Fejér Megyei Hírlap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
NE LEGYEN HAZATELEPÍTÉS TISZTASÁGI HADJÁRAT FEHÉRVÁRON HÁROMSZOR LOBBAN A LÁNG CSALÁDI KÖRBEN Az ötödik ötéves terv jó alapokon indul a megyében Ülést tartott az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága „Fejér megye gazdasága az elmúlt öt év során a népgazdasági célokkal összhangban kiegyensúlyozottan, dinamikusan fejlődött. A gazdasági munkában nőtt a tervszerűség, a hatékonyság, emelkedett a technikai, műszaki színvonal, a dolgozók politikai, szakmai képzettsége. Tovább folytatódott a gazdaság koncentrációja, növekedtek a termelési nagyságrendek, korszerűsödött a termelés szerkezete, javult a minőség”. Ezeket jelentette a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya tegnap a végrehajtó bizottságnak. Az általános megállapítások mögött konkrét adatok szolgálnak bizonyító erőként. A megye gazdasági beruházásai az elmúlt öt évben 25,4 milliárd forintot tettek ki. Így a megye állóeszközállományának bruttó értéke ma már 45 milliárd forint, a gazdaság szocialista szektorában. A megye munkaképes korú lakosságánál elértük a teljes foglalkoztatottságot: az aktív keresők száma meghaladja a 200 ezret A termelő (anyagi) ágazatban 146 700 dolgozót foglalkoztatnak. A megye szocialista gazdasága 1975-ben már 53 milliárd forint bruttó termelési értéket termelt. Ennek 85 százalékát azipar és az építőipar dolgozói állították elő. A negyedik ötéves terv időszakában az export 164 százalékkal emelkedett, s 1975-ben már meghaladta a 11 milliárd forintot. A szocialista országokba irányuló kivitel öt év alatt több mint 3 és félszeresére, a tőkésországokba irányuló kivitel pedig 1,6-szeresére nőtt. Az exportban különösen a gépipari termékek aránya nőtt (több mint tízszeresére!). A gazdasági hatékonyság növekedését mutatja, hogy a gazdasági egységek nyeresége 133 százalékkal növekedett, az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelési érték 76 százalékkal nőtt öt év alatt. A lakosság élet- és munkakörülményei — a gazdasági fejlődés eredményeként — kedvezően alakultak 1970 és 1975 között. Az iparban és építőiparban dolgozók keresete 39 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban foglalkoztatottaké 37,9 százalékkal, a szolgáltatásban 41,2 százalékkal. A szociálpolitikai intézkedések hatására a társadalmi juttatások értéke meghaladta a lakosság jövedelmének 26 százalékát. Ezek az eredmények — amelyek már a vállalati mérlegeredmények összesítése alapján pontosítottak — biztató alapot teremtettek az ötödik ötéves terv kezdéséhez. A gazdálkodó egységek ötödik ötéves tervét, s azon belül az 1976. évi feladattervét többségében már jóváhagyták a felettes hatóságok. A gazdálkodó egységek általában a múlt évinél mérsékeltebb, de az országos átlagnál magasabb termelés növekedést tűztek célul. Az átmenet — 1976 első három hónapjának tapasztalatai alapján — zavartalan, zökkenőmentes volt. A gazdálkodó egységek terveiket időarányosan teljesítették. A termelés folyamatosságának anyagi, pénzügyi, személyi, szállítási feltételei biztosítottak. Megfelelő ütemben folynak a megkezdett beruházások is. A zökkenőmentes átmenet az új középtávú terv indításához nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy a párt és a kormány kedvező időben hagyta jóvá a népgazdaság ötödik ötéves tervét, s jelölte meg az ágazatok előtt álló legfőbb feladatokat. A végrehajtó bizottság elemzéséből kitűnt azonban, hogy bizonyos részletkérdésekre az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a gazdálkodó egységek vezetőinek s az ott dolgozó pártszervezeteknek. Még mélyebben kell feltárni mindenütt a belső tartalékokat, tovább szilárdítani a termelési fegyelmet, hatékonyabban gazdálkodni a rendelkezésre álló munkaidő-alappal. Kedvezőtlenül alakult a negyedik ötéves terv időszakában az alkalmazotti és adminisztratív létszám: a 100 munkásra jutó alkalmazottak száma 1975-re 31,1-re emelkedett. E téren, feltehetően, a gazdálkodó egységeknek jelentős belső munkaerő-tartalékai vannak. Még mindig gondot jelent a munkaerővándorlás, a munkaidőben tartott rendezvények, s a széles körben elburjánzott jutalomszabadságok, amelyek mind a munkaerőalapot csökkentik. Nagyobb figyelmet érdemel a takarékosság olyan egyszerű eleme, mint nemzeti kincsünk, a föld hasznosítása, a megyében számottevő, körülbelül 1200 hektár a parlagterület. Nem tudtunk előrelépni a hulladékok hasznosításában, a községek önellátásában. A pártszervek, szervezetek és a tömegszervezetek hatékony politikai munkájának eredményeként sikerült egységes álláspontra jutni úgy, ahogy azt a megyei pártbizottság cselekvési programja a párttagságtól, vezetőktől és a dolgozóktól elvárta. Ezt az egységes szemléletet úgy őrizhetjük és erősíthetjük tovább, ha kellő türelemmel tudunk figyelmet fordítani a megérett és megértett feladatok végzésére,ha megbecsüljük a cselekvő gondolkodást, ha a saját megvalósuló feladatokra tudjuk cselekvésünket összpontosítani. A végrehajtó bizottság kezdeményezte, hogy az ötödik ötéves terv indulásának tapasztalatai kerüljenek napirendre a megyei pártbizottság soron következő ülésén. N. J. Közművelődés Dunaújvárosban A dunaújvárosi Oktatási és Közművelődési Tanácsi Bizottság szerdai napirendjén nagy felelősséget, nagy körültekintést követelő téma szerepelt: Dunaújváros közművelődésének 1976—1980 évi középtávú terve. A terv javaslatát Bognár Pál, a dunaújvárosi tanács művelődésügyi osztályának vezetője terjesztette be, a vitát Pifkó József, a dunaújvárosi tanács elnökhelyettese vezette s zárta le. A felszólalók hangsúlyozták: egységes tervet kell megalkotni, olyant, amely kézzelfoghatóan megszabja a feladatokat, amelyben tükröződik Dunaújváros közművelődéséért viselt együttes felelősség. Pifkó József javasolta, s a bizottság elfogadta, hogy a vitában elhangzott észrevételek alapján a Dunaújváros közművelődése egységes középtávú tervének javaslatát az arra illetékesek dolgozzák át, hogy az a következő esztendők munkájának valóban a legjobb alapja legyen. fry . J ipt ff _ y KÖNYVTÁR V l^tO i ve^deo- «Ifatl1 FEJÉR MEGYEIk“-a HIRLAPn TANÁCSÜLÉS MÓRON Újabb 1000 lakás — Új iskola, kollégium, bölcsöde és óvoda — 400 milliónyi új érték Mór nagyközség Tanácsa tegnap fontos napirendekről vitatkozott, döntött. Hatalmas feladatokat kapott Mórnak és környékének lakossága, hiszen a várossá fejlődés nemcsak a 12 ezernyi móri ember ügye, hanem a járás 25 ezer lakójáé is, akiknek már most igazgatási, egészségügyi, kulturális, oktatási és kereskedelmi központja a járási székhely, s még inkább azzá válik a jövőben. A település több területen vetekszik már a középfokú szerepkörre kijelölt városok színvonalával. Kedvező az egészségügyi és a kereskedelmi ellátottság szintje, a lakásépítés üteme. A helyi iparban foglalkoztatottak száma alacsony, de ha a móri iparvidéket egységesen nézzük, az arányok jók. Az iparosodás üteme továbbgyorsul. Új bányákkal gazdagodik a járás, s a meglévő üzemek újabb beruházásokkal erősödnek. Nyolcszázmillió forintos fejlesztési programon dolgozik a Csepeli Fémmű mór gyára, ide koncentrálják a hazai elektródagyártást. 150 millió forintos fejlesztést tervezett az Ikarus pusztavámi gyára, 80 milliós beruházással számol a Budalakk. A mezőgazdasági üzemek is jelentős értékekkel gyarapítják a járás közös vagyonát. A lakásprogram továbbra is megkülönböztetett figyelmet élvez. Az elmúlt öt évben 700 lakás épült, a következő öt évben több mint ezer új otthon várja a családokat. A November 7. lakótelepen 100 személyes bölcsődét adnak még át idén, ugyancsak itt 150 gyereket befogadó óvoda létesül. A legnagyobb lakónegyedben épül a tizenhat tantermes, tornatermes iskola, hogy enyhítse a jelenlegi nyugtalanító zsúfoltságot. A járás arculatához igazítják a Táncsics Gimnáziumot. Az általános tagozat meghagyása mellett szakközépiskola jelleget kap és szoros együttműködésre lép a szakmunkásképző intézettel. Általános iskolai diákotthonnal is gyarapszik a település. A tervidőszak végén kezdik meg az új járási rendelőintézet építését és a kórház felújítását. Javul a szolgáltatások minősége, az úthálózat bővítését, korszerűsítését 16 millió forint szolgálja. Az öt év alatt körülbelül 400 milliós értéknek kell beépülnie Móron és a járásban, a tanácsok és a lakosság közreműködésével . — zágoni — Rákócziemlékülés A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fejér megyei Szervezete és a Magyar Történelmi Társulat Kelet- Dunántúli Csoportja tegnap Rákóczi-emlékülést tartott Székesfehérváron. A TTT- klubban rendezett emlékkülést dr. Dani Lukács elnök nyitotta meg. dr. Jenei Káraln nyugdíjas levéltári osztályvezető .,Fejér megye a Rákóczi-szabadságharc idején” címmel tartott előadást. A kuruc-labanc háború számos megyei érdekességét feltáró előadást követően Szerényiné dr. Czakó Sarolta, az MSZMP Budapesti Bizottsága archívumának vezetője arról beszélt, hogy milyen volt Székesfehérvár város igazgatása a XVIII. század első évtizedében; dr. Kállay István kandidátus, a Magyar Országos Levéltár osztályvezetője a Rákóczi-szabadságharc székesfehérvári előzményeit ismertette. Móra Manda, a Fejér megyei Levéltár munkatársa a kuruc csapatok fehérvári bevonulásáról, Somkuti Éva tanárnő Rákóczi székesfehérvári híveinek tevékenységéről szólott. Az elhangzottakat és az újabb kutatások eredményeit is összefoglaló zárszót dr. Farkas Gábor kandidátus, a Fejér megyei Levéltár igazgató is mondotta Az előadások ismertetésére visszatérünk. Fiatalokról a fiatalok városában KISZ-küldöttgyűlés Dunaújvárosban Dunaújvárosban tegnap reggel nyolc órakor a Dunai Vasmű kultúrtermében kezdődött meg a KISZ városi küldöttgyűlése. Több mint ötezer KISZ-tag képviseletében százhúsz küldött tanácskozott a KISZ elmúlt években végzett tevékenységéről, a jövő feladatairól. Az elnökségiben, helyet foglalt Pataki József, az MSZMP KB tagja, a DV kohászati avarrészlet pártbizottságának titkára. Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára. Tóth Tihamér, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Sófalvi István, a városi tanács elnöke. Verbó István, a DV pártbizottságának titkára. A vitaindító beszámolót Topánka György, a KISZ városi bizottságának titkára tartotta. Dunaújváros a fiatalok városa. Amikor várospolitikáról beszélnek az egyben ifjúsági polittikát is jelent .Áram, magukért beszélő tények támasztják alá ezt az állítást, mint az, hogy a lakások hetven százalékát fiatalok kapják, minden gyermeknek van helye bölcsődében, óvodában. Az elmúlt öt esztendő alatt sportcsarnok, fláspálya, művelődési ház épült. Jelentősen emelkedett a fiatalok jövedelme, javultak a munka- és életkörülményeik. Példásan dolgoznak az ifjúmunkások részt vállaltaik az évi több mint egymillió tonna acél termelésében, munkájukkal épült fel négyezer lakás, segítséget nyújtottak a papírgyár továbbfejlesztéséhez, óvodák, bölcsődék, sportlétesítmények építéséhez A nagyüzemeikben meghonosodtak és egyre jobban terjednek a versenymozgalmak. Szép eredmények születtek a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny során, és különösen a nagyüzemeknél terjedtek sikeresen az egyéni versenyek. Az ezzel kapcsolatos Alkotó ifjúság pályázat számos alkotása közvetlenül felhasználható az üzemi munkáiban. A 26-os ÁÉV-nál és más vállalatoknál sokan vesznek részt a két esztendeje indított KISZ Radarmozgalomban, amelynek célja a termelékenység növelése a munka ésszerűsítése, a gazdaságosság és a takarékosság. A gazdaságpolitikai tevékenységek másik jelentős területe a védnökség A számos helyi feladat mellett jelentős országos építkezések fölött vállaltak védnökséget a dunaújvárosi KIISZ-esek. A vietnami szakmunkásképző intézet építésére több mint 550 ezer forintot fizettek be. A politikai munkát elemezve megállapítható hogy növekedett, a fiatalok aktivitása, érdeklődése. Fontos nevelési célt szolgálnak a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei, s a honvédelmi nevelés fő munkaformája az Ifjú Gárda. Az ifjúság internacionalizmusának erősödését a szolidaritási akciók, mmnnkaakciók jelzik. A politikai nevelés lényeges része a szervezett politiikai oktatás. Az elmúlt időszakban fokozatosan emelkedett a képzésben résztvevők száma. Ma már minden KISZ-tag részt vesz az oktatási formák valamelyikében. A KISZ egyik fő feladata, hogy a legfelkészültebb fiatalokat alánlja az MSZMP soraiba. Az elmúlt években a fiatal párttagok nyolcvan százalékát KISZ-ajánlással vették fel. A dunaújvárosi fiatalok megbecsülik a város múltját, büszkék a városalapítókra, s szorgalmas munkával építik tovább azt a művet, amelynek alapköveit több mint negyedszázada apáik rakták le. A városi KISZ-bizottsági beszámolóját vita követte, amelyen a küldöttek beszámoltak saját vállalatuk KISZ- tagjainak életéről, gondjai-* ról. ► A vitát követően megválasztották azt a negyvenhat fiatalt, aki Dunaújvárost a megyei küldöttgyűlésen kép- viseli majd, ezt követően, megválasztották a KISZ 13 tagú városi bizottságát, amelynek titkára ismét Tojpánka György lett. M. E.