­tüntetései kerültek méltó helyre az ünnepség befejező szakaszában. S az ünnepi nagygyűlés hangulata, a ki­tüntetettek öröme ugyanazt hirdette, mint az ünnepi transzparens felirata: Éljen a magyar munkásosztály! Éljen május elseje! Kátay Antal Húszezren a dunaújvárosi kommunista szombaton Dunaújvárosban az elmúlt szombaton szabad szombat volt, csakúgy, mint az ország bármelyik városában, kicsi és nagyközségében. Szabad szombat volt, de húszezer dunaújvárosi fogott ásót, fes­tett kerítést, padokat, játéko­kat, szerelt fel az óvodákban, útpadkát egyengetett. Dunaújvárosban ezen a na­pon tartották meg a város la­kói a már hagyományos kom­munista szombatot, melyen is­mét bizonyították, hogy akar­nak tenni városuk szépíté­séért. Voltak olyanok is a társa­dalmi munkások között, akik ezen a szombaton dolgoztak volna, de hogy részt tudjanak venni a munkában, és mivel lehetőségük is volt rá, előző szombaton álltak műszakba, összefogott egy város és bizonyított. Egy nap alatt olyan értékeket hozott létre a húszezer dunaújvárosi, ame­lyet ha pénzben nem is lehet kifejezni, annál jelentősebb az erkölcsi értéke, és az, hogy önként, jószántukból adták a városnak, gyerekeiknek, la­kótársaiknak és önmaguknak. hírlap Szerda, 1974. május 1. Üdvözlet a szovjet emberekhez Felhívás a béka és haladás híveihez Moszkva Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Mini­szter­tanácsa május elseje alkal­mából üdvözletet intézett a szovjet emberekhez. — A mai ünnep — mint az üzenet hangsúlyozza — az SZKP XXIV. kongresszusán hozott történelmi jelentőségű határozatokat megvalósító szovjet nép győzelmeinek fel­emelő demonstrációja. A szocialista verseny lendüle­tében, a munkában kivívott nagyszerű eredményekben világosan megmutaatkozik a szovjet embereknek a kom­munizmusért vívott küzdel­me. Mint az üdvözlet hang­súlyozza, a Szovjetunió a IX. ötéves terv negyedik esz­tendejébe lépett. A terv tel­jesítése biztosítja a szocialis­ta társadalom sokoldalú fej­lődését, a szovjet emberek jólétének és kultúrájának növekedését. Az ötéves terv sikeres befejezéséhez, a kom­munista építés adta új fel­adatok megoldásához birtok­ba kell venni a tudomány és a technika legújabb ered­ményeit, fel kell kutatni és működésbe kell hozni a ter­melés új tartalékait, állan­dóan tökéletesíteni kell az irányítást és a tervezést, javí­tani kell a termékek minősé­gét, törekedni kell a munka termelékenységének szaka­datlan növelésére. Az üdvözlet megállapítja, hogy kiemelkedő győzelme­ket aratott az SZKP és a szovjet állam külpolitikája. Az SZKP XXIV. kongresz­­szusán meghirdetett béke­programot helyesli a világ minden becsületes embere. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa az egész szovjet nép nevében felhívással fordul Világszerte a béke és a hala­dás híveihez, hogy erősítsék az internacionalista szolida­ritást, az imperialista reak­ció sötét erői ellen, amelyek meg akarják hiúsítani a nem­zetközi feszültség enyhülését, fel akarják támasztani a hi­degháború légkörét. — Velünk egy sorban ha­ladnak a testvéri szocialista országok népei. Új sikerek születtek a szocialista álla­mokkal való gazdasági, poli­tikai, tudományos, kulturális és ideológiai együttműködés­ben" — mutat rá az üdvöz­let, majd megállapítja: — A kapitalista országok­ban erősödik a munkásosz­tály harca, társadalmi és po­litikai jogaiért. Ezt a harcot a kommunista és munkás­pártok vezetik, amelyek ön­­feláldozóan küzdenek a dol­gozók létérdekeiért.­­ Szilárdul a szocializmus és a nemzeti felszabadulás erőinek szolidaritása. A gyar­mati iga alól felszabadult, országok sikeresen küzdenek a neokolonializmus ellen, a társadalom haladásért.­­ A béke és a szocializ­mus eszméi minden konti­nensen újabb milliókat hódí­tanak meg. A szovjet néphez intézett május elsejei üdvözlet hang­súlyozza, hogy a szovjet nép kommunista pártja vezetésé­vel teljes eltökéltséggel foly­tatja és sikeresen befejezni a nagy Lenin által meghirde­tett ügyet. Az üdvözlet élteti a szovjet népet, május elsejét, a dolgo­zók nemzetközi szoldaritásá­­nak napját. A szovjet néphez intézett május elsejei üdvözlet a „Vi­lág proletárjai egyesüljetek!” jelszóval fejeződik be. Sajtótájékoztató az Alba Regia napokról A székesfehérvári városi tanácsházán tegnap délután Gubics István, a városi ta­nács általános elnökhelyette­se tájékoztatta a sajtó mun­katársait az idei Alba Regia napok pénteken kezdődő ese­ményeiről. Elmondotta, hogy a péntek délutáni zászlófelvonást kö­vető ünnepi ülésen 23 sze­mély és egy együttes számára nyújtják át a kiemelkedő munkásságukat jutalmazó Alba Regia emlékérmet. Ez­után június 1-ig gazdag mű­sorral tartanak az Alba Regia napok: 8 nemzetközi, 13 or­szágos és 25 helyi vonatkozá­sú rendezvény színesíti az ünnepi heteket. A részletes műsort feltüntető plakátok elkészültek, és megkezdődött a hirdetőtáblákra és egyes forgalmas üzletekben történő elhelyezésük. Elhagyta a nyomdát a 36 oldalas, szép kiállítású műsorfüzet is, ezt most postázzák a vállalatok és intézmények címére. Az Alba Regia napok kap­csolódnak a májusi béke és barátsági hónap eseményei­hez, ugyanakkor nem csupán a város kulturális életének gazdagságát tükrözik sokré­tűen, hanem a gazdasági-tu­dományos törekvéseket és eredményeket is. A gazdasági jellegű konferenciák közül különösen figyelemreméltó­nak ígérkeznek olyan orszá­gos rendezvények, mint a kétnapos öntőipari tanácsko­zás, a járműjavító konferen­cia, a nemzetközi geodéziai konferencia, a háztáji és há­zikerti gyümölcstermesztés­ről folytatott megbeszélés. A kulturális események közül máris nagy érdeklődést kel­tett a nyolc ország fiatal táncdalénekeseinek részvéte­lével megrendezendő Inter­­start fesztivál, amelyről köz­vetítést ad a televízió is. Ha­sonlóképpen bizonyára sok érdeklődőt vonz majd Fehér­várra az országos pol-beat találkozó. A terv az, hogy ezt minden második esztendőben megrendezik Fehérváron. Nemzetközi jelentőségű lesz a 26 külföldi résztvevővel le­zajló tudományos konferen­cia a keltákról és több nagy­szabású sportesemény. Az idei Alba Regia napok műsorát gazdag és változatos zenei események egészítik ki. •• Összefogás az óriások ellen Napjainkban a tőkésorszá­gok munkásmozgalmában — s korántsem csupán azokban a szakszervezetekben, ame­lyeknek élén kommunisták állnak — növekvő erővel tör utat a felismerés, hogy ko­runk kapitalizmusát minden eddiginél jobban meghatá­rozza a legnagyobb tőkéscso­portok összefogása, a nem­zetközi monopóliumok tér­hódítása. A multinacionális monopóliumok tevékenysége sok országot fog át, nem egy­szer a földgolyó valamennyi nem szocialista országában tevékenykednek — egységes üzletpolitikai elvek, egységes gazdasági stratégiai elgondo­lások alapján. A statisztikák­ból, amelyeket a közelmúlt­ban a tekintélyes Le Monde Diplomatique hozott nyilvá­nosságra, a többi között ki­tűnik. — mostantól 1985-ig, ha a jelenlegi tendencia folytató­dik, mintegy 300—400 multi­nacionális vállalat fogja el­lenőrizni az összes ipari tőke mintegy 80 százalékát, — a multinacionális cégek leányvállalatainak termelése és eladásai már most több mint 200 milliárd dollárral meghaladják a világ teljes exportját. — A tőkésvilágban feldol­gozott termékek exportjának 35—60 százaléka monopol­­jellegű anyavállalatok és sa­ját külföldi leányvállalatok között bonyolódik, nem pe­dig egymástól független kül­földi partnerek között. Mammutcégek Ezek a statisztikák azon­ban korántsem tárják fel a multinacionális cégek befo­lyásának tényleges arányait a világgazdaságban. Már most maroknyi mammut-cég kezé­ben összpontosul a világ va­lemernyi nagy iparága össa­i termelésének mintegy 80 szá­zaléka: hetet találunk belő­lük a kőolajiparban, tizenötöt a kőolaj­vegyészetben, kétszá­zat a vegyiparban, tízet a precíziós elektronikában, nyolcat a gumigyártásban, kilencet a papírgyártásban, ötöt az üvegiparban, kilencet az autógyártásban. Még az a néhány vállalat is, amely külsőleg mindeddig megőrizte függetlenségét, egy­re jobban összefonódik a társulások, a bankok közve­títette közös ellenőrzések, a szabadalmak felhasználása, a piacfelosztási egyezmények, stb. révén. A Shell-Royal Dutch máris társult más nagy multinacionális cégek­kel (ezek többségükben fel­tételezhetően konkurrensei) egy tucatnyi üzletre; a Stan­dard Oil of New Jersey több mint harminc vállalattal tár­sult. A­z MSZMP móri járási pártbizottságának ülése Tegnap délelőtt ülést tar­tott az MSZMP móri járási pártbizottsága, amelyen meg­jelent Kersák Ferenc, a me­gyei pártbizottság titkára is. A pártbizottság érdemei­nek elismerése mellett Kluj­­bert Lászlót,­­ aki a jövő­ben a gazdasági élet más, fontos területén tevékenyke­dik,­­ felmentette első titká­ri funkciójából, és a móri já­rási pártbizottság első titká­rának egyhangúlag Brez­­nyánszki Gyulánét választot­ták meg.

Next