Fejér Megyei Hírlap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-27 / 174. szám
Szombat, 1974. július 27.- A dolgozók érdeme, a dolgozók érdeke Mindazok az eredmények, amelyek a negyed százada tevékenykedő Bodakajtori Állami Gazdaságot jellemzik, elképzelhetetlenek lennének a mindig többre törekvő ember nélkül. Mindenekelőtt tehát a vezetők, az irányító szakemberek és a dolgozók érdeme a megtett, nagyon eredményes út . A gazdaság dolgozóinak át-laglétszáma 1973-ban 462 volt, a fő ágazatonkénti megoszlásban a következő: a növénytermelésben 157-en, az állattenyésztésben 71-en, a segéd- üzemágakban 105-en és az egyéb ágazatokban 129-en dolgoztak. Már volt róla szó, hogy a dolgozók száma évről évre csökken, amit új gépek, technikai eszközök beszerzésével igyekeznek pótolni. A gépek, eszközök szerepe ezen túl természetesen az is, hogy könnyítsenek az ember dolgán, mindinkább elviselhetővé tegyék a hajdan nagyon nehéz mezőgazdasági munkát. De ezáltal nemcsak könnyebb, hanem hatékonyabb is lesz az emberi munka, amit nagyon jól szemléltetnek az alábbi számok: Az 1956—60-as évek átlagában az egy dolgozóra jutó teljes termelési érték 26 061 Ftot tett ki. 1973-ban ennek csaknem négyszeresét, 109 355 Ft-ot. Az egy dolgozóra jutó halmozott termelési érték az 1056—60. évek átlagában 32 056 Ft volt, tavaly 134 522 Ft. Tavaly, egyetlen esztendő alatt az egy dolgozóra jutó teljes termelési érték 13,3 százalékkal, a halmozott termelési érték 22,2 százalékkal nőtt. És hogyan űzeti meg a mind hatékonyabb munkát a gazdaság? A gazdaság az ösztönző teljesítménybérezést alkalmazza, azokat a munkákat viszont, ahol a teljesítmény nehezen mérhető vagy a normában való dolgoztatás minőségromláshoz vezetne, időbérben számolják el A dolgozók átlagbére 1969 óta 33,3 százalékkal nőtt; tavaly a növekedés az előző évihez mérten 8,8 százalékos volt. Ebből a munkásállomány részesedése 9,1 százalékos, az alkalmazottaké pedig 47 szítállókéé. A jelentősnek látszó béremelés ellenére a Bodakajtori Állami Gazdaság még mindig a közepesen fizető állami gazdaságok közé tartozik. Az egyes ágazatoknál az évi 2009 óra munkaidőizét 1969 és 1971 között talozatosan vezették be. A gazdaság kollektív szerződés a munkaidőt a munkaköröktől és a gazdaság előtt álló feladatoktól függően határozza meg." Vagyis ágazatonként más és más a munkaidőkeret havi bontása. A leghosszabb napi munkaidő 12 óra lehet, a legrövidebb pedig napi 6 óra. Tavaly a javítóműhely kivételével minden ágazatban meghaladta még a napi átlagos munkaidő a 8 órát. Ennek oka leginkább az, hogy a munkák sürgősségétől függően túlórát kell elrendelni. Tény viszont, hogy az egy ledolgozott napra jutó munkaórák száma az 1972. évi 8,27- ről tavaly 8,1-re csökkent. Az átlagbérek növekedésén felül a Bodakajtori Állami ,Gazdaság dolgozói eddig minden évben nyereségrészesedést kaptak. Ennek is köszönhető, hogy a gazdaságbankialakult az a törzsgárda, amleyre a növekvő feladatok megoldásában mindig számítani lehet. Tavaly év végi részesedés (jutalmazás) címén 744 000 Ft-ot fizetett ki a gazdaság. A növénytermelési ágazatnál szántási, műtrágyázási, vetési, növényvédelmi és betakarítási prémiumot fizettek a dolgozóknak. A kertészet dolgozói az exportra szállított gyümölcs arányában kaptak prémiumot. Az állattenyésztési dolgozókat — a meghatározott termelési eredmények elérése esetén — havonként premizálják. Évek óta rendszeresen fizet hűségjutalmat is a gazdaság. Minden dolgozó, aki a gazdaságban tehenész, takarmányos és növedékmarha-gondozó beosztásban két évet eltöltött, 200 Ft hűségjutalomban részesül. A második év után annyiszor 100 Ft hűségjutalmat kapnak, ahány évet e beosztásban eltöltöttek. A traktorosok három év után négyszáz forint hűségjutalmat kapnak, négy év után 600 Ftot és a négy évnél hosszabb munkaviszony után 800 Ft-ot. A hűségjutalmat a decemberi munkabérrel együtt, minden év január 10-én fizetik ki. Az állami gazdaságban a munka- és egészségvédelmet három év óta függetlenített szakember irányítja. Nagyrészt ennek az eredménye, hogy évek óta csökken a balesetek száma. Tavaly a gazdaság vezetői a párt- és a szakszervezet képviselői alapos körültekintéssel felmérték a dolgozók élet- és munkakörülményeit, az érlégi javításával kapcsolatos teendőket, feltételeket. A felmérést követő intézkedési tervben több évre meghatározták a gazdaság legfontosabb feladatait. A következtetés: a szociális létesítményekkel való ellátottság jó. A munkahelyeken mosdók, zuhanyozók állnak a dolgozók rendelkezésére. A muntásszálás fenntartására, melegedők, pihenők építésére, a munkásszálításra, a kulturáltabb munkakörülmények kialakítására 1973-ban például 1300ti 000 Ft-ot költött a gazdaság. A gazdaság területén a már említett felmérés időpontjában 153 szolgálati lakás volt. Sajnos a lakások nagyon sokfélék. Összesen 19 azoknak a lakásoknak a száma, amelyek jónak, valóban korszerűnek mondhatók. Megfelelőnek minősítettek 25 lakást, ezek egy- és kétszobásak, kisebb felújítást, javítást igényelnek. Szükséglakásként tartanak számon 96-ot. Az idén 5 kislakás építését kezdték meg, ezenkívül épül még egy kétszer 2,5 szobás szolgálati ikerlakás. A gazdaság az építkezőknek 40 000 Ft-ot ad segélyként a részesedési alapból, 40 000 Ft-ot pedig a fejlesztési alapból. Az „R” alapból adott 40 000 Ft-ot az építés befejezésétől számított 10 év után elengedik. A dolgozók életkörülményeinek javítását szolgálja, hogy valamennyi külső tanyát villamosítottak, ellátták mélyfúrású kúttal, a központban korszerű vízvezetékhálózatot létesítettek. A gazdaság üzemi konyhát tart fenn; az étkezdében egyszerre 100 dolgozó fogyaszthatja a konyha főztjét. Évekkel ezelőtt megkezdődött a gazdaságban a magyar-tarka szarvasmarhaállomány fajtaátalakító keresztezése Holstein-Friz-zel. A képén a keresztezésből származott borjak A munkásszállón rendezték be a gazdaság dolgozói számára az orvosi rendelőt. Hetenként kétszer rendel itt dr. Kassai József üzemorvos HÍRLAP 9. Mindenekelőtt: gyümölcs és zöldség Már volt arról szó, hogy a Bodakajtori Állami Gazdaság mindenekelőtt gyümölcs és zöldség termesztésével szerzett hírnevet magának. Évek óta a kertészeti ágazat adja a gazdaság nyereségtömegének nagy részét, is. Az eredmény azonban nagyon ingadozó hozzájárulása a vállalati eredményhez tavaly majdnem elérte az 5 millió forintot, de volt már olyan esztendő is, amikor csak néhány százezer forinttal járult hozzá a vállalat eredményes gazdálkodásához. Az ingadozás alapvető oka, hogy a 475 hektár csonthéjas gyümölcsös terméseredménye nagymértékben függ az időjárástól. Az ingadozások kiküszöbölésére és a kézi munkaerő egyenletesebb kihasználása érdekében a termesztendő gyümölcsfajták választékát télialmával bővítik a bodakajtoriak. A gazdaság tervei szerint a kajszi termőterülete 1980- ig nem változik lényegesen (179, illetve 181 hektár), az őszibarack termőterületét azonban a jelenleginek felére csökkentik (101, illetve 47 hektár). Ugyancsak marad a meggy termőterülete (24 illetve 28 hektár), viszont megháromszorozódik a cseresznyés területe. A következő évtized végén 115 hektáron termel almát a Bodakajtori Állami Gazdaság, aminek telepítése ezután kezdődik. Az erdeményes gyümölcstermelésnek minden feltétele megvan ebben a gazdaságban A gazdaság vezetése úgy látja, hogy ezt a profilt mennyiségben és színvonalban is tovább kell fejleszteniük. Jelenleg folyik és kb. 1980-ig tart a gyümölcstermő területek rekonstrukciója. A rekonstrukciós terv elkészítésénél elsősorban a várható piaci igényeket, a rendelkezésre álló munkaerőt és eszközöket, valamint a biztonságos termelést vették figyelembe. A gyümölcsös felújítási tervet a Kertészeti Kutató Intézet készítette el, a megfelelő fajtaválasztékkal, telepítési móddal és koronatípussal. A szükséges oltványokat is részben a Kutató Intézet adja, részben a gazdaság maga állítja elő. A gyümölcsös termőterülete a felújítás után — legalábbis átmenetileg — csökkeni fog (az 1973. évi 237 hektárról 205 hektárra), amit az új, modernebb telepítési módokkal, a nagyobb tőszámmal és a fajták jó megválasztásával ellensúlyoznak. Arra törekszenek, hogy a szükséges arányítások, észszerűsítések mellett a termelési érték növekedjen. A múlt évben a többi között 18 hektár cseresznyét telepített a gazdaság. Eredeti terveiben nem szerepelt a cseresznyetelepítés, de az utóbbi években nagyon megnőtt a bel- és külföldi kereslet e gyümölcs iránt, piacát hosszú távon biztosítottnak látják, annál is inkább, mert a cseresznye termőterületek rekonstrukciója az utóbbi években országosan elmaradt. Az országon belül és külföldön is igen nagy a kereslet a kajszibriek iránt. A gazdaság vezetői ezért fontolóra veszik, hogy az eredeti tervnél nagyobb mértékben növelik a telepítést. Még olyan áron is, hogy a betakarítás egy része rázógéppel történne. A rázást esetleg kéziszedéssel kombinálnák: az exportra, illetve belföldi fogyasztásra alkalmas, u. n. méretes gyümölcsöt kézzel szednék le, a többi a fán maradna és teljes beérés után leráznák. E tervek megvalósításához a nagyobb bértömeg, a rázógépek beszerzése miatt csak abban az esetben kerülhetne sor, ha a gazdaság külön támogatást kap. A gyümölcstermesztés természetesen gondokkal is jár, mindenekelőtt nagy élőmunka-igényessége miatt. A kertészetben foglalkoztatott dolgozók 75 százaléka nő, átlagos életkoruk 17—18 év. A fiatal foglalkoztatottak közül mind többen keresnek munkaalkalmat az iparban, főleg Székesfehérváron. A gyümölcstermelés sikere, eredményessége viszont nagyrészt attól függ, hogy a betakarítás optimális időben megtörténhessen. A gazdaság kénytelen időszaki munkabrigádokat szerződtetni rajtuk azonban olyan bérkövetelésekkel lépnek fel, amelyeket csak nehezen teljesíthet a gazdaság. A gyümölcs értékesítése exportra és belföldre egyaránt nyersárunként történik. A nemrég felépült 25 vagonos hűtőtárolóban az előkészített árut 2—3 napig tarthatják * túlélés veszélye nélkül.*r a hűtővagon vagy a jég hiánya már nem okoz olyan mértékű minőségi romlást, mint az előző években. A gyümölcs mellett minl nagyobb területen és mind számottevőbb mennyiségben termel zöldségféléket is Bodakajtor. A gazdaságot a népgazdasági igények mellett a termelési érték növelésének szükségessége, valamint a munkaerő folyamatos foglalkoztatása is a zöldségtermelés fejlesztésére ösztönzi. A zöldségtermő terület 1971-ben 63 hektár volt, 1972-bert 99 hektár, 1973-ban 113 hektár, 1974-ben 157 hektár. Az idei 157 hektár megoszlása a következő: szamóca 12 hektár, fejeskáposzta 30 hektár, bimbókés 60 hektár, paradicsom alakú paprika 30 hektár, paradicsom 25 hektár. A bimbóskel 60 hektár, paradicsom kétszeresére növelték. Ennek magyarázata, hogy az elmúlt év őszén egy amerikai gyártmányú bimbóskel betakaríté gépsort vásároltak, s ennek a gépnek a kapacitásához alakították a termőterületet. A gyümölcs termesztőinél összefüggő legfrisebb hír gazdaságból: július 21 -rg 11 376 mázsa kajszibarackot értékesítettek, ebből 850 mázsa exportra ment. A leszedett 433 mázsa őszibarackból 300 mázsát a hazai fogyasztók, 133 mázsát a külföldiek kaptak. Tizennyolc brigád vállalása Az idei, 1974. esztendő a Budakajtori Állami Gazdaságban is az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny jegyében telik. A kongresszusi munkaversenybe 18 brigád nevezett, s a 18 brigádban összesen 276-an dolgoznak. A brigádok együttes vállalása, hogy az 1973. évi eredményt 4,7 millió forinttal megnövelik, a halmozott termelési érték növekedése meghaladja a 6 millió forintot. Az 1974. évi tervhez képest a vállalások 3,4 millió forint eredménynövekedést tartalmaznak, a halmozott termelési értéknövekedés 3,7 millió forint. A vállalások együttes értékén belül ágazatonként a következő felajánlások történtek : A növénytermelésben dolgozók azt fogadták, hogy búzánál jó agrotechnikával, a betakarítási munkák optimális időben történő elvégzésével, a szemveszteség minimálisra csökkentésével, hektáronként 1 mázsa terméstöbbletet érnek el. A műtrágya gondos kezelésével, szállításával és pontos adagolásával 75000 forinttal csökkentik a termelési költségeket. A napraforgónál olyan minőségű terméket állítanak elő, amely alkalmas exportra, madáreleségként történő értékesítésre, s ezzel a tervezett 540 Ft-ról mázsánként 1250 Ft-ra emelkedik a nettó árbevétel. A kertészetben dolgozó brigádok vállalták, hogy erejükhöz mérten kiveszik részüket a zöldségprogram megvalósításából. A tavaszi fagykárok miatt gyümölcsből terméstöbbletet nem várhatnak, ezért a brigádok a betakarítási és csomagolási munkák lelkiismeretes elvégzésével az exportkihozatalt és ezen keresztül az árbevételt kívánják javítani. A kajszibaracknál vállalták az igényes, 6 kilogrammos exportcsomagolást, ami kilónként 70 fillér nettó árbevétel többletet jelent a gazdaságnak. A tervezettnél 5 hektárral nagyobb területen termelnek paradicsomot, s azonos költségszint mellett hektáronként 10 mázsával növelik az átlagtermést. Az állattenyésztés dolgozói arra tettek fogadalmat, hogy az 1974. évi tervhez viszonyítva 100 báránnyal többet értékesítenek, és a fajtaátalakító keresztezés ellenére hízómarha értékesítési tervüket is maradéktalanul teljesítik., A tehenész brigád a tehenesként tervezett 3400 liter évi tejtermelést 3550 literrenöveli. Ezt a tartástechnológiai fegyelem pontos betartásával kívánják elérni. A takarmányos brigád vállalta, hogy jobb munkaszervezéssel a takarmányozás és anyagmozgatás éves költségét 70 009 Ft-tal csökkentik. Az építők vállalása, hogy a beruházásokat, köztük a kislakásokat határidőre befejezik és minőségi kifogás nélkül adják át. A javítóműhely dolgozói azt fogadták, hogy egyes motorok felújítását maguk végzik el, s ezzel 110 000 Ft-ot takarítanak meg. Az ágazati traktoros brigádok vállalták, hogy az üzem- és kenőanyag fogyasztást a múlt évihez képest 1,5—3 százalékkal csökkentik, s ezzel az energiaszolgáltató üzemek költsége 17 000 Ft-tal lesz kevesebb.