Fejér Megyei Hírlap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

NE LEGYEN HAZATELEPÍTÉS TISZTASÁGI HADJÁRAT FEHÉRVÁRON HÁROMSZOR LOBBAN A LÁNG CSALÁDI KÖRBEN Az ötödik ötéves terv jó alapokon indul a megyében Ülést tartott az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága „Fejér megye gazdasága az elmúlt öt év során a népgazdasági célokkal össz­hangban kiegyensúlyozottan, dinamiku­san fejlődött. A gazdasági munkában nőtt a tervszerűség, a hatékonyság, emelke­dett a technikai, műszaki színvonal, a dolgozók politikai, szakmai képzettsége. Tovább folytatódott a gazdaság koncent­rációja, növekedtek a termelési nagyság­rendek, korszerűsödött a termelés szer­kezete, javult a minőség”.­­ Ezeket je­lentette a megyei pártbizottság gazdaság­­politikai osztálya tegnap a végrehajtó bi­zottságnak. Az általános megállapítá­sok mögött konkrét adatok szolgálnak bizonyító erőként. A megye gazdasági beru­házásai az elmúlt öt évben 25,4 milliárd forintot tettek ki. Így a megye állóeszköz­állományának bruttó értéke ma már 45 milliárd forint, a gazdaság szocialista szektorá­ban. A megye munkaképes korú lakosságánál elértük a teljes foglalkoztatottságot: az aktív keresők száma meghaladja a 200 ezret A termelő (anyagi) ágazatban 146 700 dolgozót foglalkoztatnak. A megye szocialista gaz­dasága 1975-ben már 53 mil­liárd forint bruttó termelési értéket termelt. Ennek 85 százalékát az­­ipar és az épí­tőipar dolgozói állították elő. A negyedik ötéves terv időszakában az export 164 százalékkal emelkedett, s 1975-ben már meghaladta a 11 milliárd forintot. A szo­cialista országokba irányuló kivitel öt év alatt több mint 3 és félszeresére, a tőkésor­szágokba irányuló kivitel pe­dig 1,6-szeresére nőtt. Az ex­portban különösen a gépipari termékek aránya nőtt (több mint tízszeresére!). A gazdasági hatékonyság növekedését mutatja, hogy a gazdasági egységek nyere­sége 133 százalékkal növeke­dett, az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelési érték 76 százalékkal nőtt öt év alatt. A lakosság élet- és mun­kakörülményei — a gazda­sági fejlődés eredményeként — kedvezően alakultak 1970 és 1975 között. Az iparban és építőiparban dolgozók ke­resete 39 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban foglalkoz­tatottaké 37,9 százalékkal, a szolgáltatásban 41,2 száza­lékkal. A szociálpolitikai in­tézkedések hatására a tár­sadalmi juttatások értéke meghaladta a lakosság jöve­delmének 26 százalékát. Ezek az eredmények — amelyek már a vállalati mér­legeredmények összesítése alapján pontosítottak — biz­tató alapot teremtettek az ötödik ötéves terv kezdésé­hez. A gazdálkodó egységek ötödik ötéves tervét, s azon belül az 1976. évi feladatter­vét többségében már jóvá­hagyták a felettes hatóságok. A gazdálkodó egységek álta­lában a múlt évinél mérsé­keltebb, de az országos át­lagnál magasabb termelés növekedést tűztek célul. Az átmenet — 1976 első három hónapjának tapasztalatai alapján — zavartalan, zök­kenőmentes volt. A gazdál­kodó egységek terveiket idő­arányosan teljesítették. A termelés folyamatosságának anyagi, pénzügyi, személyi, szállítási feltételei biztosí­tottak. Megfelelő ütemben folynak a megkezdett beru­házások is. A zökkenőmentes átmenet az új középtávú terv indítá­sához nem utolsó sorban an­nak köszönhető, hogy a párt és a kormány kedvező idő­ben hagyta jóvá a népgaz­daság ötödik ötéves tervét, s jelölte meg az ágazatok előtt álló legfőbb feladatokat. A végrehajtó bizottság elemzéséből kitűnt azonban, hogy bizonyos részletkérdé­sekre az eddiginél sokkal na­gyobb figyelmet kell fordí­taniuk a gazdálkodó egysé­gek vezetőinek s az ott dolgo­zó pártszervezeteknek. Még mélyebben kell feltárni min­denütt a belső tartalékokat, tovább szilárdítani a terme­lési fegyelmet, hatékonyab­ban gazdálkodni a rendelke­zésre álló munkaidő-alappal. Kedvezőtlenül alakult a ne­gyedik ötéves terv idősza­kában az alkalmazotti és ad­minisztratív létszám: a 100 munkásra jutó alkalmazottak száma 1975-re 31,1-re emel­kedett. E téren, feltehetően, a gazdálkodó egységeknek je­lentős belső munkaerő-tarta­lékai vannak. Még mindig gondot jelent a munkaerő­vándorlás, a munkaidőben tartott rendezvények, s a szé­les körben elburjánzott juta­lom­szabadságok, amelyek mind a munkaerőalapot csökkentik. Nagyobb figyelmet érde­mel a takarékosság olyan egyszerű eleme, mint nem­zeti kincsünk, a föld haszno­sítása, a megyében számot­tevő, körülbelül 1200 hektár a parlagterület. Nem tud­tunk előrelépni a hulladékok hasznosításában, a községek önellátásában. A pártszervek, szervezetek és a tömegszervezetek haté­kony politikai munkájának eredményeként sikerült egy­séges álláspontra jutni úgy, ahogy azt a megyei pártbi­zottság cselekvési programja a párttagságtól, vezetőktől és a dolgozóktól elvárta. Ezt az egységes szemléletet úgy őrizhetjük és erősíthetjük to­vább, ha kellő türelemmel tudunk figyelmet fordítani a megérett és megértett felada­tok végzésére,­ha megbecsül­jük a cselekvő gondolkodást, ha a saját megvalósuló fel­adatokra tudjuk cselekvésün­ket összpontosítani. A végrehajtó bizottság kezdeményezte, hogy az ötö­dik ötéves terv indulásának tapasztalatai kerüljenek na­pirendre a megyei pártbi­zottság soron következő ülé­sén. N. J. Közművelődés Dunaújvárosban A dunaújvárosi­ Oktatási és Közművelődési Tanácsi Bizottság szerdai napirend­jén nagy felelősséget, nagy körültekintést követelő téma szerepelt: Dunaújváros köz­­művelődésének 1976—1980 évi középtávú terve. A terv javaslatát Bognár Pál, a­ du­naújvárosi tanács művelődés­­ügyi osztályának vezetője terjesztette be, a vitát Pifkó József, a dunaújvárosi ta­nács elnökhelyettese vezette s zárta le. A felszólalók hangsúlyoz­ták: egységes tervet kell megalkotni, olyant, amely kézzelfoghatóan megszabja a feladatokat, amelyben tük­röződik Dunaújváros köz­­művelődéséért viselt együttes felelősség. Pifkó József javasolta, s a bizottság elfogadta, hogy a vitában elhangzott észrevé­telek alapján a Dunaújváros közművelődése egységes kö­zéptávú tervének javaslatát az arra illetékesek dolgozzák át, hogy az a következő esz­tendők munkájának valóban a legjobb alapja legyen. fr­­y . J ipt ff _ y KÖNYVTÁR V l^tO i ve^deo- «Ifatl1 FEJÉR MEGYEIk“-a­ HIRLAPn TANÁCSÜLÉS MÓRON Újabb 1000 lakás — Új iskola, kollégium, bölcsöde és óvoda — 400 milliónyi új érték Mór nagyközség Tanácsa tegnap fontos napirendekről vitat­kozott, döntött. Hatalmas feladatokat kapott Mórnak és környékének lakos­sága, hiszen a várossá fejlődés nemcsak a 12 ezernyi móri ember ügye, hanem a járás 25 ezer lakójáé is, akiknek már most igazgatási, egészségügyi, kulturális, oktatási és kereske­delmi központja a járási székhely, s még inkább azzá válik a jövőben. A település több területen vetekszik már a középfokú szerepkörre kijelölt városok színvonalával. Kedvező az egészségügyi és a kereskedel­mi ellátottság szintje, a la­kásépítés üteme. A helyi ipar­ban foglalkoztatottak száma alacsony, de ha a móri ipar­vidéket egységesen nézzük, az arányok jók. Az iparosodás üteme to­vábbgyorsul. Új bányákkal gazdagodik a járás, s a meg­lévő üzemek újabb beruhá­zásokkal erősödnek. Nyolc­­százmillió forintos fejlesztési programon dolgozik a Csepeli Fémmű mór­ gyára, ide kon­centrálják a hazai elektróda­gyártást. 150 millió forintos fejlesztést tervezett az Ikarus pusztavámi gyára, 80 milliós beruházással számol a Buda­­lakk. A mezőgazdasági üze­mek is jelentős értékekkel gyarapítják a járás közös va­gyonát. A lakásprogram továbbra is megkülönböztetett figyel­met élvez. Az elmúlt öt év­ben 700 lakás épült, a követ­kező öt évben több mint ezer új otthon várja a családokat. A November 7. lakótelepen 100 személyes bölcsődét ad­nak még át idén, ugyancsak itt 150 gyereket befogadó óvoda létesül. A legnagyobb lakónegyedben épül a tizen­hat tantermes, tornatermes iskola, hogy enyhítse a jelen­legi nyugtalanító zsúfoltságot. A járás arculatához igazítják a Táncsics Gimnáziumot. Az általános tagozat meghagyása mellett szakközépiskola jelle­get kap és szoros együttmű­ködésre lép a szakmunkás­­képző intézettel­. Általános iskolai diákotthonnal is gya­rapszik a település. A tervidőszak végén kezdik meg az új járási rendelőinté­zet építését és a kórház fel­újítását. Javul a szolgáltatá­sok minősége, az úthálózat bővítését, korszerűsítését 16 millió forint szolgálja. Az öt év alatt körülbelül 400 milliós értéknek kell be­épülnie Móron és a járásban, a tanácsok és a lakosság köz­reműködésével . — zágoni — Rákóczi­emlékülés A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Fe­jér me­gyei Szervezete és a Magyar Történelmi Társulat Kelet- Dunántúli Csoportja tegnap Rákóczi-emlékülést tartott Székesfehérváron. A TTT- klubban rendezett emlék­­külést dr. Dani Lukács elnök nyitotta meg. dr. Jenei Ká­raln nyugdíjas levéltári osz­tályvezető .,Fejér megye a Rákóczi-szabadságharc ide­jén” címmel tartott előadást. A kuruc-labanc háború szá­mos megyei érdekességét fel­táró előadást követően Sze­ré­ny­iné dr. Czakó Sarolta, az MSZMP Budapesti Bizott­sága archívumának vezetője arról beszélt, hogy milyen volt Székesfehérvár város igazgatása a XVIII. század első évtizedében; dr. Kállay István kandidátus, a Magyar Országos Levéltár osztályve­zetője a Rákóczi-szabadság­­harc székesfehérvári előzmé­nyeit ismertette. Móra Man­­da, a Fejér megyei Levéltár munkatársa a kuruc csapa­tok fehérvári bevonulásáról, Somkuti Éva tanárnő Rá­kóczi székesfehérvári hívei­nek tevékenységéről szólott. Az elhangzottakat és az újabb kutatások eredményeit is összefoglaló zárszót dr. Farkas Gábor kandidátus, a Fejér megyei Levéltár igaz­gató is mondotta Az előadások ismertetésére visszatérünk. Fiatalokról a fiatalok városában KISZ-küldöttgyűlés Dunaújvárosban Dunaújvárosban tegnap reggel nyolc órakor a Dunai Vasmű kultúrtermében kezdődött meg a KISZ városi küldöttgyűlése. Több mint ötezer KISZ-tag képviseletében százhúsz küldött tanácskozott a KISZ elmúlt években végzett tevékenységéről, a jövő feladatairól. Az elnökségiben, helyet fog­lalt Pataki József, az MSZMP KB tagja, a DV kohászati avarrészlet pártbizottságá­­na­k titkára. Sárosi József, a városi pártbizottság első tit­kára. Tóth Tihamér, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Sófalvi István, a vá­rosi tanács elnöke. Ve­rbó István, a DV pártbizottságá­nak titkára. A vitaindító beszámolót Topánka György, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára tartotta. Dunaújváros a fiatalok vá­rosa. Amikor várospolitiká­ról beszélnek az egyben if­­júsági polittikát is jelent .Áram, magukért beszélő té­nyek támasztják alá ezt az állítást, mint az, hogy a la­kások hetven százalékát fia­talok kapják, minden gyer­meknek van helye bölcsődé­ben, óvodában. Az elmúlt öt esztendő alatt sportcsarnok, fláspálya, művelődési ház épült. Jelentősen emelkedett a fiatalok jövedelme, javul­tak a munka- és életkörül­ményeik. Példásan dolgoznak az if­júmunkások részt vál­laltaik az évi több mint egy­millió tonna acél termelésé­ben, munkájuk­kal épült fel négyezer lakás, segítséget nyújtottak a papírgyár to­vábbfej­lesztéséhez, óvodák, bölcsődék, sportlétesítmé­nyek építéséhez A nagyüzemeikben megho­nosodtak és egyre jobban terjednek a versenymozgal­­mak. Szép eredmények szü­lettek a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny során, és különösen a nagy­üzemeknél terjedtek sikere­sen az egyéni versenyek. Az ezzel kapcsolatos Alkotó if­­júság pályázat számos alko­tása közvetlenül felhasznál­ható az üzemi munkáiban. A 26-os ÁÉV-nál és más válla­latoknál sokan vesznek részt a két eszte­ndeje indított KISZ Radarmozgalomban, amelynek célja a termelé­­kenység növelése a munka ésszerűsítése, a gazdaságos­ság és a takarékosság. A gaz­daságpolitikai tevékenységek másik jelentős területe a véd­nökség A számos helyi fel­adat mellett jelentős orszá­gos építkezések fölött vál­laltak védnökséget a dunaúj­városi KIISZ-esek. A vietna­mi szakmunkásképző intézet építésére több mint 550 ezer forintot fizettek be. A politikai munkát ele­mezve megállapítható hogy növekedett, a fiatalok akti­vitása, érdeklődése. Fontos nevelési célt szolgálnak a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei, s a honvédelmi nevelés fő munkaformája az Ifjú Gárda. Az ifjúság inter­nacionalizmusának erősödé­sét a szolidaritási akciók, m­mnnkaakciók jelzik. A politikai nevelés lénye­ges része a szervezett politi­­ikai oktatás. Az elmúlt idő­szakban fokozatosan emelke­dett a képzésben résztvevők száma. Ma már minden KISZ-tag részt vesz az okta­tási formák valamelyikében. A KISZ egyik fő feladata, hogy a legfelkészültebb fia­talokat alánlja az MSZMP soraiba. Az elmúlt években a fiatal párttagok nyolcvan százalékát KISZ-ajánlással vették fel. A dunaújvárosi fiatalok megbecsülik a város múlt­­ját, büszkék a városalapítók­ra, s szorgalmas munkával építik tovább azt a művet, amelynek alapköveit több mint negyedszázada apáik rakták le. A városi KISZ-bizottsági beszámolóját vita követte, amelyen a küldöttek beszá­moltak saját vállalatuk KISZ- tagjainak életéről, gondjai-* ról. ► A vitát követően megvál­­asztották azt a negyvenhat fiatalt, aki Dunaújvárost a megyei küldöttgyűlésen kép-­ viseli majd, ezt követően, megválasztották a KISZ 13 tagú városi bizottságát, amelynek titkára ismét To­j­pánka György lett. M. E.­­

Next