Fejér Megyei Hírlap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
Szövetkezeti mecénások 19. nemzetközi Kodály szimpózium * Tízért dinnyét, húszért almát... A rádió és tévé jövő heti műsora FEJÉR MEGYEI LJ I DAD II I LMI ..............................AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János és L. I. Brezsnyev felszólalása Folytatja munkáját az EBK zárószakasza Helsinki Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti. Az európai biztonsági konferencia csütörtök délelőtti ülésének első szónoka, Gustáv Husák, a CSKP Kb főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök többek között kijelentette :, Ez az első alkalom a történelemben, amikor Európa megragadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttműködés reális feltételeit, annak ellenére, hogy továbbra is fennállanak politikai, gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tárgyalásokon a Szovjetunió betöltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikáját. Ugyanakkor elismeréssel adózunk azoknak a reálisan gondolkodó erőknek, valamint a nyugat-európai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számtalan agresszió származott abból, hogy visszaéltek a hatalommal, erőszakoskodtak és népeket nyomtak el. A müncheni diktátum, Csehszlovákia hitleri megszállása, Lengyelország lerohanása, a Franciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta támadás, a második világháborúnak mindezek a borzalmai bizonyítják ezt. A béke és biztonság szavatolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatokból. Mi ebből a szemszögből ítéljük meg ennek a konferenciának jelentőségét, különösen azt a tényt, hogy megfogalmazza és megerősíti azokat az alapelveket, amelyek szabályozzák az európai országok közötti kapcsolatokat, a területi integritás és árpolitikai realitások elismerésének alapján. Azt, hogy a konferencia ezeket az alapelveket egyhangúlag jóváhagyta, kontinensünk, népeink nagy sikerének tekintjük. Ezután Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondotta el beszédét. A többi között a következőket mondotta: " A béke rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és szabadsága kivívásáig. Országunk, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a béke megszilárdítása érdekében. Népünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét, mivel a tanácskozás munkájában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. Nagyra értékeljük a résztvevő országok által közösen elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az aláírásra kerülő dokumentumoknak. A tanácskozás megrendezésében és alapvető állásfoglalásaiban a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élés elvének alátámasztását látjuk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja, az államhatárok és az államotok területi épsége sérthetetlenségének fontosságát. A dokumentum elfogadása azt jelenti, hogy a résztvevő államok egyszers mindenkorra lemondanak mindenféle területi követelésről. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozó határozatok elősegítik a béke anyagi alapjának kibővítését , a kereskedelem szabad fejlődését, az ipari és tudományos-műszaki együttműködést. A tanácskozásnak a kulturális cserére, és egyéb kapcsolatokra vonatkozó döntéseit mindenek előtt a jóakarat és a kölcsönös bizalom érdekében kell alkalmaznunk. A délelőtti ülés következő szónoka Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök a brit és a nyugatnémet kormányfőhöz hasonlóan úgy értelemezte a helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugat- Berlinre is. Állást foglalt a francia „védelmi erő” fenntartása mellett, de ugyanakkor kinyilvánította, hogy Franciaország továbbra is távol marad a NATO integrált katonai szervezetétől. A francia államfő mindenekelőtt azt a kérdést vetette fel, mi is tulajdonképpen a célja a biztonsági értekezletnek és az ott aláírásra kerülő záróokmánynak? Mint mondotta, a cél Európa biztonsága. Ez az jelenti — folytatta —, hogy elsősorban Európával kell foglalkozni. Ezután feltette a kérdést: vajon realisták és őszinték vagyunk-e, amikor Európáról és az enyhülésről beszélünk? Válaszolva a saját maga által feltett kérdésekre, hangsúlyozta: pusztán aza tény, és az a mód, ahogyan ezt az értekezletet megszervezték, bizonyítja az enyhülés szellemét, amely mindnyájunkat előbbre visz. A konferencia legnyilvánvalóbb jelentősége az, hogy a Finlandia palota nagytermében harminchárom részvevő ország legfelsőbb szintű politikai vezetői vannak jelen. A konferencia bebizonyította, hogy általános az óhaj a dialógusra — mutatott rá a francia államfő. Befejezésül Giscard d’Estaing hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet az enyhülés több mint tízesztendős folyamatát koronázza meg. A francia köztársasági elnök uán Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta el beszédét. (Folytatás a 2. oldalon.) A magyar küldöttség az európai biztonsági és együttműködési konferencia helsinki zárószakaszán. Képünkön: Lázár György miniszterelnök (középütt) és Pója Frigyes külügyminiszter (bal oldalt) A szovjet küldöttség a helsinki konferenciateremben. Képünkön (balról az előtérben): Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gromiko külügyminiszter. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! Péntek,’ 1975. augusztus 11 XXXI. évfolyam, 179. szám Ára: 80 fillér Ülést tartott a Minisztertanács Napirenden az V. ötéves terv kidolgozásának állása, a közúti járműfejlesztés és a földgázfelhasználás programja A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta James Callaghan-nek, Nagy- Britannia és Észak-Íroszág Egyesült Királyság külügyminiszterének július 28-29-én hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A konstruktív légkörű megbeszélések a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének új lehetőségeit tárták fel. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának állásáról. Beszámolt arról, hogy a tervezés az eltelt hónapokban a kormány januári határozata és irányelvei alapján a megfelelő ütemben folyt. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót és határozatot hozott a terv kidolgozásával kapcsolatos további munkálatokra. A kohó- és gépipari miniszter jelentést tett a közúti járműgyártási program II. szakaszának eddigi megvalósításáról. Tájékoztatta a Minisztertanácsot, hogy az érdekelt hat vállalat a kiemelt termékek termelési előirányzatait jórészt túlteljesítette. Dinamikusan, a gépipari átlagot meghaladóan növekedett a termelésük és ennek nyomán az exportjuk. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a további teendőkre. A kormány megtárgyalta a nehézipari miniszter jelentését a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának 1974. végéig megvalósított, illetve 1975. végéig várható teljesítéséről. Megállapította, hogy a földgáz részesedése a népgazdaság energiaellátásában a program előirányzatának megfelelően alakult. A felhasználásban emelkedett a lakosság és a vegyipar részesedése, csökkent a kohászaté és a gépiparé. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Utasította az érdekelt szerveket, hogy működjenek együtt a program V. ötéves tervidőszakra vonatkozó célkitűzései meghatározásában. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot a budapesti agglomeráció ipara szelektív és intenzív fejlesztésének szabályozásáról. A kormány a pénzügyminiszter javaslatára határozatot hozott építési adó bevezetésére. 1976. január 1-től a vállalatok — fejlesztési forrásaik felhasználásának tervszerű befolyásolása érdekében — saját döntési körükben fellépő fejlesztési építési szerelési költségek után építési adót fizetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az SZMT és elnökségének ülése Tegnap reggel ülést tartott a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának elnöksége. A testület Barsai Ferenc titkár előterjesztése alapján elfogadta az SZMT küldöttértekezlete elé terjesztendő írásos beszámolót és határozati javaslatot, amelyeket az elnökség egy hónappal ezelőtti ülésén már megvitatott, s kiegészítésekre tett javaslatával együtt elfogadásra javasolt. A kiegészítésekkel pontosított beszámoló jóváhagyása után az elnökség megvitatta és elfogadta az SZMT és az elnökség 1975 második félévi üléstervét. Az elnökségi ülés után ült össze a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa, hogy Borsai Ferenc titkár előterjesztése alapján megvitassa és elfogadja a küldöttértekezlet elé terjesztendő írásos beszámolót és a határozati javaslat szövegét. Ezt követően Nemes Ernő, a szervezési és káderbizottság vezetőjének előterjesztése alapján a tanácsülés jóváhagyta az SZMT és az elnökség második félévi üléstervét. filgárd Csúcsforgalom a kempingben A március végén megnyílt agárdi kempingben jelenleg is telt ház van. A 89 szobában lévő 340 ágy mind gazdára talált. Az egyéni táborozók száma meghaladja a hatszázat. Az üdülők hatvan százaléka külföldi. Táboroznak NSZK-beliek, hollandok, belgák, svájciak, lengyelek, csehszlovákok, olaszok. A tavalyi forgalmat már túlszárnyalták, eddig 3000 vendégnappal nagyobb a kemping látogatottsága. A tábor vezetősége a vendégeknek lehetőséget nyújt, hogy a környező éttermekben ellátást kapjanak. A kempingben működik a fizetővendég szolgálat is, amely a Velencei-tó partján szállást keres a vendégeknek, tudósít Mohai János.