Fejér Megyei Hírlap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-14 / 189. szám
Szerda, 1974. augusztus 14. ARCOK dinmis is iiánk Takács Gyuláné, Annus néni Hodola Mihály kocsmájában tanult meg főzni és dolgozni, de nagyon. Mert munka az volt bőven, és a kocsmáros a cselédek körmére nézett. Huszonegy esztendeje az ercsi szövetkezet ad munkát Annus néninek, aki ezekből az évekből tizenegyet már a községi kisvendéglőben töltött Az ő förtjét eszik a vendéglőben, vagy viszik haza éthordóban. Több húsból ízletesebb az étel. Takács Gyuláné ezt úgy mondja, mintha egyedüli titka ez lenne főzési tudományának. A jó szakácsnő nem „pavírból” főz, hiába van minden ételről feljegyzés, miből, mennyit kell belefőzni a gulyásba, a fácánlevesbe. Ha papírok diktálta iramban készülnének a napi ebédek, soha nem gőzölögne az asztalon az illatos eves. A vérbeli szakácsnő érzi az ételt. A kezével, a szemével. Annus néninek nincs bizonyítványa tudásáról, de ételei enélkül is hírre tettek szert a faluban. Süteményeiről nem is szólva. Annus nénivel való ismeretségem a véletlen szülte. Valamilyen rendezvény volt a faluban, mely után ebédelni indultunk. Az étel bőséges volt és finom. Ezután jött a meglepetés. A szakácsnő fánkot kínált csemegének. A fánk piros volt, szalagos és könnyű. — kovakék — (Fotó: Rabáczy Szilárd) .A „hüllő szíy,huqj£s szerepében Tóth Valéria olyan meggyőzően mondta, hogy gyermekkori álma teljesedett, amikor felvették a pusztaszabolcsi áfész vezetői kereskedelmi tanulónak, hogy eszébe sem jutott volna senkinek sem kételkedni szavaiban. Az a tény pedig, hogy az év elején a fogyasztási szövetkezet tagja, tulajdonosa lehetett — mindössze 16 évesen — akkora ráadás, hogy azt talán még kimondani sem lehet Harmadéves szövetkezeti kereskedelmi tanuló A pusztaszabolcsi áfász áruházának ösztöndíjasa. Akiről a szövetkezet vezetői azt mondják, hogy a legjobban döntöttek, amikor hozzájárultak felvételéhez. A szakma kiváló tanulója. De igazán csak azok után lehetséges megérteni Tóth Valéria lelkesedését, igyekezetét és szeretetét a szakma iránt, ha azt sem engedi el a füle mellett, ha mondja: gyermekkorának legkedveltebb játéka a „boltosát” volt. Hogy menynyit kellett „küzdenie."* azért, hogy a homokozó mozgalmas áruháza pultjának az eladói oldalára kerüljön. Nem a fogyasztó, a vevő szerepére áhított. Hogyan, miképpen fejlődött benne ez a tulajdonság, soha meg sem kérdezte önmagától. Három évvel ezelőtt, amikor a nyolcadik általánosban a pályaválasztás gondjaival kezdtek foglalkozni, és a kezébe került az áfész „jelentkezési” lapja, egy pillanatra sem töprengett azon, hogy mi lesz. Tóth Valéria akkor választott életpályát, amikor a játszótársak — ma már komoly áruházban felnőtt vevői, — ha nem is mindig egyetértésben, de engedték neki a boltos szerepét. (Pdf) A Kis matematikusok „Kis matematikus baráti körök” vezetőinek országos előadói konferenciája kezdődött kedden Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A négynapos tanácskozás célja, a matematika oktatás általános iskolákban való fejlesztése, új oktatási módszerek bevezetése tapasztalatainak megbeszélése. Az ország valamennyi megyéjéből mintegy 200 matematikus előadásokon és bemutatókon értékeli az általános iskolákban használt feladatlapokat. Madaras esemény A Magyar Madártani Egyesület propaganda és ismeretterjesztő szakosztálya augusztus 21-én, délután tartja Budapesten alakuló ülését, az Országos Természetvédelmi Hivatal tanácstermében. A természetvédelmi munka szempontjából nélkülözhetetlen szakosztályban Fejér megyei képviselet is lesz. Különös tekintettel arra, hogy az utóbbi évek legértékesebb madárvédelmi eseménye Székesfehérváron zajlott le azzal, hogy megalakult Magyarország első legnagyobb területi szervezete. HÍRLAP Mi újság Csepelen? Testvérlapunk a Csepel legújabb száma gazdag tartalommal jelent meg. A lap első oldalán „Felelősséggel a gyár, a fiatalok jövőjéről’ az ifjúsági parlamentekről olvashatunk. Egyik riportban két fiatalembert mutat be a Csepel, akik a fodrászollót fölcserélték a martinász fogóval. A lap terjedelmes cikkben foglalkozik az üzemi demokráciával, egy névtelen levél kapcsán. Publicisztikai írást olvashatunk a munkások középfokú oktatásáról. A cikk megállapítja, hogy a továbbtanulási lehetőség adott, csak élni kell vele a munkásoknak. Művelődés nyáron címmel a szabad idő hasznos és célszerű eltöltéséhez ad tanácsot az újság. A fővárostól egy órányira címmel a Csepel a dolgozók figyelmébe ajánlja Székesfehérváron, az István király Múzeumban Vajda Júlia festőművész tárlatát, és a Csók István Képtárban Schuár Erzsébet szobrászművész kiállítását. 25 éve történt A budapesti VIT 25 évvel ezelőtt 1949. augusztus 14-én nyílt meg Budapesten az újpesti stadionban a II. Világifjúsági és Diáktalálkozó, a világ fiataljainak nagy seregszemléje. Az 1945-ben a világ demokratikus fiataljainak londoni konferenciája a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség létrehozása mellett az X. Világifjúsági és Diáktalálkozó megszervezéséről is határozott. Az azóta lezajlott 10 találkozó hűen tükrözte a világ haladó ifjúságának reagálását, korunk, a XX. század legfontosabb társadalmi, politikai és ifjúsági kérdéseire, problémáira. Valamennyi találkozó újra bebizonyította, hogy az ifjúság gyűlöli a háborút, a fasizmust, a kizsákmányolást és kész tevékenyen részt vállalni az imperializmus és a gyarmatosítás elleni küzdelemből. A szocialista országokban megrendezett VIT-ek lehetővé tették, hogy a tőkés- és fejlődő országok fiataljai a szocialista országok életét és eredményeit személyes tapasztalataik alapján ismerjék meg. Ez a körülmény nem kis mértékben járult hozzá a „vasfüggöny” a mítosz szétoszlatásához. I. 1947. Prága: 72 ország 17 ezer fiatalja vett részt ezen a találkozón, ahol fogadalmat tettek az újabb fasiszta pusztítás megakadályozása és a béke megvédése mellett. II. 1949. Budapest: a hideg, háború erősödése ellenére 84 nemzet 10 ezer fiatalja olyan világ mellett tett hitet, amely „nem ismeri többé a nyomort és a háborút”. III. 1951. Berlin: A ketté osztott Németországban a hidegháború csúcspontján találkozott 104 ország 20 ezer békeszerető munkás- és diákfiatalja. Elítélték az ENSZ zászlaja alatt a koreai nép ellen folytatott amerikai agressziót és támogatásukról biztosították a koreai nép harcát. IV. 1953. Bukarest: 111 ország 30 ezer küldötte örömmel üdvözölte a koreai fegyverszünet megkötésének hírét. Ezen a találkozón szolidaritásukról biztosították a fiatalok a francia gyarmatosítók ellen harcoló vietnami népet. V. 1955. Varsó: 114 ország 30 ezer fiatalja „Soha többé Hirosimát!” jelszó jegyében az atom- és nukleáris fegyverek eltiltásáért, a leszerelésért szállt síkra. VI. 1957. Moszkva: 131 ország 34 ezer küldötte a gyarmati rendszer teljes felszámolását követelte. A különböző országokból érkező fiatalok a magyar delegációtól hallhatták az 1956-os ellenforradalom valóságos okait, annak reális elemzését összevetették a burzsoá propaganda állításaival. VII. 1959. Bécs: 116 ország 18 ezer fiataljának a béke és barátság jegyében rendezett találkozóját imperialista aknamunkával sem sikerült megzavarni. A résztvevők meleg üdvözlésben részesítették a Batista elleni harcok hőseit a szabad Kuba első képviselőit. VIII. 1962. Helsinki: 1500 szervezet 18 ezer delegátusa képviselte a világ haladó ifjúságát, akik a nemrég függetlenné vált országokkal válalt szolidaritást nagy tömegdemonstrációkkal fejezték ki. IX. 1968. Szófia: 142 ország 20 ezer küldötte a „Szolidaritás, béke és barátság” jegyében találkozott. A fesztivál középpontjában Vietnam állt, 100 ezer dollár értékű orvosi felszerelést, antibiotikumot, rádió adó-vevő készüléket, kerékpárokat juttattak el Vietnamba a fiatalok. X. 1973. Berlin: Az NDK fővárosa 140 ország 20 000 fiatalját fogadta. A találkozó jellegét az „Antiimperialista szolidaritás, béke és barátság” megfogalmazása fejezte ki. A fiatalok szolidaritást vállaltak Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek hősi harcával, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal az arab ifjúság és a palesztin nép küzdelmeivel. Négy hónappal előbb A Kincsesbányai Általános Iskola bővítése hamarosan befejeződik, a tanév kezdetére átadják a négy új tantermet. A Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat szocialista brigádjainak a kongresszusi munkaverseny keretében felajánlott társadalmi munkája, valamint a vállalat építészeti csoportja és a VEGYÉPSZER helyi főépítésvezetősége között létrejött szocialista szerződés jelentősen meggyorsítja a munkát, így a négy új tanterem átadására, az eredeti határidőnél négy hónappal korábban kerülhet sor. (Fotó: Kabáczy s.várca Kőolaj : változatlan áron A Szovjetunióban idén mintegy 452 millió tonna kőolajat hoznak felszínre. A Szovjet Tervbizottság közlése szerint ez 29 millió tonnával haladja meg a tavalyi kitermelést. A gyorsan növekvő gépkocsiparkkal lépést tartva, jelentősen emelik a benzin, elsősorban a magas oktánszámú üzemanyag előállítását. A belföldi igényeket teljes egeszében kielégítik és a Szovjetunió emellett maradéktalanul teljesíti a KGST-országok üzemanyag ellátásában vállalt szállítási kötelezettségeit is. a világpiaci áremelkedés ellenére — változatlan árakon. (BUDAPRESS— APN) Szép forma és önfegyelem A történelem mindig példát mutat. Spártában az elhízott emberből nem lehetett állami hivatalnok. Az elhízást a fegyelmezetlen életmód, a tunya lelki alkat következményének tekintették. A spártai államnak a testi edzettséggel párosuló szigorú erkölcs volt az alaptörvénye. Őseinknek könnyű volt karcsúnak maradni. A létért való küzdelem, az örökös háborúskodás, a kétkezi munka, mind-mind bőséges lehetőséget adott. A fizikai erőkifejtést nem pótolták gépek, motoros járművek, a technika nem deformálta akkor még úgy ,is merev alkatukat. A technika fejlődése kényelmessé teszi a mindennapi életet, a kevesebb mozgás, a több és tartalmasabb étkezések az elhízást kortünetté tették. Az elhízás veszélyével állandóan foglalkoznak különböző fórumokon, orvosi konferenciákon, mert egyre inkább bebizonyosodott, hogy a túlzott súlygyarapodás gyakran betegségekhez vezet. Az elhízott ember mindig hajlamos a szív- és érrendszeri betegségekre, cukorbajra, stb. A nagy súlytöbbletszinte minden szervet megterhel, csökkenti a szervezet ellenálló képességét, fáradságot és szellemi lassúságot okoz. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy Európában minden negyedik vagy ötödik ember elhízottnak tekinthető. A tudomány mai állása szerint a normál súly az egy méter feletti centiméter megfelelője kilogrammban. Természetesen az örökölt alkati tulajdonságok is meghatározók, főleg fiatal korban. Idősebb korban lassabb a biológiai ritmus, de ennek a lassulásnak nem feltétlen velejárója az elhízás. A harmincéves korig elért testsúly marad mérvadó az élet folyamán, ha közben nem eszünk többet, mint húszéves korban. Ritka az olyan kővár, aki nyíltan vállalja, hogy sokat eszik és keveset mozog. A semmiből nem lesznek kilók, csak a megevett koszt hizlal. Miinél nehezebb valakinek a súlya, annál rövidebb ideig cipeli — mondja az orvos. Ha valaki sokáig akar élni, vállalnia kell a fegyelmet is, a mértékletes életmódot, amely folyamatossága révén második énünké válik, de ehhez is akarat kell! Az elhízásnak az egészségre ártalmas voltán túl van egy másik veszélye is: árt a szépségnek! A XX. százára szépségideál már nem a Rubens modell, hanem a vékony, szép forma. Nem szemet gyönyörködtető látvány, ha úgy préseljük bele magunkat a kihízott ruháinkba, vagy alig vonszoljuk a felesleges tíz, tizenöt kilóinkat. Fontos a megelőzés, mert sokkal egyszerűbb helyesen táplálkozni, naponta sportolni, vagy legalább is mozogni, mint a felesleges kilóinkat nagy önfegyelemmel ",egybttörni magunkról. A helyes életrend kialakítását gyermekkorban kell elkezdeni, hogy aztán a későbbiek folyamán ne okozzon gondot a túlsúly. Maradjunk a spártai testi edzettségnél és a gyönyörködtető szép formánál. ISS