Fejér Megyei Hírlap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-12 / 36. szám
A két kongresszus között Az építőipari technika és technológia gyors ütemű fejlődésének időszakaként íródik be történelmükbe az elmúlt négy esztendő. A sokcélúan alkalmazható Lift- Slab rendszert a FÁÉV honosította meg az országban először. A felvételen érzékelhető, hogy az épület minden „mennyezeti-padlózati” elemét a földön készítik el, s azt szintről-szintre „egy kötegben” emelik tovább. Ezzel a technikával az építkezés területe csaknem az épület alapterületére korlátozódik. Kabáczy Szilárd felvétele a székesfehérvári Széchenyi utcában örökítette meg a hidraulikus emelőkkel magasba nyújtózkodó építkezést. ej- és Baus program Pusztavámon Egy lépés a négyezerhez A pusztavámi szövetkezet vezetőségének mérlegbeszámolójában szó szerint az áll a helyi szarvasmarha-programról, hogy végrehajtása nem nélkülözheti a gondolkodó lelkiismeretes embert. Nélküle semmit sem ér az ágazati gépesítés, annak akár a legkorszerűbb változata. Erre utal az a tény is, hogy 1974-ben — magyartarka tehenészetben — elérték a 3600 literes éves termelést. De ha az év második felében is sikerül a 3000 liter, akkor Pusztavámon elérik az utóbbi évek legmagasabb fejési átlagát, a 4000 litert. Azt a „plafont”, amit évekkel előbb még azok sem hittek, akik a legjobban bíztak a nagyüzemi tejtermelés új formáiban. Tejes tanítás A szövetkezet vezetősége éppen azért fogalmazott úgy a mérlegbeszámolóban, hogy nagy felelősség nyugszik az ember vállán, mert értik ma már, hogy mi kellett volna még a négyszázért, a 4000 literért. Hogy ennek számukra igenis komoly tanítása van. Mondhatnánk: négyszáz literes tanításnak, mert ha voltjó tapasztalata a 3600-nak, akkor annak méginkább van, ami a négyezerből hiányzik. így gondolkodnak felőle, mert ilyen közel még soha sem álltak az új nagyüzemi tejtermelési rekordhoz, mint 1974-ben. Valahogy olyan formában voltak vele, mint a horgász az elúszott hallal. De vajon meddig még? Talán 1975- ben majd mégis sikerül? Ezt így kérdezi elnök, főagronómus, az egész szövetkezeti tagság. A közgyűlésen az is elhangzott, hogy a túlzott őszi csapadék nekik sem volt jó. A legelők állandó üdeségét, fűtermelését igaz az esők serkentették, de az állat azt már olyan viszonyok között mégis képtelen volt kedvező eredménnyel hasznosítani. Belátták ezt is, és ma már azt mondják, így is jó volt a szabadtartás, azzal együtt, hogy tudják, hol és mit kell még azon igazítani. Két év ígérete közgyűlési téma volt a fejlesztés, az ágazat gyengéinek megmutatása is. Annak ellenére, hogy a szarvasmarha — a gondok ellenére — a megemelt tervnél is valamivel jobban „fizetett”, még mindig a tsz gyengéje. Nehéz a korábbi évek hibáitól olyan gyorsan megszabadulni, miképpen azt gondolták. Az állomány a tervnek megfelelően gyarapodott, de a tehénlétszámmal 1974-ben is alatta maradtak a tervnek. Az új esztendő és az 1976-os év azonban sokkal megalapozottabb, úgy is mondhatjuk, ahogyan egyes pusztavámiak io(Folytatás a 3. oldalon) IS csákvári határban A csákvári Tolbuhin Tsz egy 300 holdas tábláján a napokban megkezdték a búza karbamidos fejtrágyázását. ftotó: Kabáczy) ITC ICD liilC^N/CI |*u« «»»»«...it rtJfcn ”TM—““——————————————^ £ra gg fj].|ér AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA __________ Jubileum A 30. évforduló ünnepi eseményeinek sorában a Pedagógusok Szakszervezete is jubileumot köszönt. Most lesz harminc éve, hogy megalakult a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete. Megyénk pedagógusai is készülnek — a következő napokban ünnepélyes szakszervezeti taggyűléseken emlékeznek az évfordulóra. Az ünnepi alkalomra nemcsak a most is dolgozó szakszervezeti tagokat, az iskolák dolgozóit, nevelőit hívják meg, hanem szeretettel várják nyugdíjas kollégáikat is. Közöttük megkülönböztetett tisztelettel köszöntik majd a szakszervezet megyei alapító tagjait. Az évforduló megünneplésének előkészítésére a Pedagógusok Szakszervezetének Megyei Bizottsága „Emlékeztetőt” bocsátott az iskolai szakszervezeti bizottságok rendelkezésére. Az Emlékeztető rövid áttekintést nyújt megyénk pedagógusainak szakszervezeti tevékenységéről. A Központi Statisztikai Hivatal Fejér megyei igazgatóságának jelentése Megyénk fejlődése 1974-ben Fejér megye gazdasága az elmúlt évben dinamikusan — alapvetően a megyei és országos célkitűzéseknek megfelelően — fejlődött, a lakosság életkörülményeit, anyagi, szociális és kulturális helyzetét meghatározó feltételek jelentősen javultak. A főbb termelőágazatok fejlődését kifejező mutatószámok, valamint a lakosság életkörülményeinek változását jellemző legfontosabb adatok az 1971-es esztendőben a következők szerint alakultak. Beruházás - építőipar A megyében 1974-ben, előzetes adatok szerint, a beruházásokra fordított összeg mintegy 5,5—6 milliárdra tehető, aminek több mint felét a fontosabb beruházások képezik. 1974-ben63 fontosabb, huszonötmillió forinton felüli — építéssel összefüggő — beruházás volt folyamatban. Ezekre a beruházásokra a tárgyévben 3,1 milliárd forintot, az éves előirányzatnak 73 százalékát fordították. Az év folyamán — az előző évekről áthúzódókkal együtt — 29 fontosabb beru- házás helyett csal 16-ot helyeztek üzembe, több mint 2 milliárd forint értékben. A ráfordítások döntő része az ipar állóalapjainak bővítését szolgálta. Az éves előirányzat alacsony teljesítése, valamint a beruházások elhúzódása arra utal, hogy a mgyében folyó beruházási tevékenység tervszerű ütemét a beruházási piac feszültsége gátolja. A megyei székhelyű építőipari vállalatok és szövetkezetei 1974-ben, folyó árakkal számolva, 2364 millió forint értékű saját építési-szerelési munkát végeztek, 226 millióval többet,, mint az előző évben. A termelési érték összehasonlítható áron 8,3 százalékkal emelkedett, s ezen belül az állami vállalatok termelése 8,9 százalékkal növekedett, a szövetkezeteké viszont 2,3 százalékkal csökkent. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak évi átlagos száma 11 600 fő volt, 2,3 százalékkal (263 fővel) több, mint 1973-ban. Az építőipari termelékenység változatlan áron számolva 6,6 százalékkal múlta felül az előző évit. A termelés növekedése 81 százalékban a termelékenység és 19 százalékban a létszám emelkedéséből származott Az építőipar legfontosabb feladatai közé tartozott 1974- ben is a lakásépítés. A megyei székhelyű építőipari vállalatok és szövetkezetek az év folyamán 2749 takást adtak át, amelyek háromnegyed részben paneles építési móddal épültek. Kedvezően alakult a megyében végzett építőipari termelés, a megyébe beáramló kapacitás lényegesen (mintegy 25 %-kal nagyobb mértékben növekedett, mint a megyéből kiáramló. Ipar A megye szocialista iparának termelése az előző évihez képest 11,4 százalékkal nőtt, ami 4,6 %-kal magasabb az ipar országos fejlődési üteménél. A megye ipara a IV. ötéves tervidőszakban évről évre fokozta termelését és az eddig eltelt négy esztendő alatt 41, 5 százalékkal emelkedett. A termelés ilyen nagyarányú növekedését alapvetően az állóeszközállomány évenkénti 5 százalékos valamint a foglalkoztatottak számának évi 2,4 százalékos átlagos emelkedése biztosította. Az év folyamán a szocialista iparbatol átlagosan 65 300- am dolgoztak a megyében, 3,3 százalékkal (2100-zal) többen, mint 1973-ban. A létszám növekedés több mint 80 %-a a A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek 1974. évi értékesítése 18 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az iparvállalatok és a termelőeszköz-kereskedelem részére történő értékesítés aránya nőtt, az exporté viszont — mivel a növekedése kisebb volt, mint az összes értékesítésé — 2 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben. A csökkenéshez elsősorban az acéllemezek exportjának több, mint 40 százalékos viszszaesése járult hozzá. Lényegesen emelkedett az alumínium lemez és szalag termékek, munkáslétszámban következett be, és négy év alatt most első ízben emelkedett nagyobb mértékben a munkások száma, mint az összes foglalkoztatottaké. Mind az összes foglalkoztatottak, mind a munkások létszámának megyei növekedése meghaladja az országost. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 7,8 százalékkal múlta felül az előző évit, így a termelésnövekedés mintegy 70 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. A tanácsi iparban a termelési és termelékenységi mutatók egy-két százalékkal elmaradnak a minisztériumi iparétól, a szövetkezeti iparban felülmúlják azokat. Az ipar főcsoportok közül a könynyűipar termelése 2 százalékkal elmaradt az 1973. évitől, amit a legnagyobb volument képviselő Papíripari Vállalat rekontstrukció miatti kiesése okoz. Az állami iparon belül a nehézipar növelte legnagyobb mértékben (13,4 százalékkal) termelését, melyet a központi (alumínium-, jármű-, számítástechnika) fejlesztési programokhoz tartozó és kapcsolódó iparágak átlagot lényegesen meghaladó (17—30 százalékos) termelésemelkedése biztosított. A megyében előállított néhány fontosabb ipari termék termelése a következőképpen alakult: az alumínium-nyílászáró, a köszörű- és felület-finomítógép és az autóbusz exportja. A híradástechnikai termékekből a televízió exportja nőtt, a rádióé csökkent, de így is mindkét termék termelésének több, mint fele exportra került. Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságának termelési eredményei —■ a rendkívüli őszi időjárás (Folytatás 8 3. oldalon) Összes kohótermék acélnyersvasra átszámítva, 1000 tonna 791 106. Hengerelt acéllemez, 1000 tonna 856 103 Hengerelt, sajtolt, húzott Rádióműsorvevő, alkatrészgarnitúra nélkül, 1000 darab 196 104 Televízió vevőberendezés, alkatrészgarnitúra nélkül, 1000 darab 210 109 Az 1974. évi Az 1974. évi Megnevezés tényleges tény az 1973. , mennyiség évi %-ában ! alumínium félkésztermék, tonna 95 396 121 . Autóbusz, darab 3756 117