Fejér Megyei Hírlap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

Szövetkezeti mecénások 19. nemzetközi Kodály szimpózium * Tízért dinnyét, húszért almát... A rádió és tévé jövő heti műsora FEJÉR MEGYEI LJ I D­­­AD II I­­ LMI ..................­............­AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János és L. I. Brezsnyev felszólalása Folytatja munkáját az EBK zárószakasza Helsinki Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti. Az európai biztonsági kon­ferencia csütörtök délelőtti ülésének első szónoka, Gustáv Husák, a CSKP Kb főtitká­ra, csehszlovák köztársasági elnök többek között kijelen­tette­ :, Ez az első alkalom a tör­ténelemben, amikor Európa megragadta a lehetőséget ar­ra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttműködés reális feltéte­leit, annak ellenére, hogy to­vábbra is fennállanak politi­kai, gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékel­jük azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tár­gyalásokon a Szovjetunió be­töltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikáját. Ugyanakkor elismeréssel adó­zunk azoknak a reálisan gon­dolkodó erőknek, valamint a nyugat-európai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok kö­zötti megértés megvalósításá­ra törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számta­lan agresszió származott ab­ból, hogy visszaéltek a hata­lommal, erőszakoskodtak és népeket nyomtak el. A mün­cheni diktátum, Csehszlovákia hitleri megszállása, Lengyel­­ország lerohanása, a Francia­­ország, Jugoszlávia, a Szov­jetunió és más európai orszá­gok elleni fasiszta támadás, a második világháborúnak mindezek a borzalmai bizo­nyítják ezt. A béke és biztonság szava­tolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket el­utasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatokból. Mi ebből a szemszögből ítéljük meg en­nek a konferenciának jelen­tőségét, különösen azt a tényt, hogy megfogalmazza és meg­erősíti azokat az alapelveket, amelyek szabályozzák az eu­rópai országok közötti kap­csolatokat, a területi integri­tás és árpolitikai realitások elismerésének alapján. Azt, hogy a konferencia ezeket az alapelveket egyhangúlag jó­váhagyta, kontinensünk, né­peink nagy sikerének tekint­jük. Ezután Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondotta el beszédét. A többi között a következőket mondotta: " A béke­­ rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számá­ra, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és szabadsága kivívásáig. Or­szágunk, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a béke megszilárdítása érdekében. Népünk rendkívüli megelége­déssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét, mivel a ta­nácskozás munkájában kez­dettől fogva aktívan részt vettünk. Nagyra értékeljük a résztvevő országok által kö­zösen elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az aláírásra ke­rülő dokumentumoknak. A tanácskozás megrendezé­sében és alapvető állásfogla­lásaiban a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élés el­vének alátámasztását látjuk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja, az államhatárok és az államotok területi épsége sérthetetlenségének fontossá­gát. A dokumentum elfoga­dása azt jelenti, hogy a részt­vevő államok egyszers min­­denkorra lemondanak min­denféle területi követelésről. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozó határozatok előse­gítik a béke anyagi alapjá­nak kibővítését , a kereske­delem szabad fejlődését, az ipari és tudományos-műsza­ki együttműködést. A tanácskozásnak a kultu­rális cserére, és egyéb kap­csolatokra vonatkozó dönté­seit mindenek előtt a jóaka­rat és a kölcsönös bizalom ér­dekében kell alkalmaznunk. A délelőtti ülés következő szónoka Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök a brit és a nyugat­német kormányfőhöz hason­lóan úgy értelemezte a hel­sinki záróokmányt, hogy an­nak hatálya kiterjed Nyugat- Berlinre is. Állást foglalt a francia „védelmi erő” fenn­tartása mellett, de ugyanak­kor kinyilvánította, hogy Franciaország továbbra is tá­vol marad a NATO integrált katonai szervezetétől. A francia államfő minde­nekelőtt azt a kérdést vetet­te fel, mi is tulajdonképpen a célja a biztonsági értekezlet­nek és az ott aláírásra kerülő záróokmánynak? Mint mon­dotta, a cél Európa biztonsá­ga. Ez az jelenti — folytatta —, hogy elsősorban Európá­val kell foglalkozni. Ezután feltette a kérdést: vajon rea­listák és őszinték vagyunk-e, amikor Európáról és az eny­hülésről beszélünk? Válaszolva a saját maga ál­tal feltett kérdésekre, hang­súlyozta: pusztán az­­a tény, és az a mód, ahogyan ezt az értekezletet megszervezték, bizonyítja az enyhülés szelle­mét, amely mindnyájunkat előbbre visz. A konferencia legnyilvánvalóbb jelentősége az, hogy a Finlandia palota nagytermében harminchárom részvevő ország legfelsőbb szintű politikai vezetői van­nak jelen. A konferencia be­bizonyította, hogy általános az óhaj a dialógusra — mu­tatott rá a francia államfő. Befejezésül Giscard d’Es­taing hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet az eny­hülés több mint tízesztendős folyamatát koronázza meg. A francia köztársasági el­nök uán Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára mondotta el beszédét. (Folytatás a 2. oldalon.) A magyar küldöttség az európai biztonsági és együttműködési konferencia helsinki zárósza­kaszán. Képünkön: Lázár György miniszterelnök (középütt) és Pója Frigyes külügyminiszter (bal oldalt) A szovjet küldöttség a helsinki konferenciateremben. Képünkön (balról az előtérben): Le­onyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gromiko külügyminiszter. VILÁG PROLETÁRJAI. EGY­ESÜLJETEK ! Péntek,’ 1975. augusztus 11 XXXI. évfolyam,­ 179. szám Ára: 80 fillér Ülést tartott a Minisztertanács Napirenden az V. ötéves terv kidolgozásának állása, a közúti járműfejlesztés és a földgázfelhasználás programja A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta James Callaghan-nek, Nagy- Britannia és Észak-Íroszág Egyesült Királyság külügy­miniszterének július 28-29-én hazánkban tett hivatalos láto­­­gatásáról szóló jelentést. A konstruktív légkörű megbe­szélések a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének­ új lehetőségeit tárták fel. A Minisztertanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az V. öt­éves népgazdasági terv kidol­gozásának állásáról. Beszá­molt arról, hogy a tervezés az eltelt hónapokban a kor­mány januári határozata és irányelvei alapján a megfele­lő ütemben folyt. A Minisz­tertanács jóváhagyólag tudo­másul vette a beszámolót és határozatot hozott a terv ki­dolgozásával kapcsolatos to­vábbi munkálatokra. A kohó- és gépipari minisz­ter jelentést tett a közúti jár­műgyártási program II. sza­kaszának eddigi megvalósítá­sáról. Tájékoztatta a Minisz­tertanácsot, hogy az érdekelt hat vállalat a kiemelt termé­kek termelési előirányzatait jórészt túlteljesítette. Dina­mikusan, a gépipari átlagot meghaladóan növekedett a termelésük és ennek nyomán az exportjuk. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette és határozatot hozott a további teendőkre. A kormány megtárgyalta a nehézipari miniszter jelenté­sét a földgázfelhasználás köz­ponti fejlesztési programjá­nak 1974. végéig megvalósí­tott, illetve 1975. végéig vár­ható teljesítéséről. Megállapí­totta, hogy a földgáz­ részese­dése a népgazdaság energia­­ellátásában a program elő­irányzatának megfelelően alakult. A felhasználásban emelkedett a lakosság és­­ a vegyipar részesedése, csök­kent a kohászaté és a gép­iparé. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. Utasította az érde­kelt szerveket, hogy működje­nek együtt a program V. öt­éves tervidőszakra vonatkozó célkitűzései meghatározásá­­ban. Az Országos Tervhivatal el­nöke tájékoztatta­ a Minisz­tertanácsot a budapesti agg­lomeráció ipara szelektív és intenzív fejlesztésének szabá­lyozásáról. A kormány a pénzügymi­niszter javaslatára határoza­tot hozott építési adó beveze­tésére. 1976. január 1-től a vállalatok — fejlesztési forrá­saik felhasználásának terv­­szerű befolyásolása érdekében —­ saját döntési körükben fel­lépő fejlesztési építési szere­­lési költségek után építési adót fizetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az SZMT és elnökségének ülése Tegnap reggel ülést tartott a Szakszervezetek Fejér me­gyei Tanácsának elnöksége. A testület Barsai Ferenc titkár előterjesztése alapján elfo­gadta az SZMT küldöttérte­kezlete elé terjesztendő írá­sos beszámolót és határozati javaslatot, amelyeket az el­nökség egy hónappal ezelőtti ülésén már megvitatott, s ki­egészítésekre tett javaslatával együtt elfogadásra javasolt. A kiegészítésekkel pontosított beszámoló jóváhagyása után az elnökség megvitatta és el­fogadta az SZMT és az el­nökség­ 1975 második félévi üléstervét. Az elnökségi ülés után ült össze a Szakszervezetek Fe­jér megyei Tanácsa, hogy Borsai Ferenc titkár előter­jesztése alapján megvitassa és elfogadja a küldöttértekez­let elé terjesztendő írásos be­számolót és a határozati ja­vaslat szövegét. Ezt követően Nemes Ernő, a szervezési és káderbizottság vezetőjének előterjesztése alapján a ta­nácsülés jóváhagyta az SZMT és az elnökség második fél­évi üléstervét. filgárd Csúcsforgalom a kempingben A március végén megnyílt agárdi kempingben jelenleg is telt ház van. A 89 szobában lévő 340 ágy mind gazdára talált. Az egyéni táborozók száma meghaladja a hatszá­zat. Az üdülők hatvan száza­léka külföldi. Táboroznak NSZK-beliek, hollandok, bel­gák, svájciak, lengyelek, cseh­szlovákok, olaszok. A tavalyi forgalmat már túlszárnyalták, eddig 3000 vendégnappal nagyobb a kemping látogatottsága. A tábor vezetősége a ven­dégeknek lehetőséget nyújt, hogy a környező éttermekben ellátást kapjanak. A kem­pingben működik a fizetőven­dég szolgálat is, amely a Ve­lencei-tó partján szállást ke­res a vendégeknek, tudósít­­ Mohai János.

Next