Fejér Megyei Hírlap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

A _ _ ___ Folytatja munkáját a Bolgár KP XI. kongresszusa Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke szerda délben a szófiai Bojana kor­mány rezidencián ebédet adott a BKP XI. kongresszusán részt vevő testvéri kommunista és munkáspártok első, illetve fő­titkárai tiszteletére. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott ebé­­ den Todor Zsivkov és Rodney Arismendi mondott noházköszöntőt. Szerdán több külföldi delegáció vezetője elutazott Szófiából. Hazautazott többek kö­zött Kádár János, az MSZMP KB első tit­kára is. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, aki Kádár János haza­utazása után átvette a Bol­gár Kommunista Párt XI. kongresszusán részt vevő ma­gyar pártküldöttség vezeté­sét, szerdán egész napos lá­togatást tett a Szófiától mint­egy 250 kilométerre fekvő Sztara Zagorában. A látogatás első állomása az elektronikai részegységek Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett gyára volt. A különböző számítógépekhez szükséges memóriaegységeket készítő, legkorszerűbb gé­pekkel berendezett csarno­kokat Sztojko Mihor igazga­tóhelyettes mutatta be a vendégeknek. A barátsági gyűlésen mon­dott beszédében Nemes De­zső megköszönte a szívélyes fogadtatást, majd a többi között hangsúlyozta: " A mi pártjainkat és népeinket összeköti a ha­gyományos barátság és olyan közös célok, amelyeknél szeb­bek magasztosabbak még nem álltak népeink előtt, a fejlett szocialista társada­lom építésével, a testvéri or­szágok összefogásának és együttműködésének bővíté­sével gyorsítani országaink további gazdasági és kultu­rális felemelkedését, védeni szabadságunkat, és nagy vív­mányainkat, amelyeket a nagy szovjet nép segítségével és egymás támogatásával ér­tünk el, hozzájárulni a nem­zetközi békéért és a haladás­ért világszerte folyó nagy küzdelemhez. Beszéde végén Nemes De­zső aláhúzta, hogy népeink barátsága nem mai keletű de amikor teljesedett­­ki igazán és kapott új értéket, amikor or­szágaink a szocialista, fejlődés útj­ára léptek, és közös cél­jaik valóra váltásáért fáradozva az élet­­minden területén szo­ros testvéri együttműködés fejlődött ki. Az MSZMP küldöttsége üzemlátogatás és a lelkes han­gulatú barátsági gyűlés után a sztarazanovai pár­ti skálára látogatott el. A látogatás utol­só állomása a „Zagore” agrár­ipari komplexum volt. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára és Erich Ho­­necker, az NSZEP KB első titkára a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusának szüne­tében kedden Egyiptom súlyos felelősséget vállalt Szovjet kormánynyilatkozat Szadat egyiptomi elnök a közelmúltban, mint ismeretes, egyoldalúan érvénytelennek nyilvánította az 1971-es szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződést. Ezzel egyidejűleg Egyiptomban zajos szovjetellenes kampány indult meg amelynek során kísér­letek történte­k a Szovjetunió Egyiptommal kapcsolatos álláspontjának elferdítésére, va­lamint arra hogy az egyiptomi polti­ka leg­utóbbi kudarcaiért a Szovjetuniót hibáztassák. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió kairói nagykövetsége március 31-én nyilatkozatot adott át az eeviptomi félnek. A nyilatkozat határozottan visszautasítja a hivatalos eeviptomi kör­ök és a sajtó képvise­lőinek rágalmazó állításait, s tényeket sora­koztat fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunió Eeviptom és az eeyiptomi nép irányában következetes és elvi baráti politikát folytat. Nasszer elnök a szovjet vezetőkkel tartott megbeszélései során nem egyszer fejezte ki a szovjet—eeyiptomi szerződés megkötésére irá­­nyuló óhaját. Szadat elnök 1971-ben az egyip­tomi nemzetgyűlés előtt szintén kijelentette: ,,Jövőnk és utódaink jövője érdekében töre­kedtem a Szovjetunióval való szerződés alá­írására”. A szerződés arra hivatott, hogy magas szin­ten rögzítse a Szovjetunió és az imperialista függőség alól felszabadult Egyiptom közötti kapcsolatokat, miután Eeviptom azt a célt tűzte maga elé, hogy harcoljon szuvereni­tása és gazdasági önállósága megszilárdításá­ért a társadalmi fejlődésért. Az antiimperialista harc és a népek szabad­sága érdekében kifejtett szovjet—eeviptomi baráti együttműködés több mint két évtizede alatt — hangoztatja a szovjet kormány nyilat­kozata — a Szovjetunió óriási segítséget nyúj­­tott Egyiptom gazdaságának fejlesztéséhez és védelmi erejének szilárdításához. A nyilatkozat a továbbiakban kijelenti: az egyiptomi kormányzat az utóbbi években kez­dett-e eltérni a Szovjetunióval való együttmű­ködés politikáidtól, a szovjet—egyiptomi szer­ződés elveitől. Mindez a közel-keleti rende­zéssel összefüggő kérdésekben nyilvánult meg szemléltető módon. Az egyiptomi vezetők kü­lön ügyletei Izraellel, amelyeket az egyiptomi nén­ieazi barátai előtt eltitkolva az agresz­­szorral szemben álló más arab országok háta mögött kötöttek gyakorlatilag kivonták Egyiptomot a megszállt arab földek felszaba­dításáért vívott harc frontjaból. Az egyiptomi kormányzat megkísérelve, hogy igazol­ta az agresszorral és annak pártfo­góival folytatott kalmárpolitikáját, elferdítet­te és kiforgatta mindazt ami a Szovjetunió­val való együttműködéssel, főképp a­ katonai területen való együttműködéssel függ össze. Ugyanakkor köztudott hogy az egyiptomi fegyveres erők csakis a szovjet fegyverszállí­tások eredményeként állhattak ellen huzamos időn keresztül az izraeli agresszor­nak és arathattak sikereket az 1973-as okóberi har­cok idején. Az egyiptomi kormányzat megtéveszti a saját népét és a világ közvéleményét a szov­jet—egyiptomi pénzügyi és hitelkapcsolatok kérdéseiben is. A szovjet fél ugyanis, figye­lembe véve Egyiptom kérelmét, több ízben is felülvizsgálta a megállapodásokat és jelentős haladékot nyújtott a hitelek törlesztésére . A nyilatkozat aláhúzza, hogy a szovjet fél a közelmúltban ismét jószándékot nyilvánított a minden téren kifejtendő együttműködésre. A szovjet kormány nyilatkozatában rámu­tat: Egyiptomban egyesek azt a látszatot sze­retnék kelteni, hogy a szovjet—egyiptomi szer­ződés felbontása, alig változtat valamit a Szovjetunió és Egyiptom kapcsolatain és álta­lában a közel-keleti helyzeten. Ez azonban tá­vol áll a valóságtól. A jelenlegi egyiptomi vezetőség politikája ellentmond az egyiptomi nép és más arab népek valódi érdekeinek. Ez a politika lénye­gesen megnehezíti az igazságos közel-keleti rendezés elérését, gyengíti az arab államok ar­ra irányuló erőfeszítéseit, hogy elérjék az Iz­rael által megszállt arab területek felszaba­dítását, s szavatolják a palesztin arab­ nép törvényes nemzeti jogait. Ez a politika csak az egyiptomi és a többi arab nép ellenségei az imperialista, a cionista és a reakciós erők mal­mára hajtja a vizet. A nyilatkozat leszögezi: a Szovjetunió, to­vábbra is támogatja azt a harcot, amelyet az arab népek folytatnak az imperializmus és a gyarmatosítás ellen, az Izrael­­által megszállt arab területek teljes felszabadításáért és a pa­lesztin arab nép törvényes nemzeti jogainak szavatolásáért, a Közel-Kelet igazságos és tar­tós békéjének megteremtéséért. Akik a szovjet—egyiptomi kapcsolatok meg­zavarására és a Szovjetunióval való együtt­működés leszűkítésére törekszenek, súlyos fe­lelősséget vállalnak népük előtt e politika kö­­vetkezmén­yeiért. HÍRLAP Csütörtök, 1976. április 1. il hírügynökségek jelesítéseirel Rendhagyó költségvetés Amerikában Tartalmi és formai okokból egyaránt rendhagyó katonai költségvetési törvényjavasla­tot hagyott jóvá az amerikai képviselőház és a szenátus egyeztető bizottsága. Formailag újdonság, hogy ezúttal nem 12, hanem 15 hó­napra szól a javaslat, miután a költségvetési év fordulója június 30-ról szeptember 30- ára módosul. Tartalmilag a 112 milliárd dolláros elő­irányzat több érdekes elemet hordoz. Most először fordul elő, hogy a Közel-Keletnek szánt támogatás képviseli a költségvetés tetemes ré­szét. A súlypont már ebből is pontosan mérhető: jelenleg a világnak erre a térségére összpontosul a Pentagon, de az egész amerikai vezetés fő figyelme. Figyelmet érdemel az a kö­rülmény is, hogy ugyancsak most először kerül két tétel egymás alá az előirányzat­ban: az Izraelnek szánt se­gély és az Egyiptomnak jut­tatandó összeg. Igaz, a két tétel között jelentős a különb­ség. Tel-Aviv a költségvetési időszak első 12 hónapjában 2,2 milliárd dollárral érdekelt az amerikai hadi költségve­tésben, míg Kairó kénytelen beérni 705 millióval. Megfi­gyelők azonban úgy vélik, Egyiptom számára kezdetnek ez sem rossz ... Hogy az olajfák alatt, kivi­ruló békének vagy fellobbanó háborúnak kedvez-e az ame­rikai bőkezűség, az majd el­válik. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a törvényhozók az eddiginél nagyobb beleszólást óhajtanak a külföldi katonai segélyek folyósításába. Úgy látszik, a józan ész felülke­rekedik a hadiipar monopóli­umainak érdekein, mert ez az óhaj megfogalmazódott a javaslatban is: a kongresszus vétójogával élhet minden 25 millió dollárt meghaladó se­gély­ ügyében. Kérdés persze, hogy­ ez a szándék bekerül-e a javaslat elfogadott formá­jába, vagyis törvényerőre emelkedik-e. Az is új eleme a­ költségvetés-tervezetnek, hogy évi kilencmilliárd dollá­ros plafont szab az amerikai fegyver és hadfeszerelés ex­portnak. Ford elnök 1,3 milliárddal nagyobb összeget követelt a hadi költségvetés céljaira. Egyszersmind azt is kilátásba helyezte, hogy megvétóz min­den olyan javaslatot, amely — úgymond — nagyobb mér­tékben megnyirbálná a kor­mány elképzelését. Most már csak az a kérdés, hogy az 1,3 milliárd innen­ vagy túlesik­­e ezen a határon. Annyi bizo­nyos, hogy a tervezet végösz­­szege így is meghalad bizo­nyos jelképes határokat. Azo­kat például, amelyek száz­milliók képzeletében a békés korszak katonai költségveté­séről kialakultak, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, szerdán fogadta Hans Friderichst, az NSZK gazdaságügyi miniszterét Az immár tizenegyedik hónapja tartó libanoni porgíuháború újabb áldozatokat követelt: súlyos összecsapások történtek a bejrúti üzleti és banknegyedben, Bab Idriszben. Rómában a Termini pályaudvaron tüntetők sokasága követel­te, hogy a kormányzat tegyen lépéseket az 1966. évi ,szicíliai földrengés kárainak helyreállítására, áldozatainak me­gsegíté­sére Neves Jordániai vallási és politikai személyiségek tüntetést szerveztek a megszállt nyugati parton élő arabok megmoz­dulásainak támogatására. A Jordán folyó nyugati partján na­pirenden vannak a tüntető arabok és az izraeli rendőri-kato­nai alakulatok közötti összecsapások ­ Az új argentin elnök nyilatkozata Jorge Videla tábornok, Argentína új elnöke kedd este rádió- és televíziós nyi­latkozatban hangoztatta, hogy a kormány iránti bi­zalom megteremtése az or­szágot sújtó válság megha­ladásának legfontosabb fel­tétele. Hozzáfűzte, hogy a bizalom megteremtése az új kormány „legsürgősebb, de egyben legnehezebb felada­ta.” Hatalomra jutása óta első nyilvános beszédében a tá­bornok megismételte, hogy egyelőre nem engedélyezik a politikai pártok működését. Hangoztatta viszont, hogy a fegyveres erők a jövőben szavatolni fogják azoknak a politikai pártoknak a „léte­zését”, amelyek a „valódi nemzeti akaratot testesítik meg és tanúbizonyságot tesz­nek elhivatottságukról.” Videla közölte, hogy kor­mánya valamennyi országgal fenntartja a diplomáciai kapcsolatokat. Elmondotta, hogy a nemzeti és a külföldi tőke részt vehet az „erőfor­rások ésszerű felhasználásá­ban” de a kormány továbbra is megőrzi az „ország biz­tonsága és fejlődése szem­pontjából kulcsfontosságú­­aknak tartott iparágak fö­lötti ellenőrzést.” Kilátásba helyezte, hogy az új rend­szer, ha kell, erő alkalma­zásával szavatolja a köz­rendet és eltökélten küzd a „felforgató bűnözés bármely megnyilvánulási formája el­len, egészen megsemmisíté­sükig.” SALT-tárgyalás Genfben Szerdán Genfiben a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvi­­seletének épületében újabb ülést tartott a szovjet és az amerikai küldöttség amely a hadászati támadófegyverek korlátozásáról tárgval. A genfi nemzetközi sajtó­központban­ közzétett tájé­koztatás szerint ezúttal több mint másfél órát tanácskoz­tak a küldöttségek. Ismertté vált az is, hogy a két küldött­ség vezetője,­ Vlagyimir Szemjonov szovjet külügy­­miniszter-helyettes és Alexis Johnson amerikai nagykövet a szerdai ,plenáris ülés előtt kedden csaknem három órán át tárgyalt a szovjet misszió épületében. A sajtó képvise­lőinek közelebbi tájékozta­tást a plenáris ülésről nem adta­k.

Next